Révai Nagy Lexikona, 17. kötet: Sodoma-Tarján (1925)

S - Somló - Somlójenő - Somlószőllős - Somlóvásárhely - Somlóvecse - Somlyai bor

Somló — 20 — Somló, 1. Bódog, jogfilozófiai író, szül. Po­zsonyban 1873., megh. (öngyilkos lett) Kolozs­várott 1920 szept.-ben. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárit, Lipcsében és Heidelbergben végezte. 1898-ban a kolozsvári egyetemen magántanár, 1903. a nagyváradi kir. jogakadémia, 1905. a kolozsvári egyetem tanára lett. 1918 dec. a Károlyi-kormány a budapesti egyetemre nevezte ki. Munkái: A parlamentarizmus a magyar jog­ban (Kolozsvár 1896); Törvényszerűség a szo­ciológiában (Budapest 1896); A nemzetközi jog bölcseletének alapelvei (u. o. 1898); Állami be­avatkozás és individualizmus (u. o. 1903); Der Güterverkehr in der Urgesellschaft (Bruxelles 1909); Zur Grfundung einer beschreibenden So­ziologie (Berlin 1909); Az érték problémája (Budapest 1911). 2. S.Emma, színésznő, szül. Debreczenben 1877 nov. 23. Színi pályáját Debreczenben kezdette. 1897—99 között a budapesti Magyar Színház tagja volt. Férjhez menvén Lövik Károly íróhoz, 1902. a színpadtól visszavonult. Férjétől később elvált s 1913. a budapesti Nemzeti Színház­hoz szerződött. Játékát finomság és költőiség jellemzik. Főbb szerepei: Hannele, Anna (Ifjú­ság) stb. 3. S. Sándor (családi nevén: mogyorósi és bá­nóczi Hlavathy Ödön), szinész és színműíró, szül. 1859. Kaposon­(Ung vm.),hol atyja a prémontreiek jószágigazgatója volt, megh. Budapesten 1916 szept. 2. Iskoláit Ungváron és Pesten járta, de annyira erőt vett rajta a színpadért való rajongás, hogy 1875. az Országos Sziniakadémiába iratko­zott be. 1878-ban elvégezte az iskolát, kiadta első kötet versét Költemények címmel s elszerző­dött a győri színházhoz, ahol 3 évet töltött s újabb verskötetet adott ki: Éjszakák (1880); itt adták Raul szerelme c. színművét s Apa és fiú c. nép­színművét. Innen Szegedre ment, hol 1884. nőül vette Vadnay Vilmát (1. alább); innen Aradra, 1886. pedig Temesvárra, majd Pozsonyba, azután Debreczenbe költözött; majd ismét Aradon műkö­dött 3 évig a színház művezetőjeként. 1893-ban a budapesti Nemzeti Színházhoz szerződtették, ahol drámai szerepekben kiváló sikerei voltak. 1902-ben a Nemzeti Színház igazgatója lett, 1909. pe­dig az Országos Színművészeti Akadémia igaz­gatója. Nagy termékenységet fejtett ki mint színműíró is és a színműpályázatokon állandó sikerei voltak. Művei: Sirius (tragédia, 1881, kézirat, 1882—84-ig vidéki színpadokon adták); Első szerelem (vígjáték, Budapest 1884, az Aka­démia Teleki-díját nyerte); Ovidius (vígjáték, 1885, Teleki-díj); Apród (költői elbeszélés, 1886, a Kisfaludy-társaság Bulyovszky-díját nyerte, megjelent Budapest 1893 több vegyes művével együtt); Gorgó (tragédia, 1887); Nagyravágyó (tragédia, 1889, Teleki-díj); Bolyongás (Arad 1893, összegyűjtött költeményei); Fra Giro­lamo (tragédia, 1894, Teleki-díj, a Nemzeti Szín­házban műsoron maradt, megj. 1896); Zsolt ve­zér ifjúsága (tört. vígj., az Akadémia Bánffy Dezső-jutalmát és a Nemzeti Színház Rökk Szi­lárd-jutalmát nyerte, megj. 1897, műsoron ma­radt) ; Királyi házasélet (vígj., 1896, a Vígszín­ház 