Reggeli Délvilág, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-03 / 101. szám

immunwliwhiiii iifgwiwraiiwi4i.,imrMr»«rragT«iMrriia*5«a’«aagK3gag^^ i'«ímibiirwm^íi7ynBPrBTOB«B^'«esmaat'^i.iaA»jBwaaaa^^^^»iii^iwgs^ Korunk és Németh László Németh László, századunk jeles regényírója munkássá­gáról rendeztek tudományos ülésszakot a szegedi városházán. A szervezők — a Németh L­ászló Társaság, a Tiszatáj szerkesz­tősége, a JA­TE iI. Számú Magyar Irodalomtörténeti Tan­széke és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata — szándéka szerint Németh László munkásságát, regényeit mai megközelítések tükrében kívánták elemezni. Az előadók között ismert irodalmárokat, főként irodalmi folyóiratok szerkesztőit üdvözölhettük, de megtisztelte jelenlétével az eseményt az író két lánya: Németh Magda és Ágnes. Lippai Pál, Szeged pol­gármestere köszöntötte az érdeklő­döket. A város veze­tője beszédében jelezte, hogy új szempontú megkö­zelítések várhatók az ülés­szakon. Az első előadó, Sándor Iván író „Századvég — regénykezdet’” címmel a múlt század kilencvenes évek reménytelen korszelle­méről indította fejtegetését. Elmondta, az akkori szelle­miség működésképtelen­ségről, tanácstalanságról árulkodott, viszont ezzel egy időben kifejezte az em­ber szabadság­ hiányának felismerését. A regény is a kifejezés egyik eszköze, hi­szen ebben a műfajban minden megvalósulhat, így a víziók és a szabadság is. Ez magával hozza a re­gény elméleti alapjának megerősödését, s maga szab­ta keretek között képes lá­zadni is. Szerb Antal, a korszak esszéistája szerint a regény saját civilizációjá­nak megmerevedett for­mája ellen kel fel, hiszen ez a lényege. S ennek jegyé­ben tevékenykedett Németh László is. Az író egyik is­mert művét, a Bűn-t vetet­te górcső alá a következő ,előadó, Domokos Mátyás irodalomtörténész, a Holmi társszerkesztője is. Az írás­ban fellelhető csillapítha­tatlan szociális érzékenység, lelkifurdalás és a nyomá­ban járó bűntudat egész éle­tén végigkísérte Németh Lászlót A regény igazi drá­mája a parasztbarát úr és a parasztlegény kapcsolata. Ketten két­ malomban őröl­nek, ezért tele van a re­gény félreértéssel, félszeg érzelemnyilvánítással. A további előadások java­részt egy-egy Németh-mű­­vet elemeztek, s próbáltak párhuzamot vonni az akko­ri motivációk, illetve a nap­jainkban zajló társadalmi folyamatok között. Az esemény szünetében hirdették ki a Németh László munkásságával kap­csolatosan meghirdetett or­szágos középiskolai tanul­mányi pályázat eredményét. Megyénkből a különböző kategóriákban a következő diákok munkáját díjazta a zsűri: Garai Zsolt (Hódme­zővásárhely, Kossuth Zsu­zsanna Szkt.), Busa Orso­lya (Szeged, Tömörkény I. Gimn.), Vincze Klára (Csongrád, Batsányi J. Gimn.), Forgó­­Noémi (Szen­tes, Horváth M. Gimn.), Fá­bián Róbert (Csongrád, Ba­tsányi J. Gimn.), Forgó Noémi (Szentes, Horváth M. Gimn.), Fábián Róbert (Csongrád, Batsányi J. Gimn.), Tatár Krisztina (Csongrád, Batsányi J. Gimn.), A. L. Sándor Iván író Hát akt Szégyen ide vagy oda, ami­kor Bokor Tibor nevét meghal­lottam, nem jutott eszembe róla semmi. Festőművész — írta a meghívó —, akinek mi­nap nyílt kiállítása. A megnyitó előtt végignézve a képeket úgy gondoltam, bár tanulmányok is előfordulnak a kiállított művek között, alkotójuk harmincas éveinek végén, esetleg a negy­venesek elején járhat. Gyanús volt, hogy sok fiatal nézegette a képeket, de ez manapság talán már nem is olyan furcsa. Kis idő elteltével Tündi Lajos bemu­tatta a művészt. A művészt, aki egyik önarcképe alatt állt meg, amelyről először azt gondol­tam, régebben készülhetett. Nem jól gondoltam. Az önarc­kép jelenlegi