Előre, 1968. január (22. évfolyam, 6270-6294. szám)
1968-01-03 / 6270. szám
ELŐRE 2. oldal M mi, kolozsváriak, már megszoktuk, hogy bármerre is járunk a városban, épületállványok állják el utunkat. Büszkén soroljuk a nem kolozsvárinak, hogy újjáépül a Clujana, hogy automatizált részleggel bővült a híres porcelánárugyár, hogy most épül az új telefonpalota, hogy itt lesz az ország legkorszerűbb levéltára, hogy az idén nyitotta meg kapuit a diákok előtt az állatorvosi fakultás új épülete, hogy... Igen, 1967-ben 2838 lakás épült a városban, nagyrészük a Györgyfalvi-negyedben, amelynek már a második részében is karcsún ívelnek a szürkéskék téli ég felé a csupaablak, csupavilágosság, kilenc-tíz emeletes házak. Illő, hogy miután az év folyamán sorra beszámoltunk a jelentős építkezésekről, most, az óév végén, szóljunk az építőkről is. Az idén tudniillik az építők is aj létesítménnyel gazdagodtak. A monostori kis házikók tőszomszédságában, majdnem a Bükk erdő alján a nyáron fejezték be az épületelemgyár építését. Augusztus óta termelnek — egyelőre két váltásban. Mi a jelentősége az új üzemnek? Csak egy pillantást kell vetnünk a gyárral szomszédos kis házakra és a gyárudvaron egymás mellé rakott, öntött lakásfalakra, födémekre, s megtaláljuk a választ. Amazok a hagyományos építkezést, a gyár viszont a legkorszerűbb építési módszert képviseli. Ez az első épületelemgyár a vidéken. Valóban nagyipari módon, a fejlett ipari országokban már általánosan alkalmazott technikának megfelelően gyártják ett az épületelemeket. Formába öntik az épület külső és belső tartófalát, a belső választófalakat, a födémeket, a balkonok oldalait, a lépcsőházak falait, naponta egy lakás készül el és egy másiknak a harmada (a teljes kapacitást még nem érték el). A gyár jelentőségéről Pop Gheorghe mérnök így tájékoztatott: az első és a legfontosabb az, hogy lényegesen — 25—28 százalékkal — csökken az építkezési idő, a munka termelékenysége 10—12 százalékkal nő. A ház összeszereléséhez lényegesen kevesebb munkaerőre van szükség, mint a hagyományos módszerrel készülő házak építéséhez. Az építkezést nem befolyásolja az időjárás, a az épületek szigetelése tökéletesebb, mint a téglából épülteké. A munkások az új gyárban kényelmesebb körülmények között dolgoznak, mint az építőtelepen. Az idén két negyven-negyven lakásos blokkház épül a Grigorescu-negyedben a nálunk készített elemekből, jövőre természetesen már teljes kapacitással fogunk működni, évente hozzávetőlegesen 780 lakáshoz gyártunk elemeket. A Grigorescu-negyedben már áll az egyik ház, a gyár jól vizsgázott, az első itt gyártott elemek pontosan összeilleszthetők voltak. Szürkén kerülnek ki a gyárból a íriszen öntött falak, de aki jól megnézi őket, az már látni véli rajtuk a festményt, a faliszőnyeget, az ablak számára üresen hagyott nagy nyílás körül a habos függönyt, amely otthonná varázsolja a lakást. Ebben a gyárban tulajdonképpen otthonok készülnek, meleg családi otthonok. Kovács Erzsébet OTTHONGYÁR TÁVIRATOK NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének ,nedves elvtársak ! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának nevében és a magunk nevében baráti üdvözletünket küldjük önöknek és önök útján Románia Szocialista Köztársaság valamennyi dolgozójának Románia népköztársasággá nyilvánításának napja 20. évfordulója alkalmából. A szovjet emberek őszintén örvendenek a román nép gyümölcsöző munkája eredményeinek, sikereinek, amelyeket a népi hatalom éveiben a Román Kommunista Párt vezetésével ért el a szocialista építésben. E nevezetes napon újabb sikereket kívánunk a szocializmus építésének kiteljesítésében, a világbékéért folytatott harcban önöknek, kedves elvtársak, az egész román testvérnépnek. Erősödjék és fejlődjék országaink barátsága és sokoldalú együttműködése !tt. I. BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára N. PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének elnöke A. KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BUKAREST Kedves elvtársak ! Köztársaságuk kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából tolmácsoljuk önöknek és a román népnek Központi Bizottságunk és az összes olasz kommunisták testvéri üdvözletét. Pártjuk vezetésével Románia döntő gazdasági és társadalmi sikereket ért el az eltelt 20 esztendőben, korszerű ipart és fejlett mezőgazdaságot épített ki, szocialista köztársasággá vált. Újabb sikereket kívánunk önöknek útjukon, amely hozzátartozik az emberiség felszabadítási harcához ; ezek a sikerek annál is inkább fontosak, mivel az emberiség nehéz pillanatokat él át. Az imperializmus agresszivitása, különösképpen az amerikai imperializmusnak a hős Vietnam elleni kegyetlen agressziós háborúja veszélyezteti a népek békéjét és szabadságát, s megköveteli az antiimperialista erők mind szélesebb körű egységét és szolidaritását. Legyen 1968 a béke kivívásának, a nemzetközi munkásmozgalom egységének, a szocializmus újabb világméretű haladásának az esztendeje. NICOLAE CEAUȘESCU elvtársnak, Testvéri üdvözlettel az OLASZ KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA az RKP KB főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének A Román Népköztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából az albán nép, az Albániai Munkapárt Központi Bizottsága, Albánia Népköztársaság Népi Gyűlésének Elnöksége, Albánia Népköztársaság Minisztertanácsa nevében szívélyes üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek és a román testvérnépnek. Az albán nép őszintén örül a román nép sikereinek országa építésében és tiszta szívből újabb győzelmeket kíván neki Románia Szocialista Köztársaság további fejlesztéséhez. Erősödjék szüntelenül a két nép hagyományos barátsága mindkettőjük javára. ENVER HODZSA, az Albániai Munkapárt Központi Bizottságának első titkára HADZSI LLESHI, Albánia Népköztársaság Népi Gyűlése Elnökségének elnöke MEHMET SHEHU, Albánia Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének Tisztelt Ceausescu elvtárs ! A Román Köztársaság kikiáltásának napja 20. évfordulója alkalmáfogadja Bulgária Népköztársaság Népi Gyűlésének Elnöksége nevet és a magam nevében szívélyes jókívánságainkat. Tiszta szívből kívánnek és a román testvérnépnek újabb sikereket a szocializmus építhen, országaink barátságának és együttműködésének fejlesztésében. GEORGI TRAJKOV, Bulgária Népköztársaság Népi Gyűlése Elnökségének elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének Tisztelt elnök elvtárs ! A Román Népköztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából kérem, fogadja legjobb kívánságaimat a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magam és az egész magyar nép nevében. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének A Román Népköztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa és a lengyel nép nevében szívélyes üdvözletemet küldöm önnek és ön útján a román testvérnépnek. Sokoldalú felvirágzást és prosperitást kívánunk hazájának a szocialista építés továbbfejlesztésében. Meggyőződésem, hogy népeink barátsága méginkább megszilárdul mindkettőjük javára, a béke és a szocializmus érdekében. EDWARD OCHAR, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének BUKAREST A Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából a magam és a Német Demokratikus Köztársaság népe nevében szívélyes üdvözletemet küldöm önnek és ön útján az egész román népnek. Ugyanakkor Románia Szocialista Köztársaság dolgozóinak sok további sikert kívánok a szocialista építés kiteljesítéséhez. WALTER ULBRICHT, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének BUKAREST A Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának Elnöksége, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa nevében, az egész mongol nép,és a magunk nevében szívélyes üdvözletünket küldjük önöknek és önök által a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, az egész testvéri román népnek a Köztársaság kikiáltása 20. évfordulójának alkalmából. Az elmúlt 20 év alatt a román nép a Román Kommunista Párt vezetésével nagy sikereket ért el országa átalakításában a szocializmus alapján, a nemzetgazdaság, a kultúra fejlesztésében és a dolgozók anyagi jólétének növelésében. A mongol nép őszintén örvend azoknak a sikereinek, amelyeket a testvéri román nép országában a szocializmus építésében ért el. Szívből további nagy sikereket kívánunk önöknek, az egész román népnek a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa történelmi határozatai megvalósításához a szocialista Románia felvirágoztatásához,a népek közötti békéért és barátságért vívott harchoz. • Ixp* ZS. CEDENBAL, a Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. ZS. SZAMBU, a Mongol Népköztársaság Nagyeetepi Hurálja Elnökeinek elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének BUKAREST A Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlésének Elnöksége és kormánya, a koreai nép és a magunk nevében meleg üdvözletünket küldjük önöknek és önök útján a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának és kormányának és a román népnek. A Köztársaság kikiáltása óta eltelt 20 év alatt a román nép a Román Kommunista Párt vezetésével nagy sikereket ért el az ország szocialista építéséért vívott harcban. A koreai nép örvend a testvéri román nép sikereinek és melegen gratulál ezekhez az eredményekhez. Kifejezve meggyőződésünket, hogy a két ország között meghonosodott baráti és együttműködési kapcsolatok tovább fejlődnek a marxizmusleninizmus és a proletár, internacionalizmus elvei alapján, az amerikai imperializmus vezette imperializmus elleni harcban népeink, a szocialista tábor egysége és a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottsága érdekében, újabb sikereket kívánunk a román népnek az ország felvirágoztatásáért és fejlesztéséért vívott harcához. KIM IR SZEN, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Miniszteri Kabinetjének elnöke COJ EN GEN, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlése Elnökségének elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Kedves elvtársak ! A Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából kérjük, fogadják szívélyes gratulációinkat és elvtársi üdvözletünket a Csehszlovákiai Kommunista Párt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és egész népünk nevében. Ezen az emlékezetes napon kívánunk önöknek, kedves elvtársak, és a román népnek sok sikert a szocialista társadalom felépítéséhez. ANTONIN NOVOTNY, a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke JOZEF LENART, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke 1967 ÉS 1968 TALÁLKOZÁSA Brassóban 4800 személyes vacsora (Munkatársunktól). Brassóban ezúttal hiányzott az óév utolsó estéjéhez illő havas keret, a város mégsem okozott csalódást annak a sokezer turistának, aki hazánk tájairól és határainkon túlról érkezett ide szilveszterezni. Színes girlandfüzérek, reflektorok sugarai világították meg a belváros ódon épületeit. A főtéren 20 méter magas télifa ontotta varázslatos fényét a régi Bástyatornyokra. Az utcákon a Plugusor ősi rigmusai csendültek fel, erőt, egészséget, bőséget kívánva mindenkinek. A hírneves Carpafi vendéglátó ipari tröszt 4800 vendégnek terített asztalt a Carpafi Hotel, a Cerbul Carpatin, a Brassó-Pojána-i Sportszálló, a napokban átadott Bradul nagyszálló, a predeáli, rozsmiói turistaházak fényárban úszó termeiben. A tröszt dolgozói, akik ezen a tarka és vidám éjszakán az étvágy és a gyöngyöző pohár szerény kiszolgálóiként szerepeltek, mindent megtettek, hogy semmi se hiányozzék az igazi szilveszteri hangulathoz Néhány „konyhai“ adat: 3 tonna hal, 1 tonna hízott pulyka, 1 tonna tejesbárány, 400 újévi malac, fél tonna libamáj, 4000 fejessaláta, 60 kiló kaviár, fél tonna csokoládétorta, 3000 kiló szőlő, alma, déligyümölcs változott át a konyhákon 18 fogásos menüvé. A pojánai hotelek fő ínyenc mestereit, Munteanu Nicolaét és Iosif Gheorghét csak néhány szó erejéig sikerült meginterjúvolnunk a leírhatatlan konyhai sürgés-forgásban. A konyhaművészet összes szilveszteri receptjei szerepelnek az étlapon, a töltött káposztától és különféle sültektől kezdve a diós is mákos kalácsig. 