Protestáns Szemle, 1939
Tanulmányok, cikkek - Török Pál: Darányi Ignác mint földművelési miniszter
Darányi Ignác mint földművelési miniszter Magyar államférfiak rossz szokása szerint, úgy látszik, Darányi Ignác is elmulasztotta emlékeinek megírását. Egész életpályájáról képet adni e miatt igen nehéz volna, a miniszterségének eredményeiről a kormány évi jelentései és más kiadványok nyomán vetem papirosra ezt a vázlatot. A kormány jelentései politikusok számára nem mulattatásul készülnek. A „más" kiadványok gyakran magas színvonalú tudományos művek: a földmívelésügyi minisztérium felügyelete alatt álló kutatóintézetek (Földtani, Vegyvizsgáló, Vetőmagvizsgáló, Rovartani Intézet) tudósainak könyvei, amelyek persze sokszor tettek közvetlen szolgálatot a magyar mezőgazdaságnak és sok esetben könnyítették meg a későbbi évek munkáját. Darányi Ignác minisztersége alatt lett a magyar statisztikai irodalom büszkesége a világ gabonaterméséről évente kiadott kötet. Az ő minisztersége alatt fejlődött ki a magyarországi időjárás jelentés és csapadékmérés szolgálata. Amikor eljött a rádió ideje, ez a nagyszerű új találmány készen kapta a szervezetet, amelynek segítségével az egész ország közönségét tájékoztathatja a következő nap várható időjárásáról. A vízrajzi osztály fölkutatta és megmérte Magyarország vízierőit. Ez a munka tette lehetővé napjainkban — Ruszinszkó visszaszerzése után — az építendő vízművek helyének biztos kijelölését. Mai helyzetünkben nem értjük eléggé ennek a munkának beláthatatlan fontosságát. Nem látjuk, hogy a vízművek kiépítése hazánkban egy Széchenyi életmunkájához volna mérhető jelentőségében. Széchenyi megindította a magyar medencék folyóinak szabályozását, a háború előtti magyar földmívelésügyi miniszterek és köztük Darányi Ignác vezetése alatt folyó munkák előkészítették a hegyek vizeinek szabályozását. A hegyekben épülő völgyzárógátak fölfogják az Alföldre zúduló árt, ezzel csökkentik az árvízveszedelmet, a meggyűjtött víztömeggel lehetővé teszik az öntözést, biztosabbá a hajózást, végül a gátról lezuhanó víztömegek villanyenergiává alakítva nevezetes pótlást nyújthatnak szénben való szegénységünkért. Ezt a munkát készítette elő a földmívelésügy vízrajzi osztálya 1900 körül. Népies kiadványaival és a nép részére előadások tartatásával is fontos eredményeket ért el Darányi. A kételkedők mosolyoghatnak a fölött, hogy vájjon olvasta-e a nép — melynek részére Darányi százával alapította az ingyen Népkönyvtárakat — vájjon olvasta-e a 10—20 ezres példányszámban kezébe dobott füzeteket?, vájjon volt-e hasznuk a jó megértés kedvéért több nyelven tartott előadásoknak, az öt nyelven megjelenő néplapnak! Darányi mellett bizonyít A madarak hasznáról és káráról, a Fatenyésztésről és más tárgyakról megjelent munkák újabb és újabb kiadásának szüksége, Darányi mellett szól az az 1900. évi jelen-