valójában ábrá­zolta őt. Huszonhat éves való­jában, így egészen más értel­met nyertek a színes csendéle­tek és a tanulmányok diófapác­cal. Vagy a házakt. Egy ígéretes tehetség szárnypróbálgatása tá­rult elénk. Egy tehetségé, aki a „mérték és érték harmóniáját” mutatja be nekünk. Öntörvé­nyű, de nem teszi, hanem al­kotja azt — hangzott a mélta­tásban. Fejlődésének egyik ál­lomását láthatjuk Szegeden, az Országos Műemlékvédelmi Hi­vatal Oroszlán utcai székházá­ban. (mese) Csak Gyula élte túl Fiataljaink az EDÜ-n Harminc év alatt 16. alkalommal rendezték meg a közelmúltban Gyulán az Erkel Diákünnepeket (EDÜ). A nagy múltú rendezvény négy megye — Békés, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Csongrád — középiskolásainak kétévente megtartott kulturális seregszemléje. Korábban — még KISZ-es szervezésben — több nagy vidéki városban (Keszthely, Pécs, Sárospatak stb.) is tartottak hasonló jellegű megmozdulást, a rendszerváltást azonban csak a gyulai találkozó „élte túl". A viharsarki városban néhány lelkes diák és tanár vállalta magára a feladatot, hogy megszervezi az eseményt, s ami nem kevésbé fontos, előteremtik pénzügyi fedezetét. A három nap alatt tizenhat kategóriában mérték össze tudásu­kat az ifjak. Megyénk középiskolásai is eredményesen szerepeltek. A következő tehetséges ifjaknak sikerült érmet, helyezést szerez­niük. Versmondás Jazimiczky Éva — ezüst (Szeged, Radnóti M. Gimn.), Baricz Árpád — bronz (Hódmezővásárhely, Cseresnyés Kollégium); próza: Pikali Gerda — különdíj (Hódmezővásárhely Bethlen G. Gimn.); irodalmi színapad: ..0”-ás vércsoport — ezüst (Hódmezővásárhely, Mezőgazdasági Szkt.); szólóének: Géczy Szil­via— Czeglédi Szilvia—Jenei Balázs — arany (Szeged, Széchenyi I. Gimn.), Miklósi Sikes Kinga — ezüst (Szentes, Horváth M. Gimn.); énekkar, kamarakórus; Szeged, Vedres István Kollégium „Concer­tos” kamarakórus — ezüst, Szeged, Széchenyi István Gimnázium énekkara — ezüst, Csongrád, Batsányi János Gimnázium kamara­kórusa — bronz; szólóhangszer: Pál Judit — ezüst (Szeged, JATE Ságvári Gyakorló Gimn.), Égető Ildikó - bronz (Hódmezővásár­hely, Bethlen G. Gimn.); modern tánc: Hegedűs Zsuzsa — arany (Szeged, JATE Ságvári Gyakorló Gimn.), Cream — ezüst (Szeged, JATE Ságvári Gyakorló Gimn.), Tokodi Margaréta-Rapsányi Szilvia -­bronz (Szeged, Csonka J. Gimn.); könnyűzenei együtte­sek: Old Somul — arany (Csongrád, Batsányi J. Gimn.), Mens Humana — ezüst­­­akó, József A. Gimn.), Cremona — bronz (Szeged, Tömörkény I. Gimn.), Megfelelő Dobermann — bronz (Szeged, Deák F. Gimn.); képző- és iparművészet: Kemény Zsolt — arany (Szeged, JATE Ságvári Gyakorló Gimn.); népi iparművészet: Fiedler Judit — ezüst (Szeged, Tömörkény I. Gimn.); fotó Jani Ildikó — arany (Szeged, Csonka J. Gimn.), Avasi Gábor — bronz (Szeged, JATE Ságvári Gyakorló Gimn.), Zombori Róbert — bronz (Szeged), Csonka J. Gimn.); video: Doh — bronz (Szeged, Cse ..­a J. Gim­n.); egyéb: Ren­deszánsz kör — arany (Makó, József A. Gimn.); tarató) A Szegedi Szimfonikus Zenekarban hegedülő Trucz­­ka Ágnes nem csinál női titkot abból, hogy húsz éve végzett a Liszt Ferenc Ze­neművészet­i Főiskolán. A másik kerek évszám: tíz éve jár Kistelekre, a zene­iskolába, hegedűt tanítani. — Asszonyom, hogyan sze­retett a zenébe? — Szarvason születtem, ahol a békéscsabaiak nyi­tottak egy „fiók”-zeneisko­­lát. Anyukám elvitt, hogy tanuljak zenét, így derült ki, jó hallásom és adottsá­gom van — kiválasztottak hegedűre. Azóta is megma­radtam mellette. — Olyannyira, hogy nem is helyben tanít... — Szeretek tanítani. A gyakorlatban muzsikálok, így nagyobb a türelmem az általános iskolás gyerekek­hez Úgy tudok