Révai Nagy Lexikona, 11. kötet: Jób-Kontúr (1914)
J - Jura-bor - Jura circa sacra - Jura-formáció - Jura-hegység - Jura in re - Jurákok - Juramento - Juramntum - Jurançon-bor - Jura noscit curia - Jurany
Jura — 79 — zők: Col de la Faucille 1323 m., St. Cerques 1263 m., Col de Marchabruz 1450 m., a Jougne hágó Pontarlier és Orbe közt, amelyet a Lausanne felé tartó vasút is felhasznál. A vasutak a hosszanti láncokon 21/1—21/1 km. hosszú alagutakkal tudnak csak átjutni. A német J.-hegység v. 1.-tábla Schaffhausen svájci kantonban kezdődik, ahol a francia svájci J.-hoz csatlakozik is s vele ugyanegy rétegekből áll, de tektonikailag különbözik tőle, mivel nem ráncosodás, hanem csakis vetődés és törés található benne, ezért láncok és hoszszanti völgyek nincsenekis benne; kiterült, elalacsonyodott plató, amely É. felé meredeken, DK. felé lankásan végződik el. A Rajnától a Majnáig számíthatjuk a hegységet s az altmühli áttörés alapján két részre oszthatjuk: a) Sváb-J.-ra (1. o.) és b) Frank-J.-ra (1. o.). Geológialag a J.-hegység rétegei J.-korúak, mert ez a kor épen róla nyerte nevét és pedig liasz márgából, dogger és malm képződményekből áll, azonban a nyugati és északi részeken (Besanpon, Salins Basel) találni alsó triász muschelkalk és keuper rétegeket. A szinklinálisokat és antiklinálisokat Biel és Delle közt 20-szor lehet váltakozva találni s az orográfiailag található láncok még nagyobb számot mutatnak (Thurmann 160-at számított). Legnagyobbrészt mészkőből és márgából álló hegység lévén, kiterjedt földalatti vízhálózata van, a víz ravaszlyukakban, ponorokban tűnik el (entonnoirs, emposieux, frondrières) és barlangokban (grottes, baumes) folyik, v. dolinás tavakban gyűl meg (pl. a Lac de Tailléres Neufchatel kantonban) és hatalmas zuhogókkal jő ismét napvilágra, ilyenek: az Aubonne,Venoge, Orbe, Doux, Loue, Serrières stb. Klima tekintetében a következő zónákat vehetjük észre a termények magasságszerinti eloszlása következtében: 1. a föld- és szellőművelés övét 400—500 m. magasságban, 2. bükkfa-régiót 450—900 m.-ig, 3. fenyőfa-régiót 700 (900)—1300 m.-ig a szinklinálisokban tuzfával és havasi lápokkal, 4. 1300 m.-en fölül a szubalpinikus régió, amelyben a fák határa kb. 1400 m., szubalpinikus és alpinikus növényzettel (havasi gyopár stb.). A magas völgyekben (900—1000 m.) a nagy hidegek dacára is tudnak még árpát, zabot, burgonyát és némi zöldséget termelni. Települése gyér a klíma zordsága s a föld terméketlensége miatt. A hegység ÉK.-i részében németül, másik, DNy.-i részében leginkább franciául beszélnek. Csak Neufchatel, Waadt és Bern kantonok gyáriparú része sűrűbben lakott. Márvány- (solothurni), litográfikus-, pala-, gipsz-, kősó-, aszfalt-(Val de Travers) bányászata, vas- és acélipara, játékgyárai (Ste Croix), cementgyártása, üveg-, papirosgyártása (Val de Birs) s főleg preciziós műszergyárai és régi híres óragyártása (körzők, mérnöki műszerek) fontosak és kiterjedtek. W. O. Thurmann, Esquisses orographiques de la chaine du J. (Bern 1852); Livret guide géologique dans le J. et les Alpes de la Suisse (Intern, geol. Kongress, 1894 Lausanne). 