Reggeli Délvilág, 1992. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1992-11-02 / 257. szám
Ha nem szedik szét a városgazdálkodást Még jobban befűtenek Szentesen Hosszú ideje neuralgikus téma Szentesen a távfűtési díj. Ismeretes, hogy ennek mérsékléséért csatározott dr. Kertész Péter, önkormányzati képviselő. Ki emlékszik már arra, hány testületi ülésen foglalkoztak az üggyel — azzá vált tudniillik —, ám Kertész dr. mindvégig csak hadakozott: szedjék szét a mamutcéget, mármint a városgazdálkodási vállalatot. Akkor ugyanis pontosan kimutatható, mennyibe kerül a távhőszolgáltatás. Mert addig, amíg nem cincálják szét a vállalatot, az egyes üzemrészek veszteségét a lakókkal fizettetik meg fűtési díj címén. Legalábbis így gondolkodtak az érintettek. Az önkormányzat legutóbbi ülésén felkerült végre az „i”-re a pont. Átszervezték a városgazdálkodási vállalatot, és ezt a nagy munkát szépen „levezényelték” Fajkusz Ferenc osztályvezető irányításával. A lényege az: némely szolgáltatás ezután más önkormányzati intézmények feladata, s hátközben megszületett a Városgazdasági Kft. Nos, ehhez tartozik — többek között — a távhőszolgálatatás. Hogy mi lett a nagy derbi kimenetele, vagyis csökkentek-e a fűtési díjak? Várjunk ezzelkicsit, tegyünk előbb egy kitérőt! Idekívánkozik valójában a testület másik döntése is a személyi kérdésekről. A Városgazdasági Kft. ügyvezetőjének 6 pályázó közül Döbrössy Ivánt választották, főkönyvelő (négyen pályáztak) dr. Mikecz Miklósné lett, könyvvizsgáló pedig az ökonómia nevű Kft. Ám ne feszítsük tovább a húrt, „jöjjenek” immár az árak, amelyeket az új rendelkezés értelmében szintén az önkormányzat, állapította meg. Emelkedtek a fűtési díjak, persze hogy emelkedtek! Szentesen éppen 9 százalékkal. Szakemberek számítása szerint (a részletekbe ne menjünk bele!) például 56 négyzetméteres lakásnál azt jelenti: nyári hónapokban az eddigi 1642 forint helyett 1707-et, télen 2767 helyett 3102 forintot kell fizetni. Sok, naná, hogy sok a mai jövedelmek mellett! Mégis azt mondom, nagyon ne zúgolódjanak a szentesiek. Megmagyarázom, miért. Ha dr. Kertész Péter —és később hozzá csatlakozva a testület — nem harcol olyan következetesen a városgazdálkodási vállalat átszervezéséért, vagyis marad a mamutcég, akkor bizony — ezt is szakembertől tudom — körülbelül 17 százalékkal emelkedtek volna a távfűtési díjak. Miként minden, ez is relatív. S még valami! Ha nem emelik a távfűtött lakásokban a fizetendő öszeget, akkor meg jogosan kérdezik a szénnel, fával, gázzal tüzelők: nekik miért kerül olyan sokba a meleg? B. I. Csak a felét Washington jelentősen korlátozza az Oroszországnak megszavazott segélyt, amennyiben az orosz csapatokat nem vonják ki maradéktlanul a balti országokból — közölte az amerikai külügyminisztérium. A kongresszus korábban 417 millió dolláros támogatást szavazott meg Oroszországnak. Ebből jelenleg csak a humanitárius jellegű segélyeket folyósítják tovább, és a más jellegű támogatásnak a jövőben legfeljebb a felét adják meg, ha a Fehér Ház 1993. június elsejéig nem tudja jelenteni a törvényhozásnak, hogy a Független Államok Közösségének csapatait kivonták a balti államokból — tájékoztatott a külügyi szóvivő. A tokiói segélykonferencián ezzelpárhuzamosan Lawrence Eaglaburger ügyvezető amerikai külügyminiszter további, több mint 400 millió dollár értékű segítséget helyezett kilátásba Oroszországnak, túlnyomórészt élelmiszerben és gabonában. Lévén, hogy állami forrásokból vásárolják fel a hazai termékféleséget, a segélynek nem csekély amerikai belpolitikai jelentősége is van az elnökválasztás küszöbén — mutatnak rá Washingtonban. A reformáció ünnepe Csongrádon Lélekemelő ünnepség keretében emlékeztek meg Csongrádon a reformáció 475. évfordulójáról. A