Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-06-10 / 23. szám

10. Két egyházi, két világi esperességi ülnök­nek, egy egy személyre évenkint 60 forintot számítva, s így a 8 esperességben 32 ülnök­nek 1980 pír. 11. 16 egyházi, 16 világi dékánnak, mint ke­rü­lhetetlen administrationalis orgánumok­nak, egy egy személyre évenkint 100 forint­jával számítva, összesen. ...... 3200 „ 12.Jegyzőkönyvek, kivonatos számadások, s némely hivatalos dolgozatok kinyomatásá­ra a superintendentiában 150 „ 13. Ugyanazon célra az esperességekben egy egy esperességre 100 forintot számítva, s igy 8 esperességben összesen 800 „ 14. A superintendentiától a generalconventekre, zsinatokra és más, költségekkel járó kikül­detésekre alkalmazott követeknek napi di­jak fejében 600 „ 15. Az esperességektől a superintendentia gyű­léseire küldendő követeknek napi dijak fe­jében 300 „ 16. A kerületben létező eperjesi theologiai fa­kultásnak fenntartására évenkint . . . 2500 „, 17. A pesti protestáns theologiai intézetnek, mint olyannak, mely hazánk fővárosában az egész magyarhoni protestantismus szá­mára nevel buzgó apostolokat, évenkint . 1500 „ 18. A tanitóképezdére évenkint 1500 „ 19. A kerületben létező három főgymnasium szá­mára, évenkint 2000 forintot számítván egy­re, összesen 6000 „ 20. Az elemi tanodákban működő és szorgalom s eredmény által legkitűnőbb tanítók megju­talmazására, a kerületi gyűlés által hozandó határozat szerint, kiosztathatnék évenkint. 1500 „ És e szerint a kiadás tenne összesen . . 28250 „ Mely kiadást leszámítván a bevételből . . . 30561 „ Szabad rendelkezésünkre marad még . . . 2311­7" S e maradék összegből az elszegényedett egy­házakat, árvákat, özvegyeket, nyugalmazandó papi és tanintézeti egyéneket, a némethoni egyetemekre készülő ifjakat segélyezhetnénk még évenkint. És ezenfelül szabad rendelkezésünkre szolgál­nának még a kerületi és esperességi alapítványok, a nagylelkű kegyes adakozóktól még ezután reményl­hető alapítványok kamatjai, úgy­szintén a magas kormány utján nyerendő évenkinti kegyes segélye­zés s más ártatlan forráskból eredt jövedelmek, nevezetesen a consistoriumokon lefogandó perek tak­sái. E jövedelmek még képesebbekké tennének ben­nünket a fennebb említett s netán idő folytával vagy a jelenben is még felmerülhető újabb szükségeink fedezésére. Ezen budgetet leginkább azért közöltem, hogy szembeötlőbbé váljék az, hogy mi administrationális költségeinket fedezni képesek vagyunk, a­nélkül, hogy ezek fedezésére valami olyan túlságos summát kellene összehajtanunk, melynek kiteremtése hitsor­sosunktól ki sem telnék. De azért is szükségesnek találtam e költségvetést közölni, hogy a táblázatban kijelölt tételek fölött egyikünk és másikunk is gon­dolkozván, annak idejében e tárgyra nézve is készek legyünk. Ha minden superintenden­u meg fogja kí­sérteni a fenntervezett önadóztatási modort, hiszem, hogy ki fog kerülni legkönnyebben mindazon szüksége, mely az administrationális költségek fedezésére, az­­ egyházi s tanintézeti ügyek felvirágoztatására meg­­­kívántatik, a­nélkül, hogy valami különös kulcsnak a kidolgozásával bajlódnék. Hanem az eddig általam tárgyalt önadóztatási és egyébb jövedelmi kútforrásaink, átalánosan csak a superintendentia és esperesség szükségeinek fede­zésére vonatkoznak. Még egyes egyházunknak is vannak szükségei, melynek fedezésére szinte pénz kell. És ezen kerülh­etetlen szükség fedezését illető­leg, ismét saját zsebünkbe kell nyúlnunk, ismét ma­gunkat megadóztatnunk. Ezen második adóztatás azonban maradna ugyanaz, melyet az egyes egyhá­zak saját és elemi tanodáik fentartására eddigelő igénybe vévén, a körülményekhez alkalmazva, a hí­vekre egyenként a legigazságosabban kivetettek. Ez adózást viselni ezentúl is kötelességünk. De egész általánosságba mondva, nem is hi­szünk, nem is tudunk képzelni protestánst, ha még olyan szegény legyen is, hogy az vallásához hű ra­gaszkodásra és áldozattételre buzdíttatván, filléreit ezen szent, nagy és üdvösséges célok előmozdítására kikerülhetetlenül szükséges adónak fizetésétől meg­vonná. Sőt több helyt azon buzgóságot tapasztaljuk, hogy a szegényebbek még örömestebb fizetnek, mint azok, a­kiket a jó Isten nagyobb vagyonnal ál­dott meg. 6. A magyarhoni protestantismus ál­lásának biztosítására szükséges az is, hogy azon tárgyak, melyek ink, elveink és kán­onjaink hitágazata­értelménél fogva egyedül csak általunk tárgy­altat­hatnak és ítéltethetnek, nem egyházunk­hoz tartozók kezéből, kik azok szelle­mével nem ismeretesek és azokban nem jártasok, kivétet vén, ezentúl önmagunk által intéztessenek el. E tekintetben a ma­gas kormányt figyelmeztetnünk szükséges, hogy ezen követelésünk méltányos és jogos. Ilyen tárgyak például a szerencsétlen házasságokból keletkezett el­válási perek, alapítványaink feletti rendelkezé­sek stb. 7. A magyarhoni protestantismus ál­lását biztosíthatja főképen Ő Felsége, dicsőségesen uralkodó Fejedelmünk fel­ü­­gyelési jogának épségbentartása mel­lett, s ugyancsak Ő Felsége legmagasabb áltama alatt, tan- és nevelőintézeteink­ben valamint eddig gyakorlott, így ezu­tán is gyakorlandó szabad rendelkezési jogunk és kötelességünk. Ezen jogunk alap­szik az 179%-os országgyűlés 26. törvénycikkének 5. §-ban foglalt következő szavakban: „Scholas quoque tam­ triviales, quam grammaticas, non solum quas habent, sed et novas, ubicunque iis necesse vi­sum fuerit, prout et altiores, accedente tamen prae­vie quoad hasce assensu Regio, erigere, ibique sudi­magistros, professores, rectores, subrectores vocare et dimittere, numerum eorum augere, vei minuere, nec non Directores seu curatores scholarum quarum-

Next