Révai Nagy Lexikona, 17. kötet: Sodoma-Tarján (1925)
S - Somló - Somlójenő - Somlószőllős - Somlóvásárhely - Somlóvecse - Somlyai bor
Somló — 20 — Somló, 1. Bódog, jogfilozófiai író, szül. Pozsonyban 1873., megh. (öngyilkos lett) Kolozsvárott 1920 szept.-ben. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárit, Lipcsében és Heidelbergben végezte. 1898-ban a kolozsvári egyetemen magántanár, 1903. a nagyváradi kir. jogakadémia, 1905. a kolozsvári egyetem tanára lett. 1918 dec. a Károlyi-kormány a budapesti egyetemre nevezte ki. Munkái: A parlamentarizmus a magyar jogban (Kolozsvár 1896); Törvényszerűség a szociológiában (Budapest 1896); A nemzetközi jog bölcseletének alapelvei (u. o. 1898); Állami beavatkozás és individualizmus (u. o. 1903); Der Güterverkehr in der Urgesellschaft (Bruxelles 1909); Zur Grfundung einer beschreibenden Soziologie (Berlin 1909); Az érték problémája (Budapest 1911). 2. S.Emma, színésznő, szül. Debreczenben 1877 nov. 23. Színi pályáját Debreczenben kezdette. 1897—99 között a budapesti Magyar Színház tagja volt. Férjhez menvén Lövik Károly íróhoz, 1902. a színpadtól visszavonult. Férjétől később elvált s 1913. a budapesti Nemzeti Színházhoz szerződött. Játékát finomság és költőiség jellemzik. Főbb szerepei: Hannele, Anna (Ifjúság) stb. 3. S. Sándor (családi nevén: mogyorósi és bánóczi Hlavathy Ödön), szinész és színműíró, szül. 1859. Kaposon(Ung vm.),hol atyja a prémontreiek jószágigazgatója volt, megh. Budapesten 1916 szept. 2. Iskoláit Ungváron és Pesten járta, de annyira erőt vett rajta a színpadért való rajongás, hogy 1875. az Országos Sziniakadémiába iratkozott be. 1878-ban elvégezte az iskolát, kiadta első kötet versét Költemények címmel s elszerződött a győri színházhoz, ahol 3 évet töltött s újabb verskötetet adott ki: Éjszakák (1880); itt adták Raul szerelme c. színművét s Apa és fiú c. népszínművét. Innen Szegedre ment, hol 1884. nőül vette Vadnay Vilmát (1. alább); innen Aradra, 1886. pedig Temesvárra, majd Pozsonyba, azután Debreczenbe költözött; majd ismét Aradon működött 3 évig a színház művezetőjeként. 1893-ban a budapesti Nemzeti Színházhoz szerződtették, ahol drámai szerepekben kiváló sikerei voltak. 1902-ben a Nemzeti Színház igazgatója lett, 1909. pedig az Országos Színművészeti Akadémia igazgatója. Nagy termékenységet fejtett ki mint színműíró is és a színműpályázatokon állandó sikerei voltak. Művei: Sirius (tragédia, 1881, kézirat, 1882—84-ig vidéki színpadokon adták); Első szerelem (vígjáték, Budapest 1884, az Akadémia Teleki-díját nyerte); Ovidius (vígjáték, 1885, Teleki-díj); Apród (költői elbeszélés, 1886, a Kisfaludy-társaság Bulyovszky-díját nyerte, megjelent Budapest 1893 több vegyes művével együtt); Gorgó (tragédia, 1887); Nagyravágyó (tragédia, 1889, Teleki-díj); Bolyongás (Arad 1893, összegyűjtött költeményei); Fra Girolamo (tragédia, 1894, Teleki-díj, a Nemzeti Színházban műsoron maradt, megj. 1896); Zsolt vezér ifjúsága (tört. vígj., az Akadémia Bánffy Dezső-jutalmát és a Nemzeti Színház Rökk Szilárd-jutalmát nyerte, megj. 1897, műsoron maradt) ; Királyi házasélet (vígj., 1896, a