Regélő, 1838. július-december (6. évfolyam, 53-104. szám)

1838-10-14 / 82. szám

82 Megjelelt tártával együtt hetenként kétszer vásárnál» és csütörtökön. Fél évi dijja helyben képekkel 5 ft. boritéktalanul , postán 6 ft. pengőben. Budapestiek évnegyedenként is vált­hatnak példányt. A’ folyóiratnak egyes száma, vagy képe 12 kr. p. p. Festen vasárnap October 14— 1838» ... ELBESZÉLÉS. Hegyi vár. (Folytatása.) Nehogy egészen elárultassam­, futásnak eredtem­; utamban egy kis árok volt; kikerülni időm nem vala — egy kis ugrással átvetem magamat. Jaj nekem! — lábamnak még egészen be nem hegedt sebe ki­újult, ’s az után rám váró kocsin borzasztó fájdalmak köztt jutottam a’ városba. Éjjel fájdalmas sebláz foga elő, ’s a’ kiújult, bár gyönge sérv, ismét négy hétre köte ágyamhoz. Közel valék a’ megtébolyodáshoz; bennem a’ gyönyörű gyermeknek, ki által jövőm szerencséjét meg­alapítandó valék, látványa naponként nőtt. A’ marquis, kit csak egyetlen egyszer láthatók, komor ’s visszatartozkodó volt; gyanit­­hatólag második látogatásomnak is vévé neszét. A’ nálam állandó szállását forma szerint felütő unalom kény­szerbe házi uram könyvtárát gyakrabban megtekinthem­, ’s minthogy már menni kissé tudtam, egy napon magam menék a­ szobába, hol a’ könyvszekrények álltak. Az első szekrényben általában tudós mű­vek, a’ másodikban utazási rajzok, ’s a’ harmadikban legújabb re­gények, folyóiratok ’s költemények voltak. Ez kissé különösnek tetszik előttem, mivel Melissa inasától , betegségem egész ideje alatt, tudományos iveken ’s utazási rajzokon kívül semmi egyebet nem kaptam. Természetesen, az inas nem kis zavarodására, nehány fo­lyóiratot ’s egy „szerelem vesszejei“czimű novellát választék.“ Mohón fekvőm neki a’ csinos kötetű könyvecskének, mert czi­­me egy szerelembetegnek igen ajánló volt. — Már az első hat le­velén egyes szók alatt óntollal tett, itt ott alig látható , pontokat vettem észre; — a’ jeleket előbb könnyen mellőzöm; de mivel ezek naponta szaporodtak, figyelmesb levék. Az első pontot kikérésein, a’ megjegyzett szót könyvpolczomra iránt; igy folytatám ezt, ’s em­lékmondatom előkerül. Megmerevedtem. — Semmi kétséget sem szenvedett, hogy a’ pontok a’ nő kedves keze művei; szógyűjteményemen sietve akar­

Next