Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1843 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-11-25 / 47. szám

63. PROTEIT118 EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. J.Kásodik évi folyamat. PESTEN, 1843-November­ 25kén. In dem gemeinsamen Glauben und Geiste war von Anfang und blieb die Mög­lichkeit , aus der Trennung heraus zur Vereinigung und Einheit zu gelangen. K a r b a c h. Tartalom. Az unio' igéjének legelőször is a­ pesti főis­kolában kell életbe lépni. Sü­kösd. — Bővebb, részint pedig ellennézetek , t. Kiss Sámuel urnak némelly prote­stáns egyházi kérdések feletti nézeteire. Berzsenyi Zsigmond. — Szabad választás, kijelölés nélkül! nem­csak, hanem szabad választás, successio nélkül­ a' Stájer határoktól le's be Székelyhonig. Re­formatus Sincerus. Az unio* igéjének legelőször is a' pesti főiskolában kell életbe lépni.4) Hazánktól távul valánk, midőn az unio' mo­solygó csillagát prot. egyházunk' egén megvil­lanni látók , 's dagadó kebellel siettünk közeledni Pesthez, hogy azzal közelebbről megismerked­hessünk. Azonban ott kedvetlen szint váltott a' kinézés, mert egy barátunk , kitől a' dolog' állá­sa felől kiváncsilag tudakozódunk, szomorúan nyil­vánítá, mikép az unió­ eszméjének megtestesülését annyi nehézségek terhelik, 's az egyének' nézetei e' tárgyra nézve olly messze távoznak egymástól, hogy jelenleg valami kedvező eredményre számol­ni nehezen lehet Barátunk' szavait igazolni láttatik azon kö­rülmény, miszerint az unióhoz szólani már régóta nem hallunk senkit , de hogy a' nemes mag me­leg keblekben ápoltatik, a' felől bizonyosok va­gyunk; 's különösen a' pesti prot. főiskola' létreho­zásában munkálkodó választmány' folyó évi febr. 19-kén költ felszólitása lelkünk' fenekéről van merítve. „Az isteni gondviselés úgy akard, ezt olvassuk abban a'többek között, hogy az unió' igéje , mellyet a pesti főiskola' tervezése kel­te föl, legelőször is azon főiskolában lépjen életbe, 's a' testvér két egyház' egybeolva­dása épen ezen főiskolában lelje megtestesült magkövét.a Uraim! e' tisztelt választmány kita­lálta egyesülhetésünk' nagy titkát­ ne engedjük azért fölhívását elhangzani a' pusztában, hanem szóljunk hozzá, kitől mikép telhetik. Mi jelen ér­tekezésünk' szövegéül a' választmány' már idézett szavait szemeltük ki s igyekezünk tiszta históriai adatok után megmutatni, mikép: az uniónak leg­először is a' pesti főiskolában kell életbe lépni, 's a' testvér két egyház' egybeolvadé­sának épen ezen főiskoláiban kell megtestesült magkövét lelni. Lássuk mit ad a' következés. I. Nehézség­ek. O­lyan ügy a' vallásos egyesülés, mellyel eszméletileg hamar készen lehetünk ugyan, de ha a­ tapasztalástól kérdünk tanácsot, megszomo­rító leczkével bocsát vissza bennünket. Vallásos szakadásra ezer meg ezer példát mutat a' história, — de két vallásos felekezet' valahai egybeolva­dásának utánmutatására elégtelen. Egyebeket mel­lőzve, tudjuk miként haladott a' keresztyén egy­ház már bölcsőjében kétfelé (Pál és Péter), hogy fabrikált későbbre a' papi factio külön keleti és nyugoti egyházat; mimódon alakult ez utolsóból romai­ és protestáns felekezet; 's mennyi egyes ágok sarjadztak ki lassanként a' protestantismus' törzsökéből Előttünk állanak időről időre az egyez­tetési próbák — de hiányzik mindenütt a­ siker. A' franc­ia methodisták (Richelieu, Nicole, Bos­suet 'stb.) Spinola, Molan, Leibnicz, Fab­riet, Quirini, Masi és mások , mint tudva van, nem lehetének Tridentum' 18 évek (1543 — 63) alatt font gordiusi göcsének Sándorai; 's épen illy eredmény nélkül maradtak a' Pare' javasla­ta; (1606) I. Jakab angol király' próbatételei; (1615) a' lipcsei vallásos­ beszélgetés; (1631) a' Dura 40 évi fáradozása (k­asseli beszélgetés 1661.!!!) Pfaff, Heumann , 's mások' vállala­tai, maga a' Herrnhuterek' testvér közönsége­ és az annyira kikiáltott porosz unió is még csak, szinét sem viseli a'valódi egyesülésnek. Mindazon által midőn mi ezeket az egyesülés' nehézségei­nek megmutatására hozzuk föl, a' világért sem akarunk belőlük lehetetlenségre következtetni, mert a' különböző vallásos felekezetek' subjectiv nézeteinek egybetalálkozhatása — sőt egykori bi­zonyos egybetalálkozása felől eléggé kezeskedik a' vallások' objectiv ugyanazsága. És az egy akol' eszméjének megvalósulása, különösen prot. egy­házunkat illetőleg annyival, is inkább reménylhető. *) Prot. Egyh. és Isk. lap 2-ik évi foly. 8. szám.

Next