Előre, 1964. február (18. évfolyam, 5054-5077. szám)
1964-02-01 / 5054. szám
III. Szállítás 1963-ban az áruszállítás mennyisége 1962-höz viszonyítva 12 százalékkal, az áruforgalom úthossza 15,1 százalékkal, a személyforgalom úthossza pedig 7,4 százalékkal növekedett. A vasúti szállítási tervet az áruszállításnál 100,8 százalékos arányban, az áruforgalom úthosszánál 102,8 százalékban, a személyforgalom úthosszánál pedig 98,7 százalékban teljesítették; ez az előző évvel szemben az áruszállításnál 8,3 százalékos, az áruforgalom úthosszánál 9,6 százalékos és a személyforgalom úthosszánál 4,1 százalékos növekedésnek felel meg. A vasúti üzem 1963-ban 58 Dieselvillamosmozdonyt (a Diesel-villamosvontatású szállítás az áruforgalom teljes mennyiségének 18 százalékát tette ki), és 4330 tehervagont (kéttengelyes egységben számítva) kapott. A vasútállomásokon újabb korszerűsítési, elektrodinamikai rendszeresítési és központosítási munkálatokat hajtottak végre. Javultak a gördülőanyag kihasználási mutatószámai az előző évihez képest. A vasúti szállításban a munkatermelékenység 5,3 százalékkal emelkedett 1962-höz viszonyítva. A gépkocsi szállításnál a továbbított árumennyiség 1962-höz viszonyítva 15,6 százalékkal növekedett, az áruforgalom úthossza 25,5 százalékkal, a személyforgalom úthossza pedig 22,3 százalékkal. Az általános célokat szolgáló gépkocsiállományt 4192 tehergépkocsival és billenő tehergépkocsival, több mint 600 autóbusszal és 181 más gépjárművel látták el. 1960—1963-ban 1490 kilométer országutat korszerűsítettek. A kereskedelmi flotta szállítási kapacitása újabb tengeri és folyami hajókkal bővül. A folyami flottával lebonyolított áruszállítás 1962-höz viszonyítva a továbbított áruknál 20,2 százalékkal, az áruforgalom úthosszánál 11,7 százalékkal növekedett. A tengeri áruszállítás volumene 1962-höz viszonyítva a továbbított áruknál 44,9 százalékkal, az áruforgalom úthosszánál 54,8 százalékkal nőtt. A légi személyforgalom 51,5 százalékkal növekedett az előző évivel szemben, ezen belül a nemzetközi járatokon 77,6 százalékkal. ELŐRE A Központi Statisztikai Igazgatóság KÖZLEMÉNYE a Román Népköztársaság 1963. évi állami tervének teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról) Bár a mezőgazdaság nem szállította teljes egészében az iparnak az előirányzott nyersanyagokat, miáltal a húsnál, cukornál, tejtermékeknél nem érték el a tervezett színvonalat, a lakosság ellátása kielégítően folyt. A különféle választékú kenyérnek, a málélisztnek, a száraz tésztáknak, rizsnek, az étolajnak, a cukornak, a tejnek, a vajnak, a halnak, a halkonzervnek és félkonzervnek a szocialista kereskedelem útján történt eladása 4,48 százalékkal növekedett 1962-höz képest. A vállalatok korszerű gépekkel és berendezésekkel való felszerelése, új technológiai eljárások bevezetése, a termelési folyamatok további gépesítése és automatizálása, a káderek szakmai továbbképzése nyomán újabb sikereket értek el a termelés műszaki színvonalának emelésében, miáltal javult a termékek minősége és bővült a választék. 1963-ban jó eredménnyel folytatódott az iparvállalatok szerszámgépparkjának modernizálása, valamint e vállalatok újrafelszerelése magas műszaki színvonalon álló és nagy teljesítményű új gépekkel. 