Révai Nagy Lexikona, 13. kötet: Lovas-Mons (1915)
L - Lovas - Lovasbárka - Lovasberény - Lovas dandár - Lovas dereglye - Lovasdi - Lovasengedmény - Lovas hadosztály - Lovas hadtest - Lovas hirnök - Lovasított - Lovasjáték - Lovaspóló - Lovasposta - Lovasság
Lovas, 1. kist. Zala vm. balatonfüredi j.-ban, fiaio) 304 magyar lak., u. p. és u. t. Alsóörs. — 2. L., adók. és pk. Szerém vm. vukovári j.-ban, (falo) 1539 német és horvát lak., postahivatal, u. t. Tovarnik. Lovasbárka, halaknak élő állapotban való eltartására szolgáló legnagyobb fajta haltartó. Lovasberény, nagyk.Fejér vm. székesfehérvári j.-ban, (1910) 3484 magyar lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal, szép urasági (gróf Cziráky-féle) kastéllyal és nagy vadaskerttel. Lovas dandár, 1. Lovasság. Lovas dereglye, 1. Dereglye, 2. Lovasdi, 1. kedvelt gyermekjáték, vesszőparipán való nyargalás. Más formája a L.-nak, mikor zsinegből készült gyeplővel szerszámozzák fel egymást a gyermekek. — 2. Labdajáték, amelynél a nyertesek a vesztesek hátára ülnek s a labdát igy adogatják egymásnak; aki el nem kapja, lóvá lesz, az alatta levő pedig lovassá. Lovasengedmény, a magyar versenylovaskiképzést szolgáló kedvezés, amely szerint súlyengedményben részesülnek a belföldi lovasok. Nálunk kétféle L.-ben részesülnek a lovászfiúk: 3 győzelemig 3 V2 kg.-ot, további 50 győzelemig pedig 2 V1 kg.-ot engednek el nekik a versenyprogramjában feltüntetett súlyból. Lovas hadosztály, két, esetleg három lovas dandár egyesítéséből, továbbá tüzérség és a szükséges intézetek hozzáadásából alakuló nagyobb lovas seregtest. Lovas hadtest, két lovas hadosztály összevonásából származó nagyobb lovas seregtest. Az újabbkori háborúkban nem igen alkalmaztak L.-eket, de annál inkább alkalmazta Napóleon. Lovas hírnök, 1. Herold, Lovasított (ezelőtt lovatos), gyalogos csapatnak egyes tagja, vagy alosztálya, mely lóháton teljesítendő szolgálatra van hivatva. Lovatosoknak nevezték régebben a gyalogság azon embereit, akiket harácsolt lovakon szállítottak gyorsan valamely távol fekvő helyiség megszállása céljából. Lovasjáték minden olyan lovas mérkőzés, mely nem esik a lóversenyzés fogalma alá. A L. nem a lovak sebességét és kitartását, hanem külsejüket, használati teljesítményeiket, idomíthatóságukat, valamint a lovasok és hajtók lovaglási, hajtási és idomítási művészetét próbálja ki. A modern L. francia eredetű, a legelsőt 1866-ban rendezték Párisban; ma már divatos és rendszerint fényes külsőségekkel kötik egybe. Nálunk több éven át az Űrlovasok Szövetkezete, az utóbbi években pedig a Pestvidéki Versenyegylet rendezte a budapesti L.-okat. A L. szokásos versenyszámai hátaslovak számára : 1. a hunter show (hátaslovak bemutatása), 2. a díjlovaglás, mind a kettő a lovaknak lépésben, ügetésben és galoppban való előlovaglásából és három kisebb akadály átugratásából áll; 3. a díjugratás, mely egy sor kombinált akadály szabályos és hibátlan («folyékony») átugratását kívánja; 4. a magasugrás, mely fokozódó magasságú akadályok vételéből áll; 5. a távolugrás, mely viszont fokozódó szélességű akadályok legyőzését követeli. A hámoslovak versenyszámai egy-, két- és többfogatú kocsik elővezetéséből állnak. A L. számai közé felvesznek néha tényleges játékokat is, mint pl. a carrousel-1 (1. o.) vagy a jeu de barre-1 (1. o.). A L.-okban rendszerint hölgyek is részt szoktak venni. Lovaspóló, 1. Póló. Lovasposta, 1. Postai szállítás. Lovasság (franc, cavallerie).Főleg lónáton, szálfegyverekkel (kard, dzsida stb.) és csak kivételesen gyalog, lövőfegyverekkel harcoló csapatok teszik a hadseregek L.-át, melynek fő feladatai: 1. a vezéreknek az ellenség hadmozdulatairól megbízható híreket szerezni és beküldeni s viszont meggátolni azt, hogy az ellenség L.a saját hadseregünk hadmozdulatait és elhelyezési viszonyait kikémlelhesse ; 2. az ellenséges hadseregnek a hadászati alapjával való összeköttetéseit (vasutakat, utakat, hidakat, telegráf- és telefonvonalakat stb.) lehetőleg hasznavehetetlenné tenni, az ellenséges hadsereg mögött levő raktárakat megsemmisíteni s ha mindezt végre nem is hajthatja, legalább az ellenséget arra kényszeríteni, hogy összeköttetéseinek biztosítására tekintélyes hadierőket hagyjon hátra s ezzel a csatatéren megjelenhető hadierejét gyengítse; 3. a csatatéren a harc alatt a saját hadseregének szárnyait megkerültetések ellen biztosítani s lehetőleg az ellenséges harcvonal mögé kerülve, ott félelmet, rendetlenséget és zűrzavart idézni elő ; 4. a csata befejezésekor a L. feladata merész rohamokkal a már megingatott ellenséget megfutásra kényszeríteni s a futó ellenség erélyes és tartós üldözése által lehetőleg sok hadifoglyot ejteni és hadizsákmányt elfoglalni; 5. a futó ellenség gyülekezését s újból harcra való Révai Nagy Lexikona, XIII. köt.