1000 frtos díját nyerte); IV. István (tört. trag., akadémiai Kóczán-jutalom, megj. 1898) ; A szombatosok (tört. szinmű, a Kisfaludy-társa­ság báró Bornemisza-jutalma, megj. 1899); Egy királyleány története (költői elbeszélés, 1900, a Kisfaludy-társaság Bulyovszky-díja); Szerelem (tört. tragédia, 1901, Teleki-jutalom); Rege (tün­dérjáték, 1906, Teleki-díj); Thököly (dráma, 1906, Nemzeti Színház); A király leánya (dráma, 1913, Teleki-jutalom, egy évvel halála után 1917. az­ Akadémia Ormódy Aurélie-díját nyerte); Fortuna szekere (vígj., 1914, Teleki-jutalom); Lélervásár (trag., 1915, Teleki-jutalom). S.-t 1897. a Kis­faludy-társaság, 1899. a Petőfi-társaság tagjául választotta. — Felesége: Vadnay (családi nevén nagyváradi Stépán) Vilma, énekesnő, született Sátoraljaújhelyen 1864., megh. Budapesten 1918 jun. 6. A szinésziskola elvégzése után a buda­pesti Népszínház tagja lett, azután több vidéki színháznál működött mint primadonna. 1893-ban a budapesti Népszínház újra szerződtette, de közbe­jött betegsége miatt visszavonult a színpadtól. Egyike volt a legkedveltebb vidéki énekesnők­nek, mind csengő hangjáért, mind temperamen­tumos játékáért. 4. S. Sári, szobrász és író, S. 3. leánya, szül. Ara­don 1886 márc. 7. Művészi tanulmányait Holló Bar­nabásnál és Maróti Gézánál végezte. 1912—1915-ig az Iparművészeti iskola tanársegéde. 1920-ban a Magyar Képzőművésznők Egyesületének titkára, 1922-től elnöke. Bartók Lajos és Vajda János sír­emléke a kerepesi­ úti temetőben, az erdődi Bartók­emlék, valamint a Nemzeti Színház Madách­emléke az ő művei. Megjelent irodalmi munkái: Költemények I. (1907) ;Költemények II. (1909); Hallasi (1914); Szent Miklós (1917); A mél­ysé­gekből kiáltok (1920). Somlójenő (azelőtt: Kisjenő), kisk. Veszprém vm. devecseri j.-ban, (1920) 734 magyar lak. Somlószőllős (azelőtt: Nagyszöllös), kisköz­ség Veszprém várm. devecseri j.-ban, (1920) 1352 magyar lak. Somlóvásárhely, kisk.Veszprém vm. devecseri j.-ban, (1920) 1776 magyar lakossal. Már 1212. pré­montrei apácák székhelye és vásároshely volt, innen régi neve Apácavásárhely. Fölötte emel­kedik a Somlyó-hegy (1.­0.). Somlóvecse, kisk. Veszprém várm. devecseri j.-ban, (1920) 488 magyar lak. Somlyai bor, elsőrendű s külföldön is jól ismert magyar boraink egyike, mely a Somlyó­hegyen (1. o.) terem. Az egész szőllőterület 517 ha., melyen kb. 3500-4000 hl. bort szűrnek. A Somlyó­hegyet négy főrészre osztják: a vásárhelyi, jenei, nagyszőllősi és dobai oldalra; legjobb bor terem a vásárhelyi oldalon. Fő szőllőfajták: sárfehér és vákszőllő, továbbá az itt szigetinek nevezett furmint, budai zöld és olasz rizling, melyet gon­dosan mí­velnek, öt kapálásban részesítenek s újabban erősen trágyáznak; sajnos a szőllők fel­újítása még nincs befejezve, sok beültetésre váró parlagon van még. A szüret a Somlyó-hegyen ősi szokás szerint okt. 21-én Orsolya napján kezdődik s az első lefejtést december végén vagy januárban végzik. A S. pompás zamatú, némileg zöldesbe hajló színű kemény fehér bor, mely több évi gon­dos pincekezelést kiván, míg kifejlődik. A szőllő- Amely szó­m alatt nincs meg, Sas alatt keresendő­­ Somlyai bor

Next