Reformátusok Lapja, 1996 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1996-01-07 / 1. szám

1996. január 7. A formátu­sok lapja Ravasz László, az igehirdető és egyházkormányzó A Ráday Kollégium dísztermében az elmúlt év decemberében ünne­pi program keretében került sor Gulyás László festőművésznek, a dunamelléki egyházkerület volt püspökéről, Ravasz Lászlóról ké­szült festményének ünnepélyes felavatására. Az ünnepség alkalmával dr. La­dányi Sándor professzor Petri Elek és Ravasz László püspökök életút­­járól szólva kiemelte, hogy mind­ketten erdélyi születésűek voltak és mindketten a dunamelléki egyház­­kerületet szolgálták. Dr. Boross Gé­za professzor Ravasz Lászlóról, a gyakorlati teológusról tartott elő­a­­dást. Hangsúlyozta, hogy „egész életében gyakorlati teológus volt és az is maradt, s mint ilyen a magyar református teológia kreátoraként, reformátoraként, inspirátoraként, megalapítójaként és atyjaként“ tartjuk számon. Az egyház és a teo­lógia minden területére - liturgia, misszió, diakónia stb. - döntő­ hatá­sú volt életműve lelkipásztorként, püspökként és teológusként. A Zsinat lelkészi elnöke, dr. He­gedűs Lóránt püspök leplezte le a festményt, melyről elmondta, hogy megszólalásig hasonlít az egykori püspökre és élethűen visszaadja az ő hatalmas nagyságát. Arató em­lékbeszédében a püspök kiemelte Ravasz László igehirdetői nagysá­gát, aki egy életen át meggyőző erő­vel prédikált, s így vált a teremtő, megváltó és megszentelő Isten örök igehirdetőjévé. Kiemelkedő teológi­ai, egyházkormányzói tevékenysége mellett is egyedülálló emberség jel­lemezte - húzta alá beszédében a püspök. Az ünnepségen közreműködött a Lónyay utcai Református Gimnázi­um énekkara, Máté János pro­fesszor vezényletével. Ravasz Lász­ló püspök egyik dédunokája, vala­mint Antal Katalin és Kocsmáros László egy-egy vers elmondásával tették színesebbé a műsort. Antal Zsuzsa Luther Márton Bibliája A stuttgarti könyvtárban 1784 óta felfedezetlenül lappangott la­tin nyelvű Vulgatát találtak, amely Luther Márton fiatalkori, majd felnőttkori, illetve időskori bejegyzéseit is tartalmazza. A leg­apróbb részletekre kiterjedő vizs­gálat alapján megállapították, hogy Luther a bibliafordításnál ezt a példányt használta. Mindamel­lett, hogy önálló utat választott, amikor a latin szöveg mellett a hé­ber és görög, eredeti bibliai szöve­get is használta. E Vulgata pél­dány által bepillanthatunk Luther műhelymunkájába és elképzelhet­jük a bibliafordító tevékenységét, módszereit. Megragadóak a szemé­lyes jegyzetek, melyek sűrűn kitöl­tik a lapszéleket. A Protest Alapítvány kérése „Cselekedjünk jót a mi hitünk cselédeivel” A nyilvánosság előtt ■ a nyilvánosság megőrzéséért A Protest amerikai-magyar alapítvány a Reformátusok Lapjának a kárpát-me­dencei kisebbségi magyar reformátusság körében történő terjesztésére adományokat gyűjt. A Protest Alapítvány kéri az összmagyarságért felelősséget érző nyugati és anyaor­szági hittestvéreket, egyházközségeket és bármely más közösséget, hogy adományuk­kal támogassák a Magyarországi Református Egyház hetilapjának terjesztését Felvi­dék, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság és Délvidék magyar reformátusai körében, akik nem tudnak előfizetni a Reformátusok Lapjára. A Reformátusok Lapja egy példányának előfizetési díja egy esztendőre, a Magyaror­szággal szomszédos országokba: 4320 Ft. * A Protest Alapítvány másik célkitűzése: a Magyarországi Református Egyház he­tilapjának, a Reformátusok Lapja szerkesztőségének és kiadóhivatalának a legszük­ségesebb irodagépi és adatfeldolgozó számítógépekkel történő sürgős ellátása. Az ala­pítvány a lap fejlődése egyik elengedhetetlen feltételének tartja ugyanis a korszerű munkafeltételek megteremtését. Első lépésként az alapítvány a kiadóhivatal adatfeldolgozását kívánja ellátni egy erre a célra kifejlesztett, s mintegy 750 000 forint értékű számítógépes hálózati rendszerrel. Ehhez kéri az alapítvány mindazok támogatását, akik ebben kívánnak segítséget