Révai Nagy Lexikona, 18. kötet: Tarján-Vár (1925)

Ü, Ű - Üldöző görbe - Üldöztetési tébolyodottság - Üledék - Ülés - Ülési jegyzőkönyv - Ülésszak - Ülke - Üllő - Üllő - Ülnök - Ülőcsont - Ülőfürdő - Ülőgumó vagy fargumó - Ülőideg - Ülőidegzsába - Ülőkád - Ültetés

Üldöző görbe — 671 — Üldöző görbe. Ha valamely pont (az üldöző) úgy mozog, hogy sebessége folyvást egy másik, szintén mozgó pont (az üldözött) felé van irá­nyítva, akkor az általa leírt görbét Ü.-nek mondjuk. Üldöztetési tébolyodottság, 1. Tébolyodottság. Üledék (geol.), lat. sedimentum vagyis ülepített kőzet. Kétféle lehet: vagy a folyóvíz szállította durvább-finomabb törmelékeknek mechanikai módon való ü­lepítése, vagy pedig a különböző vizekben oldott állapotban foglalt anyagok kémiai kiválása folytán történt lerakódása. Ez utóbbi a praecipitatum. Ezek alapján vannak mechanikai és kémiai II.-ek. Ülés (lat. sedes), összejövetel közös tanácsko­zás és határozás céljából, így a parlament, a választmányok, egyes testületek s jelesül társas bíróságok üléseket tartanak. Ülési jegyzőkönyv, az ülésben résztvevők, az elnöklő, a jegyző nevének és általában az ülés le­folyásának megrögzítése céljából készített jegyző­könyv ; vannak oly jegyzőkönyvek is, amelyek bizonyos ügyben történt mozzanatot örökítenek meg, mint pl. a tárgyalási, tanúkihallgatási, eskületételi jegyzőkönyv. Ülésszak, az országgyűlés (nemzetgyűlés) egész (nálunk öt évre terjedő) tartamának egy-egy szaka. Az Ü. berekesztése és az új Ü. megnyitása az államfő leiratával történik. Ülke (Ulcani), kisk. Udvarhely vm. udvarhelyi j.-ban, (1910) 625 magyar lak. (Tr. R.) Üllő, nagyobb vastuskó, amelyre a kovácsmű­helyben a kovácsolandó vasdarabot fektetik; általában a fémtárgyaknak kalapáccsal való megmunkálására használják. A kovácsüllőnek közepén sima felszínű munkalapja, jobb és bal oldalán pedig kerek, illetőleg szegletes szarva van, mely utóbbin átmenő nyílás az üllő-betét vagy odor szárának bedugására való. Azt az üllőt, melynek kis munkalapja és két hosszú szarva van, szarvas üllőnek, azt, melynek gömbölyű feje van, marok-üllőnek, azt pedig, amelynek szélein négy­szögletes vagy kerek rovarékai, oldalán pedig ha­sonló alakú nyílásai vannak, mintaüllőnek nevez­zük. Általában a legtöbb fémiparágnak megvan a maga sajátos üllőalakja (fenék-, kovács-,bádogos-, fémfüstverő-, szegkovács-üllő stb.). Az üllő alá tett fatőkét üllőtökének nevezzük. L. Kovácsolás. — Üllő a fül anatómiájában, 1. Fül. Üllő, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. monori j.-ban, (1920) 5713 magyar lak., vasút-, posta- és táviróhivatallal és telefonállomással. Üllő régi lakott hely, 1690 táján teljesen el volt hagyatva, de csakhamar megtelepedett s a váczi káptalan birtoka lett.­­ Ülnök, némelyik testületi szervezetű hatóság szavazattal bíró tagjait nevezik így, így nevezték nálunk a kir. törvényszékek szervezése előtt a me­gyei és városi törvényszékek biráit, utóbb a keres­kedelmi és váltóügyek törvényszéki elintézésében résztvevő kereskedelmi II.-öt. Jelenleg a közigaz­gatás területén az árvaszékeknél és egyes ügyek­ben vannak ÜI.