igazán taní­tani, hogy én is feltöltődöm valahol. Haraszti Andreával ketten oktatunk a hegedű­tanszakon. — Melyik könnyebb: ze­nekarban hegedülni vagy tanítani? — Mindkettőnek megvan a maga nehézsége és szép­sége. Tanítani nehezebb, felelősségteljesebb dolog. Egy gyereket indítani,, ki­nézni belőle, hogy hegedűs­nek való palánta, aztán ügyesen irányítani, hogy ne legyen törés a fejlődésé­ben .. Nagyon nehéz hege­dülni, és a mai gyerekeknek nincs igazán türelmük a gyakorláshoz. — Hogy állnak a mai gyerekek zenei műveltség terén? — Nem a legjobban, saj­nos. Talán az énektanítá­sunk sem oly­an, ami elvár­ható volna . .. Sok az elte­relő inger. A mai gyerek nem komolyzenével foglal­kozik. Bekapcsolja otthon a videót, hallgatja a kazettá­kat, a kemény rockot stb. Nagyon nehéz velük Ren­getegen tanulnak inkább nyelveket, számítástechni­kát. A zenetanulás nagyon háttérbe­ szorul, s főleg a vonóshangszer-tanítás. Zon­gorán, fúlvós hangszeren inkább tanulnak. Családi indíttatás is kellene, hogy a szülők felfigyeljenek. — Május negyedikén, ked­den, délután öt ómkor, a kisteleki művelődési házban növendékhangverseny lesz. Az ön tanítványai is fellép­nek. Milyen művek szere­pelnek a műsoron? — Kígyósi Árpád-, Dand­­­a-művek. Seitz német zene­szerzőnek vannak, tanuló­koncertjei, abból­ játssza egyik tanítványom a G-dúr koncert első tételét, de el­hangzik Huber F-dúr con­­certinója is. A kisebbek nép­dalfeldolgozásokat mutatnak be. A tanszaki hangverseny is zongoristákkal együtt lesz, ők négykezeseket fog­nak játszani, Lévainé Szé­kács Zsuzsa tanárnővel együtt, aki az egyéb zon­­gorakíséretet is adja. — Kiemelkedő tehetségű tanítvány?­­— Székesi Dóra, a kiste­leki Petőfi iskola tanulója. Én bízom benne, hogy ta­lán ezt a pályát is fogja választani Kicsi még, negyedik osztályos, de na­gyon ügyes és szorgalmas. — Van együttesük is Kis­teleken. Néhány szót ejtene róluk? — Igen, a „Zene-Bona” Vonósegyüttes, hogy korán megtanulják az együttmu­­zsikálást, mert az nagyon nehéz. A vonósoknál kell, hogy a harmóniai hangzást picit fejlesszük Ezt kama­ramuzsikálással, zenekari játékkal lehet. Meghívtak minket Csongrádra, május tizedikén az ottani zeneis­kolában szerepel­ünk. MÉSZÁROS FERENC Sok az elterelő inger Kisteleki zenészpalánták A zenészpalánták gyakran szerepelnek Kistelek ünnepi rendezvényein, mint most, a majálison is Mecénások illusztris vendégei voltak pén­teken a szegedi színház mecénás körének. Pallavicini Károly őrgróf, Szűrös Mátyás, az Or­­szággyűlés alelnöke és Géczi Jó­zsef honatya látogatott el a talál­kozóra. A rendezvény egyetlen témája az honfoglalásunk 1100. évfordulójára tervezett megem­lékezések előkészítése. Mint is­meretes, néhány szegedi polgár kezdeményezte, hogy Ópuszta­­szer legyen az ünnepi rendezvé­nyek színhelye, s ehhez kérték politikusok, a szellemi és a gaz­dasági élet vezetőinek támoga­tását. Hivatalos formát is öltött az elhatározás: pénteken beje­lentették a Pusztaszer Barátai Egyesület megalakulását. Az alapító tagok között van többek között Kormos Tibor színidirek­tor, Szeri István, a Tisza Volán vezérigazgatója, Srogmeyer Ottó múzeumigazgató, Győry András ügyvéd és Zádori János, a kábelgyár igazgatója is. Az asztaltársaság ügy­vezető elnöke Jóni Gábor, a színház m­arke­­ting-managere lett, s egyelőre a Nemzeti a székhelyük is. A talál­kozón jelenlévő vendégek pedig támogatásukról biztosították a kezdeményezést. (arató) Felvételi nélkül Három évvel ezelőtt nagy port vert fel, amikor a sze­gedi József Attila Tudományegyetem jogi karára először jutottak be felvételi nélkül a diákok. Akkor kísérletnek szánták ezt a lehetőséget, s a kísérlet