Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-03-16 / 11. szám
rendes írott vagy nyomtatott betűket." E célt az eddigi rendszerrel elérni nem lehet. Szerző rendszere az, hogy a 24 hangnem helyett csak kettőt vett fel: lágy c-t s kemény c-t. Az összhangzatos éneklésre is csak egy, mégpedig szoprán kulcsot használ eredetileg, de melyet a bírálóbizottság véleménye folytán hegedűkulcsra változtatott; az énekdarabok elején szokásos hangnemjelzést (ít és b) szóval írja ki, p. o. kemény D, lágy A stb. A kótamérték elnevezései is népiesek: félfertályos, kétfertályos stb ; tizenhatodokra a népnek nincs szüksége. Tárgyát 6 évi folyamra osztó, a tanonc kezébe való „Éneklő ábécé" is 6 osztály számára van, illetőleg leszen kidolgozva. Előadása mindenütt világos, érthető, módszere fejlesztő. Amily bizonyos, hogy eddigi énektanításunk hiányos, tökéletlen és célra nem vezető, ép oly bizonyos, hogy Bartalus módszere minden eddigi rendszert fölülmúl s általa a kitűzött cél, t. i. hogy „a nép fiai a kótákat olvasni tudhassák," elérhető , minek folytán e tankönyv népiskoláinkban megbecsülhetlen volna, ha e t, anit ó kántor is nem volna, és ha egyházi rendtartásunk azt nem követelné, hogy a gyermekek az egyházi énekben is jártasak legyenek. Valóságos Scylla és Charybdis közé jut, kiszakítani akarva az énektanítás eddigi rendszerével. Bartalus ez újabb s tökéletesebb rendszerét akarná a népiskolába bevinni. Egyházi rendtartásunk ugyanis megkívánja, hogy a gyermekek az egyh. éneklésben jártasak legyenek, templomi és temetkezési alkalommal a kántor mellett segédkezzenek, a szülők pedig tudományt képzelni sem tudnak sz. Dávid zsoltárai nélkül. Márpedig Bartalus könyve mellett — igen természetesen — mindezekről szó sem lehet az éneklő ábécé befejezése előtt. Olyan volna ez, mintha a járni most tanuló gyermektől azt kívánnók, hogy fusson. Aként segíteni a dolgon, mint a mesében, hogy a kecske is jól lakjék, a káposzta is megmaradjon, vagyis tanítani az eddigi rend szerint egyh. énekeket is és a mellett Bartalus éneklő ábécéjét is, az idő sem adná ki, meg absurdum is. Nincs itt egyéb expediens, mint: vagy teljesen le kell mondani az egyházi énektanításról 6 évre, vagy megmaradni az eddigi rész rendszer mellett. De minthogy nem tespedés s visszaesés, hanem haladás a jelszó: leghelyesebb, bár legnehezebb, lemondani az egyh. énektanításról 6 évre, aztán az egyh. éneket az ismétlő iskolában, a 12—15 éves növendékeknek tanítani. Különben mindaddig és mindenütt, ahol és a meddig ismétlő iskola nincs. Bartalus énektani rendszere, felekezeti iskolákban nem használható. Hogy egyházainkban végre a templomi éneklés is értelmes és megnyerő legyen, ismétlő iskolákra múlhatlan szükségünk van ; különben tespedünk. Kiss Károly, pozbai ref. lelkész. A sepsii általános néptanító-egylet évnegyedes gyűlése. A sepsii általános néptanító-egylet Sepsi - Szent-Györgyön f. évi február hó 26-án tartá évnegyedes gyűlését. Elnök V. S. i. t. rövid, de kifejező meleg szavakban a népnevelés szép számmal megjelent bajnokait üdvözölvén, isten segítségül hívásával a gyűlést megnyitottnak nyilvánította. Mint minden ilyen alkalommal szokás, úgy itt is a múlt, ülésről vezetett jegyzőkönyv felolvasása vezetett először elé. Ezután sorrendben az alapszabály pontonkénti megvitatása következett, mely az értekezések idejéből véghetetlen sokat elrabolt ; de hiába, ez kiindulási pont lévén, nem minden igaz ok nélkül kívánta áldozatát abból, ami legdrágább. Végül a szabályok tisztázásával, mint szintén ennek a nm. vallás- és közoktatási ministeriumhoz megerősítés végett leendő felterjesztésével, az egylet tisztikara bízatván meg, csak ezután jöhetett az értekezések sorrendje. Első tárgy volt a földrajz. E tekintetben Benedek Samu sepsiszentgyörgyi községi tanító a beszéd- és értelemgyakorlatokból indult ki, tekintettel az elemi népiskolai növendékek három első korosztályára, s miután a fokozatos tanmenet ügyes alkalmazására nézve a lakhelyismeretet, mint a földrajz bevezetését tünteté föl értekezésében, tanítói szakavatottságának fényes tanújelét adván, különben elég hosszúra nyúlt előadását a gyűlés méltánylása kíséretében fejezte be. Ezenkívül még két-három tárgyból kellett volna ez alkalommal értekezést tartani, de mivel az idő jó tova haladt, a további értekezések a közelebbi gyűlésre halasztottak. Az indítványok során még két dolog került szőnyegre, melyeket rövid tudósításomban nem lehet figyelmen kívül hagyni. E két dolog, két egymásutáni indítvány, melyek közül az első az, hogy a magas mér- és természettani eszközökkel az kormány által adott ezutáni gyűléseken kísérletek tétessenek, hogy így a tanszerek használati módját az általános tanítói karral megismertetve, ekkép az, az uj nemzedék iskolázása körül mielőbb élő tőkévé váljék. A második indítvány pedig az volt, hogy az apróbb tanítói körök, az eddigelé szétforgácsolt erők egyesítése céljából, egy egyletté, „Háromszéki általános néptanítóegylet" -té alakuljanak. Mindkét indítvány helyesléssel fogadtatott és a közelebbi gyűlés tárgysorozatába felveendők lesznek. Kívánatos, hogy orbai, kézdi és erdővidéki ügybarátaink is utóbbi indítványt maguk között érleljék és a ,,Háromszéki általános néptanító-egylet" kitűzendő lobogója alá annyival is inkább sorakozni igyekezzenek, mert