Révai Nagy Lexikona, 17. kötet: Sodoma-Tarján (1925)

Sz - Szinnyomás

Szinnyei — 635 — osztályigazgatóvá nevezte ki a király. 1897-ben kir. tanácsosi címet nyert. 1899-ben az Akadémia lev., 1907. a Petőfi-Társaság, 1911. az Irodalom­történeti Társaság tiszteletbeli tagjává válasz­tották. Írói munkásságának három főága a köny­vészet, az életrajz és az emlékírás. Szerkesztette az egyetemi könyvtár kézikönyvtárának és évi gyarapodásának címjegyzékeit. 1876. és 1877. az Akadémia megbízásából készítette nagy reper­tóriumait: Hazai és külföldi folyóiratok ma­gyar tudományos repertóriuma (3 köt., 1876— 1885). A Természettudományi Társulat megbízá­sából pedig Magyarország természettudományi és mathematikai könyvészetét 1847—1875 (szer­kesztette József fiával együtt, Budapest 1878, 100 arannyal jutalmazott pályamű). Főműve a Magyar írók élete és munkái című betűrendes lexikon, melyet 30 évi anyaggyűjtés után az Aka­démia támogatásával 1890. indított meg, füze­tenként adott ki és a befejező 130-ik füzetig vitt, amikor a Zichy Antal cikk befejezése után 1913 aug. 1. ágynak esett; a füzetet Ferenc fia egé­szítette ki. A 14 kötetes vállalat 29,553 életrajzot tartalmaz. A Petőfi-, Jókai-, Szász-, Rákosi-cikkek külön füzetekben is megjelentek. Sz. a tervezett pótlékkötetekhez is nagy anyagot gyűjtött s azt a Nemzeti Muzeumra hagyta. Ő állította össze évről-évre a magyarországi hirlapok jegyzékét, előbb a Vasárnapi Újságban (1873—94), utóbb a Magyar Könyvszemlében (1895—1913). Hírlap­irodalmunk történetéről cikkeket írt lexikonokba és gyűjteményes vállalatokba. Apróbb önálló ki­adványai közt nevesebbek: A Timár-ház (Komá­rom 1889); Bach-korszak 1849—1851 (u. o. 1908—1909) stb. Kéziratos művei: Napló 1848— 1913-ig, több mint 60 kötet; saját leveleinek má­solatai kb. 11,000 drb, mások levelei hozzá kb. ugyanannyi; Komárom történetére vonatkozó ,jegyzetei 10 kötet, egyéb jegyzetek 50 kötet és füzet. Álneve: Don José; írói jegyei: R. J., Sz. J. V. ö. Kéki Lajos, Budapesti Szemle (155. kötet, 1918); Gidi­ás Pál,Könyvszemle(1913); Szinnyei, Magyar írók; Pintér Jenő, Id. Sz. J. emlékezete (Irodalomtörténet 1914 és külön). 3. Sz. József (ifj.), nyelvész, egyetemi tanár, Sz. 2. fia, szül. Pozsonyban, 1857 máj. 26. Már 1­874. rendes dolgozótársa volt Beöthy Zsolt Athenaeu­mának s eleinte irodalomtörténettel és művelődés­történettel foglalkozott (1877. egy művelődéstör­téneti pályam­unkájával akadémiai jutalmat nyert); azután teljesen a magyar és az összehasonlító nyelv­tudományra adta magát. 1879-ben állami ösztön­díjjal külföldi tanulmányútra indult és egy évet Finnországban töltött. Itt teljesen elsajátította a finn nyelvet, úgyhogy még ugyanazon évben ki­adhatta Szigligeti Cigányát finn fordításban, a következő évben pedig Jalava Antal barátjával együtt magyar nyelvtant írt finnek számára. Finnországból hazatérve két éven át az Ország-Világot szerkesztette. 