Révai Nagy Lexikona, 3. kötet: Béke-Brutto (1911)
B - Bertelovci - Bertens - Bertény - Berth. - Bertha - Bertha - Berthe - Berthelot - Berthelsdorf - Bertheroy - Berthet
Bertelovel — 190 — Máj. 21. reggel jelen volt a Páris és Madrid között kitűzött repülőgépverseny indításán, amikor Train aviatikus, az indulók egyike, a viharos szélben lezuhant s gépe arra a csoportra esett, ahol a miniszterek álltak. B. és Monis miniszterelnök súlyosan megsebesültek s B. még a versenytéren meghalt. Bertelovci, adók. Pozsege vm. pozsegai j.-ban, (1900) 334 horvát-szerb és német lak., u. p. Jaksic, u. t. Blacko-Jaksic. Bertens, Rosa, német színésznő, szül. 1860. Konstantinápolyban. Sonnenthal növendéke volt Bécsben, azután Nürnbergben és Kölnben működött, 1887 óta Berlinben játszik, hol ebben, hol abban a színházban, mert férjével, Block Paul újságíróval rendszerint Párisban él. Eleinte francia szalonszerepekben játszott, de 1900, az Oresteia előadásakor fölfedezte a klasszicizmusra való hivatottságát s azóta kiválóan tragikus nőalakokat ábrázol. Bertény (azelőtt: Birtiny), kisk. Bihar vm. élesdi j.-ban, (1910) 452 oláh és magyar lak., u. p. és u. t. Rév. Berth., zoológiai neveknél Berthold Arnold Adolf nevének rövidítése, szül. 1803 febr. 26., megh. 1861. jan. 3. Göttingenben a fiziológia tanára volt. Bertha, nőnév, 1. Berta. Bertha, 1. Sándor (felső-eőri), min. tanácsos, a M. Tud. Akad. ügyvédje, szül. Etén (Komárom vm.) 1796 ápr. 7., megh. Budapesten 1877 febr. 4. Az 1832—36-iki országgyűlésen szerkesztette a Kerületi Naplót. Fáy Andrással közreműködött a takarékpénztárak felállítása körüli mozgalmakban. Élénk részt vett az országos gazdasági egyesület alapításában. A pesti lovaregyesületnek. volt első titkára. Az akadémia 1839. választotta levelező tagjának. Munkája: Országgyűlési tárca (Pest 1843). 2. B. Sándor, zeneíró, szül. Pesten 1843 aug. 19. Ugyanitt iskolázott; 1862 óta többnyire külföldön él, állandó lakhelye Páris. Számos cikke jelent meg a Budapesti Szemlében, Magyar Szalonban, Vasárnapi Újságban stb., a magyar zene fejlődése érdekében írt megannyi magvas fejtegetés. Franciául megjelent a párisi Rudy kiadásában (1887) néhány felolvasása a magyar irodalomról; a magyar zenéről a Revue des deux Mondes, L'art Musical, Progres Artistique és L'événement, azonkívül a Nouvelle Revue, politikánkról a Mémorial Diplomatique, Gaulois és Républ. Frangaise folyamatba írt, továbbá elbeszéléseket belga lapokba (Indépendence Belge, La Jeune Fille). Könyvei: Frangois-Joseph I. et son régne (Paris 1888); L'archidue Rudolph (u. 0. 1889); Magyars et Romains devant l'histoire (u. 0. 1900); La Hongrie moderne (u. o. 1902); François Rákóczi: Esquisse biographique (u.o. 1906). Zeneművei: dalok, palotások és csárdások, suite-ek zongorára és hegedűre és a Levallois és Milliet francia írók szövegére szerzett Mathias Corvin c. két felv. dalmű; ezt a Párisi Opéra-Comique és a budapesti Nemzeti Szinház is előadta. Berthe (franc.), a Berta (1.0.) név franciás alakja, továbbá egy női gallérfajta, csipkeszalagokból készült nyakbavető kivágott ruhához. Berthelot, Pierre Eugéne Marcellin, francia kémikus, szül. Párisban 1827 okt. 25., megh. u. 0. 1907 márc. 18. Az Ecole de pharmacie, 1865 óta pedig a Collège de France kémiai tanára volt,. 1895 nov.-től 1896 márc. 28-ig a Bourgeois-minisztériumban a külügyi tárcát képviselte. 1900 óta a francia akadémia tagja. A Magy. Tud. Akadémia külső tagja volt. A többvegyértékű alkoholok fogalmát ő állapította meg. Különösen a szénvegyületek összetevésével foglalkozott. A robbanó vegyületeket behatóan tanulmányozta. Későbben a termokémia körébe vágó nagyszámú igen pontos mérést végzett. Nagyszámú értekezései többnyire az Annales de Chim. Phys. c. folyóiratban jelentek meg. Nagyobb munkái: Chimie organique, fondée sur la synthése (1860, 2 k.); Legons sur les principes sucrés (1862); Legons sur les méthodes générales de synthése (1864); Legons de chimie sur l'isomérie (1865); Traité élémentaire de chimie organique (1872, 2. kiad. 1881, 2. köt.); Sur la force de la poudre et des matières explosives (1872); Vérification de l'arcometre de Baumé (1873); La synthése chimique (3. kiadás 1881; németül Lipcsében jelent meg 1877-ben); Essai de mécanique chimique, fondée sur la thermochimie (1879,2 köt.); Les origines de l'alchimie (1885); Chimie des anciens (1889); La chimie au moyen âge (1893, 3 köt.); Chaleur animale (1899, 2 köt.); Science et libre pensée (1905); Traité pratique de l'analyse des gaz (1906); Archeologie et histoire des sciences (1906). Berthelsdorf, több német helység neve, legjelentékenyebb : B. Bautzen szász kerületi kapitányságban, Herrnhut és vasút mellett, (1905) 2003 lak., szövőiparral, faárukészítéssel, bőrcserzéssel, a Zinzendorf grófok által épített kastéllyal. A herrnhuti evang. testvéregyesület 1791 óta itt tartja szeniorátusi gyűléseit, amely a föld különböző részeiben elszórt testvér-egyesületek fölött felügyeletet gyakorol. Bertheroy (ejtsd bertroa), Jean, francia írónő (valódi néven Berthe Corinne Le Barillier), szül. Bordeauxban 1868. Előkelő családja a legjobb nevelésben részesítette. 1899-ben akadémiai jutalmat nyert Femmes Antiques c. költeményével. Már előbb fellépett Cleopátre (1892) és Ximénes (1893) történeti regényeivel. Nagy sikert aratott La danseuse de Pompei c. antik tárgyú regénye (1898), melyet hasonló hátterű Les vierges de Syracuse (1904) és La beauté d'Alois (1905) követtek. L'ascension au bonheur (1907) c. modern tárgyú regénye is nagy olvasóközönségre talált. Berthet,Bertrand, másképen Elie, francia regényíró, szül. Limogesban 1815 jún. 9., megh. Párisban 1891 jan. 31. Számos regénye közül felemlítendők : Le refractaire (1841); Le nid de cigognes (a Hohenzollerek dicsőítése, 1848); Les Catacombes de Paris (1854); Le gentilhomme Verrier (1862); Le bon vieux temps (1867); Romans préhistoriques (1876); Le secret du diamant (1888); La petite Chailloux (1888). Foucher és Dennery társaságában több értéktelen drámát is írt. Három regénye megjelent magyarul: A gyémánt szem (ford. Mártonffy F., Budapest 1875); A pierre fittéi bűntett (ford. Sziklay János, Budapest 1880); Az elzárt (ford. Tóth Vince, Budapest 1873). Berthet