-ök. Ülőcsont (os isch­ii), a medence alkotásában részvevő, a medencecsonttal és a szeméremcsont­tal összeforrott csont, melynek hátsó alsó meg­vastagodott végére (ülő-gumó, tuber ischii) ülés­kor támaszkodunk. Az U. két szára hozzájárul a borított lyuk (foramen obturatum) képzéséhez. Ülőfürdő, a vízszintes talajon ülésnél legmé­lyebbre kerülő­ törzsrészek fürdetése megfelelő, alacsony szegélyű, támlával ellátott medencében (ülőkád) úgy, hogy a beteg térdei és lábszárai, va­lamint törzse a köldök fölött, vízen kívül vannak. Különösen altesti bántalmak (aranyér, vastagbél­hurut, vérbajok stb.) kezelésében használatos. Ülőgumó vagy fargumó, a majmok farán többé-kevésbbé kiemelkedő, élénkvörös, vagy kék­színű csupasz bőrrészletek. Az Ü.-k legszembe­tűnőbbek a cerkóf-majmoknál és különösen na­gyok a páviánoknál. Az emberszabású majmok közül csak a gibbonnak van igen kis II.-ja. A Szélesorrú majmoknak (Platyrrhini) egyáltalá­ban nincs ÜI.-juk. Ülőideg, 1. Ischiadicu­s. Ülőidegzsába (Ischias). Az ülőideg (nervus ischiadicus) neuralgiája, zsábája. Gyakran csú­fos eredésű, máskor cukorbaj jelensége, vagy az ischiadicust érintő más betegség, esetleg daganat következménye. Fő tünete az ülőideg mentén — vagyis a faron és a comb hátsó felszínén — föl­lépő igen heves fájdalom, amely különösen a csipő hajlításakor és a térd kinyújtásakor fokozódik. Gyógyítása: az alapbántalom kezelése, vagy csúz elleni kúra, megfelelő helyi beavatkozásokkal és fájdalomcsillapítás. Ülőkád, 1. Ülőfürdő. Ültetés. Ha a növényeket nem engedjük azon a helyen teljesen kifejlődni, ahol kikeltek, hanem más földbe helyezzük át, ezt az eljárást II.-nek nevezzük. A növényeket vagy csupán gyökérzet­tel ültethetjük el, vagy pedig úgy vesszük ki őket a földből, hogy a gyökérzeten földgomoly marad s úgy ültetjük el őket, mely utóbbi eset sokkal biztosabb az előbbinél. Földgomolyostól rendesen a cserepes növényeket szokták elültetni. A csu­pasz gyökerekkel elültetett növények sokkal ne­hezebben erednek meg, mert sokkal több nedvet párologtatnak el, mint amennyit felvesznek, minek következtében levélzetük elfonnyad, különösen száraz tiszta időben és csak bizonyos idő múlva üdül fel ismét annyira, hogy a növény új fejlő­désnek indul. Sokszor el is pusztulnak az így el­ültetett növények. Leveles növények ültetésére esti idő a legalkalmasabb, borult, esős időben azonban egész nap ültethetünk. A földből kiemelt növényeket lehetőleg gyorsan kell elültetni, hogy a gyökerek el ne száradhassanak. Ha sok növényt kell elültetni, tanácsos a földből kiemelt nö­vényeket árnyékos helyre tenni, földdel betakarni s meglocsolni. E.­után a növényeket meg kell ön­tözni. Fákat és cserjéket lehetőleg szintén föld­gomollyal kellene ültetni, hogy biztosabban meg­eredjenek. Minthogy azonban ez csak olyan fák­nál lehetséges, amelyeket eredeti helyük közelében akarunk átültetni, minthogy távolabb fekvő he­lyekre földgomollyal bíró fák és cserjék szállítása igen bajos és költséges volna: ezeket a növénye­ket rendesen csupasz gyökerekkel szokták ültetni oly időben, amikor a vegetáció még szünetel. Újabban nyáron is szoktak fákat és cserjéket ültetni, de ezeket nagyon óvatosan kell a földből kiemelni, hogy a gyökerek meg ne sérüljenek Ültetés

Next