Révai Nagy Lexikona, 16. kötet: Racine-Sodoma (1924)

S - Sakálfarkas - Šakanlije - Sakharit - Sákjamuni - Sakk - Sakkara - Sakkas - Sakk-játék

Sakk-játék — 494 — Sakk-Játék ellenfél királyának elfogása, sakkmattá tétele. A két haderő egyenlő s csakis a szin különbözteti meg. A játszók mindenike 1T(irály), F(ezer, vagy királynő), 2 i­utó), 2 T(uszár), 2 B­élstya) és 8 Gyalogos) fölött rendelkezik. A sakktábla és kezdő hadállás elrendezésénél ügyelni kell arra, hogy a játszó jobb kezéhez eső sarokkocka világosszínű legyen s hogy a F(vezér) mindig olyan színű koc­kán álljon, mint amilyen színű a báb maga. A ját­szó előtt levő két sarokkockára jönnek a bástyák, melléjük a huszárok (lovasok), majd a futók s végül a király és vezér a föntebb adott szabály figyelem­bevételével. A tisztek sora elé a gyalogosok kerül­nek. A bábok menetmódja a következő: K léphet úgy egyenes, mint ferde irányban, de mindig csak egy kockával odébb. V menetmódja hasonló, de nincs korlátozva kocka­számra, a legértékesebb báb. B csak egyenes, _F csak ferde irányban mozog­hat,mindkettő tetszés szerinti mezőn át. H egyesíti a bástya és futó menetirányát, azaz egy kockát lép egyenes s egyet ferde irányban. A gy­ok kiindu­lási helyükről két, azután pedig mindig egy koc­kát lépnek előre, visszafelé sohasem léphetnek. Az ellenséges bábok egymást kiüthetik s ebben a­z esetben az ütő­báb mindenkor a kiütött s táb­láról eltávolított báb helyére áll. A gy­ok ütése menetmódjuktól eltérő, csak előre ferde irányban ütnek. A K nem üthető ki, annak megtámadását «sakk» szóval jelezni kell. A sakkot, vagyis támadást az ellenfél védeni köteles; ha ez nem hárítható el, akkor a király matt s a játszma el­veszett. A szabályszerű menetmódtól eltérő külön­leges lépés az elsáncolás, itt a király és bástya egyidejűleg lép olyképen, hogy a király, ha sakk­ban nem áll, vagy sakkon nem lép keresztül, két mezővel jobbra vagy balra helyezendő s az azon oldali bástya, a királyon át, a másik oldalon melléje áll. Ez egy játszmában csak egyszer meg­engedett A másik különlegesség a menetközben való (en passant) ütés, előnyomult gy mellé lépő ellenséges gy, ha eredeti helyéről két kockával lép előre s így az előrenyomult gy mellé kerül, ez által kiüthető, úgy mintha csak egy kockával lépett volna előre. Ha a játszmát egyik fél sem bírja megnyerni, a játék döntetlen (remis). Dön­tetlen a játék örökös sakkadás vagy patt esetén is. Patt-nál a király nincs sakkban, de nem lép­het úgy semmivel, hogy sakkba ne kerüljön. A vezér után a legerősebb báb a bástya, a többi úgynevezett könnyű tisztek közül a mattadáshoz kettőre van szükség. A futó és huszár egyenlő értékűek. Az ellenség utolsó sorába behatolt gy azonnal tetszés szerinti, hasonló színű tisztté vál­toztatandó. A játszmát rendszerint világossal s mindig csak egy bábbal kezdjük. A megnyitás egyik formája a gambit, midőn a kezdő fél tá­madó játék elérése céljából anyagi áldozatot hoz. A lépések feljegyzése céljából a sakktábla kockái betűkkel és számokkal jelöltetnek olyképpen, hogy a világos bábok vezetőjétől az ellenfél felé haladó kockaoszlopok balról-jobbra a—h betűk­kel, az erre derékszög alatt fekvő sorok pedig ugyancsak a világos báboktól kiindulva 1—8 számokkal jelezvék, a betű és szám találkozása adja a kocka nevét. Könnyebbség okáért még a lépő báb első betűjét kiírjuk, a lépések följegy-Amely szá­m alatt nincs résére különösen a sakkversenyeken kell nagy gondot fordítani. Sakkversenyek. Az angoloké az érdem, hogy a sportszerű versenyzést a nemzetek kiváló sakkjátsatt részére lehetővé tették. Az első sakkversenyt 1851. London­ban rendezték. Azután meghonosodott e sport s számos nemzetközi sakkverseny zajlott le a föld különböző he­lyein. A sakkversenyeknél bizonyos szabályok vannak, melyek a játszók által betartandók. A gondolkodási idő határolt, azaz a játszók kötelesek óránként 15—20 lépést megtenni. A gondolkodási idő ellenőrzése különleges kettős órával történik. A versenyzők a játszmát lépésenként fel­jegyzik. A nyert játék : 1; a döntetlen: 7al a vesztett: 6-al jelöltetik. A verseny győztese az, aki a legtöbb pontot éri el. A modern nagyszabású mesterversenyek az 1895. évi hasttzigsi versennyel kezdődtek s a következők voltak: Hastings, 1895 augusztus. Pitsbury H. N. 16'/a játszmát nyert. Csigorin M. Irt, Lasker M. dr. 15'/,, Tarrasch S. dr. és Steinitz W. 13, Schiffers 12, Bardeleben C., Teichmann R. ll'/11 9-ik Schlechter K. 11 ponttal, azután Blackburne, Walbrodt, Janowsky, Mason, Bird, Gunsberg J. Albin, Marco, Pollock, Mieses, Tinsley 8. és Vergant B. Ez az első nagyszabású mesterverseny, hol az összes kiváló sakk­mesterek résztvettek. A mesterversennyel egyidejűleg megtartott amatőrversenyen: 1. Maróczy Géza, 2 —3. Atkins, Loman, 4. Cohn W. lett 82 versenyző közül. Szt­fétervár, 1895 december. Négyes verseny: 1. Lasker M. dr. ll'/j, 2. Steinitz W. 9%, 3. Pillsbury H. N. 8, 4. Csigorin M 7 ponttal. Nürnberg, 1896 Július. 1. Lasker M. dr. 13­/a. 2 Maróczy Géza 127a. 3—4. Pillsbury, Tarrasch dr. 12, 5. Janowsky 1­. ll'/a, 6. Steinitz W. 11, 7-8. Schlechter K., Walbrodt 10'/j. 9—10. Csigorin M., Schitfers E. 9'/a ponttal. Black­burne 9, Charousek Rezső 8'/a, Marco 8, Albin 7, Winawer 6Va, Porges, Showalter 5'/2, Schallopp 4'/3, Teichmann 4. Budapest, 1896 október. 1-2. Csigorin M., Gharou­sek Rezső 8VS, Pillsbury H. N. 77a, Janowsky D., Schlechter K. 7, Walbrodt K., Winawer S. 67a, Tarrasch S. dr. 6, Albin A, Maróczy G. 5, Marco G. 41/j, Noa J. dr. 4. Berlin, 1897 szeptember. Charousek Rezső 141/a, Walbrodt C. 14, Blackburne J. H. 13, Janowsky D. 12Va. Bura A. 12, Alapin 8., Marco Gy. lli/a, Caro H., Schlechter K. 11, Csigorin 10­/j, Schiffars 10, Metger 9, Winawer 87a, Cohn W., Lüichting H. 8, Teichmann 77a, Englisch B., Zinkl A. 67/a, Albin A. 3, Bardeleben C. 7a-Bécs, 1898 junius. Dr. Tarrasch 8., Pillsbury H. N. 27Va, Janowsky D. 25Va, Steinitz W. 23­/,, Sclechter K. 217, Bum A., Csigorin M. 20, Lipke P., Maróczy Géza 19Va, Alapin 8. 18, Blackburne­r 17Va, Schiffers E. 17, Marco Gy. 167a, Showalter J. W. 15, Walbrodt C. 147,, Halprin A. 14, Caro H. 12, Baird D. G. 8. és Trenchard H. W. 5. Köln, 1898 augusztus. Bum A. 117a, Charousek R., Cohn W., Csigorin M. 107a, Steinitz W. 97a, Schlechter K., Showalter J. 9, Berger J. 8­/a, Janowsky D. 77a, Schiffers E. 7, Popiel 6, Gottschal H. 6V», Albin A., Hein­richsen Fritz 4, Schallopp 3. London, 1899 május. Lasker M. dr. 22Va, Janowsky D., Maróczy Géza, Pillsbury H. N. 18, Schlechter K. 17, Black­burne J. 15'/j, Csigorin M. 15, Showalter J. W. 12'/1, Mason J. 12, Cohn W., Steinitz W. 11V„ Lee 97a, Bird 7, Tinsley 6, Teichmann 2. Bécs, 1899 december. Kolisch-verseny. Maróczy Géza 9, Bródy M. dr., Schlechter K. 7»/*» Alapin 8. 6­/j, Marco Gy., Wolt H„ Zinkl A. 6, Kotre 57a, Popiel 47a, Schware A. 3'/a, Prock 0. Paris, 1900 május. Lasker M. dr. 1472, Pillsbury H. N. 12V21 Maróczy Géza, Marshall F. 12, Burn A. 11, Csigorin M. 107, Marco Gy., Mieses J., Schlechter K. 10, Janowsky D, Showalter J. W. 9, Mason 4'/a, Bródy Miklós dr. 4, Rosen 3, Mortiner 2, Didier, Sterling 1. München, 1900 augusztus. Maróczy Géza, Pillsbury H. I­, Schlechter K. 12, Burn A. 10'/j, Marco Gy. 10, Cohn W. 8, Berger J., Janowsky D., Showalter J. W., Wolf H. 7­/a, Gottschall dr., Poplel J. 6'/j, Halprin A. 5, Bardeleben, Billecarl 3, Jacob I7a. Montecarlo, 1901 február. Janowsky D. lO'/j, Schlechter K. 9'/a, Csigorin M., Scheve Th. 9, Alapin 8. 87a, Mieses J. 7, Blackburne J. H , Gunsberg J. 6'/a, Marco Gy 6, Marshall F. 51/3, Reggio A. Mason 6'/4, Winawer 4, Didier 7­. Montecarlo, 1902 február. Maróczy Géza 1474, Pillsbury H. N. 147a, Janowsky D. 14, Teichmann R. 13'/a, Schlechter K., Tarrasch 8, dr. és Wolf H. 18, Csigorin 11'/a, Mar­shall 11, Gunsberg J. 1074, Napier 972, Mieses 92/t, Mason 9, Albin 87a, Marco V/t, Popier 774, Scheve Th. 5, Biaen­berg 47a, Reggio 27/a, Mortimer 1. meg, Sí alatt keresendő I 31*

Next