Révai Nagy Lexikona, 15. kötet: Ottó-Racine (1922)
P - Petőfi-ház - Petőfi-Muzeum - Petőfi-Társaság
Petőfi-ház — 396 — ház Budapesten, mely P. ereklyéinek múzeumául is szolgál. (Megnyitották 1909 nov. 8.) Ugyancsak a P.-társaság eszközlésére 1908. a Kerepesi temetőben díszsírban egyesítették P. családjának (szüleinek, nejének, fiának és öccsének) hamvait. A segesvári szobrot az oláh megszállás elől Budapestre mentették meg és 1922-ben Félegyházán állították fel. A költő születésének 100 éves fordulóját országosan megünnepli a nemzet, az ünneplés egész éven át foly. Irodalom. Életrajzok. Ferenczi Zoltán, P. életrajza, 3 köt., Budapest 1896 ; Fischer Sándor, P. élete és művei, u. o. 1890. (Német eredetije Leipzig 1888); Endrődi Sándor, Petőfi napjai, 1842-1849. (Petőfi Könyvtár XXIX—XXX. füz.); Ferenczi Z., P. születésének és eltűnésének irodalma, u. o. XXIV. füz. ; Szinnyei J., Magyar írók., X. köt., a Petőfi-Muzeum és a Petőfi-Könyvtár több füzete. Halasy Aladár, P.-religuiák, u. o. 1873 . Baróti Lajos, P. újabb reliquiái. Jellemzések. Méltatások. (Az egykorúakat J. Endrődi fentidézett könyvében.) Gyulai Pál, P. Sándor és lírai költészetünk, Új M. Muz., 1854.1. és a Petőfi Könyvtár I. füz. Q. a. P. élete és költészete, Egyetemi előadásai kőnyomatban, 1878, 1884. stb. U. a. P. jellemrajzához. Vasárnapi Újság 1866. U. a. Kritikai dolgozatok. (Gyulai tanulmányai alapvetők P. jellemének és költészetének kritikai értékelésire nézve.). Salamon Ferenc, P. újabb költeményeiről. (Tanulmányai.) ; Beöthy Zsolt, Irodalomtörténet.; Riedl Frigyes, P. S., a Beöthy-féle képes irodalomtörténetben. U. a. Korhatások P. költészetében, Budapesti Szemle 146. köt. 1911; Havas Adolf bevezetései a P.-kiadásokban.; Radics Ferenc magyarázatai a Jeles írók Iskolai Tárabeli kiadásokban ; P.-Muzeum, szerkesztik Ferenczi Zoltán és Csernátoni Gyula, Kolozsvár 1888—1894; P.-Könyvtár, szerkesztik Endrődi Sándor és dr. Ferenczi Zoltán, 30 füz., 15 köt., Budapest 1910—1911; Meltzl Hugó, P. tanulmányai. P. könyvtár, X. füz.; Csernátoni Gyula, P.-tanulmányok u. o. 25. füz.; Palágyi Menyhért, P., u. o. 13. füz.; Lenkei Henrik, P. és a természet, u. o. 21. füz.; Barabás Ábel, P., u. o. 1907. ; Miklós Elemér, P. és Béranger, u. o. 1904 ; Hartmann János, P.-tanulmányok, u. o. 1910; Pintér Jenő, P. 8., u. o. 1908; Oláh Gábor, P. képzelete, u. o. 1909; Lenkei Henrik, Kont Ignác, Baróti Lajos, Körösi Albin, Vikár Béla és Vera, P. a világirodalomban, P.-könyvtár XXVII— XXVIII. füz. (Tartalma: P. német fordítói, P. a franciáknál, P. az olaszoknál, P. a spanyoloknál, P. az angoloknál, P. az északi népeknél); Kéry Gyula, A P.-ház története és katalógusa. (P.-könyvtár XXVI. , u. o. füz. P. ismeretlen kéziratai) u. o. 1908; P.-album (Pesti Napló előfizetőinek) u. o. 1908; P.-almanach, szerkeszti Ferenczi Zoltán, u. o. 1909; Szűcs József, P. költői nyelve, Nyelvőr, 1910 ; Babits Mihály, P. és Arany, Nyugat 1910, II. k.; Földessy Gyula, P. 1911; Szabó Dezső, P. művészi fejlődése, Nyugat 1911, II.; Kristóf György, több tanulmány; Szász Zoltán, P. revíziója, Nyugat 1912, II.; Schöpflin Aladár, P. revíziója, u. o. II.; Horváth János, P. fogadtatása az irodalomban, Budapesti Szemle 153. köt. 1913 ; Leffler Béla, P. Svédországban, 1912; Péterfy Jenő, P. 8.-ról. Olcsó könyvtár 1706. sz. ; Alszeghy Zsolt, P. és az ötvenes évek magyar lírája, u. o. 1914; Yolland Arthur, Alexander P., Poet of the hungarian war. A literary study, 1823—1849., u. o. 1906. Ferenczi Z., P. és a szocializmus, u. o. 1907. (Akad. értek.) A jubiláris századik év meghozta P. költészetének rég várt összefoglaló részletes nagy irodalomtörténeti és kritikai jellemzését is Horváth János tollából a költő belső fejlődésének kitűnő rajzával. (P. Sándor, 1921.) Szigetvári Iván P.-je újabb bővített kiadásban jelent meg szintén 1921 végén. Riedl Frigyesnek hátrahagyott P.