Pszichológiai Tanulmányok 14. (1975) - Ifjúság és pszichológia
Nagy György - Czvek Lászlóné: Komplex testnevelési foglalkozások hatása iskolai tanulók sportágválasztási motívumaira
KOMPLEX TESTNEVELÉSI FOGLALKOZÁSOK HATÁSA ISKOLAI TANULÓK SPORTÁGVÁLASZTÁSI MOTÍVUMAIRA Dr. NAGY GYÖRGY és CZVEK LÁSZLÓNÉ JÜRGEN Palm 1968-ban írt cikkében szinte drámai erővel mutatja be a mozgáshiányban szenvedő, urbanizált társadalom emberét. Az izomrendszer csökkent teljesítőképessége hanyag tartást, a gerincoszlop és a mellkas elgörbülését eredményezi s ez károsan hat az ellátó szervek (szív, tüdő stb.) működésére. A szalagok meggyengülnek, ennek következtében a láb deformálódik, holott a helyes testtartás csakis egészséges lábakon képzelhető el. A szervezet rosszul használja fel az oxigént, nem dolgozik gazdaságosan, továbbá a mozgáshiányban szenvedő szegényebb is vörös vérsejtekben, s az izomzat kapillárisainak működése is korlátozott. Kialakul a civilizációs szív, amely méreteiben és teljesítőképességében is kisebb az egészségesnél. Meggyőző példákat hoz fel az állatvilágból, amikor különböző kutatások eredményeként kimutatja, hogy pl. a vadkacsa szíve 50%-kal nagyobb, mint a házikacsáé, és a vadászkutyáé kétszer akkora, mint a házikutyáé. Tanulságos és tényekkel bizonyított okfejtését azzal zárja, hogy a civilizációt, az urbanizált környezetben élő embert az előbb felsorolt ártalmaktól csak a rendszeres testedzés, sportolás mentheti meg. Mindaddig, amíg e kérdésnek csupán az egészségvédelemmel, vagy a sportolással kapcsolatos aspektusait nézzük, nem állíthatjuk, hogy ez pszichológiai probléma lenne. Azzá válik azonban, ha vizsgálódásainkban a genetikai szempontot is alkalmazzuk, továbbá azt is figyelembe vesszük, vajon a gyermekek érdeklődése és ennek megfelelő aktivitása milyen környezeti hatások eredményeként változik, azaz hogyan alakítható ki és változtatható életszükségletté bennük a rendszeres testedzés iránti igény. Ez pedig már a motiváció problémája, amely pszichológiai jellegű kutatásokat igényel. A. Gurycka (1964) tanulmányában foglalkozik a tanulók érdeklődésének és ezzel kapcsolatos aktivitásának alakulásával, és hivatkozik Roe (1956) álláspontjára, aki az érdeklődés relatív rögződését a serdülőkor utáni időpontra teszi. Megemlíti a továbbiakban - s ezen állítását kísérletileg igazolja is —, hogy az érdeklődés alakulásában döntő tényező a társadalmi környezet és ezen belül is