Révai Nagy Lexikona, 17. kötet: Sodoma-Tarján (1925)
Sz - Szinnyomás
Szinnyei — 635 — osztályigazgatóvá nevezte ki a király. 1897-ben kir. tanácsosi címet nyert. 1899-ben az Akadémia lev., 1907. a Petőfi-Társaság, 1911. az Irodalomtörténeti Társaság tiszteletbeli tagjává választották. Írói munkásságának három főága a könyvészet, az életrajz és az emlékírás. Szerkesztette az egyetemi könyvtár kézikönyvtárának és évi gyarapodásának címjegyzékeit. 1876. és 1877. az Akadémia megbízásából készítette nagy repertóriumait: Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma (3 köt., 1876— 1885). A Természettudományi Társulat megbízásából pedig Magyarország természettudományi és mathematikai könyvészetét 1847—1875 (szerkesztette József fiával együtt, Budapest 1878, 100 arannyal jutalmazott pályamű). Főműve a Magyar írók élete és munkái című betűrendes lexikon, melyet 30 évi anyaggyűjtés után az Akadémia támogatásával 1890. indított meg, füzetenként adott ki és a befejező 130-ik füzetig vitt, amikor a Zichy Antal cikk befejezése után 1913 aug. 1. ágynak esett; a füzetet Ferenc fia egészítette ki. A 14 kötetes vállalat 29,553 életrajzot tartalmaz. A Petőfi-, Jókai-, Szász-, Rákosi-cikkek külön füzetekben is megjelentek. Sz. a tervezett pótlékkötetekhez is nagy anyagot gyűjtött s azt a Nemzeti Muzeumra hagyta. Ő állította össze évről-évre a magyarországi hirlapok jegyzékét, előbb a Vasárnapi Újságban (1873—94), utóbb a Magyar Könyvszemlében (1895—1913). Hírlapirodalmunk történetéről cikkeket írt lexikonokba és gyűjteményes vállalatokba. Apróbb önálló kiadványai közt nevesebbek: A Timár-ház (Komárom 1889); Bach-korszak 1849—1851 (u. o. 1908—1909) stb. Kéziratos művei: Napló 1848— 1913-ig, több mint 60 kötet; saját leveleinek másolatai kb. 11,000 drb, mások levelei hozzá kb. ugyanannyi; Komárom történetére vonatkozó ,jegyzetei 10 kötet, egyéb jegyzetek 50 kötet és füzet. Álneve: Don José; írói jegyei: R. J., Sz. J. V. ö. Kéki Lajos, Budapesti Szemle (155. kötet, 1918); Gidiás Pál,Könyvszemle(1913); Szinnyei, Magyar írók; Pintér Jenő, Id. Sz. J. emlékezete (Irodalomtörténet 1914 és külön). 3. Sz. József (ifj.), nyelvész, egyetemi tanár, Sz. 2. fia, szül. Pozsonyban, 1857 máj. 26. Már 1874. rendes dolgozótársa volt Beöthy Zsolt Athenaeumának s eleinte irodalomtörténettel és művelődéstörténettel foglalkozott (1877. egy művelődéstörténeti pályamunkájával akadémiai jutalmat nyert); azután teljesen a magyar és az összehasonlító nyelvtudományra adta magát. 1879-ben állami ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra indult és egy évet Finnországban töltött. Itt teljesen elsajátította a finn nyelvet, úgyhogy még ugyanazon évben kiadhatta Szigligeti Cigányát finn fordításban, a következő évben pedig Jalava Antal barátjával együtt magyar nyelvtant írt finnek számára. Finnországból hazatérve két éven át az Ország-Világot szerkesztette. 