Reggel, 1934. április

1934-04-01

i ASM >1914. Április 1. Előfizetés havonta SO lei. ||J a! tfl a! /| I Husvét • lö Olliai *3 lej Kiadóhivatal és szerkesztőség :j I :::::: fc­y wSpSiMr Phönix könyvnyomda nyomása 74. i m W » • ív mm v w w w w számú szói ven> A Qcagct példányonkinti vásárlói is részt ve­­­hetnek a FRANCO ROMANA ked­­­­vezményes sorsolásos életbiztositá­­­sában. * ha a fenti hirdetést 10 napon át ös­­­­szegyüjtik és a Reggel kiadóhivata­­lának vagy a Franco Romana bizto­­­sitó társaságnak. (Arad Bulv. Re­­­­gina Maria. 10). beküldik. Ez eset­­­ben egy 20.000.— lejes életbiztosi­­­tást köthet, amellyel a sorsoláson állandóan részt vesz és az első havi­ 1 dij 163 lej helyett csak 40 lejt fi­zet, mig a következő hónapokban i fizetendő dii csak 103 lei. m­ifc ^ — m ^ ^ m ^ ^ i­m­ta tu. * ÜNNEPET hir­det a harangzúgás, a Feltámadás nagy ünnepét ! Évről-iévre megismétlődik előt­tünk a magasztos isteni péil­dla, ÓVi főhévre elgondolkozhatunk ma­gu­n­kban a lelki megújho­d­ás lehe­tőségén, sőt szükségességén, hogy a fényes, lélekemelő ünnepi hangu­lat lealkonyulásával másn­ap ismét a régi szürke napjára ébredjünk­­ a lélektelen sőt lélekölő esztendőnek. Ilyenkor, nagy ünnepeken ébre­dünk rá igazi emberi mivoltunkra Ilyenkor a nagy i áhitatbőrt porba­­borulva kap szárnyat ia lelkünk, a mely a magasba­ iramlik és uj le­hetőségek ragyogó határait pillant­ja meg­ , s íme, mi lehetnénk ! íme, milyen nagyszerű utak állannak előttünk ! Csak r­á kell lépnünk! Megfeszíteni inunkat és erős akarattal haladni előre ! Megragadni a képességek és a lehetőség­­ek sziláj paripáit és vág­tat a rajt­­ előre! Mindenkinek a lelkében ott huj Lál a többet akarás­ ,a nagyobbra j­­árás, a A^iebbé-Viagyis. Azok a ne­mes tulajdonságok, amelyek az embert felemelik, lelkesítik és ma­g­ukkal ragadják. Ott ég a lelkünk­ben az óhaj jobbá lenni és jobbat cselekedni. Bennünk él a cselek­vés magva, amely ilyen nagy ün­nep aranylé tüzében hirtelen csiriz­ni kezdi, nekiindul a nagy növeke­désnek, hogy aztán másnapra össze­­száradjon, mint a japán rózsa, a­mely az uj húsvéti öntözésre vár. Milyen gyönyörű ez a mai nagy isteni példa. Megmutatja mindan­­­nyiunknak­ ,­­hogy meg­van a lehe­t­­őség a feltámadásunkra, felébred­hetünk lelki halottainkból, nagy hit­tel, szent akarással uj életbe len­dülhetünk. Zúgnak a hari­ingok. Szerte a vi­lágon hirdetik a nagy ünnepet, az Úr feltámadását, örömünnepet ül az egész világ, hozsánna é­s allelujia Csendül milliók ajkán és ott állunk mindannyian a rajongóik között, érezzük, hisszük és tudjuk a nagyi Csodát, érezzük, hisszük és tudjuk, hogy a lelkünkben is megtörtént a nagy Csoda, — nem vagyunk a tegnapi szürke emberek, mi is feltá­madtunk. Az új lelki élet ragyogása tölti be egész énünket, feltámadt és kibontakozott bennünk az is­teni szikra és kirobbant a megalyásta sivár sírjából, amibe egész eszten­dőn át beletemetkezett. Mit tegyünk, hogy ez az ünnepi lendület, amellyel vágyaink" ma" a magasba szárnyalnak, ez az ünnepi mámor, amelytől megittasulva uj, szebb akarások felé törünk, ez az ünnepi áhitat, amelynek fürdőjé­ben a hétköznapi sail­migóktól meg­tisztulva állunk, hogy ez a lendület mámor és éhitat