nyújtani a Reformátusok Lapjának. * Hova küldjük adományainkat? Az Alapítvány a következő számlaszámokra kéri az adományokat: Forintszámla: Protest Alapítvány 11712004-20187383 OTP 1126 Budapest XII., Böszörményi út 9-11. Devizaszámla: Protest Alapítvány OTP B-097809 OTP Bank, 1126 Budapest XII., Apor V. tér 11-22. A Protest Alapítvány minden egyes adományról adóelszámolásnál felhasználható igazolást küld a feladónak, a Reformátusok Lapjában a legszélesebb nyilvánosság előtt regisztrálja azokat, ugyanitt teszi közzé az adományok felhasználását összegző elszámolásokat. Ki alapítvány kéri, az adományok beküldésekor jelöljék meg a célt a következő módon: „Határon túli lapterjesztésre“ „Hetilapunk fejlesztésére“ Befizetési csekket a következő címen lehet kérni (ide kérjük az alapítványhoz írott leveleket is): 1465 Budapest, Postafiók 1737. * Isten áldása legyen mindazokon, akik anyaszentegyházunk ügyét ily módon is támo­gatni kívánják keresztyén hitünk megtartására, terjesztésére és magyar reformá­­tusságunk megőrzésére, bárhol is éljenek széles e világon. „Annak okáért míg időnk van, cselekedjünk jót mindenekkel, kiváltképpen pedig a mi hitünk cselédeivel“ (Galata 6:10). A Protest Alapítvány Kuratóriuma 3 Ravasz László egykori püspököt úgy tartja számon egyházunk, mint a század egyik legkiválóbb igehirdetőjét. Az alábbiakban egyik - 1929. december 31-én, a rádióban elhangzott - beszédét közöljük, amelyben a ma is érvényes gondolataiból kaphatunk irányt mutató útravalót az újévre. A jótéteményben pedig ne feszül­jünk, mert a maga idejében aratunk, ha el nem lankadunk, annak okáért míg időnk van, cselekedjünk jót min­denekkel, kiváltképpen pedig a mi hi­tünk cselédeivel (Galata 6:9-10). MI AZ IDŐ? Az idő pénz, mondja az üzletember. Ez igaz is, hiszen a jól felhasznált idő aranyat terem, mert okos, alkotó munkát lehet alatta vé­gezni. Még inkább áll a fordítottja: a pénz idő, mert ez azt jelenti, hogy a gazdagnak az a legfőbb előnye a sze­gény felett, hogy hamarabb jut ahhoz, amihez a szegény később érkezik. Gyalog is el lehet éppen oda jutni, mint autóval, de aki autón jár, hama­rabb megérkezik. Egyedül is meg le­het tanulni franciául egy öreg szótár­ból, de aki Párizsban tölthet egy évet, hamarabb jut hozzá. De mehetünk to­vább s állíthatjuk, hogy nem a pénz az igazi időmegtakarítás, hanem a tehet­ség. A lángész egyedül is hamarabb tanul, mint az ostoba egy tanári kar­ral. A kis Pascalt tizenkétéves korá­ban az atyja szobafogságba zárta, s a gyerek ott, egy délután rájött magától Eukleides és Pythagoras minden ed­digi matematikai eredményére. Latin példaszó: Qui habet tempus, habet vitam. Akinek ideje van, élete van. Amíg történhetik az emberrel va­lami, az élete nincs elveszve. Az idő: élet. KÜLÖNÖS MONDÁSOK: az idő pénz, az idő tehetség, az idő élet. Mi­ért? Azért, mert az idő: alkalom. Min­denkinek annyi ideje van, amennyi alkalmat tud felhasználni. Ebből jö ki az a furcsa dolog, hogy a lusta ember­nek, a semmittevőnek nincs ideje semmire, az, akinek nagyon sok dol­ga van, mindenre ráér. Nincs a vilá­gon olyan nagy elfoglaltság, nincs a vi­lágon olyan óriási munka, amely annyi időt foglalna el, mint a semmit­tevés, mert a semmittevés az ember minden idejét lefoglalja, a munka pe­dig legfeljebb felét, vagy kétharma­dát. De ha életünk egyharmadát okos munkára fordítjuk, kivethetjük sar­kaiból a világot. Aki nyög a sok mun­ka miatt, nekem gyanús: rendesen az alkalmak elszalasztásában fárad ki. Mennyi alkalmat használhatunk ki? Amennyit mi teremteni tudunk. Bizony mi teremtjük az alkalmat, az­zal, hogy várjuk. Annyi alkalmat tu­dunk teremteni, amennyi szeretet, amennyi szenvedély él bennünk. S annyi időnk van, amennyi alkalmat tudunk teremteni..Annak okáért míg időnk van, cselekedjünk jót minde­nekkel“. Az apostol ezzel azt mondja: egy dologra legyen mindig időd: a jó­cselekedetre. ITT MINDJÁRT óvakodjunk attól, hogy ezeket a szavakat a cselekedeti morál szempontjából magyarázzuk. Az apostol nem egyes jócselekedete­ket ért ez alatt, amelyeket gondosan végrehajtunk, még pontosabban felí­runk és Istennel szemben leggondo­sabban leszámítolunk. Nem gondolt a számító alamizsnálkodásra, nem gon­dolt az érdemszerző cselekedetek haj­szolására, nem gondolt egy új tör­vényre, amely rituális pontossággal ellenőrzi és minősíti cselekedeteinket. Az nem lehet, hogy Pál apostol, aki a Galata-levélben a törvény ellen vívja csatáját a kegyelem érdekében, a le­vél végén visszaessék a „balgatag ga­­líciabeliek“ elkárhoztatott értelmére. JÓT TEGYETEK mindenkivel, ez azt jelenti: legyetek jótétemény min­denkire nézve. Nem lehet ezt a paran­csot aprópénzre váltani, fizess aran­nyal: a szíved legyen jó, hogy jók le­hessenek a tetteid, a gondolataid, az érzéseid. Legnagyobb jótett: jóvá lenni. Ez a jóság sértetlenül megmarad, mikor nem képes tetté válni, de teljes mér­tékben tetté olvad fel, még a legna­gyobb passzivitásban is. Azt nem le­het elképzelni, hogy Jézus elmulasz­tott volna egy olyan jótettet, amelyet megtehetett volna, mert egész lénye millió jótetté vált s éppen annak a ja­vára, akivel találkozott. Élete fájáról a jótett aranyalmái szakadatlanul hulltak mindenki számára, aki alája állott s feléje nyújtotta kezét. De mi­kor a kereszten volt, nem tudta az ele­settet felemelni, a gyermeket megál­dani, a néma ajkát megkenni, a bé­nát, vakot illetni, a halottat nevén szólítani. Megszűntek egyes jócsele­kedetei, de lénye és ténye egyetlen óriás jótétemény volt: az engesztelő halál ereje és érdeme. Ezért mondom, hogy mindenkivel jót tenni csak az tud, akinek lénye egyetlen, állandó jótétemény, mert maga jóvá lett. Visszapillantva tehát eddigi fejtegetésünkre, világos előt­tünk a nagy parancs: legyen időd jóvá lenni, s világos előttünk az újév mo­solygó ígérete: lehet időd jóvá lenni! HOGYAN LEHET EZT ELÉRNI? Úgy, hogy ha legnagyobb ügyünk, ér­dekünk, szenvedélyünk az lesz, hogy jók legyünk. Meg kell látnunk, hogy ebben van a legnagyobb fogyatkozá­sunk. Egészségünk, üzletünk, csalá­dunk, vagyoni és szellemi előmenete­lünk nem olyan fontos, mint az, hogy jók legyünk. A jóság isteni rendelteté­sünk. Meg kell értenünk, hogy ez a leg­nagyobb ügyünk. De azt is látnunk kell, hogy ez a jóság ment meg a ha­láltól. A jóság az, ami nagyobb, mint a világ, s ami nincs alávetve az elmúlás­nak. Elég-e a világ, egybetakartatik-e a csillagos ég? A jóságból egy szemer­nyi el nem vész,­­ ez a mi legnagyobb értékünk. Végül Isten maga az örök jóság, s mikor a jóságot szabta elénk, azt ígérte, hogy hozzá leszünk hason­lóak. Istennek akarata, terve az, hogy mi jók legyünk, mert az ő dicsőségét szolgálja ez. Ne legyen tehát más szenvedélyünk, mint egybehangolód­ni Istennek ezzel az akaratával, azt magunkévá téve, azaz annak engedel­meskedve. Ez a nagy érdeklődés, ez a nagy szenvedély, ez a forró akarat megta­lálja és megteremti a maga alkalmait. Millió alkalmat talál, mert tényleg Is­ten millió alkalmat épített bele a vi­lágba. Aki múzeumban lakik, annak van alkalma képet látni, aki dalszín­házban lakik, annak van alkalma muzsikát hallgatni, aki ebben a világ­ban lakik, annak van alkalma jót ten­ni és jóvá tenni. ELHAGYOK minden más alkal­mat, csak egyet említek: a kereszt cso­dáját. Az evangélium harangozta be,­­ s ez az evangélium ott van a kezedben mint Szentírás: élj vele, legyen időd olvasni. A nagypénteki áldozat hozta meg a kiengesztelést: élj az ő érdeké­vel, fogadd el, úgy nyúlik feléd, mint egy édes, isteni alkalom. A feltámadás vezette be királyságát: itt az alkalom, hogy az ő polgára, katonája, család­tagja, követe, társa légy a szolgálat­ban és uralkodásban. Lelke építette és táplálja ezt az anyaszentegyházat, harangszavától zsoltáráig, fillérétől fegyelméig, mind isteni alkalom: élj vele. Legnagyobb jótett: jóvá lenni. Ezt a jóvátételt“ Krisztus viszi végbe, az ő teremtő munkája árán. Új év evangéliuma ez: erre van időd! TISZTA FORRÁSBÓL Van időm jót cselekedni Ravasz László püspök bibliafordítás közben, leányfalui otthonában

Next