Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-21 / 12. szám

felel. A Nyugdíjalap létesítése céljából igenis meg lehet s remélhetőleg közelebbről meg is kell adóztatnunk egy­házainkat, de a gyámalap céljaira akkor, midőn ezen intézmény által sem az özvegy­ árvai kegyévi járandóság kiszolgáltatása, sem a lelkész eltemetési költségeinek hordo­zása alól föl nem mentetnek egyházaink; szóval akkor, midőn a nép természetes jogérzéke előtt a jó do et des* elve kézzel foghatólag be nem bizonyítható, újabb terhet kirónunk nem indokolható, ha csak a várható előn­nyel arányban egyáltalán nem álló végnélküli kellemetlenkedé­seknek egyházi hivatalnokainkat kitenni nem akarjuk­. A vagyon kezeléséről szóló 28. §. azt mondja, hogy a befolyó összes jövedelmek takarékpénztári betétként ke­zeltessenek. Ezt­ az intézkedést az egyházkerületek óhajára vette föl a tervezet, hogy ily módon a vagyon fölötti ren­delkezési jog szerződés által korlátozva ne legyen, mint az pl. a közalap pénzeinél fenforog, s hogy a kezelési költségek s a tőkekamatadó megtakarításával a gyámalap növelése biztosíttassék. Ily módon a gyámintézet a vagyona felett mindig szabadon disponálhat, azt jelzálogi kölcsö­nökbe befektetheti vagy egyházi testületeknek, pl. egyház­kerületeknek kikölcsönözheti s ekként a takarékpénztári kezelésnél jobban gyümölcsöztetheti. Az átmeneti intézkedések között ki van mondva, hogy a meglevő gyámintézetek tovább is sértetlenül fen­tarthatók, hogy tagokat jövőre is vehetnek fel. A tervezet indokolásához A) és B) alatt két számí­tási táblázat van mellékelve. Az A) tabellán az évi hozzájárulások (tagdíjak, köz­alap 10 °/-ros járuléka s a tőkék 4 °­ C-os kamatjai) vannak 33 évre szórólag kiszámítva és feltüntetve. Ez a költség­vetési folyó­számla 1896 - 1928-ig. Ennek a számlának I-fő rovatában 2 72%-os tagdíjakból állandóan 37.500 frt bevétel van felvéve, minek az a statisztikai adat szolgál alapul, hogy van összesen 2000 lelkészi állásunk s ezek­nek átlagos évi jövedelme 1.500.000 frt, a­minek 2­72 °/-ra 37.500 frt. A Il-ik rovatban az eddigi gyámintézeti alap (-= 57.000 frt), továbbá a többi tőkék kamat­jövedelmei vannak évről-évre növekvő tételekkel feltüntetve, a­mi az 1-ső évben e címen 3312 frt 80 kr., a 10-ikben 31.574 frt 62 kr., a 20-ikban 44.251 frt 64 kr., a 33-ikban 46,378 frt 74 kr. lesz. A III-ik rovat a közalap 10%-os járuléká­ból befolyó évi jövedelmet mutatja ki, még­pedig az első tíz évben 9000, azután a 17-ig 10.000, a 20-ig 11.000, a 25-ik évig 12,000, a 30-ikig 13,000, a 33-ig 14,000 frtban évenként. A IV-ik rovatban az intézet bevételeinek össze­sítése van kitüntetve 33 éven keresztül, a­mi az első év­ben 49,812 frt 20 kr., a 10-ikben 78,074 frt 62 kr., a 20-ikban 92,751 frt 64 kr., a 30-ikban 97,160 frt 86 kr. lesz. Ezek a bevételi rovatok. A kiadási tételek közt az V-ik rovatban a díjvis­­szatérések vannak kiszámítva pontos statisztikai adatok alapján, átlagban az öt év előtt elhalt lelkészek özvegyei számára és pedig az első hat évben 1837 frt 50 frtól 4243 frt 75 krig emelkedőleg, hat éven túl pedig minden esztendőben 875 frtban fixirozva. A Vl­ik rovatban az özvegyek 250 frtos évjáradéka van kimutatva azon kulcs szerint, hogy évenként átlag 36 marad özvegyen, a­kik részére az évi járadékok, melyek kifizetése a 6-ik évben 6750 frttal kezdődik, a 33-ik évben 94,500 frt maximális összegre emelkedik. A Vif­ ik rovat az