gyülekezet a református templomban szép számmal jelen volt. Az előfohász után az énekkar a városi fúvószenekar kíséretével a 152. zsoltárt adta elő. Majd szavalatok és zsoltárok váltották egymást. Az igehirdetés aranyszavai Sipos Árpád szentesi lelkész ajkáról hangzottak el a lelkek épülésére. A tiszteletes úr a krisztusi szeretetről, a hit erősségéről beszélt. Idézte a Biblia szavait, hogy Isten öröktől fogva — tehát ma is — állandóan formálja a világot, mindent újjá teszen. A mai nehéz történelmi időkben is itt munkálkodik közöttünk. Igaz, megpróbál bennünket a szenvedésekkel, de nem hagy el. Mindenkire csak akkora keresztet rak, amekkorát el tud bírni. Kereszt nélkül nincs megváltás. A lelkipásztor az évforduló alkalmából kiemelte a hitújító Luther Márton érdemeit, majd dicsérettel szólt — magyar vonatkozásban — Károli Gáspárról, aki elsőnek fordította magyar nyelvre a Bibliát. Az Erős várunk nékünk kezdetű (390. zsoltár) közösen énekelt, égbe szárnyaló dallamai után Pozsár Ferenc előadóművész Tóth Árpád Lélektőllélekig című gyönyörű költeményét szavalta el, mély átérzéssel. Majd a helyi hagyománynak megfelelően, a jeles ünnep alkalmából idén is kiírt pályázat nyerteseinek kihirdetésére került sor. Eszerint: „A keresztény hit: nemzetünk, közösségünk megtartó ereje” című pályamű első díját Losonczi Noémi, a Batsányi J. Gimnázium első osztályos tanulója nyerte. A második díjat megosztottan adták ki: Fazekas Lívia óvónői szakközépiskolásnak és Laczkó András vadász-vadtenyésztő szakközépiskolás diáknak. A pályadíjakat a rendezvényen jelenlévő Losocziné Piroska Réka polgármesternő adta át a nyerteseknek. A rendezvény színvonalát emelte a városi fúvószenekar, Galli János karnagy vezetésével, valamint a Batsányi János Gimnázium énekkarának közreműködése. A jótékony célra történő perselyezés összegét a boszniai menekült gyermekek iskolai felszerelésére és a Máltai Szeretetszolgálat csongrádi szervezetének javára gyűjtötték. VÁRKONYI ISTVÁN I lapzáróra A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK MINISZTÉRIUMÁTÓL kapott tájékoztatás szerint — minden ellenkező híresztelés ellenére — ma Major István helyettes államtitkár, Berényi Lajos helyettes államtitkár, Andrej Byrt lengyel külgazdasági helyettes államtitkár és Jiri Brabec, a csehszlovák szövetségi külkereskedelmi miniszter első helyettese részvételével sor kerül a Visegrádi Hármak közötti gazdasági tárgyalásra a szabadkereskedelmi egyezmény ügyében. Ismeretes, hogy Varsóban és Budapesten szorgalmazzák leginkább az ez év vége előtt aláírandó szabadkereskedelmi szerződés megkötését, és mielőbbi életbe léptetését. A Magyarország és Szlovákia, illetve Csehország és Szlovákia viszonyában meglévő feszültségek ellenére mindhárom fél arra törekszik, hogy a Visegrádi Csoport egy Benelux típusú unióvá váljék. A korábbi elképzelések szerint akár már novemberben sor kerülhet a három ország közt a szabadkereskedelmi egyezmény aláírására. A magyar—lengyel szeptemberi kormányfői tárgyalásokon szó volt arról is, hogy a megállapodás a jövő év januárjától kétoldalú alapon életbe léphet a két ország között akkor is, ha addig nem tudnának megállapodni Csehszlovákiával a szabadkereskedelem háromoldalú konstrukciójáról. HA SZERBIA NEM VONJA VISSZA a többségében albánok lakta Koszovó tartományban bevezetett rendkívüli intézkedéseket, a jugoszláv szövetségi kormány keresetet nyújt be az alkotmánybírósághoz — közölte Várady Tibor, a szövetségi kormány igazságügy-minisztere a Tiker független belgrádi hírügynökségnek adott nyilatkozatában. — Ez a koszovói válság megoldásának a kulcsa — vélekedett Várady, aki elmondta, hogy a Milan Panic vezette szövetségi kormány szeretné feloldani a rendkívüli intézkedéseket. BIHARKERESZTES