2. J., francia départementDoubs, Haute-Saône, Côte-d'Or, Saône-et-Loire, Ain départementek és Waadt svájci kanton közt, 5054 km 2 területtel, (isis) 252,713 lak., (1 km 2-re jut 51). 1790-ban a Franche-Comtéból alakították. A J. láncai takarják: a Risoux, a Noir-Mont, a Haute-Joux, Maclus és Fresse-hegyek, melyek lépcsősen ereszkednek le a Bresse síkságra. A Noirmont (1310 m.) a legmagasabb csúcs. Járásai: Lons-le-Saunier, Dale, Poligny, St-Claude; fővárosa: Lons-le-Saunier. V. O. Melcot, Le J. Dictionnaire historique, géographique et statistique (Lons-le-Saunier 1885). 3. J., a Hebridákhoz tartozó 378 km 2 terjedelmű hegyes sziget Skócia Ny.-i partján. Közigazgatási tekintetben Argyll skót countyhoz tartozik. Lélekszáma (1911) 570. Jura-bor, a Szajna balpartján, a Jura-hegység lejtőin elterülő borvidéken terem. A vidék talaja igen meszes, altalaja márgás. Fő fajtái a poulsard, trousseau és enfarine a kék és a tramini, gamay, fehér burgundi, továbbá savagnin a fehér fajták közül. Háromféle fehér bort különböztetnek meg, ú. m. az igen finom illatos és zamatos Château-Chalon-t, azután az Étoile-t, amelyből többnyire pezsgőt készítenek és a közönséges, kevésbbé illatos fehér borokat. A Chateau-Chalon borok hasonlítanak a Johannisbergihez, igen értékes és finom borok, amelyek 15—20 éves korukban kerülnek fogyasztásra. Az étoilei pezsgőborokat a zúzás nélkül, azonnal sajtolt fekete poulsard és a gamay blanc levéből készítik. Igen nevezetes a jurai szalmabor, amelyet úgy készítenek, hogy a legkitűnőbb fajták termését szalmára fektetve v. felaggatva január—februárig elteszik, s ekkor dolgozzák fel az addig összezúzódott fürtöket. Jura circa sacra (lat.), az államhatalmat az egyházzal szemben megillető jogok, ilyenek: jus reformandi, jus advocatiae, jus cavendi, jus supremae inspectionis, jus placeti, appellatio tamquam ab abusit. L. Jus, Egyház fenség, Egyházpolitika. Jura-formáció a. m. Jura-szisztéma (1. o.). Jura-hegység, 1. Jura. Jura in re (lat.) a. m. dologi jogok (1. o.). Jurákok, szibériai néptörzs, 1. Szamojédok-Juramento, folyó Argentína délamerikai államban, 1. Rio Salado, Juramentum (lat.) a. m. eskü. J. obedientiae, az az eskü, melyet a kat. pap engedelmességre esküszik felebbvalói iránt. J. manifestationis, felfedező eskü. J. necessarium, szükséges eskü; J. purgatórium, tisztító eskü; J. promissorium, igérő eskü; J. assertorium, állító eskü; J. decisorium és suppletorium, ügydöntő és póteskü; J. revelatorium, felfedező eskü; J. oblatum, delatum, relatum, maga a fél által ajánlott, az ellenfél által kínált, a kínáló félnek az ellenkező értelemben visszakínált eskü. J. calumniae, a régibb perjogokban a fél által arra tett eskü, hogy bizonyítékait nem zaklatásból, hanem jóhiszeműleg fogja használni. L. Eskü, Főeskü, Becslőeskü. Jurandon-bor (ejtsd: zsttranszon), jóhírű francia fehér bor, amely Pau környékén terem (Basses-Pyrénées). Jura neseiteuria (lat.), 1. Jura. Jurany Vilmos, a Franklin-társulat igazgatója, szül. 1823 dec. 15. Lipcsében, megh. 1893 dec. 20. Jurany