Révai Nagy Lexikona, 1. kötet: A-Arany (1911)
A, Á - Amados de los Rios - Ama-Fengu - Amager - A majori ad minus - Amak - Amakata - Ama-Kosza - Amakura - Amakúza - Amal - Amalarich - Amalarius - Amalde - Amalekiták - Amalfi - Amalgám - Amalia - Amália - Amália
Amados de los Rios — 519 — sek; sem nem fordították, sem nem utánozták nálunk. V. ö.: Baret, De l'Amadis de Gaule, et de son influence sur les moeurs et la littérature (2. kiad., Paris 1873); Braunfels, Kritischer Versuch über den Román Amadis (Leipzig 1876); Beöthy Zs., A magyar szépprózai elbeszélés (I.köt., 1886). Amados de los Rios, José, spanyol történetíró, szül. Baenában 1818., megh. Sevillában 1878. Tudományos kiképeztetését Sevillában nyerte. Letelepedett Madridban, ahol a bölcsészet és irodalom egyetemi tanára, az akadémia és 1864. a cortes tagja volt. Nagyjelentőségű, de be nem fejezett műve, a História critica de la literatura espanola (7 köt. 1861 stb.). Megírta Sevilla (1844), Toledo (1845) és Madrid történetét. Nevezetesebb műve még a História social, politica y religiosa de los judios de Espana y Portugál (3 köt. 1875—1876.) Ama-Fengu, 1. Finga. Amager (Amak), kis dán sziget Kopenhága mellett, amelytől a Kalvebodstrand választja el, területe 65 km 2, hossza 15 km., szélessége 8 km. Alacsony, sík, de nagyon termékeny. Kopenhágának egy része, Christianshavn a szigeten épült; ezt leszámítva, lakóinak száma (1901) 29,549, akik nagyobbrészt azoknak a hollandusoknak az utódai, kiket II. Keresztély 1516-ban itt letelepített, s kik őseik öltözetét, szokásait s kertészeti ügyességét megtartották. Két 1.-ra oszlik: Taarnby és Stere Magleby; az előbbiben sok a gyár, az utóbbihoz tartozik Drager község, amelynek lakói kitűnő tengerészek. 1902. Sundbyernét is Kopenhágához csatolták. A majori ad minus (lat.), logikai műszó. A nagyobbról a kisebbre, és megfordítva, a minori ad május, a kisebbről a nagyobbra való következtetés. Amnak, 1. Amager, Amakata, a Bismarck-szigetcsoport újlauenburgi részének legnagyobb szigete, 58*4 km 2, Makada kikötővel. Belsejében lapos, mocsaras és egészségtelen. Ama-Kosza vagy Ama-Kosza (kosza a. m. főnök, ama a. m. emberek), a kafirek (máskép kaffer-ek, «hitetlenek») legnevezetesebb törzse (Dél-Afrika). 1. Kafferek: Amakura, folyó Délamerikában, az Orinoko deltájába ömlik, határfolyó Venezuela és Brit-Guyana között. Amakura, Japánhoz tartozó termékeny sziget, Kiusziutól Ny.-ra, területe körülbelül 800 km 2. Amál (ejtsd: omol), város Elfsborg svéd länben a Vener K.-i partjánál, vasút mellett, (1899) 3271 lak., vasúti javító műhellyel. Amalarich, 1. Alarich. Amalarius, 1. Szerzetesrendek. Amalde, 1. Almade. Amalekiták, ősrégi nép, amint ez Móz. IV. k. 24, 20. verséből kitűnik, ahol «a népek elsejének)) neveztetik. A Holt-tengertől délnyugatra a Tih nevű sivatagban és a Szináj-félsziget legnagyobb részében tanyázott. Laktak A. a kánaániták között is. Saul és Dávid kemény harcokat vívott ellenük. Hiskia alatt nagyrészt kiirtották őket s többé nem fordulnak elő a bibliában. Amalfi (Amalphia), kikötő város és érseki székhely