Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1866-06-10 / 23. szám

Kilencedik évfolyam. • Pest, jun. 16. 1866. sj 23. SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és szerb-utca szöglet­én földsz­int PROTESTÁNS­­ ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés­sel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A HITCIKKELYEKHEZ RAGASZKODÓ PROTESTÁNSOK SZÖVETSÉGE AZ ULT­RAMONTAN KATHOLIKUS­OKKAL. „Szegény ember szándékát boldog Isten birja," mondja egy régi közmondás. Aki követ dob el, soha sem tudja, hogy az hova esik, sanyit melyet az ijász ívéből kilőtt, nincs többé annak hatalmában. Mindenben, ami történik, kérlelhetlen következetesség van, és aki egyszer a sikamlós téren az első lépést megtette, biztos lehet, hogy saját súlya mindég b­ebb vonja a mélységbe. Ezen régi tapasztalatok újabb megerősítést nyernek a protestáns egyház jelen, válságos hely­zetében. Az 1850-ki reactio óta egy u. n. „hitvallá­sához hű" párt keletkezett a protestáns egyház kebelében, mely párt a tudományos theologia és a modern műveltség ellenében mindig élesebben ber­zenkedik. Először mind a kettőt gyanúsította, azután gyalázta, végre mind a tudományos theologia, mind a modern műveltség iránt üldözéssel lépett fel. Ez a párt a tudományos műveltségű, szabad­elvű theologusokat csak ugy könnyedén vádolja a hitvallástól, tehát magától a keresztyénségtől való elpártolással, s minden áron oda törekszik, hogy a szabadelvű férfiak theologiai és egyházi hivatalaiktól megfoszttassanak, sőt még az egy­házi közösségből is kizárassanak. S ezen párt, midőn növekvő ellenállásra talált azoknál, kik protestáns hitök mellett még eddig szilárdan meg­állottak, hogy sorait szaporítsa, végre az ultra­montán katholicismussal szövetkezett. Mi nem na­gyon régen éltük azt meg, hogy az orthodoxok a jezsuitákat „testvéri" cimmel tisztelték meg, hogy a római katholicismus és az orthodox-pietisticus protestantismus közötti dogmatikai és egyházi kü­­lönbség figyelemre sem méltónak lőn feltüntetve, s hogy „közös házról" volt szó,melyben a katho­likus ultramontánok és a „hitvalláshoz hű" pro­testánsok együtt laknak. Az orthodox protestán­sok az ultram­ontánoknak és jezsuitáknak nyúj­tottak kezet barátságos szövetségre és a keresz­tyén szabadság elleni közös harcra, és ezen kezet, mely először a badeni tiltakozó párt orgá­numában az orthodox-pietisticus „Kirchen und Volksblatt"-ban az egész világ szeme láttára jön odanyújtva, a jezsuiták és ultramontanok öröm­mel és bensőséggel ragadták meg. A badeni jezsui­tikus orgánumok, habár, mint jól tudjuk, halálos gyűlölettel viseltetnek a protestantismus, a hit- és vallásszabadság iránt, a „hitvalláshoz hű" pro­testáns­okat mégis elv­rokonaiknak, bajtársaiknak mondották, dicsőitet­ték. Az nem mese, hanem való igazság, hogy ugyanazon férfiak, kik a heidelbergi egyetem protestáns theologusait rágalmazzák és üldözik, ugyanazok minden lényeges dologban egyetérte­nek a jezsuitismus protestáns uszályhordozóival a freiburgi egyetemen. Stolz Albán és And­law báró, ultramontán fanatikusok szövetségeseikké , kebelbarátjaikká lőnek, kikkel karöltve ugyanazon kö­zös cél felé törekszenek. Hogy ezen cél nem lehet más mint magának a protestantismus­nak megsemmisítése, a vallásszabadság és szabad vizsgálódás elnyomása, azt még a legelvakultabb­nak is be kell látnia. Protestáns papok, kik oly nyíltan és szemte­lenül pártoltak el a protestantismustól, igazán kü­lönösen tűnhetnek fel, midőn másoknak tesz;; 45

Next