Előre, 1963. augusztus (17. évfolyam, 4898-4923. szám)

1963-08-01 / 4898. szám

1963 augusztus 1., csütörtök Portugália sürgősen számolja fel a kolonializmust! A Biztonsági Tanács határozata NEW YORK (Agerpres). A Biztonsági Tanács szerda délután 8 szavazattal s három tartózkodással (USA, Anglia, Franciaország) egyetlen ellenszavazat nélkül határozatot hozott, amely felszólítja a portugál kormányt, hogy azonnal ismerje el a közigazgatása alatti afrikai területek jogát az önrendelkezéshez és a függetlenséghez. A határozat követeli Portugáliától, hogy sürgős intézkedésekkel számolja fel a kolonializmust, elsősorban szüntessen be minden megtorló akciót és adjon általános politikai amnesztiát. A dokumentum felszólítja az összes államokat, hogy késedelem nélkül szüntessenek be bármilyen segélynyújtást, amely hozzásegíthetné a portugál kormányt gyarmati terrorakcióinak folytatásához, s intézkedéseikkel akadályozzák meg fegyver és más hadianyag eladását, illetve szállítását a portugál csapatoknak. A határozat kéri az ENSZ főtitkárát, hogy adjon meg minden szükségesnek vélt segítséget a dokumentum alkalmazásához, s tegyen erről jelentést a Biztonsági Tanácsnak 1963 október 31 előtt. Az Associated Press hangsúlyozza, hogy a Biztonsági Tanács vitájában az afrikai országok képviselői rámutattak: az USA és más NATO- tagállamok által szállított fegyvereket a portugál csapatok bevetették a gyarmati lakosság ellen. Lépés a fegyverkezési hajsza enyhítése útján • Újabb országok jelentik csatlakozásukat a moszkvai szerződéshez • A Thant is részt vesz az egyezmény aláírásánál HELSINKI (Agerpres). Helsinkiben hivatalosan bejelentették, hogy a finn kormány július 30-án megvizsgálta a Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az USA képviselői által ez év július 25-én Moszkvában parafált szerződést a légköri, világűrbeli és vízalatti nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról. A finn kormány elhatározta — hangzik a közlemény —, tájékoztatni fogja a fent említett kormányokat, hogy alá szándékszik írni a szerződést, mihelyt ezt a kezdeményező feleken kívül más országok is aláírhatják, és hogy megfelelő javaslatot terjeszt erre vonatkozólag a parlament elé. Walter Ulbricht beszéde a Népi Kamarában BERLIN (Agerpres). — Az ADN jelentése szerint W. Ulbricht, a Német DK Államtanácsának elnöke július 31-én beszédet mondott a Népi Kamarában. Hangsúlyozta, hogy a moszkvai háromhatalmi Szerződés jelentősen hozzájárul a nemzetközi helyzet javításához, a feszültség enyhítéséhez és a békés egymás mellett éléshez. Kijelentette, hogy a Német DK csatlakozik a szerződéshez és kormánya támogatja a Szovjetunió javaslatát, hogy kössenek megnemtámadási egyezményt a NATO-országok és a Varsói Szerződésben részt vevő államok között. A német kérdéssel foglalkozva, Walter Ulbricht megjegyezte, hogy a moszkvai Szerződésnek meg kell könnyítenie a két német állam megegyezését, miszerint lemondanak az atomfegyverről és tárolásáról, megnemtámadási egyezményt kötnek, csökkentik a katonai kiadásokat, és felszámolják a fegyverkezési hajszát. MOSZKVA (Agerpres): — Manolisz Glézosz, aki jelenleg a szovjet fővárosban tartózkodik, sajtóértekezleten köszöntötte a moszkvai háromhatalmi megegyezést, s jelentős lépésnek minősítette az egyetemes béke felé. Glézosz hangsúlyozta, hogy az egyszerű görög emberek azt akarják: a Balkán-félsziget és a Földközi-tenger medencéje nukleáris fegyvermentes övezet legyen. ★ RIO DE JANEIRO (Agerpres). — A France Presse szerint Brazília elhatározta, hogy aláírja a nukleáris kísérletek betiltására vonatkozólag Moszkvában parafárt Szerződést. Amint a hírügynökség rámutat, Joao Goulart köztársasági elnök utasította a külügyminisztériumot, hogy tegye meg a szükséges előkészületeket. Brazília csatlakozását a nukleáris kísérletek betiltására vonatkozó Szerződéshez jóváhagyás végett a brazíliai Kongresszus elé terjesztik. ★ TOKIO (Agerpres). — A japán kormány július 31-i minisztertanácsa után bejelentette, hogy csatlakozni fog a nukleáris fegyverkísérletek betiltására vonatkozó szerződéshez, amelyet a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia Moszkvában parafáltak. ★ ALGÍR (Agerpres). — Az algériai lapok behatóan foglalkoznak a légköri, világűrbeli és víz alatti nukleáris fegyverkísérletek eltiltására vonatkozó szerződés megkötésével. „A szerződés — írja a Peuple — világjelentőségű esemény, első fontos lépés a nukleáris enyhülés útján...“ Az algériai nép — írja a továbbiakban az újság — sohasem fogja megengedni, hogy területén nukleáris kísérleteket folytassanak. PÁRIZS (Agerpres): Szabah Ahmed Dzsaber al Szabah sejk, Kuwait külügyminisztere kijelentette az újságíróknak, hogy „országának kormánya melegen helyesli a Moszkvában parafált szovjet-amerikai-angol szerződést a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról.“ . ★ NEW YORK (Agerpres). — Az ENSZ-titkárság közölte, hogy a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok állandó képviselői kormányaik nevében meghívták az ENSZ főtitkárát, vegyen részt a nukleáris fegyverkísérletek betiltására vonatkozó szerződés aláírásánál. U Thant ENSZ-főtitkár elfogadta a meghívást. Éles ellentétek jegyében ért véget a Közös Piac miniszteri tanácsának értekezlete BRÜSSZEL (Agerpres). A belga fővárosban július 30-án véget ért a Közös Piac miniszteri tanácsának ülésszaka. Az ülésszakon megvizsgálták a tagállamok közötti nézeteltéréseket, valamint a Közös Piac és és az USA közötti ellentéteket. Sajtójelentések szerint a miniszteri tanács ülésszaka minden konkrét eredmény nélkül zárult. Az ülésszakkal véget ért a Közös Piac idei vitájának első szakasza. A következő ülésszakot szeptemberben tartják. Mint ismeretes, 1963 első felében a Közös Piac tagjai egyetlen kérdésben sem tudtak megegyezni, kivéve az USA-ból származó hús- és baromfiimport vámilletékének felemelését. Amint várható volt, ez kezdettől fogva nagy elégedetlenséget váltott ki az amerikai exportőrök körében. A jelenlegi ülésszakon e kérdés újbóli megvitatása még fokozta a Közös Piac és az USA ellentéteit. Brüsszelben jelen volt amerikai politikai megfigyelők július 30-án este sejtetni engedték, hogy az USA kénytelen lesz rövidesen megtorló intézkedésekhez folyamodni a Közös Piac országaiból származó export ellen. A France Presse tudósítása szerint nem jött létre megegyezés Franciaország azon követelését illetőleg sem, hogy késedelem nélkül alkalmazzák a mezőgazdasági termékek eladására és e termékek árának közelítésére vonatkozó előirányzatokat. Látható tehát, hogy a Közös Piac korántsem vetett véget a régi vetélkedésnek, hanem ellenkezőleg, a kapitalista országok közötti újabb konfliktusok és nézeteltérések forrása lett. Az ellentétekről szólva a La Tribune des Nations francia hetilap megjegyzi, a Közös Piac keretében folytatott eddigi tárgyalások azt bizonyítják, hogy „a római szerződés hátrányai minden oldalról egyre erőteljesebben megmutatkoznak“, s hogy „a Közös Piac lényegében trójai ló, amelyet egyre inkább igénybe vesz Nyugat-Németország“. Több mint 1500 halálos áldozata van a skopljei földrengésnek BELGRÁD (Agerpres). A skopljei lakosság megsegítésére alakult kormánybizottság szerint a július 26-i földrengés 813 halálos áldozatot követelt, 2170 ember megsebesült. Eltűntek hétszázan, akik valószínűleg elpusztultak a romok alatt. A város 220 000 főnyi lakossága szinte teljes egészében lakás nélkül maradt. Sok középület is romba dőlt. Sátrakat és barakkokat építettek 150 000 skopljeinek. Különböző tartományok üdülőházaiban és középületeiben nagyszámú gyermeket, öreget és beteget helyeztek el. A szerdára virradó éjszaka újabb középfokú földrengések voltak Skopljében. Folytatja munkáját a manilai tanácskozás MANILA (Agerpres). Manilában július 31-én sajtóközleményt adtak ki Szukarno indonéz elnök, Abdul Rahman malájföldi miniszterelnök és Makapagal fülöp-szigeti elnök első találkozójáról. A közlemény hangsúlyozza, hogy a három államfő jóváhagyta a szóban forgó országok külügyminisztereinek jelentését, amely felkéri az ENSZ főtitkárát, állapítsa meg hogy az észak-borneói területek népei csatlakozni óhajtanak-e vagy sem a Maláji Szövetséghez. A közlemény leszögezi továbbá, hogy a három államvezető elhatározta az országaik közötti szoros együttműködés megteremtését. A manilai értekezlet folytatja munkáját. Közzétették a Moszkvába utazó angol és amerikai küldöttség névjegyzékét LONDON (Agerpres). — Londonban közzétették annak az angol küldöttségnek a névjegyzékét, amelynek kíséretében lord Home külügyminiszter a szovjet fővárosba utazik, hogy augusztus 5-én aláírja a moszkvai háromhatalmi egyezményt. A küldöttségben részt vesznek Edward Heathord pecsétőr, külügyminisztériumi szakértők, közöttük Duncan Wilson, a leszerelési és ENSZ-ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár, Harold Caccia, a külügyminiszter állandó főtitkára és mások. • WASHINGTON (Agerpres). Az Associated Press közlése szerint a Fehér Ház július 31-én bejelentette, Dean Rusk, az USA külügyminisztere augusztus 2-án Moszkvába utazik, hogy hivatalosan aláírja a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról szóló Szerződést. A külügyminiszteren kívül a szovjet fővárosba utazik William Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, John Pastore szenátor, a kongresszus atomenergiai vegyesbizottságának elnöke és a kongresszus más tagjai, valamint William Foster, a leszerelési és fegyverzetellenőrzési ügynökség igazgatója, Glenn Seaborg, az USA atomenergia bizottságának elnöke, Adlai Stevenson, az USA ENSZ képviselője és más hivatalos személyiségek. ELŐRE Július 31-én megünnepelték az Afrikai Nők Napját Július 31-én megünnepelték az Afrikai Nők Napját, ahogyan azt az afrikai nők értekezletének állandó titkársága ez év februárjában, bamakoi első ülésszakán elhatározta. Az afrikai nők lendületesen küzdenek a kontinens teljes felszabadulásáért és egységéért, kulturális és szakmai színvonaluk emeléséért. Az afrikai nőmozgalom számos képviselője hangoztatta különböző alkalmakkor, hogy a kontinens női boldog életet akarnak. Maria Daluz Kandinba, az angolai nőmozgalom vezetője elmondotta, hogy a nők jelentős szerepet töltenek be az antikolonialista szabadság, mozgalomban. „Szüleikkel, férjükkel, testvéreikkel vállvetve küzdenek portugál leigázóik ellen... Az angolai nők a szabadságért bármilyen áldozatra készek.“ Santa Kamara, a Guinea és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának tagja kijelentette: „A kolonialistáktól csak börtönrácsot, vadállati bánásmódot, naponta ismétlődő bűncselekményeket kaptunk. Ezeken az ősrégi helyeken a nők harcolnak jogaikért, a portugál kolonializmus ellen“. A függetlenné vált afrikai országok női békét akarnak népeiknek. Atika Beggur Gadiri, az Algériai Nőszövetség tagja ezeket mondotta : „Személyes boldogulásunkhoz, az annyit szenvedett algériai nép haladásához békére van szükségünk. Békét akarunk, békére törekszünk, nem akarunk újabb háborút! Már így is 500 000 algériai pihen az anyaföldben! Ha megvalósulna az általános és teljes leszerelés, óriási alapok szabadulnának fel, amelyek egy részét gazdaságunk helyreállítására lehetne fordítani“. (Agerpres) JAPÁN: Tüntetés Sapporoban Kuniji Murakami kommunista munkás perének újratárgyalásáért. Mint ismeretes Kuniji Murakamit összeesküvés szervezésének hamis vádja alatt 20 évi börtönbüntetésre ítélte a tokiói törvényszék. Combat: De Gaulle elnök nem tanúsít időszerű magatartást csendszerződéshez, való csatlakozást. A Combat hangsúlyozza, hogy de Gaulle történelmi példákkal igazolja Franciaország elszigeteltségét. Csakhogy az elnök nem tanúsít időszerű magatartást a diplomáciai problémák iránt, ahelyett, hogy elemezné, elkerüli ezeket, hogy kijelenthesse: a Moszkvai Szerződés értéktelen — írja a lap. A 1‘Humanité utal az elnöknek arra a kijelentésére, hogy Franciaország nem csatlakozik egy esetleges megnemtámadási szerződéshez, majd ezeket írja: „És ugyan miért nem, ha nem létezik semmiféle agressziós szándék, miért utasítják vissza az enyhülés felé vezető újabb jelentős lépésnek jóváhagyását? S ezt annál is inkább, amennyiben nemcsak Franciaország van veszélyben, hanem a világ valamennyi országa jelenleg válaszút előtt áll. Vajon de Gaulle tábornok képes-e szavatolni, hogy a bonni militaristák békét akarnak, ha figyelembe veszszük, hogy ezek többször is kijelentették: Németországnak vissza kell nyernie a nagy Reich határait?“ PÁRIZS (Agerpres). — Néhány francia lap attól tart, hogy az ország elszigetelődik, miután de Gaulle visszautasította a moszkvai atom- Bonnba érkezett az amerikai hadügyminiszter BONN (Agerpres). — Kai Uwe von Hassel nyugatnémet hadügyminiszter meghívására szerdán Bonnba érkezett MacNamara, amerikai hadügyminiszter, Maxwell Taylornak, az USA vezérkari főnökei vegyesbizottsága elnökének és más személyeknek a kíséretében. A France Presse bonni tudósítója szerint az amerikai miniszter főleg a NATO-val és elsősorban a sokoldalú nukleáris haderő megteremtésének amerikai tervével kapcsolatos kérdésekről fog tárgyalni Adenauer kancellárral és más nyugatnémet vezető személyekkel. VILLÁMOK A „ZÖLD SZÖRNYETEG“ FÖLÖTT Július 11-én a brazíliai Pernambuco állam egyik vidékén többszáz szegényparaszt család erőszakkal elfoglalta egy nagybirtokos földjeit; július 19-én a perui „Casa Grande“ cukornádültetvény 10.000 munkása lépett sztrájkba beláthatatlan időre, a munkabérek emelését és a munkakörülmények megjavítását követelve; július 20-án a görögországi Agrinion tartományban véres összeütközésekre került sor a csendőrség és a tüntető szegényparasztok között; július 22-én másfélmillió olasz mezőgazdasági munkás indított országos méretű akciót a földreform kivívásáért. Csupán néhányat említettünk meg a kapitalista országok agrárproletariátusának és szegényparasztságának legutóbbi harci akciói közül. Egyre gyakoribb jelentkezésük a tőkés országok társadalmi mozgalmainak keretében a monopolellenes küzdelem szociális alapjának kiszélesedését bizonyítja s azt mutatja, hogy a dolgozók újabb, széles tömegei kapcsolódnak be ebbe a harcba. A tőkés világ sztrájkmozgalmainak és a szegény parasztok lázadozásának magyarázatát a kapitalista rendszer társadalmi ellentmondásainak kiéleződésében kell keresnünk. A monopóliumok mindenhatósága, egybefonódásuk a burzsoá államhatalommal, súlyos következményekkel jár a néptömegek legszélesebb tömegeire nézve. A monopóliumok a munkásosztály legnagyobb ellenségei, de ugyanakkor kímélet nélkül lesújtanak a dolgozók más kategóriáira is. A tőke koncentrációjának és centralizációjának folyamata, mely a mezőgazdasági termelést ellenőrző monopolista társaságok erősödésében is megnyilvánul, a monopolista érdekcsoportok késhegyre menő konkurrenciája a mezőgazdasági kistermelők tömeges tönkretételét és a falusi proletariátus egyre fokozódó kizsákmányolását vonja maga után. Az utóbbi években Franciaországban, Olaszországban és számos latin-amerikai országban lezajlott nagy parasztmozgalmak, a mezőgazdasági munkások élénkülő sztrájkmozgalmai azt bizonyítják, hogy a falusi dolgozó lakosság nem marad tétlenül a monopoltőke újabb offenzívájával szemben. A falusi társadalmi konfliktusok kiéleződése szorosan összefügg a tömegeket vezető és a monopóliumok elleni harcukat irányító munkásvistály harci lendületével. A mezőgazdasági munkások akcióikban tág körben felhasználják a várnai proletariátus tapasztalatait és harci módszereit. A mezőgazdasági proletariátus a monopóliumok elleni ellenoffenzíva kipróbált, hatékony fegyvereiként használják fel az ipari munkások osztálycsatáiban bevált harci formákat , az általános sztrájkot, az országos tömegtüntetéseket, a sztrájk összekapcsolását a nagyszabású utcai tüntetésekkel és harcokkal. Éppúgy, mint az ipari proletariátus harci akciói, a mezőgazdasági munkások sztrájkjai is hatalmas tömegeket hoznak mozgásba, amelyeket nagyfokú osztálykombattivitás jellemez. Olaszországban, Peruban, Chilében, Malájföldön, Guatemalában, Mexikóban, Tanganyikában, a mezőgazdasági munkások általános sztrájkokat rendeztek, amelyek a legtöbb esetben huzamos ideig tartottak, annak ellenére, hogy a „lázadók“ falvait a csendőrség és a rendőrség csapatai valóságos ostrom alá vették. 1962 júliusában nagyszabású sztrájk tört ki a United Fruit Company, az egész latin-amerikában ismert „Zöld szörnyeteg“ több guatemalai ültetvényén. Az ország hatalmas területeit borították el a felkelés lángjai. Négy tartomány mezőgazdasági munkásai áttörték a falvaikat körülzáró csendőrgyűrűt és elözönlötték az ország fővárosát, Ciudad de Guatemala t, ahol a gyári munkások támogatásával szembeszálltak még az ellenük küldött rendőrségi páncélkocsikkal is. Vasfegyelemről téve tanúbizonyságot, még akkor sem hátráltak meg, amikor a rendőrök tüzet nyitottak rájuk. A hatóságok, félve e parasztmegmozdulás továbbterjedésétől, kénytelenek voltak megszüntetni a kihirdetett ostromállapotot. A sztrájkolókat nem tudták térdre kényszeríteni. A Peru északi részén elterülő összes cukornádültetvények munkásai 1963 elején három hétig sztrájkoltak. Ugyancsak ebben az időszakban törtek ki a mexikói béresek és szegényparasztok társadalmi megmozdulásai is. Mind Peruban, mind Mexikóban a mezőgazdasági munkások elfoglalták a nagybirtokosok földjeit, elűzték a birtokokról az északamerikai monopol vállalatok ügyvivőit és heteken át helytálltak az ellenük küldött katonasággal szemben. A mezőgazdasági munkások küzdelmei éppúgy mint a parasztságnak a falusi proletariátus által támogatott felkelései azt bizonyítják, hogy a falusi dolgozó lakosság széles rétegei számára kibírhatatlanná vált a helyzet és haragjuk kitörését semmi sem tarthatja vissza többé. Latin-Amerikában, valamint Ázsia és Afrika más gyengén fejlett országaiban a feudális csökevények és az embertelen munkakörülmények egybefonódnak az imperialista monopol vállalatok általi vad kizsákmányolással. Az agrárproletariátusnak, a részesbérlőknek milliói a legszörnyeibb nyomorban élnek: végkimerülésig dolgoztatják őket az ültetvényeken, korán elpusztulnak a súlyos munka és a pusztító betegségek következtében. A „Zöld szörnyeteg“ áldozatai ezek, egész létük a monopóliumok és a földesurak önkényétől függ. Egyes latin-amerikai országokban az emberek átlagos élettartama nem éri el a 27 évet — borzalmas vádirat ez a korrupt burzsoá kormányok ellen, amelyek elkótyavetyélik a föld mérhetetlen kincseit és lelkiismeretfurdalás nélkül feláldozzák egész nemzedékek életét. A Times is kénytelen volt beismerni a latin-amerikai országok társadalmi helyzetével foglalkozó egyik cikkében, hogy „az említett országok egész történelme magán viseli a kisszámú, dúsgazdag felső réteg, és a nyomorban élni kénytelen, szegény többség közötti hatalmas ellentétek bélyegét... Az említett országok többségében az írástudatlanok száma az egész lakosság fele és egyharmada között váltakozik; a lakosság fele vesszőből font kunyhókban lakik és több mint háromnegyedének táplálkozása babból és kukoricából áll“. S gyakran még erre sem telik — tehetjük mi hozzá, hogy adataink mindenben megfeleljenek a valóságnak. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása érdekében hoztak véráldozatot a guatemalai mezőgazdasági munkások, az éhség és a sötét nyomor ellen fognak össze a Costa Rica-i proletárok és szegényparasztok, a kizsákmányolás és az elnyomás ellen küzdenek az általános sztrájk fegyverével a Martinique-i mezőgazdasági munkások. A mezőgazdasági proletariátus azonnali követelései — a munkaidő csökkentése (egyes kapitalista országokban napi 15—16 óra), kollektív szerződések megkötése, a munkabérek emelése és emberhez méltó munkakörülmények biztosítása megyebefonódik azzal a politikai küzdelemmel, amelyet az agrárreform megvalósításáért folytatnak. Ennek végrehajtása parancsoló szükségesség Latin- Amerika és számos ázsiai és afrikai ország száz és százmillió lakosa számára. Ilyen nagyjelentőségű követelések jellemzik a mezőgazdasági proletariátus sztrájkharcait azokban a nyugat- s déleurópai tőkés országokban — Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, Törökországban —■ ahol a mezőgazdaságban még ma is megtalálhatók a középkori termelési viszonyok csökevényei, ahol az óriási kiterjedésű birtokokon az emberek gyakran még most is a legkezdetlegesebb munkaeszközökkel dolgoznak, ahol törvény írja elő a részesbérlet feltételeit és — amint Carlo Levy olasz író a délolaszországi szegénység nyomorúságos életét ecsetelve írja — a szegénység, a betegségek, a rosszultápláltság halálos bűvkörbe zárják az ember életét. Ám a falvak szegényrétegei minden erejükkel igyekeznek kiszabadulni ebből a nyomor Szülte bűvkörből. A szükséges erőt a kizsákmányolókkal szembeni gyűlölet, a jobb életre való forró áhítozás adja. 1962-ben Olaszország a mezőgazdasági proletariátus nagyszabású tömegmozgalmainak színhelye volt. A dolgozók elfoglalták a birtokosok megműveletlen földjeit, tüntettek a részesbérlet megszüntetéséért, a mezei munkások munkabérének felülvizsgálásáért. A helyi sztrájkok —, amelyek egyes vidékeken, mint például Bari tartományban, a rendőrséggel vívott utcai harcokká alakultak, — megedzették a mezőgazdasági proletariátust az országos méretű akcióban. Rövid időközökben két általános sztrájk robbant ki, amelyek mindegyikén két-két millió mezőgazdasági munkás vett részt. Az olasz minisztertanács kénytelen volt engedni a nyomásnak és több intézkedést hozni a mezőgazdasági munkások helyzetének megjavítására. A két általános sztrájk sikere tovább egyengette az utat a falusi proletárok újabb egységes akciói számára. 1963 februárjában kivívták a munkaszerződések országos rendezését, olyan feltételek mellett, amelyek eleget tesznek a munkaidő csökkentésére, népjóléti intézkedésekre és a munkabérek emelésére vonatkozó egyes követeléseiknek. Minden újabb siker kiindulópontja a következő, még szélesebb körű offenzívának, egyre távolabbi célkitűzések irányában. A parasztok és a mezőgazdasági munkások a nyári proletariátus és az összes demokratikus szervezetek támogatásával március 11-én megszervezték az agrárreformért folyó küzdelem országos harci napját. Amint cikkünk elején megemlítettük, az olasz parasztok a napokban újabb országos méretű mozgalmat indítottak az agrárreform megvalósításáért. Módszerük, hogy egymást követően több akciót indítanak egyes fontos célkitűzések megvalósításáért, világosan tükrözi az ipari munkások harci praktikájának hatását a falusi osztálykonfliktusok kibontakozására. Köztudomású például, hogy egy újabb országos jellegű kollektív szerződés megkötése érdekében az olaszországi fémmunkások 1962 júniusa és 1963 márciusa között 40 sztrájkot rendeztek. Ezek közül 16 általános sztrájk volt, több mint egy millió munkás részvételével. A mezőgazdasági proletariátus sztrájkjainak és más harcos megnyilatkozásainak kibontakozása a mozgalom egyre fokozódó erősségét szemlélteti, amihez lényegesen hozzájárul a parasztság harci erőinek összefogása az ipari munkássággal. Olaszországban, Peruban, Chilében, Venezuelában, Malájföldön, az ipari munkások szolidaritása a mezőgazdasági dolgozók követeléseivel, a legkézzelfoghatóbb módon bizonyítja a munkásosztály akcióegységének növekedését a monopóliumok elleni küzdelemben. Malájföldön a városi munkások nem egy esetben indítottak akciókat a mezőgazdasági alkalmazottak küzdelmének támogatására. Amikor pedig megkezdődött a vasutasok általános sztrájkja, az ültetvények dolgozóinak Szakszervezete elhatározta, hogy a szakszervezet 300 000 tagja egynapos általános sztrájkkal támogatja a vasutasokat. Peruban tavaly, amikor a bányászok sztrájkoltak, a kormány elrendelte a kivételes állapotot Oroya és Huancayo központokban, de ennek ellenére a mezőgazdasági munkások ezrei jöttek Huancayo-ba, hogy együtt tüntessenek a bányászokkal. A városi és a falusi proletárok közös akciói, az a törekvés, hogy a munkásosztály e két nagy osztaga egybehangolja, egyesítse harci erejét, újabb energiák forrása a monopóliumok elleni küzdelemben. A mezőgazdasági munkások általános sztrájkjainak gyakorisága, az agrárreformért folyó küzdelem növekvő ereje sötét viharfelhőket gyűjt össze a nagybirtokosok ültetvényeinek egén — amint aggodalommal állapította meg egy amerikai újságíró több latinamerikai ország meglátogatása után. A villámok, amelyek minduntalan kicsapnak ezekből a felhőkből, hol a perui ültetvények fölött, hol a „Zöld Szörnyeteg“ — Guatemala vagy Costa-Rica-i birodalma fölött, újabb nagy társadalmi viharok előjelei. F0OFIV POP Sok ezer dél-olaszországi mezőgazdasági munkás indul vándorútra, hogy más országokban keressen megélhetési lehetőséget... 3 WASHINGTON f Agerpres). Az Atom a Béke Szolgálatában díjjal tüntették ki az atomenergia békés célú felhasználása terén szerzett kiváló érdemeiért V. J. Vekszler szovjet akadémikust és Edwin McMillan amerikai tudóst. A díjat 1955-ben létesítette több amerikai tudományos társaság. A díj odaítélésére vonatkozó határozat kidomborítja e tudósok fontos szerepét a a nagy energiák fizikájának fejlesztésében és a nemzetközi Szovjet és amerikai tudóst tüntettek ki Az Atom a Béke Szolgálatában díjjal tudományos csere megszervezésében. Az aranyérmet és a díjat október 24-én Washingtonban, az USA Országos Tudományos Akadémiájának centenáriuma alkalmából nyújtják át V. I. Vekszlernek és E. McMillannak. A Afrikai Egyedszervekt külüymiiniszteri értekezlete Dakarban DAKAR (Agerpres). — Augusztus 11-én Dakarban, Szenegál fővárosában megnyílik az Afrikai Egységszervezetben részt vevő országok külügyminisztereinek értekezlete. Az értekezleten mintegy 100 küldött vesz részt a szervezet 32 afrikai tagállamából. Napirenden a következő fontosabb kérdések szerepelnek: újabb intézkedések elfogadása az afrikai portugál gyarmatok függetlenségének meggyorsítására és a dél-afrikai kormány fajüldöző politikájának megszüntetésére, az afrikai országok közös irányvonalának kidolgozása az ENSZ-közgyűlés legközelebbi ülésszakára, valamint az afrikikai országok közötti gazdasági és pénzügyi együttműködésre vonatkozó kérdések. A France Presse szerint Algéria bejelentette, hogy Ben Bella miniszterelnök fogja képviselni az értekezleten. Az algériai küldöttség a hírügynökség szerint újabb javaslatokat tesz majd az afrikai nemzeti felszabadító mozgalmaknak és elsősorban az Angolának és Portugál-Guineának nyújtandó anyagi és morális segítségről. A dakari értekezleten találkoznak első ízben az Afrikai Egységszervezetben részt vevő országok külügyminiszterei a májusi Addisz- Abeba-i értekezlet után, ahol létrehozták ezt a szervezetet. Befejeződött az Afro-Malgas Unió országai államfőinek értekezlete COTONOU (Agerpres). — Cotonouban július 30-án befejeződött az Afro-Malgas Unió országai államfőinek értekezlete. Yameogo, Felső-Volta elnöke, aló egyszersmind az Afro-Malgas Unió elnöke is, üzenetet intézett a Biztonsági Tanács elnökéhez, rámutatva, hogy az Afro-Malgas Unió tagállamai támogatják az afro-ázsiai országcsoport akcióját az ENSZ-ben. Kifejezte meggyőződését, hogy az ENSZ és a Biztonsági Tanács nem fogja elutasítani az afro-ázsiai országoknak az afrikai portugál gyarmatok felszabadulásával és a Délafrikai Köztársaság kormánya apartheid politikájának elítélésével kapcsolatos követeléseit. Az értekezletről kiadott közlemény rámutat, hogy a résztvevők üdvözlik az afrikai állam- és kormányfők Addisz-Abeba-i értekezletének határozatait. Amint a közlemény a továbbiakban hangsúlyozza, az értekezlet részvevői elhatározták, hogy az Afrikai Egység Szervezetének megalakulása folytán feloszlatják az ENSZ-ben működő afromalgas csoportot. A közlemény azonban nem mutat rá világosan, hogy tekintetbe véve az Addisz- Abeba-i értekezletnek egy összafrikai szervezet megalakítására vonatkozó határozatát, mi lesz a sorsa az Afro-Malgas Uniónak. A közlemény csupán homályosan utal a részt vevőknek arra az elhatározására, hogy „az Afro-Malgas Unió struktúráját vagy egybehangolják az Afrikai Egység Szervezetével, vagy fokozatosan egyesítik vele“. Az Afro-Malgas Unióban részvevő országok államfői 1964 februárjában, Dakarban tartják következő értekezletüket — mutat rá végül a közlemény. Rasszistákat támogató nyugati határozati javaslat az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában GENF (Agerpres). — Genfben folytatja munkáját az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa. A július 30-i ülésen Argentína, Kolumbia és az Egyesült Államok küldöttségei határozattervezetet terjesztettek be a Dél-afrikai Köztársaság részvételéről az Afrikai Gazdasági Bizottságban. A nyugati hatalmak ezzel ismét bebizonyították, hogy támogatják a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző rendszerét. A határozattervezet visszatér a Gazdasági és Szociális Tanács múltévi határozatára, amely elutasítja az Afrikai Gazdasági Bizottságnak azt az ajánlását, hogy zárják ki a Dél-afrikai Köztársaságot ebből a szervezetből. A szóbanforgó határozattervezet nem beszél kizárásról, csupán annyit indítványoz, hogy „a konstruktív együttműködéshez szükséges feltételek helytállásáig“ függesszék fel a Dél-afrikai Köztársaság tagsági jogait. A határozati javaslat azonban nem szerezte meg a szükséges szavazattöbbséget. G. P. Arkagyjev, a Szovjetunió képviselője hangsúlyozta, hogy az új határozattervezet teljesen logikátlan. Ha ugyanis a Tanács elhatározza, hogy visszatér múlt évi határozatára, az a helyénvaló és logikus, hogy kizárja a Délafrikai Köztársaságot az Afrikai Gazdasági Bizottságból, ahogyan azt a bizottság tagjai ajánlották. A szenegáli küldött kiemelte, hogy a határozati javaslat tartalmában nem felel meg az Addisz Abeba-i értekezlet határozatainak. A határozati javaslatot 18 részvevő közül csak hat szavazta meg. A Szovjetunió és Csehszlovákia küldöttségei ellene szavaztak, tíz ország küldöttei pedig, közöttük az afrikai küldöttségek, tartózkodtak a szavazástól.