Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-11-21 / 47. szám

semmi kétség, hogy a plébános eljárása, ki az akkop megejtett áttérést befejezett ténynek vette, a törvén­nyel nem egyező. Minthogy azonban elég korán észre vette magát, s a katholikusnak vélt asszony gyermekét megkeresztelte ugyan, de a megejtett keresztelés után azt a református anyakönyvbe iktattatta, ezáltal törvénytelen eljá­rását eredmény nélkülivé tette, és maga beis­merte, hogy sem a gyermek református volta, sem az anyának a református egyházközséghez való tartozása törvényesen kétségbe nem vonható. Tényleges jogsértés tehát nem történt. Ha ilyen forogna fenn, ma többé nem szükséges fű­nek fának panaszkodni és utoljára is a sérelmet zsebre dugni. A kinek jogsérelme van, ott a fe­nyítő törvényszék, jelentse ismerni fogja kötelességét, de sérelmét s a biró­­i protestánsok ezt bátran tehetjük, mert az egyéni lelkiismeret szabadságának érvényre­jutásából szín­emlett egyházunknak nincs mitől tartania oly törvén­nyel szemben, mely jogegyen­lőség alapján az egyéni szabadság védelmére alkottatott. Régi vallástörvényeink, a legüdvösebbek is fo­gyatékosak voltak azért, mert nem volt a tila­lomnak megkötve a csomója, nem volt kiszabva, hogy mily büntetés várja a tilalom áthágóját. A most életbe léptetett büntető posan segített, tanulmányozzuk törvény ezen ala­tehát és szabjuk eljárásunkat hozzá pontosan. Ez az egész. Mi legyen azonban a jelen esetben a teendő ! Azt hiszem, hogy semmi. A gyermek a refor­mátus anyakönyvbe reformátusnak van beiktatva, s így a törvény szerint reformátusnak kell ne­veltetnie. Az asszony, ha áttérési szándéka mel­lett megmarad, meg fogja tenni, amit a törvény rendel s áttér, s akkor áttérése ellen senki sem­mit nem tehet. A plébános ellen sem tehetni semmit, és be kell érni azzal, hogy kudarcot vallva meg kellett a törvény előtt hátrálnia s kijátszási szándékával felhagynia. Mert ha a keresz­telés illetéktelenül történt is, a más vallásfeleke­zetbe való fölvétel törvénytelensége még­sem fo­rog fenn, minthogy a megkeresztelt gyermeket az illetékes egyház anyakönyvébe iktatta. A co­natus delinquendi-t pedig nem hiszem, hogy a biró ez esetben büntetendő cselekményül fogná betudni Ballagi Mór. ISKOLAÜGY. Az eperjesi ág. hitv. ev. collegium közgyűlésé­nek emlékirata a vallás- és közoktatásügyi m­. kir. minister által a jog­académiák összevonása, illetve megszüntetése tárgyában kiadott leirat válaszául. A vallás- és közokt. m. kir. minister úr, társadalmi életünk azon abnormis és káros jelensége által indíttatva, miszerint a jogi és politikai, kiváltképen pedig az ügy­védi pályára lépő ifjak száma hazánkban nagyobb, mint a mennyit ezen pálya tisztességesen ellátni képes, s a mennyit a külömböző szakpályák egyensúlya az állam s társadalom érdekében megkívánna, f. évi julius hó 8-án 921. eln. sz. a. kiadott közintézményben kijelentette, mi­szerint maga részéről kész az állami úgyszintén a tanul­mányi alapból fenntartatott jogakadémiák egy részét megszüntetni, ha a hitfelekezetek is az általuk létesített jogacadémiák számát összevonás és megszüntetés által hasonló arányban leszállítják. Ezen rendszabály által reméli a magas közoktatás­ügyi ministérium a jogi pályára lépők aránytalan szá­mában mutatkozó visszásságot megszüntethetni, vagy leg­alább korlátozhatni, és ezen intézkedés indokául az idé­zett közintézményben még azon körülmény is felhozatik, miszerint a jogakadémiák tudományosság s a tanulók iránti követelmények tekintetében az egyetem színvonala alatt állanak. Nézetünk szerint ezen indokok egyike sem állja ki a próbát. A­mi az elsőt illetti, teljes elismeréssel tar­tozunk mi is a minister úr ő Nagyméltóságának azon intenziójáért, hogy társadalmi és gazdasági életünk bajait és kórságait a hatalmában álló eszközökkel orvosolni akarja, de a fennforgó esetben maga a diagnosis nem egészen helyes, annál kevésbbé lehet a választott gyógy­szer alkalmas. A különböző szakpályákon működők helyes szám­aránya egyik kifolyása csak a nemzeti munkafelosztás elvének, s mint ilyen oly körülmények és viszonyok által szabályoztatik, melyek sokkal mélyebben gyökereznek, semhogy a célbavett intézkedés által változást szenved­hetnének. Itt is fennál a nagy nemzetgazdasági törvény, mely szerint a kereslet és kínálat közötti egyensúly csak akkor tartható fenn, és ha megzavartatott, csak akkor állítható helyre, ha a teljesen szabad verseny biztosítva van. Minden korlátozó intézkedés vagy hatályta­lan, vagy rossz hatású lehet csak. Ha csakugyan áll az, hogy a jogi pálya nem képes tisztességesen ellátni mind­azokat, kik reá lépnek, úgy magában véve ezen tény sokkal hatályosabban és biztosabban fogja az arányt helyreállítani, semhogy a jogakadémiák számá­nak redukálására szükség volna. Nézetünk szerint nem szorul bizonyítékra, misze­rint azért van sok jogacadémia, mert sok a jogi pályára

Next