SZÁZHATVAN I. és II. világháborús hősére, illetve polgári áldozatára emlékeztek vasárnap a határ menti városban. A református templomban tartott istentiszteleten Tőkés László, Királyhágómelléki és Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, a helyi katolikus templomban pedig Tempfli József, nagyváradi római katolikus megyés püspök celebrált misét. Az istentisztelet, illetve a mise után a város főterén felavatták az áldozatok és hősök nevét felsoroló emlékművet, Bihari Barnabás iparművész alkotását. Az elhunyt katonákra Kozma Sándor polgármester, a holocaust biharkeresztesi áldozataira Gervai Tamás, az Izraelita Hitközség Hajdú-Bihar megyei alelnöke emlékezett. Tőkés László beszédében utalt rá: sok, egymás szomszédságában élő nép képes arra, hogy egymásnak fájdalmat okozzon. „Éljen bennünk inkább a szeretet és a megbocsátás” — hívott fel a püspök, majd kérte Istent: „óvja meg kisebbségben élő népünket, a sok kisebbségben élő népet, amely mássága miatt veszélyben érzi magát”. Ki hemofíliában szenved Vért a vérzékenyekért Az egészségügyben a vér és vérkészítmények a betegek érdekében gyakran nélkülözhetetlenek és semmi mással nem helyettesíthetők. Könnyű tehát belátni, hogy a véradás biztonságos szintentartása, a véradók megbecsülése a többség érdeke is, hiszen egy baleset, vagy műtét során, az úgynevezett egészségesek számára is megnyugtatóan hat. A hemofiliában (vérzékenységben) szenvedők részére pedig létfeltétel. A hemofilia örökletes és szinte kizárólag férfiakat érint. A betegség első jelei kora gyermekkorban észlelhetők először. Bevérzések, kék foltok keletkeznek a testen, ütéstől, rándulástól, sérülésektől vérzés, belső, főleg ízületi vérzés alakul ki, amely fájdalmas és olykor súlyos, életveszélyes is lehet. Hazánkban veleszületett vérzékenységben a lakosság csaknem tízezred része szenved. A Magyar Hemofilia Egyesület ezeknek a gyerek- és felnőttbetegeknek segítése, életfeltételeinek javítása, kezelésük színvonalának emelése érdekében alakult 1990-ben Budapesten, (azóta már közel 300 tagja van az egyesületnek) és fontos hazai és nemzetközi kapcsolatokat építettek ki. Remélik, hogy a nyugaton már évek óta alkalmazott (Budapesten, az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézetben is kezeltek olykor betegeket a segítségül kapott faktorkoncentrátummal) kezelési eljárást nálunk is bevezetik. Ugyanis a hemofiliás beteg véréből hiányzó, véralvadást képző anyagot a VIII. vagy a IX. faktort a nagy töménységű, úgynevezett faktorkoncentrátummal könnyen és biztonságosan lehet (lehetne) pótolni. A Magyar Hemofilia Egyesület tagjai, támogatói egyik legfontosabb és legsürgetőbb feladatuknak tartják, hogy Magyarországon is a legmodernebb ellátásban részesüljenek a betegek, mégpedig a gyors és biztonságos faktorkoncentrátummal történő kezelésben. Ez a koncentrátum bonyolult és költséges, szinte ipari eljárásokkal készül a vérből. Import, vagy a hazai gyártású faktorkoncentrátum általánossá válása alapvetően megváltoztatná, megjavítaná a betegek kezelését, és gyökeresen új, jobb élethelyzetbe hozná a magyarországi hemofilásokat. Ehhez viszont pénz és véradók kellenek. Ezért az egyesület a véradás támogatását rendkívül fontosnak tekinti, valamint céljaik elérése, a faktorkoncentrátum bevezetése, illetve hazai előállítása és elterjesztése érdekében mindent megtesz és köszönettel várja a segítőkész támogatókat. A Magyar Hemoália Egyesület ríme: 1074 Budapest, Dohány u. 80. Telefon: (1/121- 6848 Pelyhe Tamás). OTP- számlaszám: 218-98316/512- 027263-2. Gondot okoz az árpolitika Tőkehiányra panaszkodnak a gazdakörök A kárpótlás és az átalakulás kapcsán a magánhasznosítású földek aránya Csongrád megyében ősszel elérheti a termőterület 8—10 százalékát. Közös gazdasági