Előre, 1962. július (16. évfolyam, 4563-4588. szám)
1962-07-01 / 4563. szám
2 600 baromfit nevelnek 100 hektáronként A Nagyszentmiklós rajoni Sándorháza község kollektív gazdaságának tagjai jó néhány éve foglalkoznak baromfitenyésztéssel. Évről-évre gyarapítják szárnyasállományukat. A kollektivista parasztok országos tanácskozásának felhívására elhatározták, hogy az idén a meglévő tojástyúkok számát 1600-ra növelik. Ennek érdekében az év folyamán 4.000 Rhode Island fajta naposcsibét nevelnek fel. Ezeknek egy részét, főleg a kakasokat 6 hónapos korukban egy kilós átlagsúlyban értékesítik a szövetkezet útján. Nevelnek még 1500 libát, amelyből 250-et alapállománynak hagynak meg. Az elkövetkező esztendőben ugyanis már 10.000 darabra szándékoznak növelni a baromfiállományt. Már ebben az évben elérték, hogy 100 hektáronként 600 baromfit tartanak a gazdaságban. A kollektív gazdaság baromfitenyésztő részlegén két asszony dolgozik. Mindkettőjüknek nagy tapasztalata van a baromfitenyésztésben. Gyakorlati tudásukat szaktanfolyamon bővítették elméleti ismeretekkel. Az idén még két másik asszonyt küld a vezetőtanács baromfitenyésztő tanfolyamra, így a baromfik gondozását, nevelését szakavatott, gyakorlott kezek végzik. Főleg a takarmányozásra fordítanak nagy figyelmet a gondozók. A szemes takarmányon kívül, amely kukorica, rozs, zab és ipari hulladékból áll, megfelelő mennyiségű ásványi anyagokat kapnak a szárnyasok. A gondos munkának természetesen megvan az eredménye. Tavaly például 1500 naposcsibét neveltek fel a gazdaságban és az elhullás mindössze 2,5 százalékos volt. A csirkék közül hat hónapos korukban 700 darab kakast értékesítettek a szövetkezeten keresztül. Az idén pedig már közel 100.000 lejt hoz a baromfitenyésztés a kollektivisták közös kasszájába. Nem csoda hát, ha a sándorházi kollektivisták szívesen foglalkoznak a baromfitenyésztéssel. Saját tapasztalatukból győződtek meg arról, hogy ez a jól jövedelmező mellékgazdasági ág állandó pénzjövedelmi forrást jelent a kollektív gazdaság tagjainak. BUDA MIHAI kollektivista A birladi golyóscsapágy-gyár nagy választékban termel csapágyakat a népgazdaság szükségleteire. Képünkön: Vasile Pascal csoportvezető és Constantin Nistor csiszoló a belső gyűrűk készremunkálásán dolgoznak (Agerpres foto, Gh. Frunza felvétele) Tegnapi postánkból • Napról-napra nő a CEC-betétesek száma a régen faipari komplexumban. A legfrissebb statisztikai adatok szerint a vállalat dolgozói eddig 65.000 lejt tettek a takarékpénztárba. A részlegek közül a hordókészítő üzem áll az első helyen, örömkeltő jelenség az is, hogy egyre inkább hatványozódik a fiatal betétesek száma, a hangszerüzemben például ők a legtakarékosabbak. Farkas Domokos • Pár napja adták át rendeltetésének Aradon, a helyi élelmezési tröszthöz tartozó Republica cukrászdát. A tágas, jól felszerelt és ízlésesen berendezett főtéri cukrászda máris a legforgalmasabb üzletek közé tartozik. Dávid Zoltán • A kézdivásárhelyi Március 8 kollektív gazdaságban lelkesen készülnek az aratási és betakarítási munkára. A gazdaság műhelyeiben szüntelen a munkázaj, s azt jelzi, hogy a meghatározott időre üzemképes lesz valamennyi gépi felszerelés