Előre, 1968. május (22. évfolyam, 6373-6397. szám)

1968-05-03 / 6373. szám

ELŐRE 2. oldal Emil Bodnaru, elvtárs beszéde MÁJUS ELSEJE MEGÜNNEPLÉSE A FŐVÁROSI DOLGOZÓK FELVONULÁSA (Folytatás az 1. oldalról) munkálkodnak, hogy növeljék a ter­melést, hogy jó körülmények között végeznék el az összes mezei munká­kat és biztosítsák a bőséges termés­­eredményeket. Szüntelenül növek­szik a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti vagyonhoz és a lakosság életszínvonalának emelkedéséhez. Az oktatás, a tudomány, a művé­szet, az irodalom — a szocialis­ta társadalom építésének lényeges tényezői — újabb kimagasló ered­ményekkel gazdagítják a haza szel­lemi kincsestárát és előmozdítják a haza sokoldalú előrehaladását, né­pünk szellemi értékeinek kiteljese­dését az egyetemes kultúra és tudo­mány kincsestárában. A Központi Bizottság legutóbbi plenáris ülésé­nek az általános, a szakmai, a mű­szaki és felsőfokú oktatás tökéletesí­tésére hozott intézkedései még in­kább erősíteni fogják az iskola tár­sadalmi funkcióját, szerepét népünk kulturális és civilizációs színvonalá­nak emelésében. A szocialista építés nagy felada­tainak megvalósításában tovább erő­södött a munkások, parasztok és ér­telmiségiek egysége, az ország ösz­­szes honpolgárai közötti egység, nem­zetiségre való tekintet nélkül, ami szocialista társadalmunk gránitszi­lárd alapja. A gazdaság, a tudo­mány és a kultúra rohamos fejlődé­se, a szocialista demokrácia további elmélyítése egyre kedvezőbb feltéte­leket teremt ahhoz, hogy a széles tö­megek konstruktív módon részt ve­gyenek a közügyek­ és az állam­ügyek intézésében. A szocialista demokