Regélő, 1836. január-június (4. évfolyam, 1-52. szám)
1836-05-19 / 40. szám
314 török barátságnak, a’ várost még inkább körűlpalánkoltatván megerősité, ’s lelkes lakosai eltökélek azt védelmezni és fel nem adni. Méhmetnek most már még erősebben függtek gondolatjai Szeged meghódításán; mert azt erősségére és helyzetére tekintve jeles pontnak nézte. Ezenkívül ott magának nevezetes kincset gyűjthetni remélvén a’ terv kivihetése végett újólag Pribékhez fordult, ki is neki tanácsoló: „hogy a’ Szegedieknek meghódoltatásukra legalkalmasb idő lenne a’ farsang; mivel ők szokásuk szerint akkor kedvökre mulatnak , és számukban, valamint palánkozátjoknak erősségében bizakodván, a’ veszélytől legkevesebbet sem tartva vigadnak.44 — E’ gonosz embernek tanácsán megállapodik Mehmet, ’s ez okból nagy sereget rendel czélja valósítására. — A’ városiak megértvén a’ veszélynek közeledését, Temesvárra segedelmet kérő követeket küldöttek, magok pedig sietőleg fegyverbe öltözködve, elszántan , és férfias bátorsággá fogadják az ostromot. De mivel előbb, mintsem remélhették vala, reájok rohantak a’ Törökök, más részről pedig az ellenök jött nagy erőt tökéletesen ki nem állhatták, még is palánki várukba vonulva el nem csüggedt lelkesedéssel küzdenek szabadságukért és vagyonaikért. — Valóban szánakozásra méltólag áldozák fel hasznos életüket. — Már nemcsak a’város bevétele kánoni kincseinek felprédálása is megesett, midőn Temesből a’ derék Lossonczy István által küldött sereg megérkezett. A’siralmas állapotot látván a’ Tisza túl partjáról ama nagy erejű vitéz Kis Kánpó, részint elkeseredve a’ szomorú állapoton , részint pedig fellobbant haragját mérsékelni nem bírván, lovára szökik, ’s azzal a’ Tiszát altalusztatván a’ Törökségnek legnevezetesebb agáját Hubiást kettős viadalra kihívja. — Elfogadd a’kihívást Hubiás; a’ segítségre jött sereg a’Tisza túlsó partjáról, a’ Szegediek pedig innen nézvén őt a’ viadal megesék, ’s Kis Kampó ellenesét megölvén ismét a’ Tiszába ugratott, és szerencsésen visszaérkezve fájdalmas szívvel tért küldőjéhez Temesre. Illyképpen török kézbe kerülvén Szeged , és Szolimán azt magyar országi hatalmának megerősítésére nézve igen hasznos pontnak találván, elhatározó ott egy erősséget, vagy is várat, építtetni. Illy czélból az itt volt mintegy 16 templomot, monostort, ’s egyéb nevezetes házakat elvontatván , azokból 1549-ikben várat építtetett, ’s azt körűlárkolásokkal elláttatá. Azonban a’ vár mintegy felét teheté a’mostaninak, mint ezt az építésnek magossága, a’kövek,’s a’ falban még ma is látható, és hajdan a’ templomok oszlopait diszesitett, kifaragott, ’s leginkább a’hid felőli oldalon szemlélhető kövek tanúzzák.A’ várra, seregeinek bátorságban maradhatásuk nézetéből is, szüksége volt Szolimannak, ’s hogy ő ezen helyet nagyon féltette.