2500 francia, német, svéd, dán, holland és többi országbeli vendégünknek saját hagyományos nemzeti ételeikkel is kedveskedtünk, az angoloknak például ürüfilmtet is tálaltunk. A gazdagod megrakott tálak, az aranyszínű, pompás román borok megtették a magukét. Minden étteremben hamisítatlan szilveszteri hangulat uralkodott. Szólt a zene, kavargott a tánc a parketten, sokféle nyelven, de egyként boldogan hangzott éjfélkor a köszöntő : boldog új esztendőt kívánunk ! Volt mire koccintaniuk a batiziaknak Egy kedves kis nyári epizóddal szeretném kezdeni szilveszteri tudósításomat. Kolozsvári autós ismerősömmel utaztam Nagybányáról Szatmárra. Még volt jó darab az útból, amikor ismerősöm az út szélére húzott a kocsival és elkezdte babrálni a kilométerórát. Mi történt ? — kérdeztem. — Elromlott az óra. — mondta bosszankodva — 69 km helyett csak 60 km-t mutat. — Nagyot nevettünk aztán, amikor kiderült hogy nem a kilométeróra, hanem Batiz község tévesztette meg ismerősömet. A csinos, villaszerű házakról, az utat szegélyező betonjárdáról és virágágyásokról, a városias faluarcról ismerősöm azt hitte, hogy már Szatmárra érkeztünk. Azok közül, akik évek óta nem jártak errefelé, aligha kolozsvári ismerősöm az egyetlen személy, akit Batiz megtéveszt. A batiziak mindig is elsők voltak Máramarosban, nemcsak a mezőgazdaságban elért eredményeik révén, hanem a faluszépítésben is. Olyan emberek lakják a községet, akik sokat adnak a rendre, a tisztaságra, a szépre. Megtörtént itt már olyasmi is, hogy az egyik gazda félév múlva lebontotta kerítését csak azért, mert valamelyik szomszéd az övénél is csinosabb kerítést épített. Hagyomány Batizon, hogy a falu népe az új esztendőt a művelődési otthonban közös mulatságon köszönti. Az idén olyan nagy volt az érdeklődés a közös szórakozás iránt, hogy az iskola egyik tantermét is kölcsön kellett kérni. Gazdagon terített asztalhoz ültek a vendégek. Gazdag volt az elmúlt esztendő is. Közel félmillió lej értékű hazafias munkát végeztek a lakosok községük csinosításáért. Magasan túlszárnyalták előirányzataikat. Egyebek között 2 kilométer betonjárdát, több ezer négyzetméter virágágyást, új parkot létesítettek, befejezték az emeletes 8 tantermes iskola építését. Volt tehát mire koccintani. S előrelátható-lag lesz az új év végén is. Nem kertés az a közérdekű munka, amit erre az évre maguk elé tűztek . Egyebek között parkot akarnak létesíteni egy libafürösztőből, többszáz díszfát, díszcserjét akarnak szétültetni az utak mentén, további 2,8 km-rel növelni a betonjárdák hoszszát és így tovább. Kívánjuk, váljon valóra 1968-ban is minden tervük. Sike Lajos AZ ESZTENDŐ TERÍTETT ASZTALA (Folytatás az I oldalról) nép egész Intelligenciája, s a haza javára végzett alkotómunka nemes versenyében így állhat mindenütt megfelelő ember a megfelelő helyre. Mert az ország előtt álló nagyszerű cél egyetlen ember alkotó képességeit sem nélkülözheti, ezt sugallták az Országos Pártkonferencia határozatai. A nép minden fia érzi, hogy a haza az új esztendőben mind többet vár tőle. A munkások, a földművesek, az értelmiségiek, minden dolgozó alkotó egységben lát hozzá feladatainak értelmes megoldásához. Az Országos Pártkonferencia tovább erősítette az egész nép pártvezette egységét s ennek keretében a román nép és az együttlakó nemzetiségek összeforrottságát. Románok, magyarok, németek, szerbek, mindenki e hazafiai közül, bármilyen nyelven beszéljen is, az alkotó hazafiság jegyében és büszkeségével gondol a Román Kommunista Pártra, amely oly nagy gondot fordít a dolgozó nép egységének szilárdítására, s ennek rendjén az együttélő nemzetiségek jogegyenlőségének biztosítására, anyanyelvük, hagyományaik és sajátosságaik tiszteletben tartására. Mindez az őszinte hazaszeretet érzését erősíti tovább a szívünkben, még jobb munkára serkent a közjó érdekében, előmozdítja minden állampolgár személyiségének és képességeinek akadálytalan érvényesülését. Az esztendő terített asztala körül a jó lelkiismeretű emberek vidámságával és derűjével koccantotta össze mindenki szilveszteri tele poharát. Városon és falun, családi otthonokban és munkaközösségek ünnepségein olyan emberek köszöntöttük fel egymást és az új esztendőt, akik mindent megtettünk és megteszünk a nép életének gazdagításáért. Ennek jegyében vettünk búcsút 1967-től és köszöntöttük 1968-at. Az új esztendő nem panaszkodhat , méltóképpen fogadtuk tájainkon. Szolgálja hát hűséggel alkotó munkánkat ! A városfejlesztés nagykorúsága Századok távlatába vezet, a középkor időrétegeibe annak a csatornahálózatnak a képe, mely az egykori Aszszonypatakot szelte át, mázas cseréppel bélelt csöveibe gyűjtve a környező források vizét. Úgy tűnik, roppant időket szeltünk át egy mai kép ellentétpárját keresve, de a fejlődés ütemének mérésére ilyen messzire kell mennünk, hogy a változások reális arányát érzékelhessük. Hisz egészen a huszadik század elejéig — amikor új víz- és csatornahálózat építésébe fogtak — a város ivóvize ugyanezeken a mázas cserépcsöveken jutott el egyes lakóházakhoz és csordult ki a régi központ kútján, ahová a lakosok nagy része vízért járt. Az ipari vizet a bányavállalatokhoz hegyeken-völgyeken át kígyózó facsövek vezették, és 1950-ben, az első 23 kilométer hosszúságú beton gyűjtőcsatornát az egykori téglacsövek helyére fektették. A „víznyelő“ bányaipar összes tartalékai a két kis mesterséges Bódi-tóban gyűltek. ... A betoncsipkével szegélyezett patak mindkét partján kiépültek a nagy lakónegyedek, Zazar mikrorajonjai, az új központ és a Köztársaság negyed. De minden gyorsan növő város fejlődésének a serdülőkorra emlékeztető ritmusa van, egyszerre lenyűgöző s aránytalan. A tömbök, középületek, utak és hidak építése sürgetőbb tempóban ment végbe, mint a „föld alatti város“, az új csatornahálózatok kialakulása. Nem is olyan szemmel látható az, ami itt, a geológiai rétegek mélyén történik, de az adatok segítségével jól érzékelhető az itt végbemenő szakadatlan munka is. 1951-ben egy 5 kilométer hosszúságú acélcső vezette a firizai patak vizét az akkor épülő vízművekhez mely percenként 115 liter víz szűrésére volt képes. Ez volt az első korszerű építkezés, de a város fejlődésének már kialakult nagy ütemét csak 1967-ben érte utol, amikor a Nagybányát átszelő vízcsatornák hossza már több mint 142 kilométer, a szennyvízlevezető csatornáké pedig 55 Az első, plasztikusan érzékelhető, grandiózus képe a „föld alatti város“ kibontakozásának a firizai vízgyűjtő-rendszer. A „firizai tenger“ — melyet már megjelölnek a legújabb földrajzi térképeken —, 52 méter magasságú betongát mögé gyűjti 20 millió köbmétert meghaladó vizét. Ez a város ipari és ivóvíztartaléka, az első olyan tároló, melynek méretét a mai és holnapi Nagybánya irányaihoz mérték. A hegyet áttörő, 4 kilométernyi alagút juttatja a Strimtori, illetve Berdutavak vizét a Fernezely közelében elhelyezett vízművekig. 1967 az új vízmű átadásának éve. Az első szakaszban percenként 320 liter víz szűrését végzik el, 1973- ban — teljes befejezésének évében — ez a kapacitás megkétszereződik. A szűrési eljárás és a reaktívokkal való kezelés napjaink technikájának térhódítását jelzi. A szűrök mosása automatikusan megy végbe. A tervezett második szakaszban nemcsak szűrik, de fluorozással és ásványi anyagok hozzáadásával javítják minőségét és ízét. A láthatatlan víziút harmadik állomását a közelmúltban fejezték be az építők, a párt Országos Konferenciája tiszteletére adták át. Itt megy végbe a vízellátási folyamat utolsó mozzanata, a szennyvizek megtisztítása. Az első szakaszban mechanikai, a később beindulóban biológiai tisztításnak vetik alá az idezúduló víztömegeket. A patak kristálytiszta vize — melynek valóságos tengerré duzzadt tömegében ma is pisztrángok milliói élnek — tisztán ömlik majd a Zazarba és hagyja el Nagybányát. A „föld alatti város“ kiépülése jelzi a városfejlesztés nagykorúságát, azt a szakaszt, amikor kialakul a magasabb szinten elrendeződő harmónia. A nagy rendszer 1967-ben átadott két nagy objektuma vezérlőberendezéseken keresztül irányított termelésével is nagyon szép architektúrájával civilizáció és művészet ötvöződő remeke. A legközérdekűbb kérdés megoldásának hordozója s egyben jelképe annak, hogy milyen óriáslépteket tettünk az urbanisztikában. Bányai Judit 1968. JAN. 3., SZERDA