Pszichológiai Tanulmányok 6. (1964)

Módszertan - Adorjáni Csaba - Dr. Gálfi Béla: A csoport, a csoportdinamika és a pszichotikusok csoport-pszichoterápiája

A CSOPORT, A CSOPORTDIN­AMI­KA ÉS A PSZICHOTIKUSOK CSOPORT-PSZICHOTERÁPIÁJA Adorjáni Csaba MTA Gyermeklélektani Intézete és Dr. GÁLFI BÉL­A Egészségügyi Minisztérium Munkaterápiás Intézete, Pomáz A csoport-pszichoterápiában az elért terápiás eredmény sok tényező hatására vezethető vissza, amelyek közül legjelentősebbnek a cso­portnak mint egésznek a hatását kell elismernünk. A szociológiában és a pszichológiában is közismert tény, hogy a csoport — bár újon­nan keletkezett összesség — nem egyszerűen a résztvevők és a vezető tulajdonságainak szummációja, hanem annál sokkal több, dinamikus feszültséget rejtő erőtér; egyben a külső szociális élet mintaképe is, amelyben a magas emocionális szint megsokszorozza az egyes tényezők hatását és ezáltal adaptációra kényszerít. A cso­portnak az egyénre mint a csoport egyik tagjára gyakorolt hatása sokkal erősebb, mint az a hatás, amelyet a csoporttagok egyenként tudnának gyakorolni az említett csoporttagra. A csoportban min­den résztvevő terápiás tényező az összes többi résztvevő beteg számára. Az ember élete folyamán több csoport tagjaként létezik, amely csoportok mindegyikének megvan a maga speciális célja, dinamiká­ja és struktúrája és az ezekből eredő hatása. Az egészséges ember a sok csoport hatását helyesen szintetizálja, és így alakítja ki számos csoportban zajló egyéni életét. Nem így van ez a pszichotikusoknál, különösen a szkizofréneknél, ahol a betegség alaptünete az autizmus, az introvertáltság, az ebből következő izolálódással és a közösségi életre való képtelenséggel. Rosenkötter (1961) szerint a szkizofrén minden emberi kapcsolatot fájdalmas intenzitással él meg, és ezért fordul el a kapcsolatfelvételtől, tehát szélsőségesen introvertálódik. A legtöbb szerző RosENKÖTTERével azonos álláspontot foglal el. Nem úgy Fromm­ Reichmann (1955), aki szerint a szkizofrén nem boldog visszahúzódottságában, és készen áll arra, hogy újra kiépítsen személyekkel kapcsolatokat, de csak akkor, ha olyan személyt talál, akiben megbízik, és aki képes benne eloszlatni azokat a gyanak­vásokat és bizonytalanságokat, amelyek az előző személyekkel való kapcsolatokból származtak. Bárhogy is áll a dolog, az egyik szkizo-

Next