gyakorlat lett. Hi­szen Szegeden 1090 óta olajozottan működik az új rend­szer. Az ország négy jogi egyeteme közül csak a Tisza­­part­ján élvezik a fiatalok a felvételi alóli mentességet. Még­hozzá azok a diákok, akik a középiskolából 59­00 pontot hoztak, kitűnőre érettségiztek, közép- vagy felsőfokú álla­mi nyelvvizsgával rendelkeznek. Az eredeti feltételek, a bejutás körülményei az évek múlásával azonban változ­tak. Emelték a mércét, szigorították a mentességet. Ta­valy már az volt az elvárás, hogy 60 hozott ponttal star­toljanak az eminensek. Az idén, tehát az 1993—94-es tan­évre vizsga nélkül csak azok iratkozhatnak be, akik az említett szintek teljesítése mellett legalább egy nyelvből C típusú, tehát szó- és írásbeli felsőfokú, illetve másik­ból középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek. Csak azt a nyelvvizsgát ismerik el, amit 1991. március 1. után tettek le. Dr. Bérczi Imre, a szegedi jogi kar dékánja a szigo­rítást azzal indokolja, hogy növelni szeretnék az esély­­egyenlőséget. Ugyanis, bár jól viszgázott az új rendszer, az elmúlt három év alatt jelentősen csökkent azok tábora, akik „csak” felvételivel juthattak az alma mater falai kö­zé. Tavaly 190 fiatal vált a jogi kar polgárává, ám közü­lük 111 élvezte a vizsgamentességet, mert abszolút kitűnő volt. A fennmaradó 79 helyre pedig 598 tinédzser pályá­zott. A tavalyi nyolcszoros túljelentkezés, úgy látszik, az idén már több diákot távol tartott Szegedtől, mert a kö­vetkező tanévre „csak” 503-an jelentkeztek, és 200 hely várja a diákokat. Igaz, a szigorítás eredményeként az elő­rejelzések szerint felvételi vizsga nélkül már csak tízen lesznek joghallgatók, hiszen felsőfokú nyelvvizsgával na­gyon kevesen rendelkeznek. Bizonyára arra gondol a kedves olvasó, micsoda igaz­ságtalanság származhat abból, hogy a különböző szintű középiskolák eredményeit egybemosták a vizsgamentesség­gel. Hiszen nem mindegy, ha valaki a budapesti Fazekas, a vásárhelyi Bethlen, vagy a szegedi Ságvári gimnázium­ban lesz kitűnő, vagy ugyanezt az eredményt éri el egy nevesincs középiskolában. Nos, az egyetemen gondoltak is erre, három éve folyamatosan figyelik a vizsgák átlagait. A sokakban motoszkáló gondolatot és feltételezést a szi­gorlatok eredményei nem igazolják. Jobban tanulnak, akik felvételi nélkül ültek az egyetem padjaiba. Pedig óriási a szóródás: tavaly 42 település 55, korábban 32 város 43 középiskolájából sétáltak be a jogi karra úgy, hogy még a lábukat sem kellett felemelni a küszöbön. Tehát egyik középiskolában sem adják ingyen a kitűnő bizonyítványt. Igaz, az eminensek közül többen már nem koptatják a szegedi egyetem padjait, mert átigazoltak a lakhelyükhöz közelebbi jogi karra. Úgy látszik, csak „ugródeszkának” szánták a Tisza partját. Egybehangzó vélemény, hogy a szegedi rendszer be­vált, csak a felvételizők korlátozott száma miatt szorul finomabb kozmetikázásra. Azt szeretnék a kar vezetői, ha a jövőben — valószínű, ez még több ok miatt távolabb lesz — megnyithatnák mindenki előtt az alma mater ka­puit, és az igazi rostálás a kollokviumoknál kezdődne. Ugyanis m­a is érvényes az a mondás, nehezebb az egye­temre bejutni, mint onnan kikerülni, s aki sikerrel felvé­telizett, azt már az Isten sem menti meg a diplomától. Úgy tűnik, az értelmiségi szakmák közül a jogi pálya népszerűsége ugrásszerűen növekszik, közkedveltebb, mint valaha. Talán ez az egyetlen szakma, ahol nem kell szem­benézni a munkanélküliséggel. Országszerte munkaerő­hiánnyal küszködnek az ügyészségek, bíróságok. HALÁSZ MIKLÓS 1993. máj. 3., hétfő DÉLVILÁG :_________­________­__________" . ■ . ___________________________ %

Next