1882-ben­­ terjedelmes könyvet adott ki Finnországról Az ezer tó országa c. alatt. A Nyelvőrben és a Nyelvtudo­mányi Közleményekben sok kisebb dolgozata jelent meg s ezek mellett készült Finn-magyar szótára (1884), amelyet a Magy. Tud. Akadémia 1886. a Marczibányi-jutalommal tüntetett ki; a helsingforsi Finn Irodalmi Társaság és Finn-ugor Társaság már előbb megválasztotta levelező tag­jának (az utóbbinak később tiszteletbeli tagja lett); 1881. segédőr a Magy. Nemz. Muzeum könyvtárá­ban, 1883. budapesti egyetemi magántanár, 1886. ugyanott félévig helyettes tanár lett, ugyanez év­ben a kolozsvári egyetemre került mint a magyar nyelv és irodalom rendkívüli tanára és 1888. ugyanannak rendes tanára. 1893-ban mint Budenz utódja budapesti egyetemi tanár lett, az 1909—10. évben egyetemi bölcsészetkari dékán volt, 1923—24. az egyetem rektora. A Magy. Tud. Akadémia 1884. lev., 1896. rendes taggá válasz­totta, 1906. osztálytitkár, 1922. igazgató tag lett. Rendes és igazgató tagja a Szent István Akadé­miának is. Főbb munkái: Magyar Nyelvhasonlí­tás (6. kiadás 1920, hallgatóinak vezérfonalai); Magyar Tájszótár (2 köt., az Akadémia 1900. a nagyjutalommal tüntette ki); A magyarság ere­dete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége (né­met ford.: Die Herkunft der Ungarn, ihre Sprache und Urkultur, 2. kiad. 1923); Finnisch-ugrische Sprachwissenschaft (a Göschen-féle gyűjtemény­ben 2. kiad. 1922); Ungarische Sprachlehre (u. o. 1912); Unkarin kielioppi (rendszeres magyar nyelvtan finn nyelven 1912). Értekezései a Nyelv­tudományi Közleményekben, Magyar Nyelvőrben, Magyar Nyelvben és a Finnisch-ugrische For­schungen-ban jelentek meg. Középiskolai magyar nyelvtanító könyvei négy évtized alatt számos kiadást értek. Szerkeszti 1896 óta a Magy. Tud. Akadémia Nyelvtudományi Közlemények című folyóiratát. Színnyomás: 1. a nyomdászatban, 1. Színes­nyomás, 2. Sz., a textil­anyagok festésének ama leg­tökéletesebb neme, amelynél a kész szövet, eset­leg fonalak egyes helyein vagy pusztán mecha­nikai vagy egyúttal kémiai úton-módon egy vagy több színt állítunk elő, miáltal tarkázott felületeket nyerünk. Nyomtatni akármilyen textilszövetet lehet; legnagyobb mértékben nyomtatják azonban a pamutszöveteket (karton-nyomás), utána követ­kezik a gyapjú, a selyem-, juta-, len stb. szövetek nyomtatása. A Sz. első nyomaira már az egyiptomiaknál akadunk. Plinius leírja (Hist. nat.) azt az eljárást, mely a régi egyiptomiaknál szokásban volt. Az ő leírásából látjuk, hogy eljárásuk teljesen össze­vág azzal, mely manapság is a pác-festőanyagok­kal (1. Pácok) való festésnél szokásos. Efféle (és indigóval megfestett) szöveteket találtak a régi egyiptomi múmiákon is. Indiában a legrégibb idő óta foglalkoztak Sz.-sal. Úgy látszik, ott alkalmaz­ták legelőször a nyomtató mintákat, azaz fába vé­sett alakzatokat, amelyeket a festéklébe mártogat­tak s a szövetre reányomtak; igy állították elő az ú. n. khitákat (nyomtatott kartonszöveteket). Az indiai színnyomók mestersége atyáról fiúra szállt, s igy a Sz. is, mint Indiában minden mesterség, egy külön kasztnak a kiváltsága volt. Úgy lát­szik, hogy a Sz. tulajdonképeni hazája India. Ott fejlődött ki már igen régen az ú. n. bandhana­nyomás, a Sz. legkezdetlegesebb módja, amelyet még jelenleg is, az ország bizonyos részeiben, nagy ügyességgel gyakorolnak. A malájok nagy meg, S alatt keresendő! Amely szó Sz alatt nincs Színnyomás

Next