és jármű. Erős Sándor • Nem lesz késés az új termés betakarításához szükséges felszerelések előkészítésében a bölöni (Sepsi rajon) Május 8 kollektív gazdaságban sem. Üzemképes eddig 4 cséplőgép, a gazdaság két traktora, 1 kaszáló gép, 1 motornajtásos gabonatisztító, stb. Tiszták, rendezettek a gabonaraktárnak kijelölt helyek és épül egy új gabonatároló is. Tök György • A margittai Bihoreana cipőgyár kultúrcsoportja sikeresen adta elő Szigligeti Ede A cigány című három felvonásos színművét. Bondor Ferenc A szebeni dolgozók kellemes órákat töltenek szabadidejükben a Jungerwald-on, ahova villamoskocsik közlekednek (M. Theodorescu felvétele) ELŐRE &&& füSSlik |Középloki „cigarettaszünet“ ! Szokássá vált akárcsak a dohányzás, hogy akkor vásárol az ember füstölni valót, amikor üres, vagy majdnem üres a cigaretta- s tárcája. Így dívott ez a Csík raroni Középlokon is, amíg be nem jött szokásba, hogy „Ne bontsdfel az utolsó csomagot, míg nem veszel még egyet !" Sőt, az is szokássá vált, hogy így búcsúzzanak el egymástól az ismerősök : „Vet-ttél cigarettát? Holnap péntek." Furcsának tűnik, de összefüggés van a plusz csomag és a pén- t tek között. Ezen a napon ugyanis csak délig tartják nyitva ajtajukat a középloki szövetkezeti boltok. ( Aki pedig nem volt előrelátó, meghet a szomszédhoz, ha ugyan szeencsével jár. ) Nem csoda, ha ezek után, gyakran emlegetik a dohányzók a szövetkezeti vezetőséget. S vannak , akik így érvelnek : „A négy bolt közül - felváltva - egy, péntek , délután is nyitva tarthatna." és bizony igazuk van ! " Szőke József munkás mm Ilbumjuk... Lönhard Miklós, Borosjenő.Közérdekűi észrevételei és javaslatai alapján a rajoni SANEPID intézkedett: 1. A Kőrös menti helységekben kijelölték a szemét tárolására szolgáló helyeket. 2 Közhírdetés formájában tájékoztatták a lakosságot a fenti intézkedésről és arról, hogy a Kőrösbe dobott szemét káros és szabályellenes . Lőrincz István, Vulkán: Az autóbusz közlekedésével kapcsolatban választ kaptunk a Hunyad tartományi néptanácstól. Az értesítésből kitűnik, hogy a Crividia és Vulkán között közlekedő személyszállító gépkocsi kicserélésére egyelőre nincsen lehetőség, de a szállító vállalat biztosítani fogja a jelenlegi gépkocsi rendszeres forgalmát. Veress István, Gyergyószárhegy. A fővárosi Electronica gyár elküldte az EZ/80-as rádiólámpát a gyergyói Lacul Rosu szövetkezetnek, hogy készülékét üzemképessé tehesse. És a termelékenység? (Néhány észrevétel a kolozsvári IOGCC munkájáról) Szerteágazó feladatokkal birkózik meg évről-évre a kolozsvári Városgazdálkodási és Építővállalat (IOGCC) munkaközössége: lakóházakat, középületeket tataroz, utakat épít és javít, különböző szerelési munkálatokat végez a város egész területén. A munkák minőségével a megrendelők nagy része elégedett. A vállalat dolgozóinak igyekezetét dicséri a Makszim Gorkij út kiépítése, az Állami Magyar Színház előtti tér kiképzése, a kolozsi fürdő korszerűsítése, a sétatéri tó partszegélyének rendbetétele és egyéb munkálatok elvégzése. Az elmúlt évben és 1962 eddig eltelt hónapjaiban a terv teljesítésében nem volt különösebb fennakadás. De a munkatermelékenység alakulásával egyáltalán nem