Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-01-12 / 2. szám

E cél elérésére legelőször is közüljük ha fordításban a budai és pesti zsinatok kánonait, eleve kijelentvén, hogy egyes pontokra nézve közben-közben , elmondandjuk egyéni véleményünket, mint e tárgyakban tett tanulmányozásaink eredményeit külön értekezésekben, mintegy előkészületül a majdan bekövetkezendő zsinathoz. /Szerk. A helv. hitv. evangélikusok 1791-ben Budán tartott zsinata által készített kanonok. Cs. kir. Apostoli Felség ! legkegyelmesebb Urunk! A mely vigasztalás az utóbbi országgyűlés alatt az ágostai és helvét hitvallást követő evangélikusoknak, a mindenható Isten csudálatos gondviseléséből jutott, — miszerint vallásuk ügyében óhajtásaikat legnagyobb részben megnyerhették, hogy az csaknem egészen cs. kir. Felséged kedvező indulatának s egyenes szivének köszönhető, azt mi ezennel is hálával és tisztelettel elismerjük , — ezen ily nagy, ily kitűnő s örök tisztelő emlékezetre méltó jótéteményt utódainkra is általszállitandók. Mert ámbár a r. catholicus karok és rendek nagyobb része irántunk való egyenesszivüségét és kedvező indulatát, mind szóval, mind tettel annyiszor tanúsította, — mely egyeneslelkség emlékezetét soha elméinkből kitöröltetni nem engedendjük: mindazáltal nem másként, mint cs. kir. Felséged pártolása mellett volt az eszközölhető, hogy az ország karai és rendei, a soha fel nem bomlandó összhangzás és egyetértés közöttük megalapítása tekintetéből, köztörvény, —jelesen a folyó 1791-ki 26-dik cikk által, igazságosnak ismernék el azt, hogy a vallás ügye, Magyarország határain belől, az 1608. és 1647-dik esztendőkben kelt törvénycikkek által felállított állapotra visszahelyheztessék, — s következőleg, hogy ez az ország mind ágostai, mind helv. hitvallású lakosai számára örökre visszaállított szabad vallásgyakorlatnak alapjáúl, s nyugteréül vétessék fel, — és a bécsi békekötésnek az 1608. koronázás előtti 1-ső t. cikkben idézett, s a törvények tábláiba beiktatott, valamint az 1647. 5-dik t. cikkbe iktatott linci békekötésnek intézvényei megújíttassanak. Mely végre cs. kir. Felséged jóváhagyásával több mások között e következők is határoztattak : hogy az evangyéliomi vallás gyakorlata ezentúl sehol sem magános, hanem midenütt nyilvános; — mindkét hitvallású evangélikusok a vallásra tartozó dolgokban egyedül az ő vallásuk elöljáróitól függjenek; — hogy pedig a vallás tárgyában a fokozatos felsőbbség kellő rendin álljon, fentartja magának Felséged, hogy mind az említett felsőbség rendezését, mind a rendtartás többi részeit illetőleg, — különben a vallás szabadsága illetetlenül maradván —, oly rendszert állapít meg, mely mind a világiak, mind az egyházi szolgák beleegyezése folytán legcélszerűbbnek fog találtatni. Ehhez képest cs. kir. Felséged az illető legfelsőbb felügyelet jogánál fogva, mind a két felekezetű evangélikusokat bővebben meg fogja hallgatni, s egyszersmind gondoskodandik, hogy ezen tárgyban bizonyos és az ő vallásuk elveihez alkalmazott rend állapíttassék meg; azon közben pedig a mi hitfelekezeteink zsinatai által a vallás körül a magok utján hozatott kanonok, melyeknek t. i. jelenleg használatában vagyunk, és azok, a melyek az ezen törvény által meghatározott módon keletkezendnek, sem kormányszéki rendeletek, sem királyi leíratok által nem változtathatók. Ennélfogva nekünk szabados teend nemcsak mindennemű egyházi gyűlések tartása, — de zsinatoknak is — előlegesen azonban mind az azokon egybegyűlendő személyek számára, mind az ott tárgyaltatandó dolgokra nézve cs. kir. Felséged rendelkezését esetről-esetre igénylő összehívása azon helyre, melyet mi magunk cs. kir. Felséged előleges beleegyezésével választandunk ; — úgy azonban, hogy az egyik vagy másik hitfelekezetü evangélikus egyházkerületek ezen zsinataira, melyek mint mondatott, cs. kir. Felségednek előlegesen bejelentendők, ha cs. kir. Felségednek úgy fog tetszeni, királyi megbizott férfiút is, valláskülönbség nélkül, nem ugyan ügyvezetés, avvagy elnöklés , hanem csupán felügyelés végett bebocsátni köteleztetünk ; — és az ily móddal hozatott kanonoki határozatok, csak miután a királyi legfelsőbb megtekintésen átmentek s helybehagyást nyertek, birthatandóak állandóság erejével ; egyébiránt az ország törvényes kormányszékei által gyakorlandó legfelsőbb királyi felügyelés mindenekben épségben maradván, —• valamint épségben maradván a többi királyi jogok is, melyek a mindkét felekezetű evangélikusok szent dolgai közül a királyi Felséget illetik. Ugyanazon törvény által az is elrendeltetett, hogy mindkét felekezetű evangélikusoknak egyetemleg minden házassági ügyei azoknak saját egyházi székeik (consistoriumaik) bíráskodása alá bocsáttassanak, — és a perlekedő felek teljes biztosítása végett ezen consistoriumok kellőleg szerveztessenek; de magok azon elvek is, melyek nyomán ezen consistoriumoknak a házassági ügyekben biráskodniok kellene, megtekintés és megerősítés végett cs. kir. Felségedhez felterjesztessenek. A szerint tehát, a mint ezen törvény megszabta, előbb az evangélikus rendek cs. k. Felségedhez legalázatosabb tudósítmányokat benyújtván, s kegyelmes engedélyét mindkét hitfelekezetü zsinat tartására megnyervén, — azon időben és helyen, melyet cs. k. Felséged előleges helybenhagyása mellett választottak, t. i. folyó évi september 12-dikén az ágostai hitvallást követők mind a négy egyházkerületeinek zsinata Pesten, — hasonlóul a helv. hitv. követők mind a négy egyházkerületeinek zsinata Budán egybegyűjtetett; jelenlevén azokon cs. k. Felséged kir. biztos férfiai, az előbbin ugyan Korompai gróf Brunszvik József Felségednek valós. belső status tanácsosa, — Pest-Pilis és Solt törv. egy. vármegyék főispáni helytartója, és a hétszemélyes tábla közbirája , — utóbbin pedig Ladányi Almásy Pál, szinte valóságos belső status-tanácsos, Aradmegye főispánja, és felséges királyi táblájának bárója;