Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1835. július-december (1. évfolyam, 2/1-52. szám)
1835-08-05 / 10. szám
PEST AUGUST’ 5 dik. Megjelen e’ divatujság hetenkint kétszer,esztendő alatt legalább 64 képpel. Helyben fél évi dija 4 fr., egész évi 8 fr. Postán 5 fr. és lef. pengd. &a jso&jutob A’ TÁRSAS ÉLET ÉS DIVATVILÁGBÓL. POTOCKA GRÓFNÉ. Kevés embernek kedveze valaha úgy a’ szerencse ’s keveset halmoza úgy el javaival, mint ezen asszonyt, ki megvetett alacsonyságból a’ rang és gazdagság’ csúcsára emeltetek; hatalma némelly fejedelmi uralkodóét fölülmúlta , mert 30 város, 300 falu ’s 600,000 alattvaló, Ukrajna legtermékenyebb részein , vala birtokában. Azon számos revolutiók következésiben, melylyek a görög császárság estét megelőzök, Fanaris’ sok családa, Stambulhoz közel, dicsekszik azzal, hogy a’ trónvesztett császári családból származott. A’ dolog hihető, de egészen súlytalan ’s innét senki sem fárad ellenvitatásában. — Az Öreg császároknak egyik ezen maradéka hasáruló volt Pérában Stambul’ ezen ösmeretes külvárosában, ki minden szorgalma ’s fáradsága mellett is alig tuda elegendő élelmet szerezni maga, nője’ ’s egyetlen leánya, Sophia, számára. Sophia épen 14dik évét végezé, ’s virágzó szépsége általános csudálkozást szüle. A’ sors akará, hogy a’ szegény húsáros több, hamar egymásra következő csapás által koldusbotra jusson. Neje panaszkodik egyik atyafijának, ki dragomán volt a’ franczia követségnél, ez pedig tovább beszélte a’ követnek, Yauban marquisnak. A’ marquis egész részvétellel jön a’ szegény család, kivált pedig Sophia iránt, kinek szépségét a’ ravasz dragomán a’ legvidámabb színekkel festé. Részvétel, kíváncsiság ’s talán más érzés által is ösztönöztetve, meglátogató a’ marquis a’ húsárost. Látá Sophiát ’s kellemei ’s lelke által megbájoltatva ajánlást tön a’ szülőknek, bizzák a’ leányt az ő gondjaira, ’s engedjék meg, hogy Francziaországba mehessen. A’ rájok nehezült szegénység birá ezeket hihetőleg rá, hogy egyetlen gyermeküktől megváljanak; elég, hogy az ajánlást elfogadák é s Sophiát 1500 piaszternyi ajándék mellett kiadák. Még az napon átment ez a’ követ palotájába. Yauban urban barátságos, szeretetre méltó jótevőt talála, ki tanítókat fogada számára ’s őt a’ tudományok minden ágában oktattatá, úgy hogy természeti kellemeihez nem sokára a’ mindenkép mivelt lélekei is járultak ’s őt ellenállatlan bájjal ékesiték. Kevés hónappal ezután a’ marquis visszahivaték Frankhonba, ’s keleti kincse társaságában szárazon indult ez hona felé. Az út bajait minél inkább kevesitendők, apró napi utakat tettek, ’s minekutána európai Törökországon átmenőnek, szerencsésen eljuttattak Kaminieczkbe , Podoliában, melly e’ részen első orosz vár. Itt a’ herczeg nehány napig nyugodni szándékozott. Gróf de Witt vala a’ vár kormányzója, ’s magas vendégét minden tisztelet és figyelem jeleivel fogadá ; de alig pillantá meg Sophiát, azonnal halálosan bele szeretett. Mikor azután Sophia kétes helyezetét Vaubanhoz megérte , mikor hallá , hogy sem rabszolgálója, sem nője, hanem nemkép 1500 piaszteres kereskedési czikkely, — ekkor nem késett szerelmét megvallani, egyszersmind kezét ajánlva neki. A’ gróf szép ember volt, alig harmincz éves, altábornagy (Generallieutenant) orosz szolgáltatban ’s II. Katalin kedvencze. A’ szép görög nő nem veté meg az ajánlkozó szerencsét, elfogadd a’ gróf’ kezét egy pillanatig sem habozva. — Könnyen előre lehete látni, hogy a’ marquist rá nem bírhatni az elválásra illy kedves tárgyától, mellyet igaz után szerze ’s mellyre nem kevés becset látszék helyhezni. Tanácsosának vélé tehát a’ gróf ravaszsághoz folyamodni. Mikor Vauban marquis egyik nap a’ városon kívül lovaglott, fölhuzattak a’ vonóhidak, a’ szerelmesek templomba siettek ’s egy pap örök törvényes frigybe köté össze kezeiket. Midőn a’ marquis a’ vár kapujánál megjelenve bebocsátást kére, egy követ küldeték elébe, megmondandó neki, mi történt rövid eltávozása alatt. Egyszersmind hogy minden kétsége elmúljon, megmutaták neki a’ törvényes nőszegyezést. Sophiát a’ könnyelműség, sőt mondhatni, a’ háladatlanság szemrehányásaitól megvédendő, azon utasítást adá a’ gróf a’ marquis követőinek, hogy 1835. 10. szám. Előfizethetni helyben a’ kiadónál Dorottya utczában Czigler házban Xidik szám alatt. — Pesten kívül pedig minden es. kir. Postahivatalnál.