lehetünk elégedettek: 1961-ben ugyanis 96 százalékos volt a teljesítmény, ez év első negyedében pedig csak 93 százalékos. S a helyzet áprilisban, májusban sem javult lényegesen. NAGYOBB TERET a gépesítésnek Tény, hogy sok objektív nehézséggel kellett szembe néznie az IOGCC munkaközösségének. Kifogásolható az anyagellátás, zavart okozott az is, hogy év elején — a megrendelések késése miatt — nem dolgozhattak teljes erővel, azután meg „visszajött“ a tél s ez fékezte a munkálatok haladását. Persze nem lehet minden bajt objektív nehézségekkel magyarázni. A valóság , a termelékenység lényegesen nagyobb lehetett volna, ha a vállalat vezetősége rendszeresebben foglalkozik a nehéz munkálatok gépesítésével, a bankkölcsönök hasznosításával, az újítómozgalom fellendítésével, a munkatelepek állandó műszaki ellenőrzésével, a fegyelem megerősítésével. Nem mondhatjuk, hogy ezen a téren semmi sem történt, hiszen nemrégiben gépesítették az oltott mész autóba rakását, ezáltal egy gépkocsi megtöltése az eddigi 3/4 óra helyett alig tíz percig tart. A csatornázási és vízvezetékszerelési munkálatok elvégzéséhez szükséges betonelemek előállítására külön kis műhelyt rendeztek be. Megemlíthetjük a cement veszteség nélküli és gyors szállítására szolgáló kontainer- rendszer meghonosítását, szétszedhető kőműves- és festőlétrák beszerzését és egyebeket, amelyek hozzájárultak a munkálatok könnyebb és gyorsabb elvégzéséhez. TÖBB FIGYELMET AZ ÚJÍTÁSOKRA Mindezek azonban igen kevésnek bizonyultak a munkatermelékenység terén észlelt lemaradás megszüntetéséhez. A vállalatnál nem fordítanak kellő gondot az újításokra. Az idén mindössze 9 javaslatot jegyeztek be a műszaki kabinetben, de a kilencből egyet sem intéztek még el végérvényesen. A lassú ügyintézés, a sok huzavona azután kedvét szegi az újítóknak. A vállalat vezetősége kidolgozta ugyan az újításokra vonatkozó tématervet, amely 26 fontos célkitűzést határoz meg, de nem népszerűsítette kellőképpen a célkitűzéseket, nem irányította e feladatokra az újítók figyelmét, így azután csodálkozhatunk-e, hogy a 26 feladatból még egyet sem oldottak meg ? KISIPAROS MÓDSZEREK Pedig a gépekre, a korszerűbb megoldásokra, a jobb munkafeltételekre — egyszóval a kisiparos módszerek felszámolására — nagy szükség lenne a kolozsvári Városgazdálkodási és Építővállalat munkatelepein. Az asztalosok elmondják, hogy nyers a deszka, amelyből dolgoznak. A vállalat létesíthetne szárítót — erre bankkölcsönt is kaphatna, mégis hosszú ideje húzódik a kérdés rendezése. S mindezt a termékek minősége sínyli meg. Ugyancsak az asztalosok kifogásolják, hogy elavult módszerkkel, kézzel végzik az ajtók, ablakok csiszolását, holott egyszerű, könnyen üzembe állítható csiszológéppel lényegesen könnyebb és gyorsabb lehetne a munka. Nem kielégítő az útépítő és javító részlegen sem a munkálatok gépesítése. Ezzel szemben a városi néptanács hasonló profitn útjavító részlegének értékes gépparkja van, amelyet nem mindig használnak ki teljes kapacitással. Célszerű lenne — hangoztatják a dolgozók — ha ez a két, külön vezetés alatt álló részleg egyesülne. A városi néptanács végrehajtó bizottságának és a vállalat vezetőségének