Reggeli Délvilág, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-01 / 128. szám

■ 1 ——————_ Embargó sújtja Kis-Jugoszláviát Az ENSZ Biztonsági Tanácsa átfogó embargót fogadott el Kis-Jugoszlávia ellen (ami Szerbiát és Montenegrót foglalja magába), beleértve a teljes kereskedelmi, olajszállítási és légközlekedési tilalmat. A dokumentum értelmében megszűnik a légiforgalom Belgráddal, befagyasztják Szerbia és Montenegro külföldi javait, leállítják a pénzügyi ügyieteket, megszakítják a sport-, a kulturális és a tudományos kapcsolatokat. Ezzel egy időben az ENSZ tagállamai drasztikusan csökkentik követségi személyzetüket. A15 tagú Biztonsági Tanács 13 tagja szavazott igennel az embargó mellett, Kína és Zimbabwe tartózkodott. A testület jelenlegi elnöke Ausztria, míg a javaslatot Magyarország, USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium és Marokkó te ijeszt ette elő. Bush amerikai elnök elrendelte Szerbia és Montenegro US A-ban lévő javainak zárolását, így a BT-szankciók értelmében Washington 214 millió dollárt zárol. Vasárnap délutáni információink szerint a MÁV nemzetközi személyforgalmában még nem érezhető az embargó hatása, míg Zubek János, a határőrség szóvivője elmondta, hogy tudomása szerint az ENSZ által meghirdetett zárlat nem foglalja magában a személyforgalom korlátozását. Amennyiben a magyar kormány mégis így döntene, a határőrség 30 perc alatt képes lezárni az átkelőhelyeket. A Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka is hangsúlyozta, hogy a kormánydöntésre várva megkezdődtek az előkészületek a magyar határon az embargó bevezetésére, s az ezzel kapcsolatos lépéseket a magyar hatóságok igyekeznek összehangolni a szomszédos országokkal. Külföldön értékesíteni kívánók, figyelem! Hirdetése megjelenhet a temesvári ÚJ SZÓ, valamint az újvidéki MAGYAR SZÓ című napilapokban. Hirdetés felvétele forintért szerkesztőségünkben, Délvilág Kiadó Rt. Szeged, Tanácsköztársaság útja 10.1. em. 46. Levélcím: PL: 625,6701. Tel./Fax: 62/23-708. — Igaz-e a hír, miszerint az Ikarus Rt. szegedi gyárá­ból tömegesen elbocsátják a dolgozókat? — kérdeztem a gyár portáján két férfitől. — Beszélnek itt minden­félét az emberek, de mi pontosan nem tudunk sem­miről. Nekünk még nem szóltak. — S vannak, akiknek szóltak már? — érdeklőd­tem a gyárkapun beljebb kerülve, Baráth Józseftől, aki személyzeti osztályvezető volt, de most más helyre, alacsonyabb beosztásba tet­ték. — Igen, mindenki tudja, maradhat-e vagy elküldik. — Miért küldik el az em­bereket, s hányán kerülnek lapátra? — összesen 126 dolgozót kell elküldeni. Februárban 519-en dolgoztaik a szegedi Ikarusnál, ez a létszám 393- ra csökken. A miértre pe­dig azt tudom válaszolni, hogy kevés a munkánk. El­sősorban a volt szocialista országok nem adnak meg­rendelést, s máshonnan is gyéren kérnek tőlünk buszo­kat. így aztán az rt.