Salerno olasz tartományban, a Salernóiöböl mellett. A keskeny öbölpart mellett sziklás hegy emelkedik és ezen épült a város, úgy hogy a házakat a sziklákba vájt lépcsők kötik össze egymással. A. (mi) 6681 lak., régi székesegyházzal s sziklákba vágott kapucinus-zárdával, mely ma tengerészeti iskola; papír- és makkaroni-gyárai híresek. Nagyszerű az 1852. befejezett s részben 30—150 m. a tenger felett vivő műútja Salerno felé. A longobárdok korában önálló köztársaság lett, mely tengeri kereskedelem által nagyon meggazdagodott. 1077. Guiscard Róbert A.-t beolvasztotta többi birtokaiba (Apulia és Kalabria) s azóta folyvást hanyatlott. 1137. a pisaiak kirabolták és feldúlták, ezután a város jelentőségre többé nem vergődött. A. kereskedelmének virágzó korában, a keresztes hadjáratok előtt, A. tengeri joga (Tabula Amalphitana) volt az uralkodó és általában elismert Olaszországban. A. kereskedőinek raktárai voltak Alexandriában, Antiochiában és Jeruzsálemben, s az utóbbi helyen 1048, általuk alapított szt. János-kórházból ered a Johannitarend. Amalgám, mint ásvány szabályos rendszerben kristályokban v. lemezkékben fordul elő ; ezüstfehér, fémfényű, anyaga (Ag, Hg) ezüst és kéneső változó arányú keveréke. Nálunk Bóczán (Árva vm.) és Alsósajón (Gömör vm.) található. Nagyon ritka a termés arany-A. (Kalifornia és Ausztráliában). — A. mint örvény 1. Foncsor. Amalia Moqu.-Tand. (állat), a nyelesszemű tüdős csigák rendjébe (Stylommatophora) tartozó meztelen-csiga-nem. Ide tartozik a legszebb európai meztelen-csigák egyike, az A. marginata Drap., mely hazánkban mészköves helyeken fordul elő (Nagy-Várad, Kőszeg, Pozsony, Detonata). Egy másik hazai faj az A. gracilis Leydig, mely Budapesten fordul elő , melyet Hazay A. budapestinensis néven írt le. Amália, szentek: 1. A., eredeti nevén Analberga, ami annyi mint szeplőtelen, Witgát lotharingiai hercegnek volt a neje. Három gyermeke volt, kiknek egyike szt. Adalbert, máskép Emebert, cambrayi püspök, másika szt.Benüdisz apáca, harmadika szt. Gudula, szintén apáca. A maubeugi kolostorban 690. halt meg. Holtteste Bingenben nyugszik. — 2. A. szűz. Főnemes családból született 690., Flandriában. Mikor a bilsen-monostori nőzárdában nevelkedett, heristali Pipin, birodalmi kormányzó, fia Martell Károly számára óhajtotta őt nőül. A. elmenekült előle s végül Tempse-ben 772. meghalt. Csontjait 1370. a Gent mellett levő hires bencés apátságba szállították. — 3. A. szűz, 900 körül élt, Buremond közelében van eltemetve. Németalföldön nagy tiszteletben áll. Amália, 1. A. Erzsébet, hessen-kasseli grófnő, II. Fülöp Lajos hanau-münzenbergi gr. leánya, szül. 1602 jan. 29-én, megh. 1651 aug. 3-án. Férje V. Vilmos 1627. jutott uralomra, de már 1637. megh. A. nehéz körülmények között uralkodott legidősebb fia, VI. Vilmos helyett. A franciákkal és svédekkel szövetkezve 20,000 emberrel vett részt a harmincéves háborúban. 2. A. Anna, szász-weimari hercegnő, Károly braunschweig-wolfenbütteli herceg leánya, szül. 1739 okt. 24-én, megh. 1807 április 10-én. Csak két évig élt férjével, Ernő Ágost Konstantin Amália