tanulmányoznia kellene ezt a termelékenység növekedése szempontjából igen jelentős kérdést. A termelékenység növelése azonban nem csupán a gépesítéstől függ. A vállalat festői panaszolják, hogy kevés az álláslétra, amiatt késve végezhetnek el bizonyos munkákat Máskor bonyodalmakat okoz az állásdeszkák késedelmes beszerzése, a szállító eszközök gyenge kihasználása és így tovább. A MUNKANAP KIHASZNÁLÁSA A termelékenység emelésének fontos előfeltétele a jó munkaszervezés. Nos, ezen a téren az IOGC- nél éppen olyan sok még a tennivaló mint a műszaki fejlesztésben Tervszerűsítési hibák és a megrendelőkkel való együttműködés fogyatékosságai miatt egyik másik munkacsoport órákat, sőt napokat veszít, mert — úgymond — nem érkezett meg a kilincs, a zár, az ajtósarok vagy a kopáscserép és egyéb nélkülözhetetlen anyag. A fentiekből is látható, mennyire fontos feladat lenne a munkatelepek rendszeres ellenőrzése, jobb műszaki irányítása. A mesterekre, csoportvezetőkre, normatőrökre és munkafelmérőkre hárulna ezen a téren sokkal körültekintőbb feladat. Nagy részük igyekszik is ezt teljesíteni lelkiismeretesen, baj viszont, hogy ezek a szakemberek idejük nagy részét a vállalat irodáiban töltik ahelyett, hogy a munkahelyeken segítenének a problémák megoldásában. Reggel, munkakezdéskor és délután munkavégzéskor különösképpen érződik hiányuk egyes munkahelyeken. S a gyenge ellenőrzés azoknak a malmára hajtja a vizet, akik bizony még hadilábon állnak a munkafegyelemmel s akiknek az önérzetét nem bántja, ha egy-, esetleg másfélórás késéssel kezdenek munkához. Amint a vállalat vezetőségének egyik ellenőrző körútján kiderült, a munkanap jobb hasznosítása olyan nyilvánvaló tartalék, amelyet a jövőben sokkal inkább figyelembe kell venni. A műszaki rajzok alapján készül el a munka — magyarázzák a kőművesek, köztük Békési György csoportvezető. Viszont elég sok rajz a gyakorlati lehetőségek ismerete nélkül lát napvilágot. Ez is sok hiba, késedelem forrása. Jó lenne ha — a munkások javaslatait figyelembe véve — a vállalat szakemberei, tervezői szorosabban együttműködnének a csoportvezetőkkel, a munkásokkal és a kivitelezés megkezdése előtt megtanácskoznák az elvégzendő munkát A fentiekben csupán néhány, a termelékenység növelésére vonatkozó lehetőséget említettünk. A vállalat vezetői s a dolgozók bizonyára kiegészíthetnék ezeket újabb, még hatásosabb megoldásokkal S ha ebben a városi néptanács végrehajtó bizottsága is segít (hiszen városi vállalatról van szó), akkor év végéig a termelékenység terén észlelt lemaradásból jócskán tördhetnek az IOGCC dolgozói. OROS GYÖRGY Két fiatal grafikus A grafika hónapja kezdeményezése úgy látszik, nem szűnt meg a kiállítás bezárásával: a Képzőművészeti Alap Magheru-úti kiállítótermében két fiatal grafikus: Gheorghe Bojan és Marcel Chirnoaga metszetei, litográfiái, aquafortéi láthatók s a látogató azonnal vásárolhat is belőlük. A grafikus mindig riporter egy kicsit: kiállítása az országjárás utijegyzete. Mégpedig azon frissiben gyűjti a valóság képeit a jegyzetfüzetébe s a valóság művészi lepárlásához nincs szüksége hosszú várakozásra. A jelen frissesége árad Gheorghe Botan és Marcel Chimpago kiállításából