1963-ban megkezdődött a 140 lóerős motorral felszerelt új típusú tehergépkocsi és a 65 lóerős új típusú traktor sorozatgyártása. Új gépeket és berendezéseket állítottak be a termelésbe, mint : karusszel esztergák, párhuzamos esztergák, fogaskerékmarógépek másoló marógépek, központosítás nélküli köszörűgépek, 150 tonnás hidraulikus prések, 650 m mélyfúró berendezések, TC 5—B9 típusú fúróturbinák, új típusú fafeldolgozó, építőipari berendezések, textilipari felszerelések. Létrehozták korszerű gépek és berendezések prototípusait, többek között a 315 tonnás mélyfúró berendezést 6000 méter mélységű fúrásra, amelynek működési paraméterei egy színvonalon állnak a világ legjobb ilyen berendezéseivel. Kiterjesztették a termelési folyamatok automatizálását a kohászati iparban, a gépiparban, a kőolaj- és gáziparban, a vegyiparban, a textiliparban. Tovább emelkedett az erdőkitermelésekben, szénipari kitermelésekben, a nádaratásnál stb., a nehéz és nagy munkaigényes műveletek gépesítési foka. Az ipar egészében a munkatermelékenység 8 százalékkal növekedett 1962-höz viszonyítva. A szocialista versenybe lendült ipari dolgozók jelentős sikereket értek el a termelési költségek csökkentésében, ez az önköltségi terv teljesítéséhez és mintegy 700 millió lej terven felüli megtakarításhoz vezetett, hektárt vezettek be búzával és rozszsal, mégpedig magasabb agrotechnikai színvonalon, hozzávetőleg 200 000 hektárral többet, mint az 1963. évi terméshez. Az elmúlt évben mintegy 17 000 hektáron telepítettek szőlőt és több mint 50 000 hektáron gyümölcsöst a más termesztésre alkalmatlan területeken (dombok, halmok, teraszok stb.) Az állattenyésztés ösztönzését szolgáló intézkedések eredményeként a Román NK állatállománya 1963-ban gyarapodott 1962-vel szemben a szarvasmarhánál, juhnál s jelentősebb mértékben a sertéstörzsállománynál. Szép eredményeket értek el az állatállomány gyarapításában az állami gazdaságok és a kollektív gazdaságok (közös tulajdon). 1963 végén e gazdaságok 2,4 millió szarvasmarhával, — ebből csaknem 1 millió tehénnel és üszővel —, 2,3 millió sertéssel, 6,3 millió juhval rendelkeztek. Ez az előző évhez viszonyítva a szarvasmarháknál csaknem 400 000-es, ebből a teheneknél és üszőknél több mint 150 000-es, a juhoknál pedig 700 000-es gyarapodást jelent; a sertésállomány megmaradt ugyanazon a szinten. 1963-ban sikeresen folytatódott a növényi és állati termelés profiljának meghatározása és szakosítása az állami gazdaságokban. Az állami mezőgazdasági termékalaphoz beérkezett termékmennyiség 1963-ban 1962-höz viszonyítva a gabonánál 15 százalékkal, a napraforgónál 11 százalékkal, a cukorrépánál 11 százalékkal, a zöldségféléknél 24 százalékkal, a gyümölcsnél kétszeresen, a tejnél 3 százalékkal, a gyapjúnál 2 százalékkal — ezen belül a finom- és félfinom gyapjúnál 9 százalékkal — gyarapodott. A mezőgazdasági szakkáderek újrabeosztására tett intézkedések és a mezőgazdasági-állatorvosi oktatás végzettjeinek beosztása révén a mezőgazdaságban több mint 18 000 főiskolai végzettségű káder dolgozik. Az 1963—1964-es tanévben 932 000 kollektivista, valamint állami gazdasági és gép- és traktorállomási dolgozó látogatja az agro-zootechnikai tanfolyamokat, 138 000-rel több, mint az előző évben. Az erdőgazdálkodásban 71 530 hektárt erdősítettek, 102,2 százalékos arányban teljesítve a tervet. 