Reggeli Délvilág, 1994. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-01 / 204. szám

mam m m 77 ■ 7 7 * 7 m Fejlődésre stélve (Folytatás az 1. oldalról) négy héten át gyűjti és szinteti­zálja megyénket egy, a külföl­diek számára is érthető, áttekint­hető, kérdéseikre választ adó, ezáltal vonzó befektetési, gaz­daságfejlesztési katalógussá, melyet aztán majd a nemzetkö­zi szervezet ajánlásával köröz­tetnek nemcsak Hollandiában, de az egész világon. A holland és magyar szakem­bereket a házigazda, Lehmann István, a megyei közgyűlés el­nöke köszöntötte, kérve a gaz­dasági, az innovációs és kultu­rális élet reprezentánsait, infor­mációikkal, tudásukkal, javasla­taikkal, fogadókészségükkel se­gítsék, támogassák a szakértők munkáját, hisz összgazdasági, össztársadalmi, no meg persze mindenekelőtt összmegyei ügy a projekt sikere. Ezáltal a fele­lősség is közös. Végül hangot adott azon reményének is, hogy az UNIDO, illetve a holland kormány projektje nem fog úgy végződni, mint jó néhány koráb­bi, hasonló indíttatású program, melyek után rendre éppen a csattanó, azaz a konkrét ered­mények, befektetések megjele­nése maradt el. Lech Kurowski, a projekt fő koordinátora örült Lehmann úr előbbi megjegyzé­sének, ugyanis mélységesen egyetért vele: az egész program­ra a gyakorlatcentrikusság kell, hogy jellemző legyen. Nyilván többekben felmerül a kérdés, vajon a hollandok mit tudnak észrevenni, mit tudnak megállapítani olyat, ami előt­tünk is ne lenne nyilvánvaló? Kurowski úr szemléletes példát mondott: sok esetben mi ma­gunk nem vesszük észre laká­sunkban, amikor pereg a festék — hozzászoktunk —, a vendég azonban igen. A külső szemlé­lődő másfajta látásmódja min­dig jótékonyan hat a változta­tásra. S még annyit tett hozzá: az UNIDO szakemberei nem kü­lön munkára, hanem az itteni­ekkel közös együttgondolkodás­ra vállalkoztak. Paul Hesp, a holland szakér­tői team csoportvezetője már most, a projekt valódi indításá­nak kezdetén felsőfokon beszélt a program itteni fogadtatásáról, a megyei önkormányzat által, Pászti T. Gyula vezetésével mű­ködő szakértői csoport igényes, szinte megszállott előkészítő munkájáról. A néhány hónapon belül összeálló dokumentum ajánlásainak megfogalmazásakor arra törekednek majd, hogy a re­gionális fejlesztés megannyi adottsága, képessége, szükség­lete között megtalálják az egyensúlyt. Ehhez az is szüksé­ges, hogy mindazon szűk ke­resztmetszeteket megtalálják, melyek a leginkább gátolják a gazdaság átjárhatóságát. Föld­­váry úr, az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium főtanácsosa a tárca nevében is kifejezte elis­merését Csongrád megye köz­gyűlésének, elnökének, a kiváló szakértői csapatnak azért a gyors reagálásért, fogékonyságért, munkáért, melynek köszönhető­en Csongrád megye most orszá­gosan, de kelet-közép-európai térségben gondolkodva is mo­dellértékű gazdaságfejlesztési projektbe fogott. A program vé­gén, a dokumentumok elkészül­te után Budapesten nemzetközi tanácskozás zárhatja majd az UNIDO-projekt magyarországi bemutatkozóját. Pászti T. Gyula a megyei köz­gyűlés tanácsnoka, a területfej­lesztési bizottság elnöke, a he­lyi szakértői csoport „első ro­­botosa” egyebek mellett néhány kiemelt szempontra hívta fel a figyelmet: elvárják — s ehhez minden segítséget meg is adnak —­, hogy Csongrád megye vala­mennyi kistérsége hasonló mély­ségű vizsgálódásnak legyen „ki­téve”, mint Szeged; különös fi­gyelmet igényel — mezőgazda­­sági térségről lévén szó — a me­zőgazdasági termékek helyi fel­dolgozásának, s helyi szervezé­sű értékesítésének megteremté­se valamennyi településen; ide­je megnevezni a korszerű tech­nológiák hozzáférhetőségi útját, módját, beleértve az innováció teljes háttérintézményi, tanács­adói szükségletét is. ŐRFI FERENC Szemészeti lézerközpont Budapesten, a SOTE I. számú Szemészeti Klinikáján ma, szep­tember 1-jén nyílik meg az ország első szemészeti lézerközpontja, ahol a szakemberek a legkorsze­rűbb szaruhártya-operációkat is képesek elvégezni. A központ, il­letve a műtétek jelentőségéről Sü­veges Ildikó, a klinika igazgatója tájékoztatta a sajtó képviselőit. A szemészeti lézerközpont lel­ke, az úgynevezett excimer lézer két éve van az egyetem birtoká­ban — mondta Süveges Ildikó. A gép segítségével ez idő alatt már csaknem 280 operációt haj­tottak végre, ám csak ezt követő­en válik lehetővé, hogy az ilyen jellegű szemészeti lézerkezelése­ket önálló, e célra kialakított épü­letszárnyban végezzék. A beavat­kozás attól különleges, hogy azt egy, csupán a szem szaruhártyá­jának felszínét érintő lézerrel hajt­ják végre. Ennek megfelelően ke­vesebb a komplikáció, s a bete­geknek a nehéz fizikai munkától sem kell tartózkodniuk. A műtét után a szaruhártya 4—5 nap alatt behámosodik. A lézeres szemoperációt — mint elhangzott — részben a sza­­ruhártya-betegségek kezelésénél, másrészt a szem fénytörési hibái­nak korrigálásánál alkalmazzák. Az előbbi esetben a műtét a be­teg számára ingyenes, míg ha va­laki csak azért szeretné szemét megoperáltatni, mert nem kíván szemüveget viselni, fizetnie kell a beavatkozásért. Fénytörési hi­bák orvoslása egyébként elsősor­ban rövidlátóknál lehetséges, de sor kerülhet a műtétre túllátóság és az úgynevezett astigmatizmus esetén is — mondta az igazgató. Drága Gojdár Úr, bárhogy is csűrjük-csavarjuk, a helyzete reménytelen. Az élethez leiz’ szerencse is szükségeltetnék, nem is kevés. Mihez kezdjen ősz fejjel egy rokkantnyug­díjas? Én speciel meghallom az Ön segélykiáltását, de hát ez úgymond édeskevés. Emlék­szem, amikor óriási transzpa­rensekkel felszerelkezve tünte­tett a vásárhelyi városháza előtt. A hatás nulla, ezek után miben reménykedjünk? (E so­rok írója imigyen levelezgetett a Dél utca 10. szám alá, mely­nek hatására Gojdár Dezső fel­­kerekedett, és könyörögve kér­te a segítségünket.) — Ha jól emlékszem, az Ön lakását 1985-ben életveszélyes­sé nyilvánították. Azóta egy tégla sem maradt belőle. — Két éve az utolsó falak is összeomlottak. Azóta ágyrajá­­ró vagyok. — Nem kapott állami bérla­kást, illetve szükséglakást? — De igen, csak hát azt már mások önkényesen elfoglalták. — Ezek után miben remény­kedik? — A régi házhely megvan, ez egy százöles telek, hát ott szeretnék építkezni. — Miből, hisz rokkantnyug­díjas? — Segítséget kértem a vá­sárhelyi önkormányzattól, de az általuk kért okmányokat nem tudtam csatolni. — Miért? — A havi jövedelmem: 6240 forint. Erre az összegre ugyan ki ad hitelt? — Mégis, miből szeretne építkezni? — Nézze, a telek megvan, a