érdek ebben a körben a termelés megfelelő szintje, a kisebb táblaméretekből következő hátrány csökkentése. A pénz nélkül, önkéntesen szerveződött gazdakörök az érdekvédelem érvényesítésén túl a konkrét gyakorlati megoldások segítésére törekednek. Ám a tőkehiány és más közgazdasági feltételek hátrányosak a magángazdaságok életképes fejlődésére. Kovács Lajos, a Csongrád Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke — az országos szövetség alelnöke — tájékoztatott. — Mennyire erős a gazdaköri szervezet? — Csongrád megyében eddig 14 gazdakör jött létre, ám gomba módjára szaporodnak a gazdaszervezetek az ország minden pontján. Most mintegy 300 gazdakör 30 ezer taggal működik, megközelítően 100, 200 és 300 fős létszámokkal átlagosan. A gazdakörökön belül erős szakcsoportok alakultak, például növénytermesztési, kertészeti, tejtermelő, sertéstenyésztő és -hizlaló, nyúltenyésztési stb. ágazatokban. Van 226 fős szaktanácsadó testületünk, főleg — kaposvári, kecskeméti, debreceni — gyakorlati ismeretekkel rendelkező — diplomás ügyvédek— közgazdászok — mezőgazdászok a tagjai. Az információk közvetítéséhez az FM számítógépes rendszert biztosított, a tájékoztatás három lényeges területre terjed ki. 1. Mit és mennyit, milyen minőségben termeljenek a gazdaságok. Ezeknek hol van piaca, hol lehet leszerződni. 2. A szerződésen kívül termelt árut hol, milyen feltételekkel lehet eladni — ez az egyik fontos célja többek között a kereskedelemszervező munkának. 3. Az oktatást, így az ősztől tavaszig szervezett rövid tanfolyamokat ez az informatika is segíti. Célunk az új technológiák megismertetése, amelyeket a kisgazdaságok alkalmazhatnak a megélhetésük érdekében. Az eddigi és további gyakorlati teendők? — A gazdakörökben érdekvédelmi és — nem politikai, hanem — gazdaságpolitikai munkát végzünk. Eddig a háromféle kárpótlás rengeteg időt és erőt vett igénybe. A gazdakörök a törvényekről közel ezer tájékoztató előadást, fórumot tartottak az országban. Például Hódmezővásárhelyen 1000 körüli kárpótlási kérelmet készítettünk el az igénylőknek. Felgyorsítjuk a törvények végrehajtását a földrendező bizottságok közreműködésével, amelyek rövidesen hatósági jogkörrel rendelkeznek, a várható parlamenti döntés alapján. A földigénylők még ez évőszén hozzájuthatnak a kárpótlási területhez, ott, ahol a nagyüzem lemond a javukra már most, a később átvehető kárpótlási jegy ellenében Szakcsoportok szervezik a géphasználatot, nyilvántartjuk, hogy ki, milyen mezőgazdasági gépekkel rendelkezik, és mikor, mennyi gépi munkát tud másoknak teljesíteni. Vannak példák arra is, hogy 8—10 személy társul 1-1 nagyobb eszköz megvásárlásához. * Működnek néhol 30—40—50 hektáros magángazdaságok is. Nem vagyunk nagyüzemellenesek. Ám a magángazdaságok szövetkezését elsősorban beszerzésre, különböző munkákra, közös értékesítésre és feldolgozásra javasoljuk. — Mi nehezíti a gazdaságok tevékenységét? — Az egyik legnagyobb gond a tőkehiány. Nem tudom, hogy a nyugati államoktól a mezőgazdaságnak, a vállalkozóknak juttatott (hitel)támogatást miért adják oda a magyar bankoknak? Nem lehet törvényszerű, hogy a világbanki hitel kamata — mire eljut a termelőkhöz — 8—9 százalékról 30, sőt, 38 százalékra nő. A másik gondot az árpolitika okozza. A gépek, az üzemanyagok és más alapanyagok vételárát nem kellene magas vámokkal, áfával terhelni. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árát pedig olyan szinten kellene garantálni, hogy kisebb nyereség is képződjön a termelők részére. A termelők kezébe kellene adni a feldolgozó üzemeket, a mezőgazdasági kereskedelmet, hogy az ott lecsapódó nagyobb nyereségből is részesedjenek. Ez mindenütt így van a nyugati országokban. SOLTÉSZ JOLÁN 1992. nov. 2., hétfő « w 1 .DÉLVILÁG «4