Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1860-05-04 / 19. szám
Harmadik évfolyam. IPest, május •firt. 1660.ROTESTÁNS SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓhivatal: Lövész utca, 10. szám, 1. emelet. ELŐFIZETÉSI DÍJ : Helyben: házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs.k. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA 4 hasábos petii sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdíj külön 30 ujkr. ve l A tót evang. egyházi lap ismertetése hű fordításban. Tudva van a tisztelt magyarhoni ev. olvasó közönség előtt, hogy már a tót ajkú ev. atyafiak számára is nyomatik egyházi lap.De hogy milyen szellemben és irányban halad, a felől aligha van kellő tudomása, holott kell, hogy e részben is hiteles adattal birjon, mert az egyház közös lelki anyánk lévén, lehetetlen, hogy mi, kik annak az emlőiről szakadtunk, egymás működését közönyös szemmel és szívvel nézzük, annál kevésbé, miután mint tudjuk, az egyház az életnek irányadója levén, mint olyan az életre kétségtelen befolyással bírhat s valósággal bir is. Azért is X. X. tollat ragadt a felnevezett lap ismertetésére. S miután biztosabb utat e végre a hű fordításnál nem talált, mindjárt az első számot hű fordításban közli. Előbb azonban mégis jónak látta kijelenteni azt, hogy t. Podhradszky József pesti ev. tótajku lelkész által közzétett programm szerint a lap szigorúan confessionalis irányú , mire minden istenfélő ev. keresztyén méltán kérdheti, hogy miért nem inkább evangyéliomi ? holott meg van irva: „Hogy más fundamentomot senki nem vethet azon kivül, a mely egyszer vettetett, mely a Jézus Krisztus." (I. Kor. 13, 11.) Holott a confessio csak másodrendű tekintély levén, mint norma docendorum, az első rendű tekintélynek, t. i. a szent-Írásnak, mint norma credendorum és a gendarumnak mulhatlanul tágítani kénytelen, s holott mint az egyházi történet is csalhatlanul igazolja, a confessionális kérdések vitatása Eris almája levén, csak elkeseredésre s szakadásra, nem pedig szíves összeolvadásra vezet; mire azonban, mint ev. keresztyéneknek mégis mulhatlan szükségünk van. (Gal. 3, 28.) Mert ti mindnyájan egy vagytok a Jézus Krisztusban. És most lássuk magát a fordítást , mely így hangzik: Amen. Atyának, fiúnak és a szent lélek Istennek nevében! Szíves üdvözlet a kedves és vallásos evangyéliomi népnek! Az éles, hosszas tél vége felé közeledik. Nem sok idő múlva világosabb, melegebb napok állnak be, a közelgő gyönyörű tavasz reményével az ifjak és öregek sziveinek örömei is szilárdulnak. Jóllehet szivem még szomorú, midőn elképzelem a mult négy hónak háborgásait, szélvészeit, mindazáltal mégis örül lelkem, tekintve a jövőbe. Ama háborgásokat és szélvészeket, mint sorsodnak fekete árnyát, tót nép! úgy tekintem, mint lelkednek a vádját és büntetését ellenem, ellenünk, kik kenyeredet esszük, kebledben növekedtünk fel, szellemi életed felett őrködnünk kell. Íme! ez ideig „idegen Isteneknek szolgáltunk, filléreinkkel idegen nemzeteket segélyeztünk" ! (váljon kik lehettek szók az idegen nemzetek? s mennyi lehetett az a segélyezési fillér ? a fordító) csupán csak magyar és német iratok felöl gondoskodtunk (aha most már értem. Tehát a magyarok, akiktől az egyházi és iskolai alapítványok nagyobb részint származtak, származnak, és a németek, akik a selmeci iskolában a lelket mai napiglan is fentartják, ezek azok a tótok által busásan segélyezett idegen nemzetek ? Sit fides penes auctorem! a fordító). Tégedet pedig vallásos, munkás, elhagyatott nép, az egy vasárnapi beszédet kivéve, végkép elhanyagoltunk! Hogy ezen elhanyagolás! bűnnek tudatához jutottam, hogy szent kötelesség gyanánt érzem nemcsak beszéddel, hanem tollal is a tót Sión felől gondoskodni, tégedet evangyéliomi sereg a műveltségre és élénkebb életre holtomig fáradhatlanul, szakadatlanul serkenteni, eleveníteni; már ez magában is kezességül látszik szolgálni ama boldogabb jövőnek. Mert amit a szentlélek nálam eszközölt, valjon nem cselekedheti-e azt másoknál is ? Avagy nincsenek-e több tót papjaink, kik bárha tót gyülekezetek es népeiket még sem szeretik, ha szeretnék, ha v