régi házból használható a fa­anyag, a tégla egy része is. Én magam húznám fel a kis vityil­­lót a barátaimmal. Igénytelen vagyok, nekem elég egy szo­ba-konyha. — Kifizetné a tervezési költ­ségeket? — Házilagosan végeznénk mindent. — De hát ehhez aligha kap engedélyt. — Inkább lógjak az önkor­mányzat nyakán? — Adományokra számít? — Hiszek abban, hogy létez­nek még jó emberek. Tulajdon­képpen kilenc éve bontatta le az akkori tanács a házamat, az­óta kivert kutya vagyok, és ter­mészetesen felelős nincs. Jön az ősz, a tél. Talán megszán valaki. Jártam én már a pénz­ügyminiszternél is. A PM osz­tályvezetője a következőket ír­ta: forduljak a helyi önkor­mányzathoz. De úgy látszik, én előbb fordulok fel, mint ahogy rajtam segítenének. — p. bodzsár — Fedél nélkül kilenc éve — Jó ember(eke)t keresünk Miből építsen Gojdár Dezső? Nyílt levél Boross ex-miniszterelnök úrnak! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az MDF választási kudar­cának elemzése még napja­inkban is „szóbeszéd” tárgya. Közel ezer kirabolt család és a magam nevében „sziklaszi­lárd” tényekkel tudom bizo­nyítani, részünkről közel 1000 család, 3-4 ezer válasz­tópolgár, miért nem az MDF- re adtuk szavazatainkat. Emlékeztetni szeretném Önt a Parlamentet is megjárt (!!) hírhedt, most már világ­hírűvé vált szégyenletes La­­max-ügyre. A kirabolt, jóhi­szemű, tisztességben megöre­gedett károsultak 4 év óta, ami lehetséges, emberileg el­képzelhető hivatalos fórumot felkerestek a hosszú évek be­csületes munkájával összeku­­porgatott, mondhatni vagyo­nuk visszaszerzéséért, a mai napig eredménytelenül. Mint beigazolódni látszik, a közel ezer család vagyonát előre ki­tervelt, sötét szándékú, csaló gazemberek, különböző felső kapcsolatokkal rendelkező gazdasági bűnözők fondorla­tos módszerekkel kaparintot­ták meg. Önök ott fent a to­ronyban elhitették a nagyvi­lággal és velünk, 10 millió honpolgárral, hogy 1990. má­jus 2. óta az MDF hatalomra kerülése óta kis hazánk egy stabil jogállam. Négy év után rá kellett döbbennünk, való­ban a csalók, szélhámosok, gazdasági maffiák, gazembe­rek jogállama lettünk, ahol annak kell rettegnie, félnie, akit becsaptak, kiraboltak és netán, ahogy jogállamban il­lik, a törvény, a bűnüldöző hatóság segítségét kérik, igénylik! Emlékeztetni óhaj­tom Önt, 1992. május 7-én a szegedi megyeházán tett lá­togatásakor egy jó félórát „szentelt” az akkor még csak 2 éves hírhedt Samax-ügy is­mertetésének meghallgatásá­ra. Ön akkor mint belügymi­niszter az újságírók és jelen­lévők előtt belügyminiszteri intézkedést ígért és helyezett kilátásba Samax-ügyben, ma­gával vitte az általam átadott Samax-dossziét, mely tartal­mazta a kirabolt, közel 1000 család névsorát, lakcímét is. Két év után Ön miniszterel­nök lett, 1994. május 28-án ismét Szegeden járt, a Tisza Szállóban tartott választási naggyűlés után odamentem Önhöz, és közel ezer kirabolt család és a magam nevében bátorkodtam érdeklődni, mit intézett ügyünkben az elmúlt két év alatt, mivel ez nem magánügy a nagyszámú kira­bolt károsultra tekintettel. Ön kissé ingerülten két év után szíves tudomásunkra hozta, idézem szavait: „ez a Samax­­ügy annyira gubancos, hogy nem tudunk vele mit kezde­ni!” Ez lenne a megoldás mi­niszterelnöki szinten, közel