1882-ben terjedelmes könyvet adott ki Finnországról Az ezer tó országa c. alatt. A Nyelvőrben és a Nyelvtudományi Közleményekben sok kisebb dolgozata jelent meg s ezek mellett készült Finn-magyar szótára (1884), amelyet a Magy. Tud. Akadémia 1886. a Marczibányi-jutalommal tüntetett ki; a helsingforsi Finn Irodalmi Társaság és Finn-ugor Társaság már előbb megválasztotta levelező tagjának (az utóbbinak később tiszteletbeli tagja lett); 1881. segédőr a Magy. Nemz. Muzeum könyvtárában, 1883. budapesti egyetemi magántanár, 1886. ugyanott félévig helyettes tanár lett, ugyanez évben a kolozsvári egyetemre került mint a magyar nyelv és irodalom rendkívüli tanára és 1888. ugyanannak rendes tanára. 1893-ban mint Budenz utódja budapesti egyetemi tanár lett, az 1909—10. évben egyetemi bölcsészetkari dékán volt, 1923—24. az egyetem rektora. A Magy. Tud. Akadémia 1884. lev., 1896. rendes taggá választotta, 1906. osztálytitkár, 1922. igazgató tag lett. Rendes és igazgató tagja a Szent István Akadémiának is. Főbb munkái: Magyar Nyelvhasonlítás (6. kiadás 1920, hallgatóinak vezérfonalai); Magyar Tájszótár (2 köt., az Akadémia 1900. a nagyjutalommal tüntette ki); A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége (német ford.: Die Herkunft der Ungarn, ihre Sprache und Urkultur, 2. kiad. 1923); Finnisch-ugrische Sprachwissenschaft (a Göschen-féle gyűjteményben 2. kiad. 1922); Ungarische Sprachlehre (u. o. 1912); Unkarin kielioppi (rendszeres magyar nyelvtan finn nyelven 1912). Értekezései a Nyelvtudományi Közleményekben, Magyar Nyelvőrben, Magyar Nyelvben és a Finnisch-ugrische Forschungen-ban jelentek meg. Középiskolai magyar nyelvtanító könyvei négy évtized alatt számos kiadást értek. Szerkeszti 1896 óta a Magy. Tud. Akadémia Nyelvtudományi Közlemények című folyóiratát. Színnyomás: 1. a nyomdászatban, 1. Színesnyomás, 2. Sz., a textilanyagok festésének ama legtökéletesebb neme, amelynél a kész szövet, esetleg fonalak egyes helyein vagy pusztán mechanikai vagy egyúttal kémiai úton-módon egy vagy több színt állítunk elő, miáltal tarkázott felületeket nyerünk. Nyomtatni akármilyen textilszövetet lehet; legnagyobb mértékben nyomtatják azonban a pamutszöveteket (karton-nyomás), utána következik a gyapjú, a selyem-, juta-, len stb. szövetek nyomtatása. A Sz. első nyomaira már az egyiptomiaknál akadunk. Plinius leírja (Hist. nat.) azt az eljárást, mely a régi egyiptomiaknál szokásban volt. Az ő leírásából látjuk, hogy eljárásuk teljesen összevág azzal, mely manapság is a pác-festőanyagokkal (1. Pácok) való festésnél szokásos. Efféle (és indigóval megfestett) szöveteket találtak a régi egyiptomi múmiákon is. Indiában a legrégibb idő óta foglalkoztak Sz.-sal. Úgy látszik, ott alkalmazták legelőször a nyomtató mintákat, azaz fába vésett alakzatokat, amelyeket a festéklébe mártogattak s a szövetre reányomtak; igy állították elő az ú. n. khitákat (nyomtatott kartonszöveteket). Az indiai színnyomók mestersége atyáról fiúra szállt, s igy a Sz. is, mint Indiában minden mesterség, egy külön kasztnak a kiváltsága volt. Úgy látszik, hogy a Sz. tulajdonképeni hazája India. Ott fejlődött ki már igen régen az ú. n. bandhananyomás, a Sz. legkezdetlegesebb módja, amelyet még jelenleg is, az ország bizonyos részeiben, nagy ügyességgel gyakorolnak. A malájok nagy meg, S alatt keresendő! Amely szó Sz alatt nincs Színnyomás