Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-06-11 / 24. szám

talán igyekeznénk lelkesíteni a' növendéket; s itt közvetlen lelkesedés által kell hatni. Itt a' növendék még nem tantárgyat dolgoz föl, mint a' fölsőbb osztályokban; sőt inkább a' tárgy fejti és alakítja a'növendék lelkét. A' tanítás lelkesedésre nézve hasonló legyen az arabok regéjéhez, kik az elfáradtakat ez által vezették, vagy az Amphion lantjához , mellyel ö a' kö­veket mozdítá azért, hogy az építéshez annál in­kább alkalmazkodjanak. És a' melly népiskola­tanító illy lelkülettel nincs áthatva, annak állása sikertelen. Ezért erre teremni, de képeztetni is kell. És épen ebben határoztatik a' népiskola fölügyelésköre. 13. A' népiskolafölügyelés. A' népnek nincs nagyobb kincse,mint iskolája. Ez emeli öt ki lelke kifejlése által ugy az anyagi, mint szel­lemi bilincsek nyomása alól. Ha valamikor, a' jelen időben bizonyult ez be. Nem akarok én izgatni, de az igazat ki kell mondanom, melly, röviden fejezve ki a­ tárgyat, ez: Midőn az egy­ház a­ megállapodó hittudat képviselője, akkor az iskolák az egyetemes tudat örök és folytonos mozgatói. Ezért az iskolák az egyházak alatt nincsenek, de ne legyenek fölötte se , hanem a' kettő mint testvér egymás mellett, és együtt haladjon békés viszonyban. Ezen nézeteknél fogva: 1. Minden községben legyen egy közvetlen fölügyelő testület a' községbeni lelkek és isko­lák számához arányított tagokból álló, de keve­sebb hétnél sehol se, ezek közt legyenek a' lel­kész és tanító is, a' lelkész, nem mint lelkész, hanem mint a' vállastannak iskolábani rendes tanítója, a' tanító pedig mint tanító. — A' lel­kész már csak annyiban sem lehet maga iskola­fölügyelő; mert még ő jelenleg egy, vagy más felekezethez tartozik; pedig a' felekezeties is­koláknak minden áron ellen kell dolgozni. Ma­gyarhonunknak két átka van: a' vallásos fele­kezetiesség, és a' különböző nyelvű népiesség, melly utoló nemzetiességgel zavartatván össze mennyire ellendolgozik nemzetiségünknek, a' jelen körülmények kézzel foghatólag igazol­ják. A­ nem magyar ajkú papi rend a­ vallásos felekezetiesség ürügye alatt is mindig nem­zetiségünknek ás alá. Tehát semmi felekeze­ties iskola. A­ pap, mint értelmes, mívelt egyén, egyszersmind mint a­ vallástan tanítója legyen tagja az iskolafölügyelésnek. Ne nehezteljenek, feleim! Én magyar nemzetiséget akarok alapí­tani, és azt más módon nem képzelhetem, mint magyar népiskolák által, és ha valaki ezen né­zetemért neheztel, tán részakaróm, azt én a­ magyar nemzet ellenének nyilvánítom. Én a­ papot az iskolával befolyásból nemcsak ki nem zárom, hanem abba bele teszem. Csak az üres nyegleségnek, ebből folyó rész­eredménynek, és a­ vallásos felekezetiesség ürügye alatt rejlő­­ magyar nemzet rontásának vagyok ellene. A­ több miniszeri tárczák körét is fölfogom valahogy, 's átlátom azoknak nemzetiségünkrei befolyását; de egy sem vág annak ugy életerébe, egy sem hat annyira az alanyi erőkre, mint a' nevelési; tehát a' nevelési ministernek a' legelső tanárnak és papnak, és igy fél kollegának a' nemzetiség gyökeres megalapítására legnagyobb hatása van. A' közvetlen felügyelő testület jogai és köte­lességei : a) A' tanító választása. Ez a' választás nem történhetik más egyének közöl, mint kik képez­dében neveltettek. Ezek megerősítés végett az oktatási ministérium elébe terjesztendők. A' ta­nítóhivatal állandó legyen, az ideiglenes taní­tóságok tüstént eltörlendök. b) Fölügyelés arra, hogy a' nép gyermeke tizenkét éves koráig rendesen iskoláztassék, és pedig 10 —12 éves korukban a' lányok a'fiúktól külön választassanak. Említenem sem kell, hogy minden valláskülönbség nélkül. Az israeliták is a' keresztyén iskolákba járjanak, vallásukat va­lamint más felekezetüeknek, ugy nekik is papjaik tanítsák. c) Vigyázat arra: vájjon a' tanító az orszá­gosan bevett és megalapított rendszer szerint ta­nít-e ? szorgalmas-e a' tanításban ? erkölcsi vi­selete jótékonyan hat-e a' gyermekekre ? És ha azátán véve a­ tanítókellékeknek meg nem felel, a­ közvetett felügyelés utján történt háromszori komoly intés után hivatalától fölfüggesztetik, me­ly szinte a­ ministeriumnak bejelentendő. d) A­ tanítók mennyiségére. A­ me­ly helyen az iskolás gyermekek száma 100—200, ott két rendes tanító alkalmaztassák, egyik a' fi-, másik a' lánygyermekeknek. Segédtanítók tülményszerüleg alkalmaztassanak, 's csak kö­azok is a' képezde tanítójelöltjei közöl. e) A' tanítók fizetése. A' tanító nagy köteles­sége mellé illő és pontos, nem kegyelmes fizetés adassék, és pedig közpénztárból; legyen az egyenlő mindenütt a' lelkész fizetésével; mert a' tanítónak nem kisebb, minden tekintetben pe­dig terhesebb kötelességei vannak, mint a' lel­késznek. Az iskolák népessége szerint a' fizetés falun 200—400 p.­ft. legyen, és semmi ter­mesztmény , semmi tanításdíj. Városokon arány­lag növekedjék. De kérdés: honnan telik ezen nagy öszveg? Eddig házi és hadi volt, ezután lesz egyházi és iskolai adó, vagy egy szóval: közteherviselés, mert az egyházi és iskolaadó­rovatot külön még nem szeretném. Még pedig minden közönség viselje saját egyháza és isko­lája adóját, ugy azonban, hogy jelentő pénzei és fekvő vagyonai írattassanak össze, ezen jöve­delmek kivetett adó gyanánt tekintessenek 's a' község ennyivel kevesebb egyházi és iskolai adóval rovattassék meg, hozzá adatván ehez azon aránylagos járulék is, me­ly a­ leendő ne­*

Next