Révai Nagy Lexikona, 1. kötet: A-Arany (1911)

A, Á - Agave-bor - Agave-papíros - Agave-rostok - Agawam - Ágazat - Agazén - Agazonum regalium magister - A. G. B. - Agbatana - Ágbog - Agbomé - Ágcsernyő - Agde

Agave-bor — 155 — Agde rózsájából végre sok esztendő múlva 1—12 m. ma­gas szár nő ki, s a tetején karos gyertyatartóhoz hasonló ágasbogas gyönyörű virágzatot visel. Egy ilyen virágzatban 4000 harangalakú, jóillatú virág is lehet; méz is bőven van mindegyikben. Hosszú életén keresztül csak egyszer szokott virágzani és gyümölcsözni, ezután elpusztul. Tőkéje számos hajtást fejleszt, melyekről az A. könnyen szapo­rítható. Legismeretesebb és legelterjedtebb az A. Ameri­cana L., melyet hosszú életéről közönségesen száz­esztendős aloé-nak neveznek (l. az ábrát). Hazá­jában (Közép- és Dél-Amerika) 5—6, Dél-Európá­ban 8—12—20 esztendős korában, az európai üvegházakban pedig gyakran csak 40—60 esz­tendő múlva virágzik. A virágzat rrigye a levél­rózsa közepén jelenik meg. Néhány (üvegházban 3—4) hónap, sőt néhány hét múlva a kis rügyből kifejlődik a tekintélyes szár. Ha valami véletlen­ség középpontbeli rügyétől megfosztja, csakhamar 10, 15—20 szomszédos rügy keletkezik, s nyúlik fel virágzó ágakká. A virágzat levágása után 2—4 év múlva ismét viríthat. Az A. Americana-t 1561. hozták Európába. Nálunk üvegházban kell kiteleltetni; Dél-Európában egészen Bozenig el­vadulva is megél. Az A. nagyon nevezetes művelődéstörténeti nö­vény, már az ősmexikóiak termesztették. Midőn a virágszála nőni kezd, tetőrügyét úgy metszik le, hogy a tuskón vagy egy fél méter széles mélyedés támadjon. Ez 1—6 hónapon át napon­ként 2—9-szer cukros lével telik meg. Egy tő 1200 kg. nedvet is adhat. Erjedés után bőrzsák­ban tartják s a mexikóiak nemzeti itala (pulque v. agávébor), desztilláció útján pedig nagyon része­gítő italt (mesical v. mexikói) kapnak belőle. Leve­leiből, valamint más rokon fajából is, szívós és na­gyon kemény rostot (manillar, aloé-kender, pita, agávé-rost)nyernek, s belőle fonalat, kötelet, pony­vát v. más szövetet szőnek. A spanyolok is sok­félekép dolgozzák fel, mert hajlékonyabb és tar­tósabb, mint az újzeelandi vászonfuó. Levele belét nyersen és elkészítve eszik; szára belével a bogár­szekrényeket jó kibélelni, száraz szárát borotva­fenőszíjnak, sőt parafa helyett is; gyökerét szifi­lis ellen használják, nem ritkán a sarsaparillát is pótolja. Az A. Mexicana Lam. (maguey) épp oly hasznú mint az előbbi, de a leve rothadt hús szagú, azért az idegen csak lassan tud hozzászokni. Rost­jaiból már az ősmexikóiak is készítettek papírt (A.­papir) s a hieroglifákat erre írták. Az A. rigida Mill. bele parázs állapotban soká elmarad, azért a tűz megőrzésére használják; durvább fada­rabbal gyorsan dörzsölve meg is gyúlad. Az ame­rikai erdőkben gyakran ezzel gyújtanak tüzet. Rostját sisalkender-nek v. hennequin-nek nevezik. A. heteracantha Zucc. szolgáltatja a tampiko­rostot. A. vivipara L. szolgáltatja a Bombay-Aloe-kendert. A Ny.