Előre, 1963. augusztus (17. évfolyam, 4898-4923. szám)

1963-08-01 / 4898. szám

2 EREDETI TUDAKOZÓDÁSI MÓDSZER A nagybányai autóbusziroda pénztára előtt hosszú sor kanyarog. Valaki Ombódra kér jegyet. — Azt mondja meg kérem, hogy melyik autóbuszra kér jegyet ? — A Szatmárra menőek közül arra amelyik érinti Ombódot. A pénztáros hangja nem türelmetlen csak közömbös. — Kérem a következőt. A sor már nyomul is előre. — De kérem, tessék adni jegyet. — Forduljon előbb a tudakozó irodához. A szomszédos ablak felirata útbaigazít. — Kérem, melyik Szatmárra menő autóbusz érinti Ombódot ? — Én azt honnan tudjam ? — Hát Ombód még sem eldugott falu, Máramaros tartomány egyik legjobb kollektív gazdasága van ott. ... Az utas visszafurakodik a jegypénztárhoz. — A tudakozó iroda nem ismeri a járatokat. El kell utaznom kérem. A pénztáros nem türelmetlen. — Tessék egyenesen a sofőrökhöz fordulni. Kint állnak a kocsik, a vezetőik útba tudják igazítani. Ez legalább biztos. Az elképedt utas körülnéz, de senki nem árulja el a legkisebb meglepetést sem. Úgy látszik, ők is így tudakozódtak. Kimegy. A kocsik ott állnak lezárva. Vár. Vár egy félóráig, nem jön egy sofőr sem. Elintézi az apróbb bevásárlásait, visszatér, még mindig nincsenek ott a Szatmárra menő kocsik vezetői. Türelmét vesztve a pénztároshoz fordul újra. — Önöknek kötelességük ismerni a menetrendet. Csak nem fogja az utas órákig lesni a sofőröket ? — Krassóig adhatok jegyet. A további járatokat nem ismerem. Kérem a következőt. A következő odapréseli magát. — Kiskolosig egy jegyét. A pénztáros gépiesen ismétli. — Melyik járatra. Az utas kedélyes. • — A megfelelőre. — Apáig adhatok. — Apáig ? Apa a Szamos másik oldalán van. — Forduljon kérem a tudakozó irodához. — Kiskolos ? — kérdi a másik ismerős hang. — Azonnal. Kinéz az ablakon. — Nem tudom. — Ahhoz hogy ne tudja ki kellett nézni az ablakon? — kezd heveskedni az utas. — Csak azt néztem hogy nincs-e itt véletlenül egy sofőr. (bj) KUTYAFIAZTAID - VARRODÁBAN ? Ugyanbiza, hogy került az oda ? Márpedig ott van ! Ott, a Csanádi női varrodában. Nem hirtelen történésről, vagy váratlan esetről van szó. A fiaztatók hosszú évek során és sok ember szeme láttára alakultak ki. .. Kutyatenyészet persze nincsen a varrodában, — csupán átvitt az értelmezés. De — mint mondani szokás — ha a csizmának nincs mit keresnie az asztalon, kutyafiaztató se kellene egy varrodában még átvitt értelemben sem. És mégis létezik belőlük vagy húsz, tán huszonöt is, az itt dolgozók nem kis bosszúságára, akik valósággal botorkáznak közöttük. Hogy kerültek mégis oda ? Hát.. . lettek. Lassan, de biztosan kialakultak az évek során, gyakorlatban bizonyítván, hogy a deszkapadló sem örök. Először csak kopogatott, aztán hasadozott, majd morzsolódott és végül — a sepregetés következtében — kikopott a homok is, így lett a gödör. Azaz a kutyafiaztató, mert így nevezik a Csanádiak. Ebből persze többféle kellemetlenség is származik, s olykor a vendéget, mármint a megrendelőt is érintheti. A minap például egy ilyen beszélgetés zajlott le: Vendég: — Majdnem túl rövid lett a szoknyám... Egységfelelős: — Az nem lehet, drágám, mi nagyon óvatosak vagyunk. .. Vendég: — Tessék megmérni... Egységfelelős : (Mér) — Hm... tényleg. Maga, kedvesem, féllábbal biztosan a kutyafiaztatóban állhatott, amikor a méretet vettük. Csakis így történhetett... Nahát! 