-n belüli öt gyár közül, a kiskunhala-Szeged a balhét, Pest a munkát viszi Osztják a munkakönyveket az Ikarusnál is van, rutinosabbak, tudnak dolgozni, s nem hőzöngenek állandóan. Figyelembe vették a szociális szempontokat is. És többen korkedvezményes nyugdíjba menteik. Az elbocsátási listán sze­replők közül akartam néhány dolgozóval szót váltani. Ne­héz volt, sokan nem álltak kötélnek. Húzódoztak, hirte­len sürgős elintézni valójuk akadt. Érthetően ideges, fe­szült a légkör. A forgácsoló­műhelyben Zádori Ferencnél szóra tudtam bírni. — Mit csinál itt? — 1985-ben kerültem az Ikarushoz. Először a prés­­műhelyben fizikai munkán voltam. Most egy éve a for­gácsoló adminisztrációját csi­nálom. si már bezárt. Mi még n,em jutottunk erre a sorsra, de a létszámot le kell faragni. — Hogyan válogattak? — Elsősorban azok marad­nak, akiknek több szakmája — Július elsejéig, ugye? (Folytatás a 3. oldalon.) A kelet—nyugati üzletről Szegeden Le ne csússzunk az ukrán piacról — figyelmeztet Romanov, a főkonzul Hazánk hidat képez Kelet —Nyugat között, ha képes betölteni hivatását — hang­súlyozta megnyitójában dr. Farkas László államtitkár. A piacváltás időszakát él­jük, de ez nem jelenti azt, hogy föladjuk korábbi kap­csolatainkat — így Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. Magyarország, Oroszország és a FÁK tagállamai mély változásokon mennek át, ugyanazon végcél érdeké­ben: vegyes piacgazdaság, polgári társadalom, jogállam — formálja szlávos hang­zókkal a magyar szavakat Jurij Romanov, debreceni orosz főkonzul. Mindezt a szegedi megyeháza zsúfolt nagytermének hallgatósága előtt. Kelet—nyugati üzlet, hir­detik a szervezők az össze­jövetel mottójául. Valóban, majd negyven orosz—uk­rán—szibériai üzletember jött el a megnyitóra, hogy találkozzék a dél-alföldi ré­gió tán 200-250 üzletembe­rével. -Persze a találkozás még nem üzletkötés, de le­hetőség. Erről kérdeztem néhány jelenlevőt. Sárossy László: Igen nagy jelentősége van az ilyen ta­lálkozóknak, hiszen a ma­gyar mezőgazdaság és az iparnak is jelentős hánya­da a volt szovjet piacra ter­melt évtizedeken át. Ma­gyarországnak ma legna­gyobb gazdasági gondja a piacvesztés. Különösen sú­lyos ez a mezőgazdaságban. De az ottani országok igé­nye a magyar termékek iránt változatlan. Azok az emberek megszerették a magyar borokat, a húské­szítményeket és sok min­den mást. Például a magyar csirke ízletesebb számos nyugati országok pipihúsá­nál, tehát keresik. De — nincs fizetőeszközük. He­lyesebben, ez a bartelfizetés nagyon nehézkes. Ugyan­akkor érdekünk ottani pozí­cióinkat megőrizni, mert nagy a tolongás! Nálunknál tehetősebbek részéről nem gond a vevő pénztelensége. A minisztérium dolga? Se­gítsen a bürokratikus aka­dályok leküzdésében az egy­mással közvetlen kapcso­latba kerülő vállalatoknak. — Manapság csupa pa­nasz, sőt: keserűség a fa­lu (is)... — Szilárdan hiszem, ha­zánk hosszú távon újra ag­rár-exportőr lesz. Most visz­­szaesés van a termelésben: aszály és az átalakulás vé­gett. De minden rossz elmú­lik egyszen, és akkor meg­indulunk. Persze nem a régi úton, mert arra nem mehet­tünk. Termelési technoló­giákat, tenyészállatokat, bioproduktumokat adunk — majd. Hosszú távon Ukraj­na gabonaexportőr. Dr. Bokor József, a BÁ­­CSÁG KFT. igazgatója: Bács-Kiskun megye élelmi­szeripara és mezőgazdasága számára keresünk itt part­nereket bor, borászati ter­mékek, pezsgők és likőrök értékesítéséhez. Emellett vetőmagjainkkal és termelé­si technológiával szeretnénk segíteni évtizedes partnere­inket. Bács megyében nem hagytuk abba a kapcsolat­építést a - FÁK tagállamai­val, ezt folytatjuk/nánk to­vább. Csak a bankok nem segítenek a bartelfinanszí­­rozásban. Szeretnénk eb­ben előrelépést, mert ez so­kat segítene. Jelenleg az ex­porttámogatás nem