Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1835. július-december (1. évfolyam, 2/1-52. szám)
1835-10-14 / 30. szám
PEST 1833. OCTOBER’ 14dik. Megjelen e, divatosság hetenkint 2szer, esztendő alatt legalább 64 képpel. Helyben fél évi dija 4 fr., egész évi 8 fr. Postán 5 fr. és leg. pengő. NAPOLEON. (Folytatás.) A’ mamelukok, a’ döghalál’ közepette megtudván hogy egész táborunk egy nagy kórházból áll, vérszemeket kaptak’s utunkat elállani bátorkodtak. Napoleon nem szenvedheté a’ hívatlan kísérőket, megparancsold tehát Junotnak, ki keményebb bőrrel vala ellátva mint többi generálja, tisztitaná meg az utat, ’s Junot száz emberrel tönkre tévé a’ hasának egész seregét, mi pedig baj nélkül értünk fő hadiszállásunkra Kairó városába. De már most hagyjuk a’ szegény beteg katonákat pihenni a’ kairói kórházakban ’s tekintsünk át a’ tengeren. Napoleon távollétében Francziaország’ vérét kegyetlenül szitták azon párisi emberek, kikre a’ katonai zsold, kenyér ’s ruházat fölötti gondviselés vala bízva, és elhagyták a’ szegény katonát éhen veszni; mit sem akarván gondolni az egész világgal, csak a’ nagyravágyásnak hódoltak ’s törvényt kívántak szabni még a’ királyoknak is. Élhetetlen emberek voltak azok kedves barátim, kik a’ helyett hogy fegyvert ragadtak volna, terhetlen tátott szájukat töltögették a’ szegény sanyargó katona’ vagyonával. Hadsergeink tehát természetesen mindenütt megverettek, Francziaország védtelen határai nyitva állottak az ellenségnek, ’s mi volt mind ennek oka? Egy ember híjával volt Francziaország. Látjátok barátim, azért mondom: ember híjával, mert többnyire embernek nevezék őt, pedig ez nagy kábaság volt, mert kinek csillaga van az égen , az nem lehet olly közönséges ember mint mi. — Megtudván Napoleon Francziaország’ mostoha állapotját a’ hires abukiri ütközet után, hol egyetlen osztálylyal megvert huszonötezer pogányt, — ez volt utósó menyheütése Aegyptusban —, visszatért Fortuna nevű kis hajócskán oda, mert tudta, hogy csak ő mentheti meg az elnyomott országot. De jól megjegyezzétek barátim, titkon ment el közülünk, mert különben mi őt erővel visszatartottuk ’s keleti császárnak tettük volna. A’ főparancsnokságot Kleber generálva egy derék katonára bízta, de ez nem sokára meggyilkoltatott, ’s gyilkosát nyársra húzták, mert Aegyptusban nincsenek akasztófák. Napoleon azalatt egy lépéssel Francziaországban volt ’s kiszállott Anglia’ orra előtt kis hajócskájából. — Szóljatok barátim , természetesen történt ez? Megérkezvén a’ katonák’ atyja Parisban, rútul lehordá a’ sok ingyenélő tintanyalót, ezek berzenkedtek ’s megakarák ölni; de bezzeg megjárták, Napoleon kiugratta őket az ablakon ’s magát első consullá téteté. Már most megtartá anyja fogadását vagy is teljesítő, mert hisz az Isten is minden veszélytől megóvta őt. Helyre állítá tehát a’ vallást ’s megnyittatá a’ rég zárva volt templomokat. Ezeket végezvén Olaszországba röpült ’s Marengonál olly nótát fütyöltetett ágyúival, hogy az egész világ meghallotta, Europa pedig ijedtében fúrólyukba is bújt volna ’s reszketett mint háziasszonyunk’ fölséges aludtteje. Egyik ország A’ TÁRSAS ÉLET ÉS DIVATVILÁGBÓL. 30. szám. Előfizethetni helyben a’ kiadónál Dorottya utczában Czigler házban Ildik szám alatt. — Pesten kivül pedig minden cs. kir. Postahivatalnál. NÉPDAL. Megáztál Bódikára, Majd így sóhajt Julis: ’S megrázza kalapom’, Meg a’ bundámat is. Te értted áztam én, Mert csak tied vagyok: Szép Julcsa, és ha kell, Értted meg is fagyok. ’S rám néz a’ vén anyó, ,Ne fagyj meg, légy vejem;‘ Rám néz a’ fürge lány, így kér a’ vén anyó. ’S mondják: szegénylegény, ,Látom, jóságodért Pihenj meg a’ szaphán. *) Lányom hozzád való.‘ — Ő vajha így legyen, Úgy a’ baj még nem nagy. Szakadj havas eső, Jobban jobban szakadt.Makáry. * Sapka: búbos’ (belső kemencze’) melléke, Heves vármegyében. Havas eső esik, Nem gondolok vele: A’ szomszéd faluba Megyek búval fele. Megyek búval tele, Magam’ megáztatom. Így megszánnak talán, ’S Julist elkaphatom.