Reform, 1989. május-augusztus (2. évfolyam, 17-33. szám)

1989-07-21 / 28. szám

reform mint uránércet. A meddő föld mélyén semmiféle veszélyt nem okozna, a felszínre hozva azonban radioaktív gázt (radont) termel, ami a sugárzási szintet rendkívüli mértékben meg­emeli. 11. Hol és milyen tömegű meddő van elhelyezve a Mecsek térségé­ben? 12. Mekkora a sugárszint ezeken a helyeken? 13. Milyen mennyiségű radioizo­tóp épül be a mezőgazdasági termé­nyekbe? 14. Milyen a sugárzási szint azok­ban a lakásokban, amelyek itt épül­tek? E legutolsó kérdéshez ismét egy észrevétel: az USA-ban néhány he­lyen az uránbányák meddőjét talaj­­feltöltésre használták. Ilyen helye­ken a lakások radonszintje az átla­gos sokszorosa (tíz-, hússzorosa) volt, de százszorosát is mértek. Az ilyen lakást az ott érvényben lévő előírások szerint szigetelni kell, vagy ha ez nem lehetséges, le kell bontani. A magyar atomenergetika kérdé­seiben az Országos Atomenergia Bi­zottság, valamint több szakminiszté­rium is illetékes. A felsorolt kérdések­ről az említett szervek érdemben még soha nem nyilatkoztak. +1 kérdés: mikor kaphatunk vá­laszt a felsorolt kérdésekre? A szakemberek részletes, szak­mailag indokolt válaszokat várnak. Ha kikérnék a véleményüket, alkal­masint segíthetnének is egy s más probléma megoldásában. A nagykö­zönség természetesen kevesebbel is megelégedne, hiszen azt a fizikai és műszaki részletek kevésbé érintik. A semmivel azonban nem elégszik meg. Dr. Makra Zsigmond 19 Hálaúron a fáén hangú Brizsfiny és híz'isten 10373 0301 Off állt Mindszenty és Nagy Imre ignus ion. mellett • Olvassa, be, de úgy, hogy a hallgató megnyugodjon! • Ó, azok a dilettán­sok ! • A míves szót Perjés Klára szemére vetették Bözsöny Ferenc háborog, Zengzetes hangján, amellyel annyi jó és rossz hírt mondott már az országnak, most egy kis ügyben halmozza a nem éppen hízelgő jelzőket Nem is nagyon ér­tem, hogy ilyen időkben, amikor az is megszó­lal, aki 1­945-ben vagy 1956-ben még fel sem jött a pincéből amíg a vihar el nem csitult , miért nem nyilatkozgat Sokkal hálásabb szerep vol­na, mint azon bosszankodni, hogy dilettánsok is olvassák a híreket a Danubius és a Calypso rádióban. Ám aztán rádöbbennek, hogy ő a fő­bemondó, s nemcsak a mundért védi: őrt áll egy hivatásért és legelőbb is a magyar nyelvért - „Több mint hat hete vagyok a rádiónál", - mondja tréfásan - én már beszélhetek. Éppen 33 éve, 1956 forró nyarán léptem be a rádió kapuján. Akkor háromezer jelentkező közül vá­lasztották ki a két bemondót Igaz, ha én csak háromszázról tudok, már akkor sem mertem volna jelentkezni. Szerencsém volt kifogtam egy jó osztályvezetőt s még azt is be mertem vallani, hogy az önéletrajzom nem tökéletes. Nem mertem ugyanis beírni, hogy apám disszi­dált azt állítottam,hogy meghalt és azt sem val­lottam be, hogy egyházi iskolában érettségiz­tem. Akkoriban a hírolvasókat nagyon megbe­csülték, de nem is engedték a gyakornokokat egy évig a mikrofonhoz Nekem a történelem segített néhány hónap múlva már híreket ol­vashattam, s bent voltam azon az október 23- án is. Aztán behívtak a Parlamentbe a Szabad Magyar Rádióhoz és ott álltam Mindszenty mellett amikor november 3-án beszélt majd másnap tanúja voltam, amikor Nagy Imre utol­só beszédét