Előre, 1968. január (22. évfolyam, 6270-6294. szám)

1968-01-03 / 6270. szám

ELŐRE 2. oldal M­ m­i, kolozsváriak, már megszok­tuk, hogy bármerre is já­runk a városban, épületáll­ványok állják el utunkat. Büszkén soroljuk a nem kolozs­várinak, hogy újjáépül a Clujana, hogy automatizált részleggel bő­vült a híres porcelánárugyár, hogy most épül az új telefonpalota, hogy itt lesz az ország legkorszerűbb le­véltára, hogy az idén nyitotta meg kapuit a diákok előtt az állatorvosi fakultás új épülete, hogy... Igen, 1967-ben 2838 lakás épült a városban, nagyrészük a György­­falvi-negyedben, amelynek már a második részében is karcsún ível­nek a szürkéskék téli ég felé a csupaablak, csupavilágosság, ki­­lenc-tíz emeletes házak. Illő, hogy miután az év folyamán sorra be­számoltunk a jelentős építkezések­ről, most, az óév végén, szóljunk az építőkről is. Az idén tudniillik az építők is aj létesítménnyel gazda­godtak. A monostori kis házikók tő­szomszédságában, majdnem a Bükk erdő alján a nyáron fejezték be az épületelemgyár építését. Augusztus óta termelnek — egyelőre két vál­tásban. Mi a jelentősége az új üzemnek? Csak egy pillantást kell vetnünk a gyárral szomszédos kis házakra és a gyárudvaron egymás mellé rakott, öntött lakásfalakra, födémekre, s megtaláljuk a választ. Amazok a hagyományos építkezést, a gyár viszont a legkorszerűbb épí­tési módszert képviseli. Ez az első épületelemgyár a vidéken. Valóban nagyipari módon, a fejlett ipari or­szágokban már általánosan alkal­mazott technikának megfelelően gyártják ett az épületelemeket. For­mába öntik az épület külső és belső tartófalát, a belső választófalakat, a födémeket, a balkonok oldalait, a lépcsőházak falait, naponta egy la­kás készül el és egy másiknak a harmada (a teljes kapacitást még nem érték el). A gyár jelentőségéről Pop Ghe­­orghe mérnök így tájékoztatott: az első és a legfontosabb az, hogy lényegesen — 25—28 százalékkal — csökken az építkezési idő, a mun­ka termelékenysége 10—12 száza­lékkal nő. A ház összeszereléséhez lényegesen kevesebb munkaerőre van szükség, mint a hagyományos módszerrel készülő házak építésé­hez. Az építkezést nem befolyásolja az időjárás, a az épületek szigete­lése tökéletesebb, mint a téglából épülteké. A munkások az új gyár­ban kényelmesebb körülmények kö­zött dolgoznak, mint az építőtele­­pen. Az idén két negyven-negyven lakásos blokkház épül a Grigo­­rescu-negyedben a nálunk készített elemekből, jövőre természetesen már teljes kapacitással fogunk mű­ködni, évente hozzávetőlegesen 780 lakáshoz gyártunk elemeket. A Grigorescu-negyedben már áll az egyik ház, a gyár jól vizsgázott, az első itt gyártott elemek ponto­­san összeilleszthetők voltak. Szürkén kerülnek ki a gyárból a íriszen öntött falak, de aki jól meg­nézi őket, az már látni véli rajtuk a festményt, a faliszőnyeget, az ab­lak számára üresen hagyott nagy nyílás körül a habos függönyt, a­­mely otthonná varázsolja a lakást. Ebben a gyárban tulajdonképpen otthonok készülnek, meleg családi otthonok. Kovács Erzsébet OTTHONGYÁR TÁVIRATOK NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének ,nedves elvtársak ! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertaná­csának nevében és a magunk nevében baráti üdvözletünket küldjük önöknek és önök útján Románia Szocialista Köztársaság valamennyi dolgozójának Románia népköztársasággá nyilvánításának napja 20. év­fordulója alkalmából. A szovjet emberek őszintén örvendenek a román nép gyümölcsöző munkája eredményeinek, sikereinek, amelyeket a népi hatalom éveiben a Román Kommunista Párt vezetésével ért el a szocia­lista építésben. E nevezetes napon újabb sikereket kívánunk a szocializ­mus építésének kiteljesítésében, a világbékéért folytatott harcban önök­nek, kedves elvtársak, az egész román testvérnépnek. Erősödjék és fej­lődjék országaink barátsága és sokoldalú együttműködése !­tt. I. BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára N. PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének elnöke A. KOSZIGIN, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BUKAREST Kedves elvtársak ! Köztársaságuk kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából tolmácsol­juk önöknek és a román népnek Központi Bizottságunk és az összes olasz kommunisták testvéri üdvözletét. Pártjuk vezetésével Románia döntő gazdasági és társadalmi sikereket ért el az eltelt 20 esztendőben, korszerű ipart és fejlett mezőgazdaságot épített ki, szocialista köztársasággá vált. Újabb sikereket kívánunk önöknek útjukon, amely hozzátartozik az emberiség felszabadítási harcához ; ezek a sikerek annál is inkább fonto­sak, mivel az emberiség nehéz pillanatokat él át. Az imperializmus ag­resszivitása, különösképpen az amerikai imperializmusnak a hős Vietnam elleni kegyetlen agressziós háborúja veszélyezteti a népek békéjét és sza­badságát, s megköveteli az antiimperialista erők mind szélesebb körű egységét és szolidaritását. Legyen 1968 a béke kivívásának, a nemzetközi munkásmozgalom egységének, a szocializmus újabb világméretű haladásának az esztendeje. NICOLAE CEAUȘESCU elvtársnak, Testvéri üdvözlettel az OLASZ KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA az RKP KB főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének A Román Népköztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából az albán nép, az Albániai Munkapárt Központi Bizottsága, Albánia Nép­­köztársaság Népi Gyűlésének Elnöksége, Albánia Népköztársaság Minisz­tertanácsa nevében szívélyes üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek és a román testvérnépnek. Az albán nép őszintén örül a román nép sikereinek országa építésé­ben és tiszta szívből újabb győzelmeket kíván neki Románia Szocialista Köztársaság további fejlesztéséhez. Erősödjék szüntelenül a két nép hagyományos barátsága mindkettő­jük javára. ENVER HODZSA, az Albániai Munkapárt Központi Bizottságának első titkára HADZSI LLESHI, Albánia Népköztársaság Népi Gyűlése Elnökségének elnöke MEHMET SHEHU, Albánia Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének Tisztelt Ceausescu elvtárs ! A Román Köztársaság kikiáltásának napja 20. évfordulója alkalmá­­fogadja Bulgária Népköztársaság Népi Gyűlésének Elnöksége nevet és a magam nevében szívélyes jókívánságainkat. Tiszta szívből kívá­­­nnek és a román testvérnépnek újabb sikereket a szocializmus épí­­then, országaink barátságának és együttműködésének fejlesztésében. GEORGI TRAJKOV,­­ Bulgária Népköztársaság Népi Gyűlése Elnökségének elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének Tisztelt elnök elvtárs ! A Román Népköztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából kérem, fogadja legjobb kívánságaimat a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magam és az egész magyar nép nevében. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének A Román Népköztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa és a lengyel nép nevében szívé­lyes üdvözletemet küldöm önnek és ön útján a román testvérnépnek. Sokoldalú felvirágzást és prosperitást kívánunk hazájának a szocialista építés továbbfejlesztésében. Meggyőződésem, hogy népeink barátsága méginkább megszilárdul mindkettőjük javára, a béke és a szocializmus érdekében. EDWARD OCHAR, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének BUKAREST A Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából a magam és a Német Demokratikus Köztársaság népe nevében szívélyes üdvözlete­met küldöm önnek és ön útján az egész román népnek. Ugyanakkor Románia Szocialista Köztársaság dolgozóinak sok to­vábbi sikert kívánok a szocialista építés kiteljesítéséhez. WALTER ULBRICHT, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének BUKAREST A Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága, a Mongol Nép­köztársaság Nagy Népi Huráljának Elnöksége, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa nevében, az egész mongol nép,és a magunk nevében szí­vélyes üdvözletünket küldjük önöknek és önök által a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottságának, Románia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsának és Minisztertanácsának, az egész testvéri román népnek a Köztársaság kikiáltása 20. évfordulójának alkalmából. Az elmúlt 20 év alatt a román nép a Román Kommunista Párt vezetésével nagy sikereket ért el országa átalakításában a szocializmus alapján, a nemzetgazdaság, a kultúra fejlesztésében és a dolgozók anyagi jólétének növelésében. A mongol nép őszintén örvend azoknak a sikereinek, amelyeket a testvéri román nép országában a szocializmus építésében­ ért el. Szívből további nagy sikereket kívánunk önöknek, az egész román népnek a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa történelmi határozatai megvalósításá­hoz a szocialista Románia felvirágoztatásához,­­a népek közötti békéért és barátságért vívott harchoz. • Ixp* ZS. CEDENBAL, a Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Miniszter­­tanácsának elnöke. ZS. SZAMBU, a Mongol Népköztársaság Nagyeetepi Hurálja Elnökeinek elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének BUKAREST A Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság Legfelsőbb Népi Gyűlésének Elnöksége és kormánya, a koreai nép és a magunk nevében meleg üdvözletünket küldjük önöknek és önök útján a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának és kormányának és a román népnek. A Köztársaság kikiáltása óta eltelt 20 év alatt a román nép a Ro­mán Kommunista Párt vezetésével nagy sikereket ért el az ország szocia­lista építéséért vívott harcban. A koreai nép örvend a testvéri román nép sikereinek és melegen gratulál ezekhez az eredményekhez. Kifejezve meggyőződésünket, hogy a két ország között meghonosodott baráti és együttműködési kapcsolatok tovább fejlődnek a marxizmus­­leninizmus és a proletár­, internacionalizmus elvei alapján, az amerikai imperializmus vezette imperializmus elleni harcban népeink, a szocia­lista tábor egysége és a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrott­­sága érdekében, újabb sikereket kívánunk a román népnek az ország felvirágoztatásáért és fejlesztéséért vívott harcához. KIM IR SZEN, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Miniszteri Kabinetjének elnöke COJ EN GEN, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlése Elnökségének elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Kedves elvtársak ! A Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából kérjük, fo­gadják szívélyes gratulációinkat és elvtársi üdvözletünket a Csehszlová­­kiai Kommunista Párt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és egész népünk nevében. Ezen az emlékezetes napon kívánunk önöknek, kedves elvtársak, és a román népnek sok sikert a szocialista társadalom felépítéséhez. ANTONIN NOVOTNY, a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke JOZEF LENART, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormányának elnöke 1967 ÉS 1968 TALÁLKOZÁSA Brassóban 4800 személyes vacsora (Munkatársunktól).­­ Brassóban ezúttal hiányzott az óév utolsó esté­jéhez illő havas keret, a város még­sem okozott csalódást annak a sok­ezer turistának, aki hazánk tájairól és határainkon túlról érkezett ide szilveszterezni. Színes girlandfüzé­rek, reflektorok sugarai világították meg a belváros ódon épületeit. A főtéren 20 méter magas télifa ontot­ta varázslatos fényét a régi Bástya­tornyokra. Az utcákon a Plugusor ősi rigmusai csendültek fel, erőt, egészséget, bőséget kívánva minden­kinek. A hírneves Carpafi vendéglátó ipari tröszt 4800 vendégnek terített asztalt a Carpafi Hotel, a Cerbul Carpatin, a Brassó-Pojána-i Sport­­szálló, a napokban átadott Bradul nagyszálló, a predeáli, rozsmiói tu­ristaházak fényárban úszó termei­ben. A tröszt dolgozói, akik ezen a tarka és vidám éjszakán az étvágy és a gyöngyöző pohár szerény ki­szolgálóiként szerepeltek, mindent megtettek, hogy semmi se hiányoz­zék az igazi szilveszteri hangulathoz Néhány „konyhai“ adat: 3 tonna hal, 1 tonna hízott pulyka, 1 tonna tejesbárány, 400 újévi malac, fél tonna libamáj, 4000 fejessaláta, 60 kiló kaviár, fél tonna csokoládétor­ta, 3000 kiló szőlő, alma, déligyü­mölcs változott át a konyhákon 18 fogásos menüvé. A pojánai hotelek fő ínyenc mes­tereit, Munteanu Nicolaét és Iosif Gheorghét csak néhány szó erejéig sikerült meginterjúvolnunk a leírha­tatlan konyhai sürgés-forgásban.­­ A konyhaművészet összes szil­veszteri receptjei szerepelnek az ét­lapon, a töltött káposztától és kü­lönféle sültektől kezdve a diós is mákos kalácsig. 2500 francia, német, svéd, dán, holland és többi ország­beli vendégünknek saját hagyomá­nyos nemzeti ételeikkel is kedves­kedtünk, az angoloknak például ürüfilmtet is tálaltunk. A gazdago­d megrakott tálak, az aranyszínű, pompás román borok megtették a magukét. Minden étte­remben hamisítatlan szilveszteri hangulat­­ uralkodott. Szólt a zene, kavargott a tánc a parketten, sokfé­le nyelven, de egyként boldogan hangzott éjfélkor a köszöntő : bol­dog új esztendőt kívánunk ! Volt mire koccintaniuk a batiziaknak Egy kedves kis nyári epizóddal szeretném kezdeni szilveszteri tudó­sításomat. Kolozsvári autós ismerő­sömmel utaztam Nagybányáról Szat­­márra. Még volt jó darab az útból, amikor ismerősöm az út szélére hú­zott a kocsival és elkezdte babrál­ni a kilométerórát. Mi történt ? — kérdeztem. — Elromlott az óra. — mondta bosszankodva — 69 km he­lyett csak 60 km-t mutat. — Nagyot nevettünk aztán, amikor kiderült hogy nem a kilométeróra, hanem Batiz község tévesztette meg isme­rősömet. A csinos, villaszerű házak­ról, az utat szegélyező betonjárdáról és virágágyásokról, a városias falu­arcról ismerősöm azt hitte, hogy már Szatmárra érkeztünk. Azok közül, akik évek óta nem jártak errefelé, aligha kolozsvári is­merősöm az egyetlen személy, akit Batiz megtéveszt. A batiziak mindig is elsők voltak Máramarosban, nem­csak a mezőgazdaságban elért ered­ményeik révén, hanem a faluszépí­­tésben is. Olyan emberek lakják a községet, akik sokat adnak a rend­re, a tisztaságra, a szépre. Megtör­tént itt már olyasmi is, hogy az egyik gazda félév múlva lebontotta kerítését csak azért, mert valame­lyik szomszéd az övénél is csino­sabb kerítést épített. Hagyomány Batizon, hogy a falu népe az új esztendőt a művelődési otthonban közös mulatságon köszön­ti. Az idén olyan nagy volt az ér­deklődés a közös szórakozás iránt, hogy az iskola egyik tantermét is köl­csön kellett kérni. Gazdagon terített asztalhoz ültek a vendégek. Gazdag volt az elmúlt esztendő is. Közel félmillió lej értékű hazafias munkát végeztek a lakosok községük csino­sításáért. Magasan túlszárnyalták előirányzataikat. Egyebek között 2 kilométer betonjárdát, több ezer négyzetméter virágágyást, új parkot­­ létesítettek, befejezték az emeletes 8 tantermes iskola építését. Volt te­­­­hát mire koccintani. S előrelátható-­l­­ag lesz az új év végén is. Nem ke­­r­­tés az a közérdekű munka, amit erre az évre maguk elé tűztek . Egyebek között parkot akarnak léte­síteni egy libafürösztőből, többszáz­­ díszfát, díszcserjét akarnak szétül­­t­­etni az utak mentén, további 2,8­­ km-rel növelni a betonjárdák hosz­­szát és így tovább. Kívánjuk, váljon valóra 1968-ban is minden tervük. Sike Lajos AZ ESZTENDŐ TERÍTETT ASZTALA (Folytatás az I oldalról) nép egész Intelligenciája, s a haza javára végzett alkotómun­ka nemes versenyében így áll­hat mindenütt megfelelő ember a megfelelő helyre. Mert az or­szág előtt álló nagyszerű cél egyetlen ember alkotó képessé­geit sem nélkülözheti, ezt sugall­ták az Országos Pártkonferencia határozatai. A nép minden fia érzi, hogy a haza az új esztendőben mind többet vár tőle. A munkások, a földművesek, az értelmiségiek, minden dolgozó alkotó egység­ben lát hozzá feladatainak ér­telmes megoldásához. Az Orszá­gos Pártkonferencia tovább erő­sítette az egész nép pártvezette egységét s ennek keretében a román nép és az együttlakó nemzetiségek összeforrottságát. Románok, magyarok, németek, szerbek, mindenki e haza­fiai közül, bármilyen nyelven be­széljen is, az alkotó hazafiság jegyében és büszkeségével gon­dol a Román Kommunista Párt­ra, amely oly nagy gondot for­dít a dolgozó nép egységének szilárdítására, s ennek rendjén az együttélő nemzetiségek jog­­egyenlőségének biztosítására, anyanyelvük, hagyományaik és sajátosságaik tiszteletben tar­tására. Mindez az őszinte haza­­szeretet érzését erősíti tovább a szívünkben, még jobb mun­kára serkent a közjó érdekében, előmozdítja minden állampolgár személyiségének és képességei­nek akadálytalan érvényesü­lését. Az esztendő terített asztala körül a jó lelkiismeretű emberek vidámságával és derűjével koc­cantotta össze mindenki szil­veszteri tele poharát. Városon és falun, családi otthonokban és munkaközösségek ünnepségein olyan emberek köszöntöttük fel egymást és az új esztendőt, akik mindent megtettünk és megteszünk a nép életének gazdagításáért. Ennek jegyében vettünk búcsút 1967-től és kö­szöntöttük 1968-at. Az új esztendő nem panasz­kodhat , méltóképpen fogadtuk tájainkon. Szolgálja hát hűség­gel alkotó munkánkat ! A városfejlesztés nagykorúsága S­zázadok távlatába vezet, a középkor időrétegeibe an­nak a csatornahálózatnak a képe, mely az egykori Asz­­szonypatakot szelte át, mázas cse­réppel bélelt csöveibe gyűjtve a környező források vizét. Úgy tű­nik, roppant időket szeltünk át egy mai kép ellentétpárját keres­ve, de a fejlődés ütemének méré­sére ilyen messzire kell men­nünk, hogy a változások reális arányát érzékelhessük. Hisz