300 000 darab széket gyártó kapacitás, a iasi bútorgyárban egy évente 600 000 darab hajlított széket gyártó kapacitás, a suceavai faipari komplexumban egy évente 60 000 négyzetméter ajtót és ablakot előállító kapacitás, a Rimnicu Vilcea-i faipari komplexumban egy évente 210 köbméter teljesítő képességű lignofol-kapacitás. Az építőanyag-iparban, a medgidiai és a tordai cementgyárban 4 cementgyártó gépsor évi 1280 ezer tonna összkapacitással. A bukaresti Progresul és a romani betonelem gyárak évi kapacitása további 24 000 köbméter előregyártott betonelemmel növekedett. Az élelmiszer-iparban, a Zagna- Vadeni konzervgyárban egy évi 3500 tonna sterilizált konzervet előállító kapacitás, a marosvásárhelyi cukorgyárban egy 24 óra alatt 1650 tonna répát feldolgozó kapacitás, 7 kenyérgyár Giurgiuban, Hírsován, Tg. Ocnán, Boksán, Medgyesen, Dicsőszentmártonban és Borgoprundon, napi 121 tonna összkapacitással. Fokozott ütemben folyik a munka a hatéves terv olyan jelentős építőtelepein, mint: a Galaci Kohászati Kombinát, a Vajdahunyadi Kohászati Kombinát, a Resicai Kohászati Kombinát, az argesi 16 Februári vízierőmű, a craiovai hőellátó villamosközpont, a marosvásárhelyi nitrogéntrágya kombinát, a Turnu Magurele-i műtrágya kombinát, a craiovai földgázfeldolgozó vegyipari kombinát, a nagyváradi korund-üzem, a slatinai aluminium üzem, a brazi petrokémiai kombinát, a dési cellulóz- és papírkombinát, a suceavai celullózkombinát, a calarasi szalmacelullóz- és papírgyár, a brailai ipari csoport keretében a celofán-, celofibra- és szénkéneggyár, valamint a nagy ellenálló képességű viszkozkordot előállító gyár. 1963-ban ésszerűbben használták fel a beruházási alapokat, haladást értek el a fontos új létesítmények üzembehelyezési határidejének lerövidítésében, magasabb műszaki és minőségi színvonalú munkálatokat végeztek, a beruházási alapokat és az anyagi eszközöket a legfontosabb produktív munkálatokra összpontosították, az építőtelepek ellátása jobb körülmények közt folyt, növekedett az építő-szerelő vállalatok műszaki ellátottsága és tapasztalata, ami a beruházások gazdasági hatékonyságának növekedéséhez vezetett. II. Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 1963-ban folytatódott a kollektív gazdaságok gazdasági-szervezeti megszilárdítására, a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapjának kibővítésére és a termelés növelésére irányuló akció. A mezőgazdaságban 1963 végén 637 állami gazdaság 1,9 millió hektár mezőgazdasági területtel, 4907 kollektív gazdaság 9,1 millió hektár mezőgazdasági területtel és 256 gép- és traktorállomás működött. A mezőgazdaság 10 300 traktort, 10 100 vetőgépet, 3600 gabonakombájnt, valamint nagyszámú más mezőgazdasági gépet kapott. Az év végén a mezőgazdaság mintegy 65 000 traktorral, 62 000 vetőgéppel, 32 100 gabonakombájnnal, valamint sok más géppel rendelkezett, amelyek hozzájárulnak a mezőgazdasági munkák gépesítési fokának emeléséhez. Az egy traktorra jutó átlagos szántóterület az 1959. évi 270 hektárról 1963-ban 150 hektárra csökkent. A gép- és traktorállomások 29,9 millió normálhektár munkát végeztek, s a tervet 101,4 százalékban teljesítették. A munkálatok volumene 1962-höz viszonyítva 9 százalékkal, 1959-hez viszonyítva pedig háromszorosan növekedett. A Duna árterületén 97 000 hektár területen folytatódtak az árvízvédelmi és belvízrendezési munkák. 1963-ban 84 százalékkal több műtrágyát használtak fel, mint 1962- ben .A műtrágyamennyiség legnagyobb részét az előző évekhez hasonlóan az állami gazdaságok, valamint a kollektív gazdaságok az ipari növények termesztésének céljaira kapták. Noha az időjárási viszonyok nem voltak kedvezőek az ország minden részében azzal, hogy az agrotechnikai intézkedéseket különösen a növényápolásnál szélesebb körben alkalmazták, az 1963. évi összgabonatermés mintegy 10,4 millió tonnát tett ki, csaknem 700 000 tonnával többet, mint 1962-ben. A búza- és rozstermés összesen 3,9 millió tonnát, a szemeskukorica-termés csaknem 6 millió tonnát, a napraforgótermés több mint 500 000 tonnát, a burgonyatermés 2,7 millió tonnát, a zöldségtermés több mint 1,7 millió tonnát tett ki. A mezőgazdasági termelés növekedéséhez jelentősen hozzájárultak az állami gazdaságok, amelyek a búzánál hektáronként átlag 1970 kilós, a szemeskukoricánál 2840 kilós, a napraforgónál 1610 kilós termést értek el, jóval magasabbat, mint az egész mezőgazdaság átlaga. Az 1960—1963-as időszakban az évi átlagos gabonaössztermés 10 millió tonnát tett ki, az 1956—1959. évek 9 millió tonnás átlagával szemben, a napraforgónál pedig 490 000 tonnás átlagot 320 000 tonnás átlaggal szemben. 1963-ban mintegy 4 millió hektáron végeztek őszi szántást a tavasziak alá, s mezőgazdaságunk eddigi legnagyobb őszi szántásterületét valósították meg. », Az 1964. évi terméshez 3,2 millió Lábbeli ezer pár 34 366 106 ebből: A bőrlábbeli ezer pár 22 904 109 Televíziós készülékek darab 68 148 164 Hűtőszekrények darab 72 035 157 Háztartási villamos mosógépek darab 110 690 144 Hús (szalonna nélkül) ezer tonna 267 90 Húskészítmények és húskonzervek tonna 74 223 99,6 Hal tonna 34 429 113 Fogyasztásra szánt tej (beleértve a tejport is) ezer hl. 2333 112 Túrófélék tonna 43 280 95 Vaj tonna 16 206 110 Étolaj ezer tonna 160 99 Cukor ezer tonna 287 84 IV. Beruházások — építkezések Az állami alapokból eszközölt beruházások volumene 1963-ban 34,5 milliárd lejt tett ki, hozzávetőleg 2,8 milliárd lejjel többet, mint 1962-ben. A nemzeti jövedelem növekedése megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy az 1960—1963 közötti időszakban állami alapokból hozzávetőleg 117 milliárd lejt kitevő beruházásokat eszközöljenek, csaknem kétszer többet, mint az előző négy esztendőben. Ebben az időszakban a beruházások volumenéből 62,1 milliárd lejt az iparra, 18 milliárd lejt a mezőgazdaságra, 10,4 milliárd lejt a szállításra fordítottak. A hatéves terv első négy esztendejében 8,1 milliárd lejt utaltak ki lakásépítkezésekre. Az 1963-ban üzembe helyezett állóalapok mennyisége 26,0 milliárd lejt tett ki. A köztársasági iparban új vállalatokat és üzemosztályokat helyeztek üzembe, s folytatódott a meglévő vállalatok termelőkapacitásának kibővítése. Az üzembe helyezett objektumok: A villamosenergia-iparban: a 100 megawattos marosludasi hőerőmű, a 21 megawattos Roznov I. és Roznov II. vízierőművek, a bukaresti 23 August hőellátó központ, több mint 100 megawattos új áramfejlesztő csoportok a meglévő villamosközpontokban, 207 km 400 kilovoltos, 141 km 220 kilovoltos és 571 km 110 kilovoltos magasfeszültségű áramvezetékek. A vas- és színesfémkohászatban: a iasi fémipari üzem, évi 80 000 tonna szerelési cső és évi 20 000 tonna építkezési cső kapacitással, a nagybányai rézüzem évi 20 000 tonna elektrolitikus réz kapacitással, a Vajdahunyadi Kohászati Kombinát ércdúsító gyára évi 750 000 tonna kapacitással, a resicai kohászati kombinát salakszemcséző berendezése évi 500 000 tonna kapacitással, az aranyosgyéresi Sodronyipar rúdhúzó berendezése évi 1000 tonna kapacitással, az elektrolitikus horganyzott huzal-gyár kibővítése évi 5000 tonna, kapacitással, és a lágyacélhuzal- gyár kibővítése évi 6000 tonna kapacitással. A gépiparban és a fémfeldolgozó iparban: a bukaresti színesfémarmatúra- és fémfelszerelés-gyár évi 1300 tonna armatúra gyártási kapacitással, a suceavai mechanikai üzem. Fejlődtek a termelőkapacitások nehéz szerszámgépek, Diesel-villamosmozdonyok, tehergépkocsik, közhasznú autók, csapágyak, rádió és televíziós készülékek stb. gyártásánál. A vegyiparban az onesti-i szintetikus gumi és petrokémiai kombinátban egy évi 50 000 tonna szintetikus gumit gyártó kapacitás, az évente 6500 tonna polisztirént előállító sztirén- és polisztiréngyár. A faiparban a dési bútorgyár, amelynek évi kapacitása 15 000 konvencionális hálószoba berendezés, a pitesti faipari komplexumban egy évente 18 000 köbméter enyvezett lemezt, 35 000 tonna farost lemezt, 250 000 négyzetméter parkettát, 250 000 négyzetméter ajtót és ablakot és 8000 köbméter félkész alkatrészeket gyártó kapacitás, a comanesti faipari komplexumban egy évente 18 000 köbméter enyvezett lemezt és 35 000 tonna farost lemezt termelő kapacitás, a piperai faipari komplexumban egy évente 10 000 tonna teljesítő képességű lemezkikészítő és egy évente 385 000 négyzetméter ajtót előállító kapacitás, a szamosújvári faipari komplexumban egy évente *V. Áruforgalom Az 1963-as évben nagyobb mennyiségű árut bocsátottak a lakosság rendelkezésére, gazdagabb választékban és jobb minőségben. A szocialista kereskedelem útján 57,5 milliárd lej értékű árut adtak el, 7,7 százalékkal (összehasonlítható árakban) többet, mint az előző évben; az élelmiszer forgalom, beleértve a közétkeztetést is, 10,1 százalékkal növekedett, a nem élelmiszer áruké pedig 5,8 százalékkal. Az 1960—1963-as időszakban évről évre jelentősen növekedett az árueladás volumene, az évi átlagos növekedési ütem 12,7 százalék volt az RMP III. Kongresszusának irányelveiben előirányzott 12,2 százalékkal szemben. A fontosabb áruk eladása az alábbiak szerint növekedett 1962-höz képest: kenyér 10 százalék, liszt 13 százalék, máléliszt 29 százalék, száraztészta 4 százalék, rizs 7 százalék, étolaj 21 százalék, cukor 8 százalék, tej 9 százalék, vaj 7 százalék, friss hal 48 százalék, félkonzerv hal 27 százalék, halkonzerv 18 százalék, édesipari termékek ,4 százalék, bor 16 százalék, sör 11 százalék, friss gyümölcs 28 százalék, zöldség 10 százalék, tojás 6 százalék. A következő árucikkeknél az alábbiak szerint növekedett az eladás: kötöttáru 9 százalék, konfekció 5 százalék, bőrcipő 7 százalék, elektrotechnikai cikkek 28 százalék stb. A hús és húskészítmények eladásánál csökkenés mutatkozik (6 százalék) 1962-höz viszonyítva. A tartós áruk eladása nagy mértékben tovább növekedett, különösen az alábbi termékeknél: bútor 11 százalék, rádiókészülékek 14 százalék, televíziós készülékek 71 százalék, mosógépek 14 százalék, hűtőszekrények 44 százalék, porszívók 91 százalék, kerékpárok 29 százalék stb. Bővült az árueladási hálózat és javult ellátása kereskedelmi berendezésekkel. A Román Népköztársaság tavaly több mint 80 országgal folytatott kereskedelmi cserét, 29 nemzetközi vásáron és kiállításon vett részt. A Román Népköztársaság külkereskedelmének volumene 10,3 százalékkal nőtt az előző évihez viszonyítva. . . VI. A dolgozók életkörülményeinek javításában elért eredmények Előzetes számítások szerint a nemzeti jövedelem 1963-ban hozzávetőleg 7 százalékkal növekedett az 1962. évihez képest. A népgazdaságban foglalkoztatott alkalmazottak száma 3 930 000 volt, 190 000-rel nagyobb, mint 1962-ben és 870 000-rel nagyobb, mint 1959- ben. A reálbér 4,6 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Szociális és kulturális létesítményekre állami alapokból 1003 millió lejt ruháztak be, ebből 551,7 millió lejt oktatásra és 343,6 millió lejt egészségvédelemre. A hatéves terv első 4 évében állami alapokból 161 800 konvencionális lakás épült. Az említett időszakban a lakosság, főként a falusi lakosság 383 000 lakást épített saját pénzalapjaiból. Tovább fejlődött az oktatás anyagi alapja. 1963-ban az általános oktatásban körülbelül 4200 tanterem épült. A szakmai és műszaki oktatás is új tantermekkel, laboratóriumokkal, műhelyekkel gyarapodott. Új diákotthonok épültek 2300 férőhellyel, és étkezdék, amelyekben egyszerre 1860 személyt lehet kiszolgálni. Az 1963—1964-es tanévben az oktatás minden fokán 3 443 000 iskolás és főiskolai hallgató tanult. Az általános középiskolai oktatásban a diákok száma elérte a 376 500-at, vagyis 13 százalékkal volt nagyobb, mint az előző iskolai évben. A szakmai oktatásba 188 300 tanuló iratkozott be, 11 százalékkal több, mint az előző iskolai évben, a műszaki és mesterképző műszaki oktatásba pedig 72 000 tanuló, 12 százalékkal több, mint az 1962—1963-as tanévben. Az 1963—1964-es egyetemi évben 112 600 hallgató tanul, 14 százalékkal több, mint az előző egyetemi évben ; ezeknek 41 százaléka a műszaki és agronómiai fakultásokat látogatja. 1963-ban a szakmai iskolákból és műszaki középiskolákból 61 400 technikus és szakmunkás került ki, a főiskolákból pedig 11 700 szakember. Tovább fejlődött a kultúra és a művészet anyagi alapja. 1963-ban városi mozikat adtak használatba 3700 hellyel és 700-zal A CEC-betétek egyenlege 44,7 százalékkal volt nagyobb mint 1962-ben, a betétesek száma pedig 13,2 százalékkal növekedett. Az állami költségvetésből 18,9 milliárd lejt fordítottak szociális-kulturális akciókra, 7,8 százalékkal többet, mint 1962-ben. Ebből az összegből növekedett a falusi moziberendezések száma. A rádió- és vezetékes rádió-előfizetők száma elérte a 2 549 000-et, vagyis 7,5 százalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva. Gyorsan fejlődött a televízió-hálózat. 1963-ban további 4 televízióállomást helyeztek üzembe: Iasi-ban, Nagyváradon, Kolozsváron és Temesváron. A televízióelőfizetők száma 64 százalékkal volt nagyobb, mint 1962- ben. 1963-ban 3268 könyvet és brosúrát adtak ki, összesen 57,2 millió példányban. Az újságok évi példányszáma 1044 millió volt, a folyóiratoké pedig 89 millió. Tovább javult a lakosság orvosiegészségügyi ellátása. Az orvosiegészségügyi körzetek száma 3841-re emelkedett, ebből 2853 falun működik. A szülőotthonok száma elérte a 2043-at. 1963-ban átlag 700 lakosra jutott egy orvos. Tavaly 740 000 személy részesült gyógykezelésben fürdőhelyeken, illetve pihent üdülőtelepeken, gyermektáborokban és gyermekkolóniákban. A községgazdálkodási tevékenység is fejlődött az előző évhez viszonyítva. A vízelosztó hálózat több mint 370 kilométerrel, a gázelosztó hálózat pedig több mint 260 kilométerrel bővült. Az 1960—1963-as időszakban 2500 falut villamosítottak. 1964. január elsején az ország 18 877 000 lakost számlált. ★ Az iparban, a mezőgazdaságban, az építkezésekben, a kultúra és az egészségügyi ellátás, az egész dolgozó nép életszínvonalának szüntelen emelése terén 1963 folyamán elért eredmények számottevő haladást jelentenek a Román Munkáspárt III. kongresszusán kijelölt célok megvalósításában. A oktatásra 5,5 milliárd lejt, 10,1 százalékkal többet, mint 1962-ben A Román NK Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Igazgatóság — kulturális és tudományos célokra 1,5 * „ 18,2 * „ » * — egészségügyi célokra 4,1 ,, « 7,6 o » » » — társadalombiztosításra 4,5 f, » 7,6 h » » h — állami gyermekpótlékra 2,4 „ , 12,1 ,j » » » 1964. február 1., szombat A ruskicai márványbányában (Agerpres felvétel) Veronica Porumbacu A MUNKA DICSÉRETE A SZÍNEKBEN ÉS KONTÚROKBAN Kezdetben valt az ámulat. Nem a munkás ámulata, hiszen ő hozzászokott a precíziós műszerekhez akárcsak a kohó-gigászokhoz, amelyeknek aljában évek során át csörgött a verejtéke... A művész álmélkodásáról beszélünk, a művészéről, aki mondjuk 1945- ben vagy 1948-ban volt fiatal, s aki festőállványostól áttelepedett egy cserép virág mellől a a fémkolosszusok világába. Talán innen eredt első kiállításaink leíró jellege, a műszaki rajz bélyege vagy az olykor felszínes pátosz. Egészen más jellemzi egy idő óta a tartományi és tartományközi avagy az egyéni kiállítások művészi erőpróbáját : a magától értetődő bizonyosság, a modern valóság lényegének fölfogása, amely épp az árnyalatok és az egyéni vonások elmélyítését teszi lehetővé. A kolosszusok már nem naiv ámulatot váltanak ki, nem az oh-ok és az oh-ok csodálattól borzongásig terjedő változatait csalja ki a pallettából, hiszen a kolosszusok köznapi csodákká váltak, amelyeket természetes közvetlenséggel érzékel a recehártya, s így a látószög szabadon központosulhat a táj, az arckép művészi egyediségére. Amikor a keret véglegesült, a művész sajátos látásmódja, egyénikapcsolata a valósággal rendkívül változatos formákat ölt noha mindnek örvendetes rokonvonása a festészet kortárs nyelvezete. Például Ion Gheorghiu konstancai tájképére gondolok, amely szándékoltan primitív perspektívában sorakoztatja egymás mellé a modern lakótömböt, a felszínre került ókori otthonok oszlopait valamint a kő szürkeségét a tenger kékjével. Különböző korok egyidejűsége abban a városban, amely egy új világ emelése közben lelte föl alapjaiban a régit, körvonalak és színek költészetévé válik, s az ecsetkezelés vonzó szépségei egyenértékűek a prágai tornyok meseszerű triptichonjával, amely ugyanannak a festőnek a műve. Amíg a régi Románia „döntően agrárország” volt, festészetünk remek falusi vásznakat termelt, de természetszerűleg a lehető legritkábban bukkantak föl képek az ipari tájról, s ezeken is nyomasztó szomorúság uralkodott el, mint Ștefan Dimitrescu „Leszállás a bányába“ című festményén. Ma viszont a fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari ország tájképei épp oly számosak és változatosak, mint az őket tükröző művészegyéniségek. Az onesti-i finomító orgonasípjainak patyolat színe szinte zenélni kezd Eugen Popa vásznán. C. Vinatoru képén a resicai perspektíva nélkülözhetetlen koordinátáivá lesznek a vörös gyárkémények, míg Pavel Codila „Vegyészet" című festményén a lombikok színpompája a fausti legenda rejtelmeivel vetekszik. S abban a korban, amikor a fényképészet a tizedik múzsa beiktatását követeli, a városkép, az utca ábrázolása is rég levetkőzte a naturalista pózt, s a művészet hevítő belső zenévé olvadt. Nem szándékom az irodalomízű jelzők túlzásába esni, de nem is kerülhetem el a tárgy ellentétes vonatkozásainak kidomborítását. Hány tragikus tónusú „városperemet" örökítettek meg a negyedik évtized haladó festői! Ma viszont Bukarest kültelkei a központ mártanának szépségeit öltik magukra Simona Chintila képén, s ehhez még levegő is járul, a régi , építészet emelte utcáktól idegen térbeli bőkezűség és korláttalanság. S az onesti-i kép — ugyanennek a festőnőnek a munkája — a finom költészet patináját őrzi. Az új lakótömbök, akár részleteikben rögzítik őket — mint Márius Bunescu, a kiváló festő vásznain — akár csak elnagyoltanjelentkeznek más képeken, ugyanazzal a polgárjoggal lépnek be olajfestményeink keretébe, mint hajdan a reneszánsz katedrálisai. A falusi tájképeknek is olyan a jellegük, hogy én azt az eddig észleltek közül a legidillellenesebbeknek nevezném. S ez nemcsak a szántóföldek, új arculatának tulajdonítható, a mezőgazdasági gépek sokszínű paletta-ihletésének, mint például Gina Hagiu-Popa vásznán — de érzékelhető Constanta Crisan festményén is a napraforgó-táblák új geometriájában. Épp oly idillellenes a hősök megjelenítése, épp olyis a művészi látásmód a földművesarcképeken. A megjelenítés olykor zsánerszerű („Televíziós közönség falun"), máskor újszerűen, maian és a folklórra emlékeztető eszközökkel: V. Rusu-Ciobanu Szőnyegszövődőjének arcképe vagy Ion Pacea Népdalénekesnője. Az újtípusú folklórjelleg föllelhető némely szoborkompozícióban is — Balogh Péter Építői például formájukban modern antitézisei az útmenti faragott feszületek magányának. S ami a portrékat még illeti — az egyszerű vonalak nem zárják ki a modell gazdag lelkivilágának ábrázolását — lásd Lia Szász Diáklánya. És még egy-két szót a csendéletről. Ez a műfaj, amely remekművek sorát adta a modern festészetben — a legutóbbi kiállításon is jelen van. Ghiata olajfestékének legszebb árnyalatai, Eugen Craciun tárgyainak sokrétű vonalvezetése és bensősége, Victor Cupsa mértani rajzú hódolata Enescu iránt, Ion Bitan virágcserepének sokatmondó egyszerűsége vagy Ion Pacea bányász-szerszámainak lírai pihenője —Íme csak néhány példája a „munka dicséretének", amely zengzetesen hangzott el a huszadik esztendő első képzőművészeti kiállításán. Fordította N. R. PRIMŐRÖK Több városunk és munkásközpontunk piacán megjelentek az első primőrök. Az anadokchiai kollektív gazdaság piacra hozta Konstancán a zöldségfélékből, hónapos retekből, salátából, zöld hagymából és más üvegházi véleményekből az első idei tételeket. A Dobrudzsa tartományi kollektív gazdaságok idén a termelés növelése érdekében a zöldségtermesztésre szánt területeket csaknem 100 000 négyzetméter melegággyal és 400 hektár mezei veteményessel bővítették. A kollektivisták eddig 30 000 négyzetméter melegágyon termesztettek hajtatott zöldségfélét. A ploiesti-i Aprozar-egységek megkezdték az első primőrök ■— paradicsom, uborka, saláta, retek — árusítását. A tartomány városának piaci felhozatala az idén 66 százalékkal növekszik a múlt évhez viszonyítva. A Iasi tartományi kollektív gazdaságok ebben az évben több mint 20 000 tonna zöldség szállítására kötöttek szerződést az állammal. Ez a mennyiség mintegy 3000 tonnával nagyobb a tavalyinál. A kollektivisták eddig csaknem 8000 tonna istállótrágyát és jelentős mennyiségű műtrágyát hordtak ki a mezőre. Ezenkívül mintegy 7000 négyzetméter új melegágyat létesítettek és a meglevőket hozzávetőleg 2000 négyzetméterrel bővítették. A Galac tartományi kollektív gazdaságok veteményeseinek területe több mint 900 hektárral növekedett ebben az évben. Bővülnek a konyhakertészetek Krisána tartományban is. A kollektivisták tervbe vették, hogy 6-7-szer nagyobb területen termesztenek ebben az évben paradicsomot és zöldpaprikát. A Máramaros tartományi Szocialista mezőgazdasági egységek a munkásközpontok jó ellátására idén mintegy 7500 tonnával több zöldségfélét fognak szállítani, mint 1963-ban.