Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1864-10-23 / 43. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI IS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS hivatal: KIADÓAlipót és szerb-utca szögletén földszint, ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál , helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petti sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. AZ IDŐSB ÉS IFJABB KÁNTI ISKOLA JÉNÁBAN. Fischer Kuno, a jelenkori német bölcsészeti irodalom terén, sőt az egész mostani német tudományos világban, mondhatom, hogy egyike a legünnepeltebb neveknek. A világos előadás nagy mestere, s mint a minap egyik kitűnő hazai tudósunk mondá: a lehető legjobb német philosophica. A múlt tanévben a jenai egyetem prorectorává történt beiktatása alkalmával, a kanti bölcsészetnek Jénában keletkezett két iskolájáról tartotta székfoglaló beszédét. E szép munkát, helyi és alkalmi vonatkozásait lehetőleg mellőzve, van szerencsém itt e lapok t. olvasóközönsége számára közölni. Nem épen azért, hogy vele Fischert a mi irodalmunkban is bemutassam, hanem főleg azért, mert e kis értekezés rövid keretében mesterileg van kimutatva az újabb kor legkülönbözőbb bölcsészeti rendszereinek a „kritika philosophiából" mint közös törzsből történt kifejlődése. Az olvasó egy tekintettel átnézheti, hogy a bölcsészet terén majd egy századnak legeltérőbb tudományos törekvései gyökerükben honnét indultak ki, és mikép függenek össze. És ez ugy hiszem tárgyánál fogva sem leend fölösleges a prot. egyházi lapban, hiszen a protestáns tudományosságnak annyira egyik leglényegesebb tényezője a bölcsészet, hogy főleg az újabb időkben, a theologiai tudományosság előrehaladó mozgalmaiban is a szerint láttunk és látunk különböző iskolákat és irányzatokat feltűnni, amint a különböző bölcsészeti irányok, a vallásos képzetekre átidomitólag hatottak, és a mint a bölcsészeti rendszereknek ez átalakító befolyása különböző irányban lőn felfogva és érvényesitve a positiv theologia körében. 1. A mennyire a német bölcsészet története Kant óta bevégződött, történeti múlttá lőn, haladásában alig tünt föl jelentékenyebb név, a mely a jenai egyetem történetében ne szerepelne, s melynek birtokosa többnyire jenai tanár is ne volt volna. Az a bölcsészet, a mely a jelen pillanatig uralkodik a német szemlélődés haladása fölött, s a melynek részint továbbképzéséül , részint ellentéteül származtak a következett rendszerek, Königsbergben keletkezett. De a Kant-féle philosophia legjelentékenyebb iskoláinak leggazdagabb és termékenyebb kifejlődésének szintere Jéna. Ennek bizonyítékául elég: az idősb Reinholdot, Schillert, Fichtét, Schellinget, Hegelt, Okent, és Friest neveznem. Kant óta nincs egy nevezetesebb gondolkodó sem, aki saját tanát Kantéval viszonyba hozni ne akarta volna, s akár mint tovább fejtését, akár mint ellentételét nem belőle származtatta volna; nincs egy sem, aki azt ne akarta volna bebizonyítani, hogy Kant tana helyesen megértve és függetlenül megvizsgálva egyenesen az övéhez vezet. A jelentékeny philosophok koszorújának kiegészítéséül még két férfiút említek, kiknek tanai egymástól messze elágaznak, s egyszersmind mindegyike saját módja szerint a Jenában tovább tenyésztett Kant-féle iskola (ha szabad e név alatt, Reinholdtól egész Friesig a philosophiai gondolkodók sorát egybe foglalnom), ellen küzdött. Az egyik Herbart, és a másik Schoppe 85