11 Ezután már azt is lesnünk kell, hogy a vendég hol tartja a lábát... Ha nem másért, de határozott „méretek” vétele céljából ellátogathatna már a Csanádi női varrodába a nagyszentmiklósi kisipari termelőszövetkezet vezetősége is (hozzájuk tartozik). Javasoljuk hát e látogatás hamarosan történő megejtését... Jámbor József levele nyomán HAJAS MARGIT Főiskolások termelési gyakorlaton A bukaresti és iasi vegyipari fakultások 220 diákja folytatja nyári gyakorlati munkáját a borzesti vegyipari kombinátban. Cézár Turturita, az elektrolízis részleg volt munkása és Paraschiva Pintilie, a kombinát központi laboratóriumának volt munkásnője, mindketten a iasi vegyipari fakultás másodéves éltanulói, éppen azokon az osztályokon végzik gyakorlati munkájukat, ahol azelőtt dolgoztak. A diákok jegyzeteket készítenek a technológiai folyamatokról, az automatizálásról, a munkavédelemről, a laboratóriumi gyakorlatról stb. A diákok munka után kirándulnak a környékre, részt vesznek közérdekű akciókban, a művelődési és sporttevékenységben. Szedik az erdei gyümölcsöt A hegy- és dombvidékeken javában szedik az erdei gyümölcsöt. Az 1250 központ eddig csaknem 4000 tonna gyümölcsöt, többek közt 1300 tonna áfonyát, 1100 tonna málnát, valamint több mint 630 tonna gombát vett át. Az eddig begyűlt mennyiség 73 százalékkal nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. (Agerpres) Hogy még változatosabbak legyenek a hétvégi pihenőnapok, a szaktanács a városi IMSZ bizottsággal, a művészeti és művelődésügyi bizottsággal, valamint a városi sportklubbal karöltve több akciót szervezett a nyár folyamán. Kulturális és sportvasárnapokat, ifjúsági karneválokat, sport- és turistaversenyeket bonyolítunk le a következő vasárnapokon. A „Vidám utasok" program, a szabadtéri filmvetítés, a szellemi torna csakúgy, mint a sportversenyek, ezer meg ezer fiatal pihenőnapját teszik kellemessé, gazdaggá és tartalmassá. A jól töltött hétvége egész héten át meglátszik munkakedvükön és termelési eredményeiken. ELŐRE Szocialista vegyiparunk egyik büszkesége: a navodari szuperfoszfát és kénsavgyár (Foto Agerpres — A, Pasat felv.) A közös kirándulási hagyomány Brassóban, nagy iparvárosunkban szokás, hagyomány a hétvégi kirándulás. Vasárnaponként már napkeltekor dolgozók ezrei veszik a hátizsákot és indulnak családjukkal együtt, barátaik, vagy munkástársaik társaságában a várost ölelő hegyek, dúslombú erdők, árnyas völgyek, hűs folyóvizek és hegyi tavak felé. Kirándulókkal zsúfolt társasgépkocsik kapaszkodnal a Brassó-Pojána-i szerpentineken, gyalogos turisták végeláthatatlan sora között. Vidám zaj veri fel a Nova park, a Malomdombok, a Tömös völgye, a rozsnyói Várvölgye csendjét, ifjak és meglett férfiak, lányok és családanyák élvezik a napfényt, az egészséges, tiszta levegőt, a szabadban való barangolást, s azt a pihenést, amelyet az otthonosan berendezett, ételt-italt bőven kínáló menedékházak, hegyi vendéglők, éttermek nyújtanak. Milyen jó is az esztergapad, az elektromos kemence, a szövőgép, a rajzasztal vagy íróasztal mellett becsülettel ledolgozott munkanapok után pihenni, szórakozni, a természet szépségeiben gyönyörködni és erőt gyűjteni a következő hétre. A népi hatalom éveiben egyre nagyobb hangsúly tevődött és tevődik Brassóban — csakúgy, mint más helyeken a kirándulókról való gondoskodásra is. Ez mint fontos feladat szerepel a városi szaktanács és a szakszervezetek programjában. Hétvégén külön autóbuszjáratok indulnak a közkedvelt kirándulóhelyekre, több kocsit állítanak forgalomba, hogy a kirándulók minél hamarabb kijuthassanak a szabadba. Írta: MILEA SEPTIMIU a Brassó városi szaktanács elnöke A dolgozók szellemi felüdülését a legváltozatosabb kulturális, művészi, nevelő és szórakoztató rendezvénnyel biztosítják a szakszervezetek. A Traktorművek, a Steagul Rosu teherautógyár, a Metrom, a Hidromecanica S a többi nagyüzem minden vasárnap elküldi műkedvelőit a kirándulóhelyekre, hogy színvonalas, szórakoztató műsorukkal lépjenek fel az állandó, vagy rögtönzött szabadtéri színpadokon Ezek az élénk és változatos előadások külön vonzerőt gyakorolnak és egyre több hívet szereznek a szervezett kirándulásoknak. Rendkívül népszerűek a városi szaktanács által szervezett városkörnyéki majálisok. A közelmúltban Brassó-Pojánán, a Nova parkban, a zernyesti Gura Riului-on, a predeáli parkban és a rozsnyói Várvölgyében rendeztünk majálisokat. Ezek az ünnepségek vidám műsorokkal — amelyeket a helyi művészi alakulatok nyújtottak — felejthetetlen élményt jelentettek a dolgozóknak. Nemrégiben a Csukás havas gyönyörű fennsíkján, a Babarunkán erdei ünnepséget szerveztünk a fakitermelő vállalat munkásai részére. Eredetileg 300 részvevőre számítottunk. Ám, amikor híre ment, hogy az erdei ünnepségen az Electroprecizie villamosipari üzem sok sikert aratott művészi alakulatai fognak szerepelni, vagy másfél ezer kiránduló jött el megnézni a szabadtéri előadást. Ma már lehetőség van arra, hogy mindazok, akik vágynak utazgatni, új tájakat, városokat látni, megismerhessék hazánk szépséges vidékeit, természettudományi és történelmi nevezetességeit, ugyanígy a nagy építkezéseket, új létesítményeket, szocializmust építő népünk nagyszerű megvalósításait. A megismerés és ismeretszerzés tömegigényként jelentkezik. Ennek az igénynek a kielégítéséből is részt vállalnak a szakszervezetek. Úgy szervezik meg az ONT Carpati kirándulásokat, hogy az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói lassankint az egész országot megismerjék. Vasárnap hajnalban különvonatok, autóbuszkaravánokúszik a dolgozókat a főváros grandiózus új építményeinek és sokféle nevezetességeinek megtekintésére. Kirándulásokat szerveztek ezen a nyáron többször is a békési vízierőműhöz, Onestire, a borzesti hőerőműhöz. Ezrek látogattak el Doftanára, és megint ezrek a bukaresti Párttörténeti múzeumba. Célunk az, hogy állandóan növekedjék a nagyszabású közös kirándulásokon részvevők száma, minden dolgozó ismerje meg az országot amelynek szépsége, kincse és gazdagsága az övé. A BÁNYÁSZNAP TISZTELETÉRE A Bányászok Napja és augusztus 23. tiszteletére a petrillai szénelőkészítő dolgozói kiegészítették év elején tett versenyvállalásukat. Míg az első félévben az engedélyezett önköltségből 220 000 lejt sikerült megtakarítani, a második félévre újabb 365 000 lej megtakarítást vállaltunk. Ugyanakkor év végéig 12 000 tonna brikettet akarunk gyártani terven felül. Ghéorghe Ecobescu technikus 45 000 TONNA SZÉN A Bányászok Napját az eddigieknél is szebb termelési sikerekkel köszöntik a lupényi bányászok. Év elejétől már 45 000 tonna terven felül kifejtett szenet küldtek a felszínre. E mennyiségnek több mint a felét, 25 000 tonnát a III. szektor bányászbrigádjai fejtették ki a számukra előirányzott mennyiségeken kívül. A termelékenyebb munka révén és a fémdúcolás mind szélesebb körű alkalmazásával ebben az évben már 1 500 000 lejt takarítottak meg a bánya dolgozói. Avram Mica bányafelügyelő CSÖKKENT A SELEJT ÖNTÖDÉNKBEN Jól szervezett Szocialista versenyünk hatása iegmutatkozott nem csupán a tervfeladatok mennyiségi túlteljesítésében, hanem ugyanúgy a minőség javulásában is, nemkülönben a munka termelékenységének növekedésében. Év eleje óta a petrozsényi bányagépjavító műhelyekben a munka termelékenysége sokkal nagyobb arányban növekedett, mint ahogyan ezt a terv ttutatószáma előírta s jelenleg a tervszerűsítettnél 24 százalékkal nagyobb termelékenységgel dolgozunk. Ezáltal össztermelési tervfeladatainkat 15 százalékkal túlteljesítettük és az önköltség közel 3 százalékkal alacsonyabb az engedélyezettnél. Szerepe van ebben, hogy az acélöntödében a selejt 5,8 százalékra, a vasöntvényeknél mindössze 3,2 százalékra csökkent. A gépműhelyekből úgyszólván mindig kifogástalan alkatrész kerül ki; itt a selejt félévi átlaga mindössze 0,08 százalék. A nagyobb termelékenység s jobb minőség tette lehetővé, hogy az év eleje óta könyveltségünk az önköltség nyilvántartásába 1 079 000 lej megtakarítást jegyezhessen be. A Teofil Chis vezette lakatosbrigád és a villanyhegesztők — Stef Farmati, Constantin Spinu, Sofica Umerel, Alexandru Munteanu és Victor Lupu a munkahelyek jobb megszervezése révén meggyorsították az egyes műveletek elvégzését és javasolták, hogy ennek megfelelő munkaidőt állapítsanak meg. Ezáltal újabb évi 79 000 lej megtakarítása válik lehetővé. Ioan Bertoli technológus A TERVFELADATOK TÚLSZÁRNYALÁSÁVAL KEZDTÜK A MÁSODIK