Révai Nagy Lexikona, 13. kötet: Lovas-Mons (1915)
M - Mekonin - Mekonium - Mekonsav - Mekran - Mekrit - Mekteb - Mektubdzsi - Mekušje - Mel - Mela - Mélabú - Melaena - Melafir - Melakonit - Melaleuca - Melampodidák - Melampsora - Melampsorella
Mekonin — 569 — szélesül: 1896 jan. Anglia s Franciaország abban állapodtak meg, hogy M. legyen a francia gyarmatok határa Ny.-on Kináig, az angolok meg vonják vissza csapataikat a M.-tól K-re elterülő vidékekről. V. O. Gamier, Voyage d'exploration en Indo-Chine (Paris 1873, I. köt. VI—XVIII. fej.); W. H. Smith, Notes of a journey on the upper M. (London 1895); Simon, Le Vay ós Pi, Atlas du Hant M. (Saigon 1896); Maneran és Leblévec, Atlas du Haut M. (Paris 1900—1902). Mekonin (opianyl), az ópiumban kis mennyi ségben (03°/o) található vegyület képlete C10H10O4. Színtelen hatoldalú prizmákban kristályosodik, amelyek hideg vízben igen nehezen oldódnak, de alkohol, éter, benzin v. kloroform könnyen oldják. Íze eleinte keserű, azután csípős, op. 102 50. Keletkezik az opionsav redukciójakor. Salétromsav behatására nitro-M, C10H9(NOa)O4, a klór, bróm vagy a jód behatására pedig klór-, bróm-, illetve jód-M. képződik belőle. Mekonitin, 1. a. m. ópium (1. o.), — 2. magzatszurok (1. o.). Mekonsav, ópiumsav. A Papaver somniferum megszáradt tejnedvében (ópium) előforduló két bázisú háromértékű sav; képlete C7H407, 3H 20. A M. vízzel Bokáig főzve komensavra C6H408 és széndioxidra bomlik. A M. színtelen, hideg vízben és éterben kevéssé, forró vízben és alkoholban jobban oldódó táblás kristályokat alkot. Oldata ferri-sóktól vérvörös színűvé válik. Mekran (Makran), Beludzsisztán Ny.-i része. Kopár felülete a parton sík, befelé lépcsőzetesen emelkedik. Az éghajlat forró és egészségtelen. A 83,000 km 2 területen mintegy 100,000 lak. 1860 óta jó része Perzsiához tartozik. Mekrit v. merkit. Egy a magyarok Megyer (1. o.) nemzetségével kapcsolatba hozott altájvidéki mongol-tatár törzs, mely csak hosszas ellenállás után került Dzsengiz khán uralma alá. Utóbb felbomlott, egyes töredékei különböző tatár népek (mint pl. a baskírok) nemzetségei lettek. Mekteb, mohammedán iskola, hol a gyermekeket rendszerint csupán a koránra s a vallás elemeire oktatják. M.-i-harbije, katonai iskola; M.-itibbije, orvosi iskola; M.-i-hukuk, jogi iskola, stb. Mektubdzsi (arab-török, a mektub a. m. levél, írás, szótól) néven tulajdonképen a levelezés vezetőjét értik s kezdetben a nagyvezér v. a főmufti egyik magasabb rangú hivatalnoka volt, ki a levelezéseket vezette. Most minden minisztériumnak és vilajetnek van M.-ja (főtitkár); a M. effendi hivatalát M. kalemi-nek hívják. Mekugje (Donje Mekusje), adók. Zágráb vm. károlyvárosi (karlovaci) j.-ban, (1910) 1229 horvát lak., u. p. Recica, u. t. Károlyváros (Karlovac). Mel (lat.) a. m. méz; M. aeris, mézharmat; M. depuratum, tisztított méz; M. rosatum, rózsaméz. Mela, Pomponius, római földrajzíró, a hispaniai Trigentera volt hazája. Kr. u. 43 körül «de chorographia» címen jó forrásokból összeállított földrajzot írt 3 könyvben. Afrika-parti hajózásból indul ki s tömör stílusban, de kimerítő megjegyzésekkel és népszokások leírásával tarkítva előadja az akkor ismert világ országait. Kiadta Parthey (Berlin 1867) és Frick (Leipzig 1880). Mélabú, 1. Baftielaena (gör.-lat.), eredetileg minden megbetegedés, melynél a hányadékban, vagy a vérben, vagy mind a kettőben egyszerre alvadt vérdarabok vannak. Jelenleg csak a M. neonatorumot (apoplexia intestinalis neonatorum) értik alatta, amely csecsemőmegbetegedésnél a hányadékban és székben levő vér a szüléssel kapcsolatos keringési zavarok, fekélyesedő folyamatok, vagy vérzékenység következtében került a bélrendszerbe. Melafir (melaphyr), fekete porfir, idősebb porfiroa kőzet, lényeges elegyrészei: plagioklász, piroxén és olivin. Friss állapotban fekete, csokoládébarna v. vereses, mállottan zöld v. vörös. Járulékos elegyrészei a rombos piroxének és a magnetit. Szövete hol típusos porfiros, hol tömött és a bazaltokéhoz hasonló. Igen gyakran mandulaköves (1. Fészek, 3.)v. salakos, hólyagoslikacsos. Többnyire telepeket, telépeket és kúpokat alkot; gyakran konglomerátok és tufák kísérik. Erupciója főkép a karbon-, diasz- és triasz-szisztémákban történt. Hazánkban az Alacsony-Tátrában (Virágvölgy, Maruzsina) és a Kis-Kárpátokban fordul elő. Nagyobb tömegekben található Sziléziában, Türingiában, Szászországban és a Lake Superior vidékén Észak-Amerikában. Ide tartozik a palatinit és a tholetit is. Melakonit, 1. Feketerézérc és Réz oxidjai. Melaleuca L. (növ.), a Myrtaceae (Mirtusfélék) család génusza, 100 faja Ausztráliában honos, de a M. leucodendron L. el van terjedve Új-Kaledonián, Ausztráliától É.-ra a szigeteken egész Hátsó-Indiáig is. Fák v. cserjék. Viráguk magános v. fűzérben áll, számos porzója 5, egymástól különálló falkába csoportosul, melyek szembenállanak a szirmokkal. Legnevezetesebb a M. leucodendron L. és két változata: a var. Gajeputi (Roxb.), a kajeput- (cajeput-) fa és a var. minor (Sm.). Fehérkérga fák. Minden részük, de különösen a termésük és levelük fűszeres illatú, ízük összehúzó. Füstölőnek, de különösen orvosságnak használatosak. Termésükkel (ballong) különösen a gyomrot gyógyítják. Levelükből erős illatú, zöldessárga illanó olajat desztillálnak, ez az oleum cajeputi vagy cajuputi, kajeputolaj, mely rövid ideig ható szer reumatizmus, bénulás, fogfájás és görcs ellen; vizelethajtó, izzasztó ; elűzi a molyokat is. Európában is használatos. Olajáért a Molukki-szigeteken ültetik. Háncsával a hajót tatarozzák (eltömik). Több cserjés faj igen alkalmas tengerparti homokbuckák megkötésére. Melampodidák, 1. Melampus. Melauipsora Castagne (növ.), a Rozsdagombák génusza, melynek mintegy 30 faja közül egyesek hasznos növényeinken élősködnek. Különösen a fűzeken, a nyárfán és a kutyatejféléken élnek, azok levelén vöröses, barna, majd fekete foltokat idézve elő. Ilelampsorella Schröter (növ.), a Rozsdagombák génusza. Fajai közül különösen nevezetes a M. caryophyllacearum, melynek aecidiuma a jegenyefenyő jól ismert bábaseprőjét (1. 0.) idézi elő, míg teleutospórái a szegfűfélék családjának néhány faján (Cerastium, Stellaria) fejlődnek ki. Melampsorella