Rádió és Televizió Szemle, 1979 (11. évfolyam, 1-4. szám)

1979-06-15 / 2. szám

Az álláshirdetések információtartalma A „NÉPSZABADSÁG”-ban 1967—1977 között megjelent álláshirdetések tartalomelemzése Bugárné Borbély Ildikó Milyen szerepet játszanak a munkapiacon a sajtó álláshirdetései? Mit mon­danak el magukról az állást keresők és mit tartanak fontosnak közölni az állást kínáló vállalatok, intézmények? Érdekesnek találtam a gondolatot, hogy az álláshirdetések tartalmának mé­lyére nézzek, a felszíni jelöléseken túli rejtett információk, indítékok után ku­tassak. A tartalomelemzés módszerével nyomon követtem, mely információk tűntek el, milyen új értékek jelentek meg, és hogyan hatott az információk alakulására a gazdasági környezet, megváltozott irányítási rendszerünk? A hirdetésekre ható tényezők Már az új gazdasági mechanizmus bevezetését előkészítő időben szabaddá vált a munkaerőmozgás. A vállalatok érdekeltté váltak a létszámnövelésben (különösen az alacsonyabb fizetésűek foglalkoztatásában). Ilyen körülmények között megnőtt az érdeklődés az álláshirdetések iránt. A munkaerő-csábító ajánlatok szaporodásával párhuzamosan kiadták azokat az utasításokat és ren­deleteket is, amelyek egyre inkább korlátozták az állást kínáló hirdetésekben nyomtatásra kerülő információkat. Végül 1976-ban megjelent a munkaügyi mi­niszter 7/1976. (IV. 10.) MüM. számú rendelete a munkaerő közvetítéséről, szerve­zetten történő elhelyezéséről és toborzásáról, amely szinte csak a legfontosabb alapinformációk közlését engedélyezi. Információs kategóriák A tartalomelemzés alapjául szolgáló minta a Népszabadság álláshirdetései közül került ki. Mivel nem a mennyiségi jellemzőkre, hanem a minőségre esett a hangsúly, nem is törekedtem mennyiségi reprezentativitásra; ily módon 1800 —1800 „KERES” illetve „KÍNÁL” hirdetés került lekódolásra (az 1967—1977. közötti időszakban — lényegében az új gazdasági mechanizmus időszakában — kétévenként 300—300 db). Nézzük meg először is a négy legfontosabbnak vélt kategóriát. Úgy ítélem meg, hogy ezek ún. „központi” kategóriáknak tekinthetők, amelyek köré szinte az összes többi kategória csoportosítható. E kategóriákban olyan információ­kat jelölhettek meg a hirdetők, amelyek túlmennek az alapinformációkon (állás

Next