megmaradjon hol­napra l és a többi h­ ilnapokra is. Nem­ az ünnepi pihenés, hanem­ a pihenés­ből feszülő tetterő és cselekvési vágy és az lüpnnepi fényből az élni akarás ragyogó fénye miképen nyújtsa ki hatását holnapba és a töb­bi napokra, amelyek ,a megélhetési küzdelem nehéz munkájába gör­nyeszti kiegyenesedni vágyó gerin­cünket. Mit tegyünk,­ hogy a napi gondok nehéz terüjéből megváltást találjunk, mit tegyünk, hogy min­dig­­ magunk előtt lássuk a Feltá­­m­ad­ás ünnepének­ mai ragyogását ít Fáradhatatla­nul közvetít a Duce Németország is csatlakozik a római egyezményhez Az olasz főv­árosban időző Papon al kancellár húsvét után tanácskozásra ül össze Mussolinival — Olaszországnak még sok békeesztendőre van szüksége — Rokonok és szomszédok között gyakran merülnek fel ellentétek —­ ­ biztonsági fegyvereik alkalmazását egyetlen államnak sem lehet megtagadni Pária, március 81. I A Paris Soir római munkatársa beszélgetést folytatott Mussolini olasz miniszterelnökkel, aki többek között a következő érdekes kijelen­téseket tette: — Rokonok és szomszédok között gyakran merülnek fel ellentétek, amelyek ugyanolyan­­ könnyen elsi­mulnak. De Franciaország és Olaszország he­lett bizonyos lélektani kü­­lönbségek is vannak, így Olaszország és az olasz iro­dalom nem ismeri a szatíra műfa­ját. De hagyjuk az érzelmeket, térjünk át az érdekek megbeszélé­sére ! Franciaország és Olaszország között nagyon megjavultak a kap­­csolatok és remélhetjük, hogy a 15 esztendeje függőben levő kérdé­sek megvitatásához hamarosan hoz­­zát láthatunk. Ami az általános külpolitikai helyzetet illeti, nem hiszek a kü­szöbön álló háborúban. A fascista kormány semmiesetre sem tűz maga elé ilyen célokat, mert a fascista­­ rendszernek még sok erkölcsi és anyagi kérdést kell megoldania, amihez hos­­szú békeesztendők szükségesek. A római egyezmény senki ellen sem irányul, hanem ellenkezőleg, a kez­detét jelenti a középeurópai együtt­­­működésnek, amelyben minden ál­lam részt vehet. — Olaszország nem gondolt arra, h­ogy a leszerelés kérdésében meg­változtassa álláspontját, és szavai­mat — mondotta Mussolini, — sok helyen elferdítették. Sohasem mond­tam, hogy a Németorzág­ számára definitív fegyverkezést kívánok, ha­nem azt, hogy defenzív fegyver­kezést, nem végleges, hanem védel­mi fegyverk­ezést kell megadni A­­ Matin mai száma beszámol arról, hogy Papen német birodalmi helyettes kancellár már tegnap óta Rómában tartózkodik. Bár ró­mai útja teljesen magánjellegű, a lap úgy tudja, hogy a húsvéti ünnepek után Papéin felkeresi Mussolinit,­ akivel megbeszéléseket folytat a olasz-német kapcsolatokról, vala­mint Olaszország­­ középeurópai tervéről. Ugyancsak a Matin jelenti, hogy Chambrun gróf római francia nagy­követ hosszabb megbeszélést foly­tatott von Hasse római német nagy­követtel. A két nagykövet megbe­szélései szintén a római egyez­ménnyel állanak öszeköttetésben és valószínűnek tartják, hogy Mussoli­ni nemcsak az osztrák-német meg­egyezésben közvetít, hanem lehetővé teszi Németország csatlakozását a Dunai álllamok gazdasági egyez­ményéhez. Itt említjük meg, hogy Suvich olasz külügyi államtitkár április 23-iki londoni látogatásával élén­ken foglalkozik az