apátlan árvák 50 frtos nevelési segélyeit tünteti fel 2000 frttal kezdve és 7700 frttal végezve. Ennek kulcsa az, hogy a lelké­szek gyermekei közül évenként 46 marad árván, de ennek 11%­ 0-a évenként nagykorúvá válik és 5%-a elhal s így évenként 16%-a, vagyis a 46-ból 7 árva kimarad a se­gélyezendők közül. A Vlíl-ik rovat az egész árvák neve­lési díját tünteti fel hasonló kulcs alapján, öt évig emel­kedő, azután állandólag 1575 frtban felvett évi ajándék alakjában. A IX-ik rovat az összes kiadások kiszámítását mutatja ki 4287 frt 50 frról a 33-ik évben 104,650 frtig emelkedőleg, a X-ik az első 25 évben mutatkozó feles­leget, a XI-ik rovat pedig a 26-ik évtől a 33-ig mutat­kozó évi hiányt, mely az utolsó évben 6771 frt 26 kvig emelkedik. A B) táblázat a tőkeszámla tabellája 1896 —1928-ig. Ennek I-ső rovatában a lelkészek 10%-o s belépési járu­lékai, 11-ikban a közalapnál levő 57.000 frtos gyáminté­zeti tőke, III-ikában az országos közalapból 4 éven át adandó 100.000 frt van feltüntetve. A IV-ik rovatban azok az összegek szerepelnek, melyek a folyó­számla évi pénztármaradékaiból a tőkeszámlára lesznek áthozandók. Végül az V-ik rovat a tőkésített összegek évenkénti állását tünteti fel, világosan reámutatva arra, hogy már a 29-ik évben 1094 frt 90 krral, s azontúl még nagyobb ös­­szeggel kereskedik e tőkeösszeg annyira, hogy a 33-dik évben már 3021 forint 66 kr., s azontúl még nagyobb mérvben fokozódó állandó deficit mutatkoznék arra az esetre, ha ily hosszú idő alatt sem a lelkészi állások száma, sem a lelkészi fizetések összege nem emelkednék. E hiány fedezésére a tervezet azt javasolja, hogy az or­szágos közalap az orsz. gyámintézet céljaira négy év alatt kiutalandó 25 — 25 ezer frt kifizetése után az 5-ik évben még 30 ezer frtot adjon az intézet segélyezésére, mely összeg kamatos kamatjaival 24 év alatt épen a deficit fedezésére szükségelt 75,531 frt 50 kr. tőkére nőné ki magát és így a gyámintézet fennállását emberileg számít­ható pontossággal örök időre biztosítaná s másfelől módot nyújtana arra is, hogy a lelkészi állások számának illetve a lelkészi fizetések összegének emelkedéséből be­f­­olyó jövedelmi többletek már talán a tíz év múlva esz­közlendő revízió alkalmával is az özvegyek és árvák nagyobbmérvű segélyezésének alapjául szolgálhassanak. Íme, ez a veleje a Szász Domokos által beterjesztett gyámintézet indokolásának és pénzügyi számításainak. K. L. £ i & $ KÜLFÖLD. Az angol és francia protestantizmus köréből. Gladstone, a kormányról leszorult agg államférfi, leg­utóbb a theologiai irodalmat gazdagítá egy értékes mun­kával. A zsoltárokat adta ki konkordanciával ellátva. Mint az előszóban mondja, azon célból, hogy »a zsol­tároknak a magánáhitatra való használatát előmozdítsa”. »A zsoltárok — úgymond — a nagy kijelentésnek egy korábbi lépcsőjén s a miénknél kevésbé érett szedettek össze, ezért egyes tárgyakra tökéletlen korban világot vetnek ugyan, de azért még ma is első helyet foglalnak el az Istenhez törekvő emberi lélek tapasztalatainak fel­jegyzései között­. A Konkordanciát különösen szükséges­nek tartja a zsoltárok különböző és társalgó jellege miatt. Érdekes, hogy a Konkordancziát csaknem ötven év óta készíté. Még a leghevesebb politikai küzdelmei között is tudott egy kis időt szakítani theologiai elmélkedésekre. Hogy az angol társadalom magasabb körei mennyire érdeklődnek a theologiai kérdések iránt, mutatja lord

Next