ezer család bizonyított lerab­­lása után! Mint ott és akkor Önnek is mondtam, itt ismét leírom. Szégyellem, hogy ilyen Magyarországon kell él­nem, ahol az elmúlt 4 év alatt és ezután is a bűnözők dik­tálnak, és a csaló gazembe­rek „élvezik” a maximális jogvédelmet az Önök által megvalósított demokrácia ürügyén, mely sok-sok La­­max-féle ügy szemszögéből „áldemokrácia”. Remélni me­rem, ebben Ön is egyetért, egy miniszter vagy bárki, aki közszolgálatot lát el, adott szavának hitelessége nem ad­dig kell tartson, amíg szolgá­lati gépkocsija — amivel tá­vozik — elfordul a sarkon. Az MDF bukásának egyik bizonyított okozója a sok-sok Lamax-féle ügyek összessége. Én jómagam ezeddig 189, jól írtam, egyszáznyolcvankilenc hivatalos fórumot jártam meg az elmúlt 4 év alatt ügyünk lerendezése érdekében, ebben nem szerepel a német ható­ságoknál tett intézkedések so­kasága. Ügyünkben várjuk az új kormány intézkedését, ha már a volt MDF kormányá­nak nem volt „szívügye” kö­zel 1000 család bizonyított galád lerablásának a kivizs­gálása. Az elmúlt 4 év kevésnek bizonyult. A leírtak hitelességéért tel­jes büntetőjogi felelősséget vállalok. Szeged, 1994. aug. 25. SZÁZI MIKLÓS Samax-károsultak megválasztott társadalmi képviselője. 6725 Szeged, Pálfy tp. 3. Tel.: 320-546 r A­z m Lapunkban többször cík­ tett adatokat, mert azok köztünk a Kopáncson tárolt pontosításra szorulnak. El- Üzletei bérleti jogod­ nagy mennyiségű, veszélyes mondta, a Kopáncson tárolt­­ hulladékról. Beszámoltunk veszélyes hulladékból au­ ,­­ fesztivál ételbár, Szeged, Dóm tér 6. arról is, hogy pótkocsis tar­­gusztus 30-ig a dorogi égé- ^ . Szeged étterem és söröző, tályautakon elkezdték a fű­­tőbe 57 ezer 930 kilogram- *^­ Szeged, Széchenyi tér 9. Iyékony anyag szállítását, mot szállítottak. Kilogram- K Egyebek közt olyan informu­­monként 13 forintot kérnek "*­ * Központi főzőkonyha, Szeged, Jósika u. 4., aónak a birtokába jutót- a hulladék megsemmisítése- valamint a tank, miszerint az 1200 má- ért, ami annyit jelent, hogy : Petőfi étterem és szálak Szentes, Petőfi u. 2. zsa anyag elégetéséért több az 753 ezer forintba került­­ tulajdonjogát, mint 13 millió forintot kér­ Azt is hozzátette, hogy ed- tv nek a dorogi hulladékégető­­dig hat szállítmány érkezett Vételi ajánlatok írásban tehetők személyesen vagy bent az égetőbe. A kiszívatott­­ postán a vállalat címén: Szeged, Honvéd tér 5/B. Ottrok G Györgyné, a Doro- hordókra — mintegy 300 ^ Csak készpénzes ajánlatok kerülnek elfogadásra, gi Hulladékégető Kft. ügy­­darabra — árajánlatot kért ^ Az értékesítés egyéb feltételeiről, az üzletek főbb vezető igazgatója a minap az ártalmatlanítást végző ^ adatairól és jellemzőiről információ szerezhető arról tájékoztatta lapunkat, cég. Kölcsönösen elfogadott ,r^ a va^a'az cí mén, hogy téves információk alapj­át a mai napig még nincs. Csonka Miklósnétól személyesen tán közölhettük a már emlí­­pői vagy a 62/487-687/26 telefonon. Égetik a kopáncsi hulladékot A Csongrád Megyei Vendéglátó G­Q n t a CS Vállalat értékesítésre meghirdeti , az alábbi, állami tulajdonban­ lévő _______________________________________________________ _________________________________________________________ r C~ DÉLVILÁG­­&Mí'Mí 1994. szept. 1., csütörtök

Next