FÉLÉVET Egész évre tett versenyvállalásaink alpján kiváló termelési eredményeket értünk el az első félévben, júliusban azonban még ennél is jobban haladtunk előre. A kaláni Vasművek kohóüzeme átlag 20 százalékkal teljesítette túl július első heteiben tervfeladatait; a két kohó közül az 1-es számú vezet a versenyben. A javulást főként annak a műszaki intézkedésnek köszönhetjük, hogy a kohókba most nagyobb nyomással fuvatják be a meleg levegőt, tehát könnyebben elérhető a szükséges olvasztási hőmérséklet s egyúttal csökken a kokszfogyasztás. Az öntödékben is javultak a teljesítmények. Kivált a gépalkatrészek, fürdőkádak, fűtőtestek és hengerek öntői mintegy egyharmaddal több öntvényt adtak át, mint amennyit a terv előírt. Mindenekelőtt a minőség további javítása most a szocialista verseny legfontosabb célkitűzése. Év végéig e téren is lényegesen további javulást akarunk elérni. Kraszka József Üzemi levelezőink írják Csökken az önköltség, túlszárnyaljuk a tervet Kedvelt kirándulóhely Brassó tartományban Vízakna. A hétvégi kirándulókon kívül természetesen sokan töltik Itt szabadságukat is (P. Cozia felvétele) ICA-382 és ICA-416 babfajták A Központi Mezőgazdasági Kutatóintézet kísérleti állomásai ebben az évben szaporították az utóbbi években kinevelt Ica—332 és Ica—416 új babfajtákat. A biológusok az új fajtákat egyéni szelekcióval bánáti fajtákból nevelték ki; ezek 10—12 nappal hamarabb teremnek, mint a rajonált fajták, jobban ellenállnak a betegségeknek és a szárazságnak, egyben hozamuk is nagyobb. Az új babfajták fehérneműért, gyorsan főnek és jóízűek. Átlaghozamuk 20—30 százalékkal volt nagyobb, mint az ismert fajtáké. Kedvező időjárási viszonyok mellett a hozam meghaladta a hektáronkénti 2000 kilót. Az intézet szakemberei kinevelték ezenkívül az Ica—4 és Ica—51 fajtákat, amelyeket most kezdenek szaporítani a kísérleti állomásokon. A kísérleti állomásokon a jövő évre 600 hektár bevetésére szükséges vetőmagot állítottak elő, ami azt jelenti, hogy országos viszonylatban a babtermesztésre szánt területek legkevesebb 25 százalékán ilyen fajtákat lehet termeszteni. Most próbálnak ki nyolc másik babfajtát, amelyek közül a legjobb hozamúakat a következő években kezdik termeszteni. (Agerpres) Tapasztalataink a sertéstenyésztésben és hizlalásban — Az Afumati-i állami gazdaság munkamódszereiből — (folytatás az 1. oldalról) hanem a kocákat a vemhesség alatt kibendesítjük, hogy képetekké tegyük őket a szoptatás alatti fokozottabbra Ezt a takarmányszükségletet nyáron 10—12 kiló zöldtakarmány és 4,6 kiló darakeverékkel, télen 10 kiló takarmányrépa és sárgarépa, 1 kiló lucernaszénaliszttel és 4,4 kiló darakeverékkel lehet biztosítani. Ha a koca nincs kellőképpen felkészítve ennek a mennyiségnek az elfogyasztására, nem fog a malacok fejlődéséhez szükséges elégséges tejet termelni, és oly mértékben leromlik, hogy a szoptatás végén nem búgatható be. A malacneveléssel kapcsolatban néhány fontosabb, a gyakorlatunkban alkalmazott módszert említek meg: — a malacokat ahogy megszülettek az anyjuk alatt hagyjuk; a népes álmokból azokat a malacokat, amelyek csecs nélkül maradtak dajkaságba adjuk az egy időben kevesebbet malacozott kocához; a kis malacok tsihegyes fogait 1 napos korukban a mérlegeléssel egyidejűleg elővigyázatosan lecsípjük csipőfogóval; a malacok elé 3—4 napos koruktól kezdve kis vályúkban takarmánymeszet, apróra törött faszenet, árokfenék vagy tófenékről gyűjtött iszapot, sárgaföldet adunk; 1 betea koruktól kezdve lucernateára szoktatjuk őket és 3 betea kortól kezdve kezdjük a soványtej, író vagy savó itatását, napi 100 grammal kezdve, amit a leválasztásig legfeljebb 1,3—1,4 literre emelünk fel. 1 hetes koruktól kezdve enyhén pörkölt szemes árpát vagy zúzott és cukros lével megpermetezett árpát, tengerit, borsót adunk nekik, amit egy pár nap múlva a daraetetés megkezdése követ. A finomra darált és kiszitált darakeverék alapanyaga az