angol sajtó. A lapok megállapítják, hogy Suvich hangsúlyozni fogja, hogy Mussolini továbbra is kit tart eredeti leszerelési terve mellett, amely szerint a mai ál­lapotot kívánja lerögzíteni és Németországnak némi védő­fegy­verkezés beszerzését hajlandó meg­engedni, míg Franciaország álta követelt biztonsági igények tekinte­tében a locamoi egyezmény hatá­rozmányain túlmenő biztosítékot nem hajlandó adni. Olaszország felfogása ugyanis az, hogy A biztonsági fegyverek alkat­­­tazását egyetlen államnak sem lehet tagadni. A leszerelési kérdésen kívül Savich londoni látogatása kiterjed Mussoli­ni középeurópai gazdasági tervé­nek részletes ismertetésére és a ró­mai egyezmény magyarázatára. Új mederbe lökte a földrengés a Dnyesztert Tighinai jelentés szerint a besza­rábiai földrengés orosz területre is átterjedt és ott nagy károkat oko­zott. A földrengéssel kapcsolatosan orosz területen különös esemény történt, a Dnyeszter ugyanis kilé­pett medréből és nagy területeket árasztott el. Az ár nem tért vissz­a a régi mederbe, hanem új lefolyást keres magának. Életfogytiglani kényszermunka vár Daca gyilkosaira Bucuresti, március 81. A sinaiai bűnper ma délelőtti tárgyalását rendkívül nagy érdeklő­dés előzte meg, azonban az az ese­mény, ami a rendkívüli érdeklődést felkeltette, Titurescu külügyminiszter ki­hallgatása nem következett be. Ignat tábornok, hadbírósági elnök a tárgyalás megnyitása után kijelen­tette, hogy a bizonyítási eljárás be­fejezést nyert és következnek a perbeszédek. Petrovicescu tábornok, katonai főügyész állott fel a vádbeszéd el­mondására. * A tábornok főügyész vádbeszéde után Hotineanu alezredes, katonai ügyész jogi szempontból mondotta el vádbeszédét. Végül a követke­ző javaslatot terjesztette a hadbí­róság­­ elé: Nicu Constantinescu, Duca me­rénylője és társai Belimache és Car­arnica ellen életfogy­tiglani kényszermunkára szóló ítéletet kért. Az enyhítő körülmények figyelem­bevételével 10—20 esztendőre szó­ló kényszermunkára változtatható át. A vádlottak második csoportjába Zelea-Codreanu Cornel, Canta*­cuzino tábornok, Hodos és Cli­­le vádlottak tartóznak, akik ellen összeesküvés címén az ügyészség 5—20 évig terjedhe­tő kényszermunkára szóló íté­letet kért. Az enyhítő körülmények figyelem­bevételével büntetésük 5—10 évre szóló fegyházra enyhíthető. A harmadik csoportba a katonai ügész Stelescu, Mota, Gameata és Cotig vádlottakat osztotta be, akik ellen merénylet címén 5-től 10 évig terjedhető fegyházra szóló ítéletet kért. Az enyhítő szakasz alkalma­zásával büntetésük két és fél évtől öt évig terjedhető börtönre csök­kenthető. A negyedik csoportba 82 vádlott került. Közrend elleni merénylet miatt 5-től 10 évig terjedhető fegy­ház, enyhítés esetén 2-től 5 évig terjedhető börtön vár rájuk, ha a hadbíróság magáévá teszi az ügyész indítványát. A többi vádlott az ötödik cso­portba került, fegyverrejtegetés miatt 2—5 évig terjedhető börtön, illetőleg az enyhítő szakasz alkal­mazásával 1-től 2 évig terjedhető fogházbüntetést kaphatnak. A tárgyalás délután 5 órakor ért véget. Ignaz tábornok elnök ek­kor bejelentette, hogy a hadbíróság tárgyalását hétfőn reggel folytatja, és ekkor sor kerül a vádőemédekre.1

Next