is. Nem a közelmúlt, hanem a legmaibb ma határozza meg döntő többségében a kiállítás anyagát. De úgy hogy évek múlva, későbbi nemzedéknek is képet tud adni a máról. Botan meglehetős darabos, robusztus metszetei a modern ipari táj, az ember alkotta tárgyak, gépek, épületek szinte mértani harmóniájának bűvöletében fogantak. Chirnoagánál a modern ipari táj, vagy a modern tengerpart — a kikötő, a halásztelep, vagy a strand — az ember környezete. Nagyon mai művészet az övé, bár emberábrázolása őrzi a klasszikus arányokat, tisztaságot és harmóniát. Nagy, robusztus, szépen formált, erős embereket ábrázol munka és pihenés közben érzőn, szeretettel áthevítve. Az embernek ipari tájjal való bensőséges kapcsolata az egyik legmegkapóbb dolog Chirnoagánál. A Vizák című képen a teherautó harmonikus szépséggel illeszkedik a mozgalmasan dolgozó emberek s az elejtett nagy halak zárt kompozíciójába. A Varsákon a hatalmas köteg háló, amit az emberek a vállukon visznek, oly szép vonalvezetésű, mint a kínai metszetek népünnepélyein a kígyózó sárkány, amit szintén nyolc-tíz ember visz és mozgat. A Szerelmesek egy napraforgó tövében ülnek, mögöttük pedig két autókerék látszik, — a fiú nyilván traktorista vagy sofőr, — de az autógumi cikcakkos felülete, ahogy a művész szeme látja, szépségében vetekszik a napraforgó ugyanolyan cikcakkos szirmú virágával. Az arcok többnyire Chirnoagánál sem egyéniek. Mintha ugyanazzal az egykét modellel dolgozna. De a test mozgásával nagyon-nagyon sokat tud kifejteni modelljeinek lelkiállapotából, jelleméből, életöröméből, új emberi mivoltából. Semmi keresett formabontó modernkedés nincs ezeken a képeken, de modernek, mert a kor szelleme, levegője árad belőlük. HALASZ ANNA Kultúrmunka a mezőgazdaság támogatására RÍMNICU SARAT A Rímnicu Sarat rajoni (Ploiesti tartomány) könyvtár a legújabb mezőgazdasági könyveket, ajánló jegyzékeket küldött postán 35 rajonbeli kollektív gazdaság 550 brigádosának és csoportvezetőjének. GYERGYÓ a rajoni pártbizottság kezdeményezésére Gyergyó rajonban két brigád alakult a rajoni kultúrház és a rajoni könyvtár aktivistáiból. A brigádok részletesen kidolgozott kiszállási terv alapján látogatják a falvakat. A kiszállás időtartama egy-egy községbe legalább három nap. Ez idő alatt a brigádok minden tagja egy-egy mintarendezvényt is szervez az illető helység művelődési aktivistáinak közvetlen módszertani irányítása céljából. Gyergyóalfaluban például olvasói értekezletet rendeztek a folyamatban levő mezőgazdasági munkákkal összefüggő agro-zootechnikai szakkönyvekről. GERNYESZEG 5763 kötetet kölcsönzött ki az év első öt hónapjában a gernyeszegi könyvtár 920 olvasója. A könyvtár olvasói közül 500 munkás és kollektivista. Rendkívüli figyelmet fordítanak a könyvtári tömegrendezvényekre. A rajoni könyvtár támogatásával a művelődési otthonban könyvkiállítással egybekötött értekezletet rendeztek a mezőgazdaságban dolgozó élolvasókkal. A könyvtár megszervezte négy agrotechnikai könyv ismertetését, két könyvkirakatot állított és számos könyvajánló jegyzéket készített kollektív gazdasági elnökök, brigádosok és élenjáró kollektivisták számára. BOTOSANI Kultúraktivisták