vonat­kozik érdemben a bartelke­­reskedelemre. Pedig tudo­másul kellene vennie min­denkinek, hogy csak a kis lépések segítenek, a fárad­hatatlan üzletkötők napi ro­­botalása. Érdemes volna egyszer összevetni, mennyit kell ahhoz fáradozni, hogy egy-egy üzlet valóban létre­jöjjön. Nemcsak pénzben, nemcsak időben, energiával és meggyőződéssel. Hány­szor kell bizonytalanra meg­indulni és befektetni, pénzt kockáztatni. S akkor még itthon sokszor újabb csaták következnek, hogy végre létrejöjjön az üzlet... Dr. Farkas László, régiónk kötársasági megbízottja: a kormány megbízásából fel­adatom a régió gazdasági kapcsolatainak elősegítése. Most is ezt teszem munka­társaimmal. Ez a rendez­vény dr. Bratinka József, dr. (Folytatás a 3- oldalon.) Milliárdokra számít a MÁV A MÁV-nál jövőre már el kell különíteni a pályaháló­zatot és magát a vasúti üzemet, mégpedig úgy, hogy a pálya és minden helyhez kötött létesítmény fenntartása és fej­lesztése az állam feladatkörébe kerül, a MÁV pedig az árufuvarozásért, a személyszállításért és a járműiparért lesz felelős — mondta Kálnoki Kis Sándor, a közlekedési tárca helyettes államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mint elhangzott: a tárcát gyakran érték olyan vádak, hogy szinte kizárólag a közúti közlekedéssel foglalkozik. A látszat azonban csalóka. Ennek mindössze az az oka, hogy a közutat érintő törvények már 1988 óta lehetőséget adtak a nagyfokú liberalizálásra, a monopóliumok lebontására, a privatizálás lehetőségére, míg a vasúti és a hajózási törvény máig sincs elfogadva. Hamarosan azonban jelentős változás várható e terü­leten is. Már elkészült a vasút távlati fejlesztési programja, s megtörtént - a svájci Knight Wendling cég által - a vasút teljes átvilágítása is. Az úgynevezett szinten tartó program - melyben szerepelnek a beruházás, karbantartás és felújí­tás költségei is - az 1993-95 közötti időszakra ez évi árszinten mintegy 60 milliárd forintos költséggel számol. A finanszírozásban az állami költségvetés mellett megjelenik a vasút által fizetett pályahasználati díj, külföldi hitetek, s a koncessziós tőke. A koncesszió két formában képzelhető el: a villamosí­tásban és új pálya építésében. Áz 1995 után kezdődő második szakasz megvalósításához — 5—7 év alatt — 150—160 milliárd szükségeltetik. E szakasz főbb elemei a Budapest—Hegyeshalom és a Budapest—Kelebia vonalak korszerűsítése, a környezetvédő kombinált fuvarozás fej­lesztése, valamint egy Budapestet délről elkerülő új vasúti összeköttetés megvalósítása. TAXI BT. 62/13-3 lf) LCGOLCSOßß TOJRSVASRR SZ€G€D€N _ , ... Tel.: 0 forintos kiállással várjuk hívásaikat. SZÉKELYNé KLARA ^SZIVÁRVÁNY U. 29. OLCSÓBBAN AKAR ÁLLATGYÓGYSZERT VÁSÁROLNI? Várjuk a HÓD ÁLLATPATIKÁK-ban Vásárhelyen, az Allatkórház épületében, Szegeden, az Üstökös utcában, Szentesen, az Ifjúsági sétányon. Kedvező árainkról és választékunkról szívesen tájékoztatjuk a 62/44-266-os telefonszámunkon! IMPORT HASZNÁLT BÚTOROK BOLTJA Szeged, Dorozsmai út 14. Tel.: 62/14-855/162 Nyitva: hétköznap 9-18 óráig szombaton 9-12 óráig AMI BÚTORAINK SZÉPEK, A Ml ÁRAINK ELÉRHETŐEK. TAXI-rendelés AUTÓMENTÉS KÖSZÖNJÜK, HOGY VÉL J-K UTAZIK! DÉLVILÁG 1992/128. június 1., hétfő Ára: 6,50 Ft Gyermeknapon ünnepeltek a vidám utódok. Tudósításunk a lap 4. oldalán

Next

/
Thumbnails
Contents