mondta Sosem felejtem el, hogy előtte Bálint (Döbrentei) Piroska hasznos taná­csokat adott a szoptatós anyáknak, de akkor már behallatszottak az ágyú­lövések. • Igaza, hogy magára haragította az egyik barátját mert a Vasárnapi Újságban elmesélte, mit nem mondott Mindszenty ? - Nem én jelentkeztem,de miután megkér­­deztek, elmondtam, hogy Mindszenty nem kö­vetelte vissza a földeket abban a híres beszéd­ben. Nos, a barátom üzent hogy csalódott ben­nem. Néhány hete pedig egy ifjonc szerkesztő megkérdi tőlem, hogyan tudtam bemondani annyi éven át a híreket ! Úgy, ahogy most­ vála­­szoltam. Egyébként azokat a híreket is ti írtátok. És mi különben sem a személyes világnézetün­ket beszéljük ki. A 68-as csehszlovákiai bevo­nulást már augusztus 21 -én reggel tudtam egy barátomtól, de akkor a rádió hírszerkesztősé­gében még egy mondatot se kopogott erről a telex. Eleinte a főnököm nem is hitte el. Aztán kapott egy telexet, kezembe nyomta és azt mondta, úgy olvassam be, hogy aki hallgatja, megnyugodjék... • Önt viszont nem nyugtatják meg a keres­kedelmi adók hírei, vagyis inkább a hadam stí­lusú műsorvezetők, akik talán takarékosság­ból, híreket is olvasnak... - Hátborzongató hallani, amikor Boros La­jos, Verebes István, Sztevanovity Zorán, Fenyő Miklós vagy éppen B. Tóth László beolvassa a híreket. Noha van mikrofon- meg nyelvi bizott­ság a kereskedelmi adókon mindenki úgy ma­kog, ahogy tud. • Nem lehet mindenkinek olyan szép, tett hangja, mint önnek - Ez olyan,mintha a nyakkendőmet dicsér­­né. Azt vettem, ezt örököltem. Ám hat évig jár­tam beszédtechnikai tanárhoz, s a bemondó­társaim is sokat kínlódnak, hogy a hallgatók ért­senek is a hírekből, s ne a fejüket kapkodják. Igazán akkor bőszített fel e dilettantizmus, ami­kor egyikük hebrencskedve, akadozva olvasni kezdett egy közleményt Nagy Imréről. Már a közepén tartott amikor rádöbbent hogy mit is mond és visszafogta magát Nem igazán tet­szik nekem az a „szabad világ”, ahol énekes és diszkósztár mondja a híreket • A rádió vezetőinek tetszik ? - Tudomásom szerint az elnökünk sem ör­vendezik, de a kereskedelmi adóknak állítólag csak a szponzorok diktálhatnak. Én eddig na­gyon büszke voltam, hogy 32 olyan diplomás bemondó között vagyok főbemondó, akik leg­alább két nyelven beszélnek Magyarul pedig olyan szépen, hogy legismertebb nyelvészek azt mondták rólunk: szigetet alkotunk, s bár ez lenne a rádió hangja Még azt is meg kellett ér­nünk hogy Perjés Klárának a szemére vetet­ték, túl szépen beszél. Szívesen vitatkozom szakma kérdésekről, de a gátlástalan dilettan­tizmust nem lehet szép szavakkal megállítani. Azt mondja nekem a múltkor az egyik külpoliti­kai szerkesztő, aki eléggé hangtalan és melles­leg raccsol, hogy a francia rádióban egy perc alatt sokkal több információt mondanak el. S ezt nekem magyarázza, aki véletlenül éppen magyar nyelvből doktoráltam. Elmondtam ne­ki, hogy a latin és az indogermán nyelvek termé­szete egészen más és a társadalmi környezetet sem lehet figyelmen kívül hagyni. Azóta sem zavartatja magát rendületlenül mondja a híre­ket A hallgatókat pedig most sem kérdezi meg senki, s lehet hogy én is csak a pusztába kiál­tok.. Dalia László A nyelvészbemondó hazabeszél Glemp bíborosnak valószínűleg jó híreket mondott

Next