Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-06-11 / 24. szám
SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓhivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint. PROTESTÁNS ELŐFIZETESI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. GYHA3 A FŐISKOLAK ÉS EGYHÁZ KÖZÖTTI VISZONY. IV. (Folytatás és vége.) És még nélkülözhetetlenebb a positiv vallás őreinek tudományos műveltsége napjainkban, midőn a társadalom értelmi művelődésének roppant gyors előhaladásával az emberiségnek mind jelentékenyebb része jut a műveltségnek abba a stádiumába, a melyben csak azt képes igazul tartani, a mit saját eszével megért, vagy legalább a mit értelmével és világosan belátott ismereteivel nem lát merőben ellenkezőnek; — s midőn másfelől az újabb korban a tudomány számtalan felfedezéseivel, s általában a tudományos ismeretek gyökeres átalakulásával a természeti és az erkölcsi világrendről való fogalmaink annyira megváltoztak, hogy a sok századokkal korábban keletkezett, s az akkori emberiségnek a maitól merőben elütő gondolkodásával formulázott pozitív vallásképzetek közül (legalább abban az alakjukban) igen sok minden lépten nyomon összeütközésbe jő a mai ember fölfogásával, összeférhetlen ellentétet képezve egész meggyőződésén nyugvó világnézetével. Hiszen — mondják — a jelenkornak azt a sokat emlegetett vallásos világnézetét, amely a régi idők vallásképzeteinek hadat szent, szinte a tudomány, s illetőleg az u. n. liberális theologia fejtette ki, a tudományos vizsgálódásnak a vallás terén is szabadon gyakorlása, vamely e szerint az egyháznak és positiv tanainak inkább káros, ellenükben kételyeket és tagadást ébresztvén. Igenis e világnézetet a természet és erkölcsi világ tisztultabb ismerete , s egyszóval az emberi gondolkodásnak magasabb kifejlődése, s ennyiben részben az újabbkori theologiai tudományosság is eszközölte, de nagyon csalódnánk, ha azt vélnők, hogy a vallásos nézetek megváltozását akár a racionalista, akár a tübingai, vagy akármely theologiai irány csak magában idézte elő, hanem akkor inkább megfordítva áll, t. i. hogy az ismeretek egyéb terein megváltozott fogalmak változtatták meg a theologiai fogalmakat is, s a bölcsészetben és a többi tudományokban kifejlett gondolkodás hatolt be a theologia körébe is és teremtett uj irányokat. — Az emberi ismereteknek és a tudományos gondolkodásnak előhaladása pedig oly önálló hatalom, amit valamint a római egyháznak a reformatiókor és azóta mind e napig nem sikerült meggátolni, ugy a prot. egyháznak akár physice, akár erkölcsileg (erkölcsileg szándékában sem lehet, ez erkölcsi képtelenség volna) még sokkal inkább lehetetlen feltartóztatnia. A korunkbeli világismeret minden liberális theologia nélkül is mily könnyen és természetesen ébreszti fel a régi korból hagyományozott vallásképzetek iránti kételyt, szabad legyen csak egy példát felhozni. A múltkor egy Pesttől néhány mértföldnyire lakó lelkész úrnak 11 éves fiacskája nagy töprenkedéssel jő haza az iskolából. J Busongása miatt édesapja faggatván, hogy mi baja, végre nagy félelemmel kivallotta, hogy nagy aggodalomban van és nem tud eligazodni. A minap az öreg kátéból azt tanulta, hogy Krisztus tanítványainak szeme láttára az olajfák hegyéről felvitetett az égbe. — Ma meg a tanító úr a természettanban azt magyarázta, hogy az ég nem egy kemény boltozat, az nem egyéb mint levegő a minőt mi is szívunk, s az ebben levő csillagok csak olyan testek, mint a mi földünk, s azok egymástól és mi tőlünk sok száz ezer mértföld távolságra vannak. Ezt olyan világosan megmagyarázta, hogy tisztán megértettem, de hát akkor hogyan lehet igaz Krisztus mennybemenetele ? hol van az az ég a hova ment tanítványainak láttára? Apám magyarázd meg, mert én nem tudok nyugodni!" Íme egy tizenegy éves gyermek reflexiója, aki még a természettannak is csak első elemeit kezdi ismerni, s aki még hitét sem hallotta Straussnak vagy Baurnak, vagy bármiféle rationalismusnak! Valamint a valóság világa — hasonlóul annak az emberi elmében levő viszképe, azaz gondolatkörünk és ismereteink is egy összefüggő rendszert képeznek. Egy ugyanazon gondolkodó elmémben vannak vallásképzeteim és világismeretem s minden tudott igazságom; egy azon elmémben pedig egymást kizáró, egyik a másiknak valóságát lehetlenné tevő igazságok tudtommal nem férhetnek meg megoldatlanul, a harc gondolkodásban mindaddig tart, mig őket vagy okosan kibékitetem, vagy egyiket kivetem. — Ezért ismétlem, ha élet ellentéteiből, a tudományos ismeretekből, s az uj HIRDETÉSEK DIJA : a hasábos petii sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr.