Előre, 1964. február (18. évfolyam, 5054-5077. szám)

1964-02-01 / 5054. szám

III. Szállítás 1963-ban az áruszállítás mennyisé­ge 1962-höz viszonyítva 12 százalék­kal, az áruforgalom úthossza 15,1 százalékkal, a személyforgalom út­hossza pedig 7,4 százalékkal növeke­dett. A vasúti szállítási tervet az áru­­szállításnál 100,8 százalékos arány­ban, az áruforgalom úthosszánál 102,8 százalékban, a személyforga­lom úthosszánál pedig 98,7 százalék­ban teljesítették; ez az előző évvel szemben az áruszállításnál 8,3 száza­lékos, az áruforgalom úthosszánál 9,6 százalékos és a személyforgalom úthosszánál 4,1 százalékos növeke­désnek felel meg. A vasúti üzem 1963-ban 58 Diesel­­villamosmozdonyt (a Diesel-villamos­­vontatású szállítás az áruforgalom teljes mennyiségének 18 százalékát tette ki), és 4330 tehervagont (két­tengelyes egységben számítva) ka­pott. A vasútállomásokon újabb korsze­rűsítési, elektrodinamikai rendszere­sítési és központosítási munkála­tokat hajtottak végre. Javultak a gördülőanyag kihasz­nálási mutatószámai az előző évi­hez képest. A vasúti szállításban a munkater­melékenység 5,3 százalékkal emelke­dett 1962-höz viszonyítva. A gépkocsi szállításnál a továbbí­tott árumennyiség 1962-höz viszo­nyítva 15,6 százalékkal növekedett, az áruforgalom úthossza 25,5 száza­lékkal, a személyforgalom úthossza pedig 22,3 százalékkal. Az általános célokat szolgáló gép­kocsiállományt 4192 tehergépkocsi­val és billenő tehergépkocsival, több mint 600 autóbusszal és 181 más gépjárművel látták el. 1960—1963-ban 1490 kilométer or­szágutat korszerűsítettek. A kereskedelmi flotta szállítási ka­pacitása újabb tengeri és folyami hajókkal bővül. A folyami flottával lebonyolított áruszállítás 1962-höz viszonyítva a továbbított áruknál 20,2 százalékkal, az áruforgalom úthosszánál 11,7 szá­zalékkal növekedett. A tengeri áruszállítás volumene 1962-höz viszonyítva a továbbított áruknál 44,9 százalékkal, az árufor­galom úthosszánál 54,8 százalékkal nőtt. A légi személyforgalom 51,5 szá­zalékkal növekedett az előző évivel szemben, ezen belül a nemzetközi járatokon 77,6 százalékkal. ELŐRE A Központi Statisztikai Igazgatóság KÖZLEMÉNYE a Román Népköztársaság 1963. évi állami tervének teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról) Bár a mezőgazdaság nem szállí­totta teljes egészében az iparnak az előirányzott nyersanyagokat, miáltal a húsnál, cukornál, tejtermékeknél nem érték el a tervezett színvona­lat, a lakosság ellátása kielégítően folyt. A különféle választékú ke­nyérnek, a málélisztnek, a száraz tésztáknak, rizsnek, az étolajnak, a cukornak, a tejnek, a vajnak, a hal­nak, a halkonzervnek és­ félkon­­zervnek a szocialista kereskedelem útján történt eladása 4,48 száza­lékkal növekedett 1962-höz képest. A vállalatok korszerű gépekkel és berendezésekkel való felszerelése, új technológiai eljárások bevezetése, a termelési folyamatok további gé­pesítése és automatizálása, a káde­rek szakmai továbbképzése nyomán újabb sikereket értek el a termelés műszaki színvonalának emelésében, miáltal javult a termékek minősége és bővült a választék. 1963-ban jó eredménnyel folytató­dott az iparvállalatok szerszámgép­parkjának modernizálása, valamint e vállalatok újrafelszerelése magas műszaki színvonalon álló és nagy teljesítményű új gépekkel. 1963-ban megkezdődött a 140 ló­erős motorral felszerelt új típusú tehergépkocsi és a 65 lóerős új típu­sú traktor sorozatgyártása. Új gépe­ket és berendezéseket állítottak be a termelésbe, mint : karusszel esz­tergák, párhuzamos esztergák, fogas­kerékmarógépek másoló marógépek, központosítás nélküli köszörűgépek, 150 tonnás hidraulikus prések, 650 m mélyfúró berendezések, T­C 5—B9 típusú fúróturbinák, új típusú fafel­dolgozó, építőipari berendezések, textilipari felszerelések. Létrehozták korszerű gépek és berendezések prototípusait, többek között a 315 tonnás mélyfúró beren­dezést 6000 méter mélységű fúrásra, amelynek működési paraméterei egy színvonalon állnak a világ legjobb ilyen berendezéseivel. Kiterjesztették a termelési folya­matok automatizálását a kohászati iparban, a gépiparban, a kőolaj- és gáziparban, a vegyiparban, a textil­iparban. Tovább emelkedett az erdőkiter­melésekben, szénipari kitermelések­ben, a nádaratásnál stb., a nehéz és nagy munkaigényes műveletek gé­pesítési foka. Az ipar egészében a munkater­melékenység 8 százalékkal növeke­dett 1962-höz viszonyítva. A szocialista versenybe lendült ipari dolgozók jelentős sikereket ér­tek el a termelési költségek csök­kentésében, ez az önköltségi terv teljesítéséhez és mintegy 700 millió lej terven felüli megtakarításhoz vezetett, hektárt vezettek be búzával és rozs­­zsal, mégpedig magasabb agrotech­nikai színvonalon, hozzávetőleg 200 000 hektárral többet, mint az 1963. évi terméshez. Az elmúlt évben mintegy 17 000 hektáron telepítettek szőlőt és több mint 50 000 hektáron gyümölcsöst a más termesztésre alkalmatlan terü­leteken (dombok, halmok, teraszok stb.) Az állattenyésztés ösztönzését szolgáló intézkedések eredménye­ként a Román NK állatállománya 1963-ban gyarapodott 1962-vel szem­ben a szarvasmarhánál, juhnál s jelentősebb mértékben a sertés­törzsállománynál. Szép eredményeket értek el az állatállomány gyarapításában az ál­lami gazdaságok és a kollektív gazdaságok (közös tulajdon). 1963 végén e gazdaságok 2,4 millió szarvasmarhával, — ebből csaknem 1 millió tehénnel és üszővel —, 2,3 millió sertéssel, 6,3 millió juhval rendelkeztek. Ez az előző évhez vi­szonyítva a szarvasmarháknál csak­nem 400 000-es, ebből a teheneknél és üszőknél több mint 150 000-es, a juhoknál pedig 700 000-es gyara­podást jelent; a sertésállomány megmaradt ugyanazon a szinten. 1963-ban sikeresen folytatódott a növényi és állati termelés profiljá­nak meghatározása és szakosítása az állami gazdaságokban. Az állami mezőgazdasági termék­alaphoz beérkezett termékmennyiség 1963-ban 1962-höz viszonyítva a ga­bonánál 15 százalékkal, a naprafor­gónál 11 százalékkal, a cukorrépá­nál 11 százalékkal, a zöldségféléknél 24 százalékkal, a gyümölcsnél két­szeresen, a tejnél 3 százalékkal, a gyapjúnál 2 százalékkal — ezen be­lül a finom- és félfinom gyapjúnál 9 százalékkal — gyarapodott. A mezőgazdasági szakkáderek új­­rabeosztására tett intézkedések és a mezőgazdasági-állatorvosi oktatás végzettjeinek beosztása révén a me­zőgazdaságban több mint 18 000 fő­iskolai végzettségű káder dolgozik. Az 1963—1964-es tanévben 932 000 kollektivista, valamint állami gazda­sági és gép- és traktorállomási dol­gozó látogatja az agro-zootechnikai tanfolyamokat, 138 000-rel több, mint az előző évben. Az erdőgazdálkodásban 71 530 hektárt erdősítettek, 102,2 százalékos arányban teljesítve a tervet. 300 000 darab széket gyártó kapaci­tás, a iasi bútorgyárban egy évente 600 000 darab hajlított széket gyártó kapacitás, a suceavai faipari kom­plexumban egy évente 60 000 négy­zetméter ajtót és ablakot előállító kapacitás, a Rimnicu Vilcea-i fa­ipari komplexumban egy évente 210 köbméter teljesítő képességű ligno­­fol-kapacitás. Az építőanyag-iparban, a medgi­­diai és a tordai cementgyárban 4 ce­mentgyártó gépsor évi 1280 ezer ton­na összkapacitással. A bukaresti Progresul és a romani betonelem gyárak évi kapacitása további 24 000 köbméter előregyártott betonelem­mel növekedett. Az élelmiszer-iparban, a Zagna- Vadeni konzervgyárban egy évi 3500 tonna sterilizált konzervet előállító kapacitás, a marosvásárhelyi cukor­gyárban egy 24 óra alatt 1650 tonna répát feldolgozó kapacitás, 7 ke­nyérgyár Giurgiu­ban, Hírsován, Tg. Ocnán, Boksán, Medgyesen, Dicső­­szentmártonban és Borgoprundon, napi 121 tonna összkapacitással. Fokozott ütemben folyik a munka a hatéves terv olyan jelentős építő­telepein, mint: a Galaci Kohászati Kombinát, a Vajdahunyadi Kohásza­ti Kombinát, a Resicai Kohászati Kombinát, az argesi 16 Februári­ ví­zierőmű, a craiovai hőellátó villa­mosközpont, a marosvásárhelyi nit­rogéntrágya kombinát, a Turnu Ma­­gurele-i műtrágya kombinát, a craio­vai földgázfeldolgozó vegyipari kom­binát, a nagyváradi korund-üzem, a slatinai aluminium üzem, a brazi petrokémiai kombinát, a dési cellu­lóz- és papírkombinát, a suceavai celullózkombinát, a calarasi szalma­­celullóz- és papírgyár, a brailai ipari csoport keretében a celofán-, celo­­fibra- és szénkéneggyár, valamint a nagy ellenálló képességű viszkoz­­kordot előállító gyár. 1963-ban ésszerűbben használták fel a beruházási alapokat, haladást értek el a fontos új létesítmények üzembehelyezési határidejének lerö­vidítésében, magasabb műszaki és minőségi színvonalú munkálatokat végeztek, a beruházási alapokat és az anyagi eszközöket a legfontosabb produktív munkálatokra összponto­sították, az építőtelepek ellátása jobb körülmények közt folyt, növe­kedett az építő-szerelő vállalatok műszaki ellátottsága és tapasztalata, ami a beruházások gazdasági haté­konyságának növekedéséhez ve­zetett. II. Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 1963-ban folytatódott a kollektív gazdaságok gazdasági-szervezeti meg­szilárdítására, a mezőgazdaság mű­szaki-anyagi alapjának kibővítésére és a termelés növelésére irányuló akció. A mezőgazdaságban 1963 végén 637 állami gazdaság 1,9 millió hek­tár mezőgazdasági területtel, 4907 kollektív gazdaság 9,1 millió hektár mezőgazdasági területtel és 256 gép- és traktorállomás működött. A mezőgazdaság 10 300­ traktort, 10 100 vetőgépet, 3600 gabonakom­bájnt, valamint nagyszámú más me­zőgazdasági gépet kapott. Az év végén a mezőgazdaság mintegy 65 000 traktorral, 62 000 ve­tőgéppel, 32 100 gabonakombájnnal, valamint sok más géppel rendelke­zett, amelyek hozzájárulnak a me­zőgazdasági munkák gépesítési fo­kának emeléséhez. Az egy traktorra jutó átlagos szántóterület az 1959. évi 270 hek­tárról 1963-ban 150 hektárra csök­kent. A gép- és traktorállomások 29,9 millió normálhektár munkát végez­tek, s a tervet 101,4 százalékban tel­jesítették. A munkálatok volumene 1962-höz viszonyítva 9 százalékkal, 1959-hez viszonyítva pedig három­szorosan növekedett. A Duna árterületén 97 000 hektár területen folytatódtak az árvízvé­delmi és belvízrendezési munkák. 1963-ban 84 százalékkal több mű­trágyát használtak fel, mint 1962- ben .A műtrágyamennyiség legna­gyobb részét az előző évekhez ha­sonlóan az állami gazdaságok, va­lamint a kollektív gazdaságok az ipari növények termesztésének cél­jaira kapták. Noha az időjárási viszonyok nem voltak kedvezőek az ország minden részében azzal, hogy az agrotechni­kai intézkedéseket különösen a nö­vényápolásnál szélesebb körben al­kalmazták, az 1963. évi összgabona­­termés mintegy 10,4 millió tonnát tett ki, csaknem 700 000 tonnával többet, mint 1962-ben. A búza- és rozstermés összesen 3,9 millió ton­nát, a szemeskukorica-termés csak­nem 6 millió tonnát, a napraforgó­­termés több mint 500 000 tonnát, a burgonyatermés 2,7 millió tonnát, a zöldségtermés több mint 1,7 millió tonnát tett ki. A mezőgazdasági termelés növe­kedéséhez jelentősen hozzájárultak az állami gazdaságok, amelyek a búzánál hektáronként átlag 1970 ki­lós, a szemeskukoricánál 2840 kilós, a napraforgónál 1610 kilós termést értek el, jóval magasabbat, mint az egész mezőgazdaság átlaga. Az 1960—1963-as időszakban az évi átlagos gabonaössztermés 10 mil­lió tonnát tett ki, az 1956—1959. évek 9 millió tonnás átlagával szemben, a napraforgónál pedig 490 000 ton­nás átlagot 320 000 tonnás átlaggal szemben. 1963-ban mintegy 4 millió hektá­ron végeztek őszi szántást a tava­sziak alá, s mezőgazdaságunk eddi­gi legnagyobb őszi szántásterületét valósították meg. », Az 1964. évi terméshez 3,2 millió Lábbeli ezer pár 34 366 106 ebből: A bőrlábbeli ezer pár 22 904 109 Televíziós készülékek darab 68 148 164 Hűtőszekrények darab 72 035 157 Háztartási villamos mosógépek darab 110 690 144 Hús (szalonna nélkül) ezer tonna 267 90 Húskészítmények és húskon­zervek tonna 74 223 99,6 Hal tonna 34 429 113 Fogyasztásra szánt tej (beleértve a tejport is) ezer hl. 2333 112 Túrófélék tonna 43 280 95 Vaj tonna 16 206 110 Étolaj ezer tonna 160 99 Cukor ezer tonna 287 84 IV. Beruházások — építkezések Az állami alapokból eszközölt beruházások volumene 1963-ban 34,5 milliárd lejt tett ki, hozzávető­leg 2,8 milliárd lejjel többet, mint 1962-ben. A nemzeti jövedelem növekedése megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy az 1960—1963 közötti időszak­ban állami alapokból hozzávetőleg 117 milliárd lejt kitevő beruházáso­kat eszközöljenek, csaknem kétszer többet, mint az előző négy eszten­dőben. Ebben az időszakban a beru­házások volumenéből 62,1 milliárd lejt az iparra, 18 milliárd lejt a me­zőgazdaságra, 10,4 milliárd lejt a szállításra fordítottak. A hatéves terv első négy esztendejében 8,1 mil­liárd lejt utaltak ki lakásépítkezé­sekre. Az 1963-ban üzembe helyezett ál­lóalapok mennyisége 26,0 milliárd lejt tett ki. A köztársasági iparban új válla­latokat és üzemosztályokat helyez­tek üzembe, s folytatódott a meglévő vállalatok termelőkapacitásának ki­bővítése. Az üzembe helyezett objektumok: A villamosenergia-iparban: a 100 megawattos marosludasi hőerőmű, a 21 megawattos Roznov I. és Roznov II. vízierőművek, a bukaresti 23 August hőellátó központ, több mint 100 megawattos új áramfejlesztő csoportok a meglévő villamosköz­pontokban, 207 km 400 kilovoltos, 141 km 220 kilovoltos és 571 km 110 kilovoltos magasfeszültségű áramve­zetékek. A vas- és színesfémkohászatban: a iasi fémipari üzem, évi 80 000 ton­na szerelési cső és évi 20 000 tonna építkezési cső kapacitással, a nagy­bányai rézüzem évi 20 000 tonna elek­­trolitikus réz kapacitással, a Vajda­hunyadi Kohászati Kombinát érc­dúsító gyára évi 750 000 tonna kapa­citással, a resicai kohászati kombi­nát salakszemcséző berendezése évi 500 000 tonna kapacitással, az ara­­nyosgyéresi Sodronyipar rúdhúzó berendezése évi 1000 tonna kapaci­tással, az elektrolitikus horgany­zott huzal-gyár kibővítése évi 5000 tonna, kapacitással, és a lágyacélhu­zal- gyár kibővítése évi 6000 tonna kapacitással. A gépiparban és a fémfeldolgozó iparban: a bukaresti színesfémarma­­túra- és fémfelszerelés-gyár évi 1300 tonna armatúra gyártási kapacitás­sal, a suceavai mechanikai üzem. Fejlődtek a termelőkapacitások ne­héz szerszámgépek, Diesel-villamos­­mozdonyok, tehergépkocsik, közhasz­nú autók, csapágyak, rádió és tele­víziós készülékek stb. gyártásánál. A vegyiparban az onesti-i szinte­tikus gumi és petrokémiai kombinát­ban egy évi 50 000 tonna szintetikus gumit gyártó kapacitás, az évente 6500 tonna polisztirént előállító sztirén- és polisztiréngyár. A faiparban­ a dési bútorgyár, amelynek évi kapacitása 15 000 kon­vencionális hálószoba berendezés, a pitesti faipari komplexumban egy évente 18 000 köbméter enyvezett lemezt, 35 000 tonna farost lemezt, 250 000 négyzetméter parkettát, 250 000 négyzetméter ajtót és ablakot és 8000 köbméter félkész alkatrésze­ket gyártó kapacitás, a comanesti faipari komplexumban egy éven­te 18 000 köbméter enyvezett le­mezt és 35 000 tonna farost le­mezt termelő kapacitás, a pipe­­rai faipari komplexumban egy évente 10 000 tonna teljesítő ké­pességű lemezkikészítő és egy évente 385 000 négyzetméter ajtót előállító kapacitás, a szamosújvári faipari komplexumban egy évente *­V. Áruforgalom Az 1963-as évben nagyobb mennyi­ségű árut bocsátottak a lakosság ren­delkezésére, gazdagabb választékban és jobb minőségben. A szocialista kereskedelem útján 57,5 milliárd lej értékű árut adtak el, 7,7 százalékkal (összehasonlítható árakban) többet, mint az előző év­ben; az élelmiszer forgalom, beleért­ve a közétkeztetést is, 10,1 százalék­kal növekedett, a nem élelmiszer áruké pedig 5,8 százalékkal. Az 1960—1963-as időszakban évről évre jelentősen növekedett az árueladás volumene, az évi átlagos növekedési ütem 12,7 százalék volt az RMP III. Kongresszusának irányelveiben előirányzott 12,2 százalékkal szem­ben. A fontosabb áruk eladása az aláb­biak szerint növekedett 1962-höz ké­pest: kenyér 10 százalék, liszt 13 szá­zalék, máléliszt 29 százalék, száraz­­tészta 4 százalék, rizs 7 százalék, ét­olaj 21 százalék, cukor 8 száza­lék, tej 9 százalék, vaj 7 száza­­­lék, friss hal 48 százalék, fél­­konzerv hal 27 százalék, halkonzerv 18 százalék, édesipari termékek ,4 százalék, bor 16 százalék, sör 11 szá­zalék, friss gyümölcs 28 százalék, zöldség 10 százalék, tojás 6 százalék. A következő árucikkeknél az aláb­biak szerint növekedett az eladás: kötöttáru 9 százalék, konfekció 5 százalék, bőrcipő 7 százalék, elektro­technikai cikkek 28 százalék stb. A hús és húskészítmények eladásánál csökkenés mutatkozik (6 százalék) 1962-höz viszonyítva. A tartós áruk eladása nagy mér­tékben tovább növekedett, különö­sen az alábbi termékeknél: bútor 11 százalék, rádiókészülékek 14 száza­lék, televíziós készülékek 71 száza­lék, mosógépek 14 százalék, hűtő­­szekrények 44 százalék, porszívók 91 százalék, kerékpárok 29 százalék stb. Bővült az árueladási hálózat és javult ellátása kereskedelmi beren­dezésekkel. A Román Népköztársaság tavaly több mint 80 országgal folytatott ke­reskedelmi cserét, 29 nemzetközi vá­sáron és kiállításon vett részt. A Román Népköztársaság külke­reskedelmének volumene 10,3 száza­lékkal nőtt az előző évihez viszonyít­va. . . VI. A dolgozók életkörülményeinek javításában elért eredmények Előzetes számítások szerint a nem­zeti jövedelem 1963-ban hozzávető­leg 7 százalékkal növekedett az 1962. évihez képest. A népgazdaságban foglalkoztatott alkalmazottak száma 3 930 000 volt, 190 000-rel nagyobb, mint 1962-ben és 870 000-rel nagyobb, mint 1959- ben. A reálbér 4,6 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Szociális és kulturális létesítmé­nyekre állami alapokból 1003 millió lejt ruháztak be, ebből 551,7 millió lejt oktatásra és 343,6 millió lejt egészségvédelemre. A hatéves terv első 4 évében álla­mi alapokból 161 800 konvencionális lakás épült. Az említett időszakban a lakos­ság, főként a falusi lakosság 383 000 lakást épített saját pénzalapjaiból. Tovább fejlődött az oktatás anya­gi alapja. 1963-ban az általános ok­tatásban körülbelül 4200 tanterem épült. A szakmai és műszaki okta­tás is új tantermekkel, laboratóriu­mokkal, műhelyekkel gyarapodott. Új diákotthonok épültek 2300 férő­hellyel, és étkezdék, amelyekben egyszerre 1860 személyt lehet kiszol­­gálni. Az 1963—1964-es tanévben az ok­tatás minden fokán 3 443 000 iskolás és főiskolai hallgató tanult. Az álta­lános középiskolai oktatásban a diá­kok száma elérte a 376 500-at, va­gyis 13 százalékkal volt nagyobb, mint az előző iskolai évben. A szakmai oktatásba 188 300 tanu­ló iratkozott be, 11 százalékkal több, mint az előző iskolai évben, a mű­szaki és mesterképző műszaki okta­tásba pedig 72 000 tanuló, 12 száza­lékkal több, mint az 1962—1963-as tanévben. Az 1963—1964-es egyetemi évben 112 600 hallgató tanul, 14 százalék­kal több, mint az előző egyetemi év­ben ; ezeknek 41 százaléka a műsza­ki és agronómiai fakultásokat láto­gatja. 1963-ban a szakmai iskolákból és műszaki középiskolákból 61 400 tech­nikus és szakmunkás került ki, a fő­iskolákból pedig 11 700 szakember. Tovább fejlődött a kultúra és a művészet anyagi alapja. 1963-ban városi mozikat adtak használatba 3700 hellyel és 700-zal A CEC-betétek egyenlege 44,7 szá­zalékkal volt nagyobb mint 1962-ben, a betétesek száma pedig 13,2 száza­lékkal növekedett. Az állami költségvetésből 18,9 mil­liárd lejt fordítottak szociális-kul­turális akciókra, 7,8 százalékkal töb­bet, mint 1962-ben. Ebből az összeg­ből­ növekedett a falusi moziberendezé­sek száma. A rádió- és vezetékes rádió-előfi­zetők száma elérte a 2 549 000-et, vagyis 7,5 százalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva. Gyor­san fejlődött a televízió-hálózat. 1963-ban további 4 televízióállomást helyeztek üzembe: Iasi-ban, Nagy­váradon, Kolozsváron és Temesvá­ron. A televízióelőfizetők száma 64 százalékkal volt nagyobb, mint 1962- ben. 1963-ban 3268 könyvet és brosú­rát adtak ki, összesen 57,2 millió példányban. Az újságok évi pél­dányszáma 1044 millió volt, a folyó­iratoké pedig 89 millió. Tovább javult a lakosság orvosi­egészségügyi ellátása. Az orvosi­egészségügyi körzetek száma 3841-re emelkedett, ebből 2853 falun műkö­dik. A szülőotthonok száma elérte a 2043-at. 1963-ban átlag 700 lakosra jutott egy orvos. Tavaly 740 000 személy részesült gyógykezelésben fürdőhelyeken, il­letve pihent üdülőtelepeken, gyer­mektáborokban és gyermekkolóniák­­ban. A községgazdálkodási tevékenység is fejlődött az előző évhez viszonyít­va. A vízelosztó hálózat több mint 370 kilométerrel, a gázelosztó háló­zat pedig több mint 260 kilométerrel bővült. Az 1960—1963-as időszakban 2500 falut villamosítottak. 1964. január elsején az ország 18 877 000 lakost számlált. ★ Az iparban, a mezőgazdaságban, az építkezésekben, a kultúra és az egészségügyi ellátás, az egész dolgo­zó nép életszínvonalának szüntelen emelése terén 1963 folyamán elért eredmények számottevő haladást je­lentenek a Román Munkáspárt III. kongresszusán kijelölt célok megva­lósításában. A oktatásra 5,5 milliárd lejt, 10,1 százalékkal többet, mint 1962-ben A Román NK Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Igazgatóság — kulturális és tudományos célokra 1,5 * „ 18,2 * „ » * — egészségügyi célokra 4,1 ,, « 7,6 o » » » — társadalom­biztosításra 4,5 f, » 7,6 h » » h — állami gyermek­pótlékra 2,4 „ ,­ 12,1 ,j » » » 1964. február 1., szombat A ruskicai márványbányában (Agerpres felvétel) Veronica Porumbacu A MUNKA DICSÉRETE A SZÍNEKBEN ÉS KONTÚROKBAN Kezdetben valt az ámulat. Nem a munkás ámulata, hiszen ő hoz­zászokott a precíziós műszerek­hez akárcsak a kohó-gigászokhoz, amelyeknek aljában évek során át csörgött a verejtéke... A mű­vész álmélkodásáról beszélünk, a művészéről, aki mondjuk 1945- ben vagy 1948-ban volt fiatal, s aki festőállványostól áttelepe­dett egy cserép virág mellől a a fémkolosszusok világába. Ta­lán innen eredt első kiállításaink leíró jellege, a műszaki rajz bé­lyege vagy az olykor felszínes pátosz. Egészen más jellemzi egy idő óta a tartományi és tarto­mányközi avagy az egyéni kiállítá­sok művészi erő­próbáját : a ma­gától értetődő bi­zonyosság, a mo­dern valóság lé­nyegének fölfogá­sa, amely épp az árnyalatok és az egyéni vonások elmélyítését teszi lehetővé. A kolosszusok már nem naiv ámulatot váltanak ki, nem az oh-ok és az oh-ok cso­dálattól borzongásig terjedő vál­tozatait csalja­ ki a pallettá­­ból, hiszen a kolosszusok köz­napi csodákká váltak, amelye­ket természetes közvetlenség­gel érzékel a recehártya, s így a látószög szabadon központosul­­hat a táj, az arckép művészi egye­diségére. Amikor a keret véglege­sült, a művész sajátos látásmódja, egyéni­­kapcsolata a valósággal rendkívül változatos formákat ölt noha mindnek örvendetes rokon­vonása a festészet kortárs nyel­vezete. Például Ion Gheorghiu konstancai tájképére gondolok, amely szándékoltan primitív perspektívában sorakoztatja egy­más mellé a modern lakótömböt, a felszínre került ókori otthonok oszlopait valamint a kő szürkesé­gét a tenger kékjével. Különböző korok egyidejűsége abban a vá­rosban, amely egy új­ világ eme­lése közben lelte föl alapjaiban a régit, körvonalak és színek köl­tészetévé válik, s az ecsetkezelés vonzó szépségei egyenértékűek a prágai tornyok meseszerű trip­tichonjával, amely ugyanannak a festőnek a műve. Amíg a régi Románia „döntően agrárország” volt, festészetünk remek falusi vásznakat termelt, de természetszerűleg a lehető leg­ritkábban bukkantak föl képek az ipari tájról, s ezeken is nyo­masztó szomorúság uralkodott el, mint Ștefan Dimitrescu „Leszállás a bányába“ című festményén. Ma viszont a fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari ország tájképei épp oly számosak és változatosak, mint az őket tükröző művészegyé­niségek. Az onesti-i finomító or­gonasípjainak patyolat színe szin­te zenélni kezd Eugen Popa vász­nán. C. Vinatoru képén a resicai perspektíva nélkülözhetetlen ko­ordinátáivá lesznek a vörös gyár­kémények, míg Pavel Codila „Ve­gyészet" című festményén a lom­bikok színpompája a fausti legen­da rejtelmeivel vetekszik. S abban a korban, amikor a fényképészet a tizedik múzsa beiktatását köve­teli, a városkép, az utca ábrázo­lása is rég levetkőzte a natura­lista pózt, s a művészet hevítő belső zenévé olvadt. Nem szándé­kom az irodalomízű jelzők túlzá­sába esni, de nem is kerülhetem el a tárgy ellentétes vonatkozá­sainak kidomborítását. Hány tra­gikus tónusú „városperemet" örökítettek meg a negyedik év­tized haladó festői! Ma viszont Bukarest kültelkei a központ mártanának szépségeit öltik ma­gukra Simona Chintila képén, s ehhez még levegő is járul, a régi ,­ építészet emelte utcáktól idegen térbeli bőkezűség és korláttalanság. S az onesti-i kép — ugyanennek a festőnőnek a mun­kája — a finom költészet patiná­ját őrzi. Az új lakótömbök, akár részleteikben rögzítik őket — mint Márius Bunescu, a kiváló festő vász­nain — akár csak elnagyoltan­­jelentkeznek más képeken, u­­gyanazzal a polgárjoggal lépnek be olajfestményeink keretébe, mint hajdan a reneszánsz kated­­rálisai. A falusi tájképeknek­ is olyan a jellegük, hogy én azt az eddig észleltek közül a legidillelleneseb­­beknek nevezném. S ez nemcsak a szántóföldek, új arculatának tu­lajdonítható, a mezőgazdasági gé­pek sokszínű paletta-ihletésének, mint például Gina Hagiu-Popa vásznán — de érzékelhető Con­stanta Crisan festményén is a napraforgó-táblák új geometriá­jában. Épp oly idillellenes a hő­sök megjelenítése, épp oly­­is a m­űvészi látásmód a föld­művesarcképeken. A megjelení­tés olykor zsánerszerű („Tele­víziós közönség falun"), máskor újszerűen, maian és a folklórra emlékeztető eszközökkel: V. Ru­­su-Ciobanu Szőnyegszövődőjének arcképe vagy Ion Pacea Népdal­énekesnője. Az újtípusú folklór­­jelleg föllelhető némely szobor­kompozícióban is — Balogh Pé­ter Építői például formájukban modern antitézisei az útmenti faragott feszületek magányának. S ami a portrékat még illeti — az egyszerű vonalak nem zárják ki a modell gazdag lelkivilágának ábrázolását — lásd Lia Szász Diáklánya. És még egy-két szót a csend­életről. Ez a műfaj, amely remek­művek sorát adta a modern festészetben — a legutóbbi ki­állításon is jelen van. Ghia­­ta olajfestékének legszebb árnya­latai, Eugen Craciun tárgyainak sokrétű vonalvezetése és bensősé­­ge, Victor Cupsa mértani rajzú hódolata Enescu iránt, Ion Bitan virágcserepének sokatmondó egy­szerűsége vagy Ion Pacea bá­nyász-szerszámainak lírai pihe­nője —Íme csak néhány példája a „munka dicséretének", amely zengzetesen hangzott el a husza­dik esztendő első képzőművészeti kiállításán. Fordította N. R. PRIMŐRÖK Több városunk és munkásközpontunk piacán megjelentek az első primőrök. Az anadokchiai kollektív gazdaság piacra hozta Konstancán a zöldségfélék­ből, hónapos retekből, salátából, zöld hagymából és más üvegházi vélemé­nyekből az első idei tételeket. A Dob­rudzsa tartományi kollektív gazdaságok idén a termelés növelése érdekében a zöldségtermesztésre szánt területeket csaknem 100 000 négyzetméter meleg­ággyal és 400 hektár mezei vetemé­nyessel bővítették. A kollektivisták eddig 30 000 négyzetméter melegágyon termesztettek hajtatott zöldségfélét. A ploiesti-i Aprozar-egységek meg­kezdték az első primőrök ■— paradi­csom, uborka, saláta, retek — árusítá­sát. A tartomány városának piaci fel­hozatala az idén 66 százalékkal növek­szik a múlt évhez viszonyítva. A Iasi tartományi kollektív gazda­ságok ebben az évben több mint 20 000 tonna zöldség szállítására kötöttek szer­ződést az állammal. Ez a mennyiség mintegy 3000 tonnával nagyobb a ta­valyinál. A kollektivisták eddig csaknem 8000 tonna istállótrágyát és jelentős mennyi­ségű műtrágyát hordtak ki a mezőre. Ezenkívül mintegy 7000 négyzetméter új melegágyat létesítettek és a megle­vőket hozzávetőleg 2000 négyzetméter­rel bővítették. A Galac tartományi kollektív gazda­ságok veteményeseinek területe több mint 900 hektárral növekedett ebben az évben. Bővülnek a konyhakertészetek Kri­­sána tartományban is. A kollektivisták tervbe vették, hogy 6-7-szer nagyobb területen termesztenek ebben az évben paradicsomot és zöldpaprikát. A Máramaros tartományi Szocialista mezőgazdasági egységek a munkásköz­pontok jó ellátására idén mintegy 7500 tonnával több zöldségfélét fognak szállítani, mint 1963-ban.

Next