-Indiában kultivált A. fajok rostját keratio-nak nevezik. Agave-bor, 1. Agavé. Agavé papiros, 1. Agavé. Agave-rostok (pite, pita, sisal, Mauritius­kender), különféle Agave-faj­o­i leveleiből készült rostok. A pite v. pita leginkább az Agave ameri­cana (nálunk tévesen százéves Aloe néven isme­retes növény) leveleiből való és kivált Mexikóban nyerik. Nagyon könnyű rost, úgy hogy a belőle készült kötelek a vizén úsznak. Újabban Európá­ban fiber v. fibris néven a disznóserte és lószőr helyett kefék és hasonló áruk készítésére hasz­nálják.­­ A sisal v. sisalkender az Agave rigida (var. sisalana)-bA jön, mely Közép-Amerikában kivált Yukatanban terem. A sisalkendert külön­féle kötéláruk és Amerikában különösen függő­ágyak készítésére használják.­­ A Mauritius­kender egy előbb az Agave-nembe sorozott, most pedig a Fourcroya-nembe tartozó növénynek a rostja, még­pedig a F. foetida-é, mely növény eredetileg Közép-Amerikában otthonos, de most a forró égöv számos helyein, így Német-K.-Afri­kában is ültetik. A rost lényegében a sisalkender­rel megegyezik és ugyanúgy használják. Agawam. Amerikai és európai szőllő kereszte­zéséből származott korcs szőllőfajta. Ágazat alatt a fa ágainak alakulása értendő. Minden fanemnek jellemző ágazata van, mely azonban a körülményekhez képest eltérést mu­tat. Vannak fanemek, melyek ágai, kivált a vékony gallyak, lecsüngenek, másokéi ellenben fölfelé irá­nyulnak, legtöbbjénél azonban többé-kevésbbé víz­szintesen terjeszkednek. Szabadban a fák koro­nája, melyet az ágazat alkot, terebélyessé, gyak­ran gömb alakúvá tesz, zárt erdőben pedig, mely­ben a fák sűrűn állanak, a fatörzsek karcsúan felnyúlnak s a fának csúcsát csak csekély számú vékony ág alkotja. A faanyag használatának szem­pontjából az okszerű erdészet egyik legfőbb tö­rekvése, hogy a fák határozott, lehetőleg egyenes törzset alkossanak, mit helyes irányú erdőtenyész­téssel és kezeléssel elérni módunkban áll. L. Fa­alak. Agazon (állat), a kudu abesszíniai népies neve, mely a tudományos irodalomba is átment. L. Kudu. Agazonum regalium magister (lat.) a. m. magyar királyi főlovászmester (1. o.), zászlós úr és mint ilyen a főrendiház tagja. A. G. B. Az Allgemeines Deutsches Gestats­buch rövidítése. E munka a német telivértenyész­tés méneskönyve (1. Méneskönyv), s első kötete C. H. Vogler szerkesztésében 1847. jelent meg Berlinben. Első köteteiben részben a magyar teli­vértenyésztés méneskönyvéü­l is szolgált. Agbatana, 1. Ekbatana. Agbog, 1. Elágazás. Agbomé, 1. Ábomé. Ágcsernyő, kisközség Zemplén vm. bodrogközi j.-ban, (1906) 495 magyar lak., u. p. és u. t.­ Bély. Már 1214. említtetik, később a leleszi káptalan birta. Agde (ejtsd: agd), kikötőhely s A. kanton szék­helye, a francia Hérault départementban, a hajóz­ható Hérault folyó s Canal du Midi partján, a Föld­közi-tengertől 4 km.; vas. állomás, (1905) 8435 lak., kik különösen szénnel élénk tengerparti kereske­delmet űznek s hajóépítéssel, kötélveréssel, vitorla­vászonkészítéssel és olaj préseléssel stb. foglal­koznak. Épületei közt, melyek nagyobbrészt lává­ból építvék, említésre méltó a XII. sz.-ból való székesegyház. A., a régi Agatha Narbonensis is, eredetileg feniciai gyarmat. A XI. sz.-ban püspöki

Next