Regélő, 1838. július-december (6. évfolyam, 53-104. szám)
1838-10-14 / 82. szám
82 Megjelelt tártával együtt hetenként kétszer vásárnál» és csütörtökön. Fél évi dijja helyben képekkel 5 ft. boritéktalanul , postán 6 ft. pengőben. Budapestiek évnegyedenként is válthatnak példányt. A’ folyóiratnak egyes száma, vagy képe 12 kr. p. p. Festen vasárnap October 14— 1838» ... ELBESZÉLÉS. Hegyi vár. (Folytatása.) Nehogy egészen elárultassam, futásnak eredtem; utamban egy kis árok volt; kikerülni időm nem vala — egy kis ugrással átvetem magamat. Jaj nekem! — lábamnak még egészen be nem hegedt sebe kiújult, ’s az után rám váró kocsin borzasztó fájdalmak köztt jutottam a’ városba. Éjjel fájdalmas sebláz foga elő, ’s a’ kiújult, bár gyönge sérv, ismét négy hétre köte ágyamhoz. Közel valék a’ megtébolyodáshoz; bennem a’ gyönyörű gyermeknek, ki által jövőm szerencséjét megalapítandó valék, látványa naponként nőtt. A’ marquis, kit csak egyetlen egyszer láthatók, komor ’s visszatartozkodó volt; gyanithatólag második látogatásomnak is vévé neszét. A’ nálam állandó szállását forma szerint felütő unalom kényszerbe házi uram könyvtárát gyakrabban megtekinthem, ’s minthogy már menni kissé tudtam, egy napon magam menék a szobába, hol a’ könyvszekrények álltak. Az első szekrényben általában tudós művek, a’ másodikban utazási rajzok, ’s a’ harmadikban legújabb regények, folyóiratok ’s költemények voltak. Ez kissé különösnek tetszik előttem, mivel Melissa inasától , betegségem egész ideje alatt, tudományos iveken ’s utazási rajzokon kívül semmi egyebet nem kaptam. Természetesen, az inas nem kis zavarodására, nehány folyóiratot ’s egy „szerelem vesszejei“czimű novellát választék.“ Mohón fekvőm neki a’ csinos kötetű könyvecskének, mert czime egy szerelembetegnek igen ajánló volt. — Már az első hat levelén egyes szók alatt óntollal tett, itt ott alig látható , pontokat vettem észre; — a’ jeleket előbb könnyen mellőzöm; de mivel ezek naponta szaporodtak, figyelmesb levék. Az első pontot kikérésein, a’ megjegyzett szót könyvpolczomra iránt; igy folytatám ezt, ’s emlékmondatom előkerül. Megmerevedtem. — Semmi kétséget sem szenvedett, hogy a’ pontok a’ nő kedves keze művei; szógyűjteményemen sietve akar