Révai Nagy Lexikona, 17. kötet: Sodoma-Tarján (1925)

S - Stegodon - Stegomyia - Stegophilus - Stegosauridae - Stegostoma tigrinum - Stehlo - Stehr - Steier - Steier - Steiermark - Steiger - Steigerwald - Stein - Stein

Stegodon — 135 - a devon-, karbon- és triászidőszakban éltek. A S. v. páncélos kétéltűek szalamandra- v. krokodil­szerű, farkos kétéltűek voltak, melyeknek nem­csak csontmaradványai és csontvázlenyomatai, hanem lábnyomai is ismeretesek. A legismertebb nemek : Branch­iosaurus, Archegosaurus, Mas­todonsaurus, Capitosaurus és Chirotherium. Stegodon, az elefántfélék családjába tartozó kihalt állatnem, mely mintegy átmenetül szolgál a Mastodon és az elefánt között. Dél- és Kelet­ázsia pliocén­ rétegeiben a S. insignis és S. bombi­frons, a Szunda-szigetek pleisztocén­ üledékeiben pedig a S. ganesa és S. airawana gyakoriak. Stegomyia (állat), a Szunyogfélék (Oicticidae) egyik neme. Legveszedelmesebb faja a meleg égövi tájakon élő S. calopus Blanch. (­ Steg. fasciata), mely a sárgaláz kórokozójának ter­jesztője. 3—4 mm. hosszú, szürkésfekete színű, torán, potrohának minden szelvényén, szeme körül és tarkóján fehéres sávokkal és foltokkal. Sötétben érzékenyen szúr és vért szív. Vérszívá­sakor beoltja az emberbe a sárgaláz okozóit. Stegoph­ilus (állat), a harcsa­félék családjá­nak egyik neme. Legismertebb faj az élősködő harcsa (S. insidiosus Reinb­.), mely Brazíliában és Argentínában a Platystoma nevű harcsa­ fajok kopoltyúüregében él és a kopoltyúkból vért szív. Stegosauridae, a dinosaur­usok rendjébe tartozó kihalt h­üllőcsalád, melynek tagjai Euró­pában és Amerikában a másodidőszakban (liász­tól felső krétáig) éltek. Legismertebb nemei: Scelidosaurus, Stegosaurus, Omosaurus stb. Stegostowa tigrilum Gm. (állat), a cápák (Selachoidei) rendjébe tartozó macskacápa-faj. Sávos macskacápának nevezik, mert sárga testét fekete sávok tarkítják. Az Indiai-óceánban honos, 4 méter hosszúra is megnő. Stehlo, 1. Sztehlo, Stehl, Hermann, német költő, szül. Habel­sch­werdtben 1864 febr. 16. Irányzatos műveiben a miszticizmus felé is hajló német elbeszélő. Főbb művei: Leonore Griebel (Berlin 1900); Das letzte Kind (u. o. 1903); Meta Konegen (dráma, u. o. 1904); Der begrabene Gott (u. o. 1905) ; Drei Nac­xte (1909); Geschichten aus dem Mandelhause (1913); Abendrot (1916); Der Heiligenhof (1914); Das Lebensbuch­­.költ. 1920); Wendelin Heinelt (1923). Steier, város, 1. Steyr. Steier Lajos, hírlapíró, szül. Liptószentmik­lóson 1885 márc. 2. A budapesti műegyetemen mérnöknek készült, de életkörülményei a hírlap­írói pályára vitték. Munkásságának java részét a tótkérdés cseh vonatkozásai ismertetésének szentelte s már 1912. megjelent munkájában óva intette a tótságot a nemzetiségét veszélyeztető cseh-szlovák egyesítés eszméjétől. Publicisztikai munkásságát a budapesti sajtón kívül német és más külföldi folyóiratokban fejtette ki; közel tizenöt évig vidéki lapszerkesztő is volt; a ma­gyar integritás érdekében folytatott munkássága miatt emigrálni volt kénytelen a felvidékről. A tót kérdésre való anyag összegyűjtését a bécsi levéltárakban a Magyar Tört. Társulat megbízásá­ból végezte. Önállóan megjelent művei: A tót­kérdés ;Liptószentmiklós 1912); A sajtókamara (u. o. 1913); Csehek és tótok (Budapest 1919,, ; There is no czech culture in Upper­ Hungary (u. o. 1920); Beniczky Lajos 1848—49-iki kormány­biztos visszaemlékezései, jelentései (u. o. 1923); A tót nemzetiségi kérdés története és okirattára (u. o. 1923, 3 köt.) Steiermark, 1. Stájerország. Steiger, 1. Alajos, költő, 1.­ Borúth Elemér, 2. S- Lajos, zeneszerző, szül. Komáromban 1862., megh. Budapesten 1901 szept 16. 1890-ben a Nemzeti Zenede tanára lett. Számos karművet, zongoradarabot (magyar és szerb rapszódiákat), zenekari művet (Gyászhangok, Erzsébet királyné emlékére) írt. Új Romeo c. ball­etjét bemutatta az Operaház. Steigerwald, felsőtriászkori kőzetekből álló fensíkperem a bajorországi frank kerületben, legmagasabb helye a Hohenlandsberg (498 m.)­ folyóvizei mind a Regnitzbe ömlenek. A fensík peremét csaknem mindenütt erdők borítják. Ny.-i lejtőjén nagy szőllők is vannak. Szép tájképeit festői várromok teszik még változatosabbá. Steijn, Martinus Theunis, a volt Oranje-ál­lam utolsó elnöke, szül. Winburgban 1857 okt. 2., megh. 1916 nov. 29. Hollandiában és Londonban tanult jogot, 1883. mint ügyvéd telepedett le Bloemfonteinban. 1896-ban Oranje­ állam elnö­kévé választották s 1897. véd- és dacszövetséget kötött a Dél-Afrikai Köztársasággal (Transzvál). Mikor 1899 őszén kitört az angol-búr háború, Oranje is csatlakozott Transzválhoz. A búr sza­badságharc leveretése után 1902 nyarán S. is el­hagyta Dél-Afrikát és csak 1905 jan. tért vissza régi hazájába. Stein, 1. Stein am Rhein, város Schaffhau­sen svájci kantonban, a Rajna jobb partján, (1920) 2107 lak., érdekes városházzal; régi, Szt. György­ről elnevezett, de már megszüntetett kolos­torral. S. helyén már a helvéteknek volt állomá­suk : Gandwum, a veimaakiilikFasgetium; 936. kapott városi jogokat. 1441-ben Ausztria bir­tokába jutott;­ 1457. szabad birodalmi várossá lett. 1803 óta tartozik Schaffhausenhoz. — 2. S. an der Donau, város Krems alsó-ausztriai ke­rületi kapitányságban, a Duna bal partján, jó ki­kötővel, gőzhajóállomással, több templommal, városi múzeummal és várromokkal, (1910) 4553 lak. S. és Krems között van a kapucinusok egy­kori kolostora Und. 1477-ben Kinizsi fogta a vá­rat ostrom alá. 1­486—91-ig magyar kézen volt. Stein, 1. Fülöp, orvos, szakíró, szül. Nyitrán 1867 márc. 30., megh. Budapesten 1918 szept. 25. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte; ké­sőbb a budapesti angyalföldi elmebetegintézet orvosa, majd a Sch­wartzer-szanatórium fő­orvosa volt. Főkezdeményezője volt a magyar­országi alkoholellenes mozgalomnak s megala­pította a Good-templar-rendet. Az ő kezdemé­nyezésére alapították az alkoholbetegek szanató­riumát Rákospalotán, mely intézetet több éven át vezette. 1913 óta a pestújhelyi munkáskórház idegosztályának vezető főorvosa volt. Érteke­zései, főleg az elmekórtan és szociálhigiénia kö­réből, magyar és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Ő szerkesztette az 1905. budapesti alkohol­ellenes kongresszus jelentését, amely francia nyelv Amely szó­­ alatt nincs meg, ez alatt keresendő! 9* Stein

Next