Rádióvilág, 1947 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1947-01-01 / 1. szám
Villamosság és rádió kezdők számára Erőtér. Viiiluiíí’anink »Kzliílmziísn. ÍEnHamhossz. (11. közlemény) Az az olvasó, aki most kezdi tanulni a nyúzni rovatunkat és eddig nem foglalkozott villamossággal, könnyen azt a következtetést vonhatja le, hogy a cím körül valami baj van, mert kezdődik az alábbiakból vajmi keveset érthetnek. Nem szeretnénk, hogy ilyen benyomás alapján bárki is félretenné füzetünket, ezért utalunk eddig megjelent cikksorozatunkra, melynekkeretében idáig jutottunk. Több kísérlet kapcsán meggyőződtünk már arról, hogy az áram által átjárt vezető környezetében erőhatást fejt ki, erőteret létesít. Ha a vezetőn egyenáram folyik, az erőtér is egyenletes, ha váltóram halad át a vezetőn, az erőtér is változó jellegű. Az egyenáram által keltett erőtérről, mint tudjuk, mágnestűvel vehetünk tudomást, a váltóáramú erőtérről (többek között) a transzformálás útján nyerhetünk képet. Mindkét eset arról győz meg bennünket, hogy a vezetőben mozgó elektronok nemcsak a vezetőleg zárt (galvanikusan kapcsolt) áramkörökben képesek kifejteni munkát (pl. melegíteni), hanem a vezető környezetében is kifejtenek több, kevesebb erőt, ami sugárzódik a térben, mint a kályha melege, vagy a lámpa fénye. Eddigi kísérletünkből azt láttuk, hogy ez a távhatás igen kis kiterjedésű és rohamosan csökken a távolság növelésével. Mint a későbbiekben azonban látni fogjuk, vannak olyan természetű áramok is, melyeknek hatása messze terjed az áramforrástól úgy, hogy arról— megfelelő érzékenységű készülékek segítségével — óriási távolságokról is tudomást szerezhetünk. Hogy mi tulajdonképpen az erőtér, hogyan hozzák ezt létre a vezetőben mozgó elektronok, azt eddigi ismereteink alapján nem kísérelhetjük meg megmagyarázni, anynyit azonban tudnunk kell, hogy ez a sugárzás kettős természetű. Mégpedig elektromos és mágneses, vagy egyszóval elektromágneses. A sugárzás eme kettőssége nemcsak valami elméletileg elképzelt valami, hanem gyakorlatilag is megfogható folyamat. Példa erre bármelyik nagyobb rádiókészülék, ■melyekben nagyoon is gondosan kell ügyelni, hogy az elektromos és mágneses sugárzások csak bizonyos „csatornákban” folyjanak. Ezért alkalmaznak legtöbb rádiókészülékben úgynevezett árnyékoló serlegeket, fémvázat és ezért szükséges egyes al-