egé­szen a huszadik század elejéig — amikor új víz- és csatornahálózat építésébe fogtak — a város ivó­vize ugyanezeken a mázas cserép­­csöveken jutott el egyes lakóhá­zakhoz és csordult ki a régi köz­pont kútján, ahová a lakosok nagy része vízért járt. Az ipari vi­zet a bányavállalatokhoz hegye­­ken-völgyeken át kígyózó facsö­vek vezették, és 1950-ben­­, az első 23 kilométer hosszúságú be­ton gyűjtőcsatornát az egykori téglacsövek helyére fektették. A „víznyelő“ bányaipar összes tar­talékai a két kis mesterséges Bó­­di-tóban gyűltek. ... A betoncsipkével szegélyezett patak mindkét partján kiépültek a nagy lakónegyedek, Zazar mik­­rorajonjai, az új központ és a Köztársaság negyed. De minden gyorsan növő város fejlődésének a serdülőkorra emlékeztető rit­musa van, egyszerre lenyűgöző s aránytalan. A tömbök, középüle­tek, utak és hidak építése sürge­tőbb tempóban ment végbe, mint a „föld alatti város“, az új csator­nahálózatok kialakulása. Nem is olyan szemmel látható az, ami itt, a geológiai rétegek mélyén törté­nik, de az adatok segítségével jól érzékelhető az itt végbemenő szakadatlan munka is. 1951-ben egy 5 kilométer hosszúságú acél­cső vezette a firizai patak vizét az akkor épülő vízművekhez mely percenként 115 liter víz szűrésére volt képes. Ez volt az első korszerű építkezés, de a vá­ros fejlődésének már kialakult nagy ütemét csak 1967-ben érte utol, amikor a Nagybányát át­szelő vízcsatornák hossza már több mint 142 kilométer, a szennyvízlevezető csatornáké pe­dig 55 Az első, plasztikusan érzékel­hető, grandiózus képe a „föld alatti város“ kibontakozásának a firizai vízgyűjtő-rendszer. A „firi­zai tenger“ — melyet már meg­jelölnek a legújabb földrajzi tér­képeken —, 52 méter magasságú betongát mögé gyűjti 20 millió köbmétert meghaladó vizét. Ez a város ipari és ivóvíztartaléka, az első olyan tároló, melynek mére­tét a mai és holnapi Nagybánya irányaihoz mérték. A hegyet át­törő, 4 kilométernyi alagút jut­tatja a Strimtori, illetve Berdu­tavak vizét a Fernezely közelében elhelyezett vízművekig. 1967 az új vízmű átadásának éve. Az el­ső szakaszban percenként 320 liter víz szűrését végzik el, 1973- ban — teljes befejezésének évé­ben — ez a kapacitás megkétsze­reződik. A szűrési eljárás és a reaktívokkal való kezelés nap­jaink technikájának térhódítását jelzi. A szűrök mosása automati­kusan megy végbe. A tervezett második szakaszban nemcsak szűrik, de fluorozással és ásványi anyagok hozzáadásával javítják minőségét és ízét. A láthatatlan víziút harmadik állomását a közelmúltban fejez­ték be az építők, a párt Orszá­gos Konferenciája tiszteletére ad­ták át. Itt megy végbe a vízellá­tási folyamat utolsó mozzanata, a szennyvizek megtisztítása. Az első szakaszban mechanikai, a később beindulóban biológiai tisztításnak vetik alá az idezúduló víztömegeket. A patak kristály­­tiszta vize — melynek valóságos tengerré duzzadt tömegében ma is pisztrángok milliói élnek — tisz­tán ömlik majd a Zazarba és hagyja el Nagybányát. A „föld alatti város“ kiépülése jelzi a városfejlesztés nagykorú­ságát, azt a szakaszt, amikor ki­alakul a magasabb szinten elren­deződő harmónia. A nagy rend­szer 1967-ben átadott két nagy objektuma vezérlőberendezéseken keresztül irányított termelésével is nagyon szép architektúrájával civilizáció és művészet ötvöződő remeke. A legközérdekűbb kér­dés megoldásának hordozója s egyben jelképe annak, hogy mi­lyen óriáslépteket tettünk az ur­banisztikában. Bányai Judit 1968. JAN. 3., SZERDA

Next