-tanulmánya a legértékesebb P.-monográfiák egyike. Ezeken kívül temérdek tanulmány és cikk. A P.-irodalom Össze van állítva Halasy Aladár könyvében (1. fent.), folytatólag a P.-Múzeumban. Szinnyei, Magyar írók c. műve P. cikkében, az Egyetemes Philol. Közlöny évi bibliográfiájában. P.-t v. harminc nyelvre fordították, részben sikerrel is. II. ezeket is összeállítva a most említett forrásokban, azonkívül a P.-könyvtár XXVII—XXVIII. füzetében. A János vitézt öt nyelvű (magyar, német, francia, angol, olasz) díszesen illusztrált kiadásban tette közzé 1921-ben a Magyar Studio. Petőfi-ház, az egykori Feszty-villa Budapesten (VI. ker. Bajza utca 21.), melyet a Petőfi-Társaság a Petőfi-kultusz emelésére megszerzett és múzeumnak rendezett be. Az eszmét, hogy Petőfi ereklyéi egy épületbe gyűjtessenek, Bartók Lajos és Szana Tamás pendítették meg, csakhamar nagy visszhangra találván, a Petőfi-Társaság megindította a gyűjtést, mely 1907 elejére 45.000 h-át eredményezett. Ekkor a Társaság elhatározta, hogy Feszty Árpád Bajza utcai egyemeletes házát, melyben Jókai Mór is tíz évig lakott, megszerzi e célra s elhelyezi benne azt a nagyszámú Petőfi-ereklyét, melyet évtizedek alatt gyűjtött (különösen 1899 óta, amikor Kéry Gyulát [1. o.] megbízta fölkutatásukkal), bútorokat, házieszközöket, emléktárgyakat, a költő kéziratait, leveleit, a rá és családjára vonatkozó iratokat, különböző időkből eredő arcképeit és szobrait, műveinek kiadásait, a róla írt életrajzokat és tanulmányokat, valamint az idegen nemzetek Petőfi-irodalmát. Az 1907 januárjában 100,000 K-ért (melyből 53,000 K bankteher volt) megvásárolt s a muzeum céljaira az állam és főváros támogatásával 1909 nov. 8. fölavatott és megnyitott P. földszintjén van elhelyezve a Petőfi-múzeum, míg az emeletet a Társaság Petőfi barátjának, Jókai Mórnak emlékei számára rendezte be, úgy hogy a P. a két költőnek közös emléke, s a közönség azóta is számos ajándékkal gazdagítja a becses múzeumot. A Petőfi-Társaság tulajdonát alkotó, de nemzeti közvagyonként tekintett és fönntartott épület muzeális tárgyairól Kéry Gyula, a P. első gondozója A P. története és katalógusa címmel (1911) készített leírást. A P. évi költségvetése (1922-iki előirányzat) 140,000 K kiadás s ezt a Társaság a sajátjából fizeti. Petőfi-Múzeum, 1. Petőfi-ház, Petőfi-Társaság, a Petőfi-kultusz terjesztése s a magyar szépirodalom művelésére alapított egyesület. Jónevü idősebb s több fiatal író buzgólkodásából 1876 jan. 1. alakult s nyilvános üléseivel, melyeket később rendszeresen minden hó második vasárnapján tart, csakhamar nagy közönséget és népszerűséget szerzett magának s ezt állandóan meg tudta tartani. Minden év március 15-ike körül (vasárnap) ünnepélyes nagygyűlést tart. A P. tagjai az üléseken néha népszerű és irodalomtörténeti dolgozatokat mutatnak be, rendszerint azonban szépirodalmi műveket, verseket és elbeszéléseket. Régebben volt rendes közlönye is (Koszorú, előbb havi, majd heti közlöny) s voltak kiadványai is, újabban pusztán fölolvasó- és vidéki vándorüléseivel, valamint költői művekre hirdetett pályázataival szolgálja az irodalom ügyét. Legnagyobb jutalma az évenként egyegy lírikusnak juttatott Petőfi-nagydíj (5000 K). Eleitől fogva nagy gonddal gyűjtötte a Petőfiereklyéket s a nagy költő kéziratait, kiadásait, melyeknek elhelyezésére alapította a Petőfi-házban (1. o.) a Petőfi-Múzeumot. A P.-nak rendes, tiszteleti és külső tagjai vannak; a rendes tagok száma 60-ban van megállapítva, a tiszteletieké, s a Petőfi-fordítók és ismertetők sorából választott külső tagok száma nincs korlátozva (1922-ben 13, ill. 14). Első elnöke Jókai Mór volt, 1904. bekövetkezett halála óta 1920-ig Herczeg Ferenc, ezóta a tisztikar: Herczeg Ferenc tiszteletbeli elnök, Pekár Gyula elnök, Váradi Antal tiszteletbeli alelnök, Ferenczi Zoltán és Császár Ele- Petőfi-Társaság