Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-07-29 / 30. szám

is adta már annak rövid bár, de hű képét, hanem az ezen ünnepélyre következett e.ker. gyűlés mikénti lefolyásáról még senki sem emlékezett. Így szokott ez lenni, a szokatlan rendkívüli események megragadják az emberek figyelmét, míg a mindennapiak szembe sem tűnnek. Engedje meg azért a szerkesztő úr hogy a tiszáninneni e. kerület ezen rövid bár, — de határozataira nézve érdekes gyűléséről, egy pár igénytelen szóval emlékezzem meg. — Tartatott e gyűlés az ünnepélyt követő nap,azaz jul. 9. és 10-dik napjain hazaszerte tisztelt főgondnokunk 0 nagy­méltósága és köztiszteletben álló superintendensünk elnök­letök alatt, kik közül mig az egyik szivhez szóló buzgó imával, a másik egyházunk felett borongott válságos idők jobbra fordulásán való érzéseinket tolmácsoló lelkes beszé­dével nyitá meg a gyűlést. Két oknál fogva lesz ránk nézve feledhetően e gyűlés: első az, hogy a dunai két testvér­kerület nagyérdemű superintendensei gyűlésünkben részt­vettek, sőt ft. Török Pál urnak szavát birjuk, miszerint ha vele gyűléseink határidőit tudatni fogjuk, — bennünket ezután is szerencséltetni fog jelenlétével, másik az, hogy ezen gyűlés, egyháztörténelmünkben páratlan főiskolai ün­nepély folytatása gyanánt tekinthető, ugyanazért ezen gyű­lés legelső tárgya is az volt, miként lehetne a főiskolai ünnepély emlékét legszebben örökíteni, s átadni a késő maradéknak. Erre nézve a főiskolai igazgatóság megbízatott, hogy oly emlékkönyv szerkesztéséről gondoskodjék, mely­ben az egész ünnep lefolyásának történeti hű képe, az e célra tartott jeles beszédekkel együtt át legyen adva az olvasó közönségnek. Gyűlésünk többi tárgyait tevék, a kö­vetkezők: május 15-én kelt cs. k. legmagasb kézirat tárgyá­ban kelt nyilatkozatunk, melyben mindeneknek előtte buzgó hálánkat fejeztük ki az isteni bölcs gondviselés iránt, hogy Prot. egyházunkat a küzdelmek nehéz óráiban el nem hagy­ta, sőt a törvényes szabadság révébe kegyelmesen elvezette, egyszersmimd a fejedelem szivét is oda lágyította, mi­szerint a september 1-jei pátens visszahúzása által a Prot. egyház nemes lelki harcának igazságos voltát tettleg elismerte. — A mennyiben azonban a máj. 15-iki cs. kir. rendelet fejedelmi kegyajándék gyanánt tü­nteti fel a Prot. egyház sorsa jobbra fordulását, egyház­kerüle­tünk kijelentette, hogy ezt nem kegyadományként te­kinti , hanem országos törvényeken , s békekötéseken nyugvó vallásszabadságunk természetes következményé­nek; s mivel szó sincs a tisztelt kéziratban az isko­lákról, —. egyház-kerületünk mint az egyháztól elvál­hatlan intézményekre az iskolákra is kiterjeszti annak értelmét s meghagyta a tanintézetek elöljáróinak, hogy ma­gukat az iskolaügy körül általában az 1848-ik előtti tör­vényekhez s szabályokhoz alkalmazzák. Túl a tiszai testvér e. kerület indítványa, melyben véleményezi, hogy miután a maj. 15-ki cs. k. rendelet meg­hozta azon kedvező eredményt, melynek eszközlése végett az e. kerületek megbízottjaiból egyetemes bizottmány állít­tatott fel, ezen bizottmány kiküldetési célja szüntessék meg, s a­mennyiben a testvériség fentartására az e. ker. közt továbbra is szükség van, bizassék meg újólag arra, hogy készítsen egy szabatos javaslatot a zsinati előké­születekkel tüzetesen foglalkozandó egyetemes értekezlet tagjainak választására nézve; továbbá készítsen kimerítő emlékiratot azon nagy fontosságú kérdésre nézve, váljon a célba vett és megalakulandó értekezlet teljhatalommal bír­jon-e, vagy nem, ezen indítvány elfogadtatott, azon különb­séggel, hogy a túl tiszai e.­­kerület ez utóbbi kérdésre nézve határozottan kimondá, hogy az értekezlet tagjait teljhatalommal felruházni nem kívánja , tiszáninneni e. kerü­letünk pedig, e tárgybani nyilatkozatát, a convent megala­kulásának idejére halasztja. — A ft. Zsarnay Lajos úr, superintendenssé lett válasz­tatása által megürült főjegyzőségre beadott szavazatok felbontatván eredménye lett, hogy volt aljegyző Kun Ber­talan úr miskolczi lelkész 242 szavazattal főjegyzővé választatott, ki is letévén az esküt hivatalát mint főjegyző azon ünnepélyes ígérettel foglalta el, hogy mint eddig, úgy ezután is, az egyházi munkásságának fő célja leendő törvényes önkormányzati terén előmozdítani a Prot. egyház érdekeit. A megürült aljegyzői hivatalra a szavazás elrendeltetett. T. Konyha József R. szombati volt lelkész, a legkö­zelebb lefolyt nehéz időkben lelkészi hivatalától a polgári kormány által megfosztatván, később fejdelmi kegyelem útján hivatalképességét visszanyerte, ugy azonban hogy ezt csak a gömöri egyházmegye körén kivül viselheti, ed­digelé azonban sehol alkalmazást nem nyert, most folyamo­dott hogy az V. kerület atyáskodó gondját reá terjessze ki. A derék férfiú sorsában részvéttel osztozván e. kerületünk kimondá, hogy miután a máj. 15. rendelet a mult nehéz idők minden következményeinek véget vetett , Konyha József tiszttársunknak a gömöri egyházmegyében leendő alkalma­zására nézve, többé semmi nehézség nem forog fen, meg­hagyatott azért úgy a gömöri, mint más egyházmegyék t. c. espereseinek, hogy nyilas esetében t. Konyha József úr alkalmazásáról gondoskodjanak, s azt előmozdítani legyenek szívesek. Végül t. Csor­a Mihály tanár úr, mint az idősbség rendje szerint gymnasialis igazgató hivatalában egyh. ke­rületileg megerősittetett. Gyűlésünknek több administrationalis tárgyai is voltak, de mint kevésbé közérdeküeknek elsorolásával fárasztani a közfigyelmet nem akarom. Záradékul csak azt említem még fel, hogy gyűlésünkön hangosan nyilatkozott az iránt a köz­vélemény, miszerint a gymnasiumban a régi osztályrendszer­hez kell visszatérnünk, s az akadémiát erősítenünk, hogy ez által tér nyithassék azon ifjak előtt is, tudományos pályá­juk folytatására, kik közhivatalokat viselni nem szándékoz­ván, most a gymnasiumi osztályok bevégzése után, a szülei házhoz térnek igen ifjonta vissza, s mintegy arra vannak kényszerítve, hogy a feltanodai pályán szerzett ismereteikkel elégedjenek meg; holott ezek leginkább protestáns tehetősb családainkhoz tartozván, közülök válandanának jövőben egyházunk oszlopemberei.­­ Ezen meggyőződés gyakor­lati kivitele közel kilátásban van. Jövő őszi közgyűlésünk határideje octóber 8-ik nap­jára, helye pedig a felsőzempléni e. megye valamelyik

Next