Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-11-21 / 47. szám
semmi kétség, hogy a plébános eljárása, ki az akkop megejtett áttérést befejezett ténynek vette, a törvénnyel nem egyező. Minthogy azonban elég korán észre vette magát, s a katholikusnak vélt asszony gyermekét megkeresztelte ugyan, de a megejtett keresztelés után azt a református anyakönyvbe iktattatta, ezáltal törvénytelen eljárását eredmény nélkülivé tette, és maga beismerte, hogy sem a gyermek református volta, sem az anyának a református egyházközséghez való tartozása törvényesen kétségbe nem vonható. Tényleges jogsértés tehát nem történt. Ha ilyen forogna fenn, ma többé nem szükséges fűnek fának panaszkodni és utoljára is a sérelmet zsebre dugni. A kinek jogsérelme van, ott a fenyítő törvényszék, jelentse ismerni fogja kötelességét, de sérelmét s a birói protestánsok ezt bátran tehetjük, mert az egyéni lelkiismeret szabadságának érvényrejutásából színemlett egyházunknak nincs mitől tartania oly törvénnyel szemben, mely jogegyenlőség alapján az egyéni szabadság védelmére alkottatott. Régi vallástörvényeink, a legüdvösebbek is fogyatékosak voltak azért, mert nem volt a tilalomnak megkötve a csomója, nem volt kiszabva, hogy mily büntetés várja a tilalom áthágóját. A most életbe léptetett büntető posan segített, tanulmányozzuk törvény ezen alatehát és szabjuk eljárásunkat hozzá pontosan. Ez az egész. Mi legyen azonban a jelen esetben a teendő ! Azt hiszem, hogy semmi. A gyermek a református anyakönyvbe reformátusnak van beiktatva, s így a törvény szerint reformátusnak kell neveltetnie. Az asszony, ha áttérési szándéka mellett megmarad, meg fogja tenni, amit a törvény rendel s áttér, s akkor áttérése ellen senki semmit nem tehet. A plébános ellen sem tehetni semmit, és be kell érni azzal, hogy kudarcot vallva meg kellett a törvény előtt hátrálnia s kijátszási szándékával felhagynia. Mert ha a keresztelés illetéktelenül történt is, a más vallásfelekezetbe való fölvétel törvénytelensége mégsem forog fenn, minthogy a megkeresztelt gyermeket az illetékes egyház anyakönyvébe iktatta. A conatus delinquendi-t pedig nem hiszem, hogy a biró ez esetben büntetendő cselekményül fogná betudni Ballagi Mór. ISKOLAÜGY. Az eperjesi ág. hitv. ev. collegium közgyűlésének emlékirata a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister által a jogacadémiák összevonása, illetve megszüntetése tárgyában kiadott leirat válaszául. A vallás- és közokt. m. kir. minister úr, társadalmi életünk azon abnormis és káros jelensége által indíttatva, miszerint a jogi és politikai, kiváltképen pedig az ügyvédi pályára lépő ifjak száma hazánkban nagyobb, mint a mennyit ezen pálya tisztességesen ellátni képes, s a mennyit a külömböző szakpályák egyensúlya az állam s társadalom érdekében megkívánna, f. évi julius hó 8-án 921. eln. sz. a. kiadott közintézményben kijelentette, miszerint maga részéről kész az állami úgyszintén a tanulmányi alapból fenntartatott jogakadémiák egy részét megszüntetni, ha a hitfelekezetek is az általuk létesített jogacadémiák számát összevonás és megszüntetés által hasonló arányban leszállítják. Ezen rendszabály által reméli a magas közoktatásügyi ministérium a jogi pályára lépők aránytalan számában mutatkozó visszásságot megszüntethetni, vagy legalább korlátozhatni, és ezen intézkedés indokául az idézett közintézményben még azon körülmény is felhozatik, miszerint a jogakadémiák tudományosság s a tanulók iránti követelmények tekintetében az egyetem színvonala alatt állanak. Nézetünk szerint ezen indokok egyike sem állja ki a próbát. Ami az elsőt illetti, teljes elismeréssel tartozunk mi is a minister úr ő Nagyméltóságának azon intenziójáért, hogy társadalmi és gazdasági életünk bajait és kórságait a hatalmában álló eszközökkel orvosolni akarja, de a fennforgó esetben maga a diagnosis nem egészen helyes, annál kevésbbé lehet a választott gyógyszer alkalmas. A különböző szakpályákon működők helyes számaránya egyik kifolyása csak a nemzeti munkafelosztás elvének, s mint ilyen oly körülmények és viszonyok által szabályoztatik, melyek sokkal mélyebben gyökereznek, semhogy a célbavett intézkedés által változást szenvedhetnének. Itt is fennál a nagy nemzetgazdasági törvény, mely szerint a kereslet és kínálat közötti egyensúly csak akkor tartható fenn, és ha megzavartatott, csak akkor állítható helyre, ha a teljesen szabad verseny biztosítva van. Minden korlátozó intézkedés vagy hatálytalan, vagy rossz hatású lehet csak. Ha csakugyan áll az, hogy a jogi pálya nem képes tisztességesen ellátni mindazokat, kik reá lépnek, úgy magában véve ezen tény sokkal hatályosabban és biztosabban fogja az arányt helyreállítani, semhogy a jogakadémiák számának redukálására szükség volna. Nézetünk szerint nem szorul bizonyítékra, miszerint azért van sok jogacadémia, mert sok a jogi pályára