szemináriuma. Botosaniban májusban megrendezték a kultúrotthonigazgatók és a könyvtárosok szemináriumát. Ez alkalommal a buceceai községi könyvtárban tapasztalatcserére került sor, a következő témáról: „A könyvtár hozzájárulása a községünkben kollektív gazdaság állattenyésztési részlegének fejlődéséhez“ Ortania Cadariu könyvtárosnő a könyvtárban alkalmazott munkamódszerekről beszélt. A könyvtárosok ezután megtekintették „Az agrotechnikai könyv segíti a termelést“ című kiállítást. A továbbiakban a rajoni könyvtár dolgozói előadást tartottak Az agro-zootechnikai könyv terjesztésének módszerei és A tizedes osztályozás és a könyvtári katalógusok szerkesztése címmel. 1962. július 1.– vasárnap A Kros kalandjai című érdekes szovjet film az ifjúság nevelésének kérdéseit veti fel. Képünk egy jelenetet ábrázol a filmből Műalkotás — hétköznapi használatra iparművészet, amely nem a múzeumok, hanem az emberélet mindennapos szépsége számára dolgozik. Szépül a gyári textil, nagy az emprimé-választék —, de ugyanakkor megjelennek a Képzőművészeti Alap boltjának kirakataiban Gratiela Stoichita kézzel festett nyári ruháravalói. A gyárak és a népművészeti szövetkezetek szériában gyártják, készítik a klasszikus, antik mintákat őrző gépi perzsát , a vidékről vidékre változó népi szőttes szőnyegeket, — de Mimi Podeanu, az oly változatos népi szövési eljárások, az olténiai, erdélyi és bánáti technikák szintézisével s cserélgetésével, hagyományos minták s modern művészi látásmód összefonódásával alkot új, egyéni, szép faliszőnyegeket. Ella Cancicov pedig a bőrdíszművességet emelte a művészet rangjára, albumai, dobozkái s övei méltán kerülnek kiállításra. Az élet követeli meg, a növekvő jólét, műveltség, igényesség, az ország népét átfogó életöröm teszi szükségessé a használati tárgyak művészi kidolgozását. A rövid idővel ezelőtt még hetipiacokon, vásárokon burjánzó ízléstelen giccs, a „kapu alatti“ festők rossz képei, a kontárkéz-rajzol, nyomtatott falvédők, diványpárnák, — most kiszorulnak, kiszorítják őket az ízléses, művészi készítmények, amelyeknek nagy bőségében s sokféleségében válogathat a vásárlé. Ez is a fejlődő igény és ízlés is a kultúrforradalom egyik — nem is csekély fontosságú — állomása. B. A. A három művésznő: Gratiela Stoichita, Mimi Podeanu és Ella Cancicov kiállításán nem képek, szobrok láthatók, hanem használati tárgyak, otthonunk és öltözködésünk szépítői. Nagy teret nyert művészeti életünkben az Nyári turnék előtt Megkezdődött a nyári színházi évad. A fővárosi Herástráu, a Libertatii, az Augusztus 23, a Nicolae Balcescu parkok nagy befogadóképességű nyári színházai, arénái már megnyitották kapuikat. Valamennyi fővárosi színház előadás-sorozatokat rendez repertoárjának legsikerültebb darabjaiból, s a fővárosi előadásokon kívül vidéki előadásokat és körútokat vett tervbe. A fővárosi Opera- és Balettszínház a tengerparton rendez ének- és balett-esteket. Ugyancsak a tengerparton vendégszerepel két hétig az Állami Operettszínház is. Az I. L. Caragiale Nemzeti Színház ugyancsak a tengerparti üdülőhelyeken Moliére vígjátékát, a Scapin furfangjait és I. Stock szovjet szerző Horgonyok tere című színművét játssza A Lucia Sturdza-Bulandra Színház több erdélyi városban és Bákó tartományban vendégszerepel AI. I. Stefănescu Forró kamra és Tennesee Williams Üvegfigurák című darabjával, augusztusban pedig a tengerparti fürdőhelyeken Jean Sarment Mamouret című darabját játssza. A mezőbergenyei (Maros-Magyar Autonóm tartomány) művelődési otthon rendszeresen megtartott mozielőadásainak állandóan sok a látogatója. Ehhez Szabó Balázs mozigépész lelkiismeretes munkája is nagyban hozzájárul | MENET KÖZBEN * IVerejték-költészet! 8 8 8 Merész és időszerű feladatra 8 gvállalkozott Jancsik Pál amikor jj |a verejtékről írt verset (Utunk 25. 8 gszám). Nagy és veretes hagyomá 8nya van a költészetben az emberi jj 8 erőfeszítés jellegzetes kísérőjéről 8 gszóló verseknek. Többek között | 8 Ady Endre és Juhász Gyula éneg |kelték meg az emberi munka 8 gnagyságát és szépségét éppen a | 8 verejték motivumból kiindulva.« | Abban a korban, amikor a két g 8 költő-előd verseit írta a verejték 8 8„szent festék, mellyel az egekre? ij lázadó, nagy képeket festünk" s g .s amikor még csak a történelem 8 8 menetrendjén szerepel az „új ál- jj lomás, hol mást nem látni mint g 8 munkásokat". Lássuk ám mi újat 8 jj mond a fiatal költő, aki már erről jj jj az új állomásról írja versét az 8 8 emberi alkotómunkát jelképező jj ? élettani jelenségről. g g Mit mond a költő a munka, ij- 8 sietve a verejték új jellegéről ? Azt, jj hogy az ember a maga és társai jj 8 javára újjá és hasznossá formálja 8 8 az anyagot. Igen ám, de ez e jj mindössze két sor a költemény- jj 8 ből (s nem is a legsikerültebb), a jj többi pedig szép és ügyes meg- 8 jj ismétlése az elődök gondolatai-jj 8nak. Több verejtékezéssel talán 8 jj megváltozott volna az arány és a jj 8 jelenre fordított nagyobb figyelem . 8 minden bizonnyal több eredetisű gondolatot sugalmazott volna a jj 8 költőnek. Ez nagyobb teljesítmény g 8 lett volna mint a már megfogal 8 8mazott gondolatok új költői kön- jj 8 tösbe ültetése. „A verejték a mun- 8 8 ka tiszta tükre, a munka mélytüzű jj 8 költészete, melyben a maga szén- jj 8ségére ismer". Kár, hogy ez gon- 8 g dolat, mely megsejteti a szabad jj 8 munka költői szépségét nem térsége sül ki korunk jellegzetes emberi 8 8 tartalmával, egyebek között azzal jj 8 is, hogy „a tudós papírra vetett g jj gondolata", melyről Jancsik Pál 8 8 ír, ma azt szolgálja, hogy az em- jj 8 béri munka hűséges kísérője, a ve- 8 jj rejték, minél ritkábban jelentkez- 8 8 ték, s ahol lehet, hűtlenül hagyja jj 8 el szülőjét. Hiszen a munkában iőj nem a verejtékezés, hanem az al- 8 8 kotás a szép és örök. 8 8 KOVÁCS JÁNOS 8 8 8 6 O ZENEI HÍREK • Gherase Dendrino a művészet érdemes mestere, kétszeres , állami díjas zeneszerző jelenleg a Szovjetunióban tartózkodik, ahol részt vesz operettje, a Lysis- s trata bemutatójának előkészületein. Az operett először Odesszában, majd Leningrádban és Moszkvában kerül színre. Gherajise Dendrino előreláthatólag három hónapig marad a Szovjet-unióban. • A fővárosi Állami Opera- és Balettszínház szombaton este • nagy sikerrel mutatta be Richard • Strauss Rózsalovag című vígope- ráját. A zenekart Mihail Bredi- • ceanu érdemes művész, az opera igazgatója vezényelte. ■■