Vígszínház 1000 frtos díját nyerte); IV. István (tört. trag., akadémiai Kóczán-jutalom, megj. 1898) ; A szombatosok (tört. szinmű, a Kisfaludy-társaság báró Bornemisza-jutalma, megj. 1899); Egy királyleány története (költői elbeszélés, 1900, a Kisfaludy-társaság Bulyovszky-díja); Szerelem (tört. tragédia, 1901, Teleki-jutalom); Rege (tündérjáték, 1906, Teleki-díj); Thököly (dráma, 1906, Nemzeti Színház); A király leánya (dráma, 1913, Teleki-jutalom, egy évvel halála után 1917. az Akadémia Ormódy Aurélie-díját nyerte); Fortuna szekere (vígj., 1914, Teleki-jutalom); Lélervásár (trag., 1915, Teleki-jutalom). S.-t 1897. a Kisfaludy-társaság, 1899. a Petőfi-társaság tagjául választotta. — Felesége: Vadnay (családi nevén nagyváradi Stépán) Vilma, énekesnő, született Sátoraljaújhelyen 1864., megh. Budapesten 1918 jun. 6. A szinésziskola elvégzése után a budapesti Népszínház tagja lett, azután több vidéki színháznál működött mint primadonna. 1893-ban a budapesti Népszínház újra szerződtette, de közbejött betegsége miatt visszavonult a színpadtól. Egyike volt a legkedveltebb vidéki énekesnőknek, mind csengő hangjáért, mind temperamentumos játékáért. 4. S. Sári, szobrász és író, S. 3. leánya, szül. Aradon 1886 márc. 7. Művészi tanulmányait Holló Barnabásnál és Maróti Gézánál végezte. 1912—1915-ig az Iparművészeti iskola tanársegéde. 1920-ban a Magyar Képzőművésznők Egyesületének titkára, 1922-től elnöke. Bartók Lajos és Vajda János síremléke a kerepesi úti temetőben, az erdődi Bartókemlék, valamint a Nemzeti Színház Madáchemléke az ő művei. Megjelent irodalmi munkái: Költemények I. (1907) ;Költemények II. (1909); Hallasi (1914); Szent Miklós (1917); A mélységekből kiáltok (1920). Somlójenő (azelőtt: Kisjenő), kisk. Veszprém vm. devecseri j.-ban, (1920) 734 magyar lak. Somlószőllős (azelőtt: Nagyszöllös), kisközség Veszprém várm. devecseri j.-ban, (1920) 1352 magyar lak. Somlóvásárhely, kisk.Veszprém vm. devecseri j.-ban, (1920) 1776 magyar lakossal. Már 1212. prémontrei apácák székhelye és vásároshely volt, innen régi neve Apácavásárhely. Fölötte emelkedik a Somlyó-hegy (1.0.). Somlóvecse, kisk. Veszprém várm. devecseri j.-ban, (1920) 488 magyar lak. Somlyai bor, elsőrendű s külföldön is jól ismert magyar boraink egyike, mely a Somlyóhegyen (1. o.) terem. Az egész szőllőterület 517 ha., melyen kb. 3500-4000 hl. bort szűrnek. A Somlyóhegyet négy főrészre osztják: a vásárhelyi, jenei, nagyszőllősi és dobai oldalra; legjobb bor terem a vásárhelyi oldalon. Fő szőllőfajták: sárfehér és vákszőllő, továbbá az itt szigetinek nevezett furmint, budai zöld és olasz rizling, melyet gondosan mívelnek, öt kapálásban részesítenek s újabban erősen trágyáznak; sajnos a szőllők felújítása még nincs befejezve, sok beültetésre váró parlagon van még. A szüret a Somlyó-hegyen ősi szokás szerint okt. 21-én Orsolya napján kezdődik s az első lefejtést december végén vagy januárban végzik. A S. pompás zamatú, némileg zöldesbe hajló színű kemény fehér bor, mely több évi gondos pincekezelést kiván, míg kifejlődik. A szőllő- Amely szóm alatt nincs meg, Sas alatt keresendő Somlyai bor