árpa, amit kis mennyiségű borsó és tengeridarával, tejporral, halliszttel egészítünk ki; a leválasztást a malacok 3 hetes korakarmányszükségletük kielégítésére, illetve ennek a nagy mennyiségnek a felvételére, így például egy kifejlődött 160 kilós, 10 malacot szoptató koca takarmányszükségletetől kezdve kezdjük előkészíteni azzal, hogy a szopások számát csökkentjük és azt az időt, amit a koca a malacaitól távol telt fokozatosan hosszabbítjuk, így a kis malacok gyorsabban szoknak hozzá a póttakarmányfogyasztáshoz, a koca nem zsarolódik le és a leválasztást sem a koca, sem a malacok nem sinylik meg; — naponta frissen almozunk, a malacokat az időjárástól függően mielőbb hozzászoktatjuk a napfényhez, szabadban való mozgáshoz, póttakarmány adagjukat nyáron zsenge friss lucernával, télen apróra vágott sárgarépával egészítjük ki. A fentiekben vázolt takarmányozási és tartási módszerek alkalmazása mellett a Cozieni sertéstenyésztő telepen az utolsó három év átlagában minden takarmányozott koca után 17,1 malacot választottunk le évente, 8 hetes korban 16,5 kg átlagsúlyban. A malacozási átlag 9,61, a leválasztási átlag 9,11 volt. Gyakorlatunkban a következő rendellenességeket tapasztaltuk és orvoslásukra az alábbi módszereket alkalmaztuk: 1. A koca nem ivarzik az előirányzott időben; — ha ezt a koca lezsarolt állapota idézi elő, feljavítjuk az állatot és az ivarzás 3 vagy 6 hét után biztos bekövetkezik, ha azonban az állat jó tenyészkondícióban van (nem sovány, de nem is túl kövér) erőltetett mozgatás, legeltetés, ismételt tőgymasszázs kiválthatják az ivarzást, hormonkészítmények, vemhes kanél vérsavójának bőr alá fecskendezését is alkalmazzák. Legjobb azonban a nehezen ivarzó hormonzavarokkal küzdő kocákat kizárni a tenyészetből annál is inkább, mert ez a tulajdonság öröklődő is. 2. A kocának 2—3 nappal az ellés után hirtelen megcsappan a teje, amit a malacokon észlelhetünk. — itassunk a kocával annyi soványtejet, írót vagy Savót amennyit csak meg tud inni, masszírozzuk 1—2 óránként a tőgyet 5—10 percig. Sok esetben jó eredményt értünk el 1—1 gramm glandoantin és 1—1 gramm hidrocortizon bőr alá fecskendezésével 2 napon át. 3. A koca nem fogyasztja el azt a takarmánymennyiséget, amire szüksége van és erősen kezd fogyni a szoptatás alatt. — az etetések közötti időben, még éjszaka is a kocát külön etetjük a tejtermelést serkentő legjobb minőségű takarmányokkal (friss fiatal zöld lucerna, sárgarépa, soványtej, finomra őrölt árpadáza, korpás ivós, stb.). 4.A malacok születési és takarmányozási vérszegénységét elkerülhetjük, ha a kocáknak a vemhesség 70. napjától kezdve a fejadaghoz 1 g. vas és 1/10 g. rézszulfátot adunk, amit a fialás utáni 10. napig folytatunk és ha ugyanilyen arányú vas- és rézszulfát oldallal szoptatások előtt meglocsoljuk a koca emlőit. 5. A malacoknál a születés utáni második-harmadik napon hasmenés lép fel. — Pár csepp streptomycinoldatot cseppentünk a kismalac szájába. 1 gramm streptomycinnel 10—12 kismalacot kezelünk a legjobb eredménnyel. 6. A fejlődés során később (rendszerint 3 hetes korban) fellépő malachasmenésnél elsősorban meg kell állapítani, hogy milyen takarmányozási, tartási vagy más természetű hiba idézte elő és ennek egyidejű kiküszöbölése mellett sulfadimezinum adagolásával a bajt rövidesen megszüntethetjük. Makacs bélhurut esetén 1 gramm tetramycin adagolásával a bajt gyorsan megszüntethetjük. A leválasztás után a legfontosabb teendő a malacok falkásítása, amit akkor végezünk, amikor a malacokat a fiaztatóból átköltöztetjük a közös szállásba. Egy falkába csak egyforma súlyú (legfeljebb 3 kiló súlykülönbözettel) és lehetőleg egyforma vérmérsékletű süldőt tegyünk. Minél kisebb a falka és minél jobban sikerült a falkásítás annál jobbak az elért eredmények. Valahányszor elmulasztottuk vagy tudatosan, kísérletképpen nem falkásítottunk, az eredmény messze a jól falkásított Süldők eredménye mögött maradt. Ez természetes is, az erős süldő elzavarja a gyengét a vályútól és az 1helyett, hogy javulna nap mint nap fogy és nemcsak hogy rontja az átlagos eredményt, de rövidesen úgy leromlik, hogy újra feljavítani nagyon nehéz. Csökött, csenevész malacot tovább nevelni nem érdemes, az ilyen malac csak társait zavarja, bacilushordozó és ha előbb nem, a pestis elleni oltásnál elpusztul, jobb az ilyeneket mielőbbértékesíteni. Azzal kapcsolatban, hogy hányszor etessük a leválasztott malacokat naponta, csak annyit mondhatok, hogy annyiszor ahányszor kinyalják a vályút és feltakarítják az etetőhelyet. Ilyenkor a sürdők növekedési erélye a legnagyobb. Minden takarmányból, amit jó étvággyal megesznek, hús lesz és ezt fékezni nem tanácsos. Milyen formában etessünk, szárazon vagy nedvesen ? Az a tapasztalatunk, hogy meg kell tartani 1—2 hétig a választás után a szoptatás alatti étrendet és formát (nedves vagy száraz), nehogy a sokféle változás, az anyatej elmaradása és más takarmányozási rend megzavarja fejlődésüket, utána pedig naponta 3—4-szer nedvesen etetünk, de az etetőtéren ott van az önetető is a száraz darával, hogy az esetleges félénkebb süldő is ki tudja elégíteni étvágyát, illetve takarmányszükségletét. Hogy mit etessünk az ilyen süldőkkel, erre elsősorban a gazdaság raktára válaszol, de útbaigazításképpen rá kell mutatnom a következőkre: A takarmányadagban biztosítani kell a süldők fehérje, illetve aminosavak, ásványi sók és vitaminok iránti igényét. Leválasztástól 40 kiló súlyig minden takarmányegységben 115—120 gramm fehérje legyen, aminek ha legalább 35—40%-a állati eredetű a nevelési eredmények a legjobbak lesznek. Ezt legjobban fejenként napi 1,5 t. noványtejjel, birkasavóval biztosíthatjuk. Ebben a korban a süldők a gabonák közül a legjobban az árpát szeretik, ezt hálálják meg a legjobban, de keverjünk a darába 20—25% tengerit, 10% borsót, 10% korpát és 7—10% extrahált napraforgódarát is. Az extrahált napraforgó darának igen magas a fehérjetartalma, ez könnyíti a fehérjeszükséglet kiegyensúlyozását, de azáltal hogy sok napraforgóhéjat tartalmaz, ami a fiatal süldő érzékeny bélnyálkahártyáját izgatja és átfúrhatja, okvetlen meg kell darálni kalapácsos malmon egészen lisztfinomságúra. Nyáron legeltessük hűvös időben a süldőfalkát az istállóhoz minél közelebb fekvő lucernáson, tehevésen adjunk nekik frissen kaszált Zsenge pillangóst, télen pedig biztosítsuk vitaminszükségletüket apróra vágott sárgarépával, vitamindús zölden szárított lucernaszénával. A gabonaféléket mindig finomra, de nem lisztfinomságúra darálva és jól összekeverve adjuk. A beáztatást végezzük legfeljebb kétszer annyi vízzel, mint amennyi a dara. Beáztatni, néhány órával az etetés előtt, csak tavasszal és ősszel szabad, mert nyáron a beáztatás pár óra alatt a dara megsavanyodásához, télen pedig a darakeverék összefagyásához vezet. A darához adagoljunk mészsókat. Nyáron amikor a süldők zöldlucernát kapnak és annak a mészfölöslege kiegészíti a gabonadarák mészhiányát, a takarmánymész a darakeverék súlyának 0,7—1%-át, míg télen annak 1,3—2 % - át tegye ki. Magasabb mészkiegészítésre csak akkor van szükség, 111 takarmányt vagy takarmánycukorrépát etetünk, amelyek mészben szegények. A leválasztás után a 30—40 kilós Súlyhatárban történik a süldők vész és vörheny elleni immunizáló oltása. Bármilyen módszert alkalmazunk a vész elleni immunizálásra, az állatokat mesterségesen megbetegítjük, tehát ebben a periódusban azokat úgy kell kezelni és takarmányozni, mint a beteg állatokat. A legjobb minőségű és legkönynyebben emészthető takarmányokat adjuk nekik, a szokásosnál kisebb adagokban, hogy a szervezetet ne terheljük az emésztéshez szükséges energiafogyasztással is; az így előálló esetleges súlyveszteséget sokszorosan behozza a süldő akkor, mikor az oltás reakciója elmúlott. A süldők tartási viszonyairól csak annyit, hogy a tiszta, bőséges almozás, a naponkénti egyszeri alapos takarítás, minden etetés előtt az etetőtér és vályúk tisztítása, állandóan cserélt friss tiszta ivóvíz elengedhetetlen követelmények, ezek hiányában a legjobb süldő, a legjobb takarmány mellett is gyenge fejlődési és hizlalási eredményeket fog elérni. Maga a hizlalás a süldőnevelésnek átmenet nélküli folytatása és az eredmények jórészt attól függenek, hogy milyen étvágyú, fejlődésű erélyű füldőket állítunk hízóba. Általában a Landrace és Landrace keresztezésű füldők 8—9 hónapos korukig megtartják hatalmas fejlődésű erélyüket és főleg hústömegüket gyarapítják, a hústermeléshez sokkal kevesebb takarmány kell, mint a zsírlerakódáshoz, így tehát a hizlalást úgy kell megszervezni, hogy erre a korra a hízók szállítóképesek legyenek, ezen a koron, illetve a 110—120 kg súlyon felül fokozottabb mértékben indul meg a zsírlerakódás és ez nemcsak, hogy drágítja a hizlalást, de a fogyasztók sem kedvelik a kövér sertéshúst. Hizlalásra alkalmas minden olyan takarmány, amely könnyen emészthető, elég ízletes, nem lágyítja túlságosan a szalonnát, nem duzzasztja túlságosan a szöveteket és nem drága. Kemény szalonnát termel a sertés az árpából, borsóból és rozsból, lágyat a tengeriből és zabból. Tisztán csak az árpát eszi a sertés huzamosabb ideig jó étvággyal, a többi gabonákat csak rövid ideig és étvágytalanul, tengeritől, borsótól hamar elzsírosodik és rosszul javul, így tehát minél változatosabb keveréket kell összeállítanunk egyrészt, hogy a sertés végig jó étvágyú legyen, másrészt hogy a különböző takarmányféleségek kiegészítve egymást minél tökéletesebben elégítsék ki a sertés fehérje, ásványi só és vitamin igényét. A Colieni telepen tenyésztett süldőket az Afumali-i hizlaló telepen hizlaltuk ki és bőséges alkalmunk nyílott a különféle takarmánykeverékek, fehérjegazdag vagy fehérjeszegény hizlalási módszer használatának eredményeit összehasonlítani. Három Süldőfalkát közel azonos súlyban 30, 30,5 és 31 kg állítottunk egyidejűleg hízóba és ugyanazon végsúlynál, 110 kilónál szállítottuk a vágóhídra. Az első süldőfalka az átlagosan 45% tengeri, 45% árpa, 3% borsó, 4% korpa és 3% extrahált napraforgó pogácsadarából álló keverék mellett napi 1,7 1. soványtejet kapott. Átlagos súlygyarapodás 619 gramm a kilónkénti súlygyarapodáshoz fogyasztott össztakarmány értéke: 4,33 T.E. volt. A második süldőfalka naponta csak 0,85 soványtejet kapott és a dárakeverék átlagos összeállítása a következő volt : 38 % árpa, 38 % tengeridara, 7 % borsó, 7% extrahált olajpogácsadara és 10% korpa. Az elért súlygyarapodás 587 gramm volt és a fogyasztott takarmány értéke súlyszaporulati kilónként 4,87 T.E. A harmadik süldőfalka állati fehérjét nem kapott. A fehérje egyensúlyt kizárólag növényi eredetű takarmányokkal biztosították és pedig 30% árpa, 30% tengeri, 16% borsódart, 12% extrahált olajpogácsa és 12% korpa keverékével. Az elért eredmény: 521 gramm napi súlyszaporulat és minden kiló súlygyarapodáshoz 5,19 T.E. értékű takarmányra volt szükség. A jó eredményekhez soványtej kell, ám mit tegyünk, ha nincs ilyen ? Erre próbáltunk választ adni más kísérleteinkkel. Több süldőfalkát állítottunk be szintén 30 kilós súllyal. A darakeverék 75% tengeriből, 10% korpából, 10% árpából és 5% borsóból állott, amihez naponta 250 gramm lóhús és lóhúsleves, valamint fejenként 2,2 kg magas hőfokon sterilizált kantinmoslékot adtunk. Az elért 635 grammos átlagos napi súlyszaporulat bizonyítja, hogy a lóhúsleves és kantinmoslék együttes használata nemcsak lehetővé teszi a tengeri magasabb százalékban való felhasználását a hizlalásra jó eredménynyel, hanem azt is, hogy ezek használata a ráhizlalt kilónkénti fogyasztást is csökkentik, ami 4,05 T.E. értékű volt. Más süldőfalkáknál a fejadagban az állati eredetű fehérjét hús és halliszttel próbáltuk biztosítani. 3% hús és 8% hallisztet adtunk a 10% borsó, 39,5% árpa és 39,5% tengeridarából álló keverékhez. Az elért napi súlygyarapodás 60 kilóig 575 gramm volt, míg a kilónként felhasznált össztakarmány értéke 4,97 T.E. Igen jó eredményeket értünk el Olyan süldőkkel, amelyeket 80 kilós súlyig takarmánycukorrépával etettünk. Napi 3—4 kiló takarmánycukorrépát nyersen pépesre zúzva savóval keverve használtunk a darakeverék beáztatásához. A 30—180 kilós súlyhatárban 575 gramm, míg a 80—110 kilós súlyhatárban 655 gramm napi súlyszaporulatot értünk el. Hasonló, sőt még jobb eredményeket: napi 700 grammon felüli súlyszaporulatot értünk el párált burgonya etetésével. Ezek a könnyen emészthető gyöktakarmányok gyorsabban szívódnak fel, lehetségessé válik a többszöri etetés és a sertés kibendősödik, úgy hogy a hizlalás utolsó fázisában 80—90 kilón felül megeszik majd 5 kiló darát és közel 1 kilót gyarapodik naponta. Fogadjuk el szabályul azt az igazságot, hogy hizlalásunk csak akkor lesz igazán eredményes, ha nyáron a darakeveréket zsenge zöld pillangóstömeggel, télen pedig répával, sárgarépával vagy burgonyával egészítjük ki. Ha azonban hasmenést észlelnénk, átmenetileg vonjuk meg a tömegtakarmányokat ás adjunk a sertéseknek darabos faszenet és a dara keverékébe keverjünk fejenként 1—2 napig 2—3 gr. vasszulfátot. Ilyen eredményeket természetesen nem lehet elérni csak egészséges, jó fejlődésű erélyű sertésekkel, amelyeknek mind fehérjében mind ásványi sókban és vitaminokban teljesen kiegyensúlyozott fejadagokat tudunk biztosítani. Nélkülözhetetlen tehát a sertések különböző fejlődési fokán, különböző súlycsoportjaiban az ásványi só, fehérje és vitaminszükségletek ismerete, amiről országunkban megjelent és forgalomban lévő sok jobbnál-jobb szakkönyv tájékoztatva ezek alapján úgy kell a „menüt“ összeállítani, hogy ne adjunk semmiből se sokat, mert ez pazarlást és a hizlalás drágulását eredményezi, de ne spóroljunk el semmit tőlük, mert erre a rosszabb eredmények révén csak mi fizetünk reá. ★ emészthető megnevezés «zárt*anyag takarmányegység fehérje gramm életfenntartásra 2,5 2 170 tejtermelésre 3,6 5 700 Összesen 8,1 7 870 1963 augusztus 1., csütörtök KISGÉPESÍTÉSSEL - 450 000 LEJ MEGTAKARÍTÁS Az aradi 30 Decembrie textilüzemek munkaközössége erre az évre 17 féle kisgépesítési munkálatot vett tervbe, ameyek évi 450 000 lej megtakarítással járnak. A többi között a felvető gépek működésének automatizálása és az enyvező osztály felszerelésének kiegészítése szerepel a kisgépesítési tervben. A kérdéses munkálatok elvégzésével megbízott dolgozók vállalták, hogy kivétel nélkül valamennyi új felszerelést határidő előtt üzembe helyezik. I. Petru Dobrea munkás JÓL HALAD AZ ERDEI ÚT ÉPÍTÉSE A roznovi erdőkitermelő vállalat a Geamani részlegen több mint 3 kilométeres erdei utat épít. Mintegy 130 munkás dolgozik — komplex brigádba és azon belül 4 csoportba tömörülve — az út és a hozzá tartozó 8 híd építésén. Nagyfokú gépesítés: kompresszorok, kőtörő gépek, billenő teherautók, traktorok és útegyengető gépek használata könnyít a munkán. A keskenyvágányú erdei vasúttól mélyen a kitermelésekig hatoló erdei út lényegesen csökkenti majd a közelítési távolságot a vágterektől. Teodor Stavar JOBB MINŐSÉG KORSZERŰ ÖNTÉSI ELJÁRÁSOKKAL Az öntött alkatrészek jobb minőségét, a selejt csökkentését elősegíti az aradi vagongyárban is az ismert, korszerű öntési eljárások — a kokillákban és széndioxiddal szárított formákban történő öntés — egyre szélesebb körű alkalmazása. Mindkét módszerrel nagyon precíz méretű alkatrészeket öntünk tiszta felülettel, minimális megmunkálási ráhagyással és igen csekély selejttel. Ugyanakkor sokat javul a munka termelékenysége. Az egyik tehervagon típus eddig meglehetősen nagy ráhagyással a szokásos módon öntött négyféle alkatrészénél jelentékeny mennyiségű fémet takarítunk meg most kokillaöntéssel, selejt pedig már csak elvétve fordul elő. A szóban forgó eljárások elterjedése révén ebben az évben öntödénkben a selejt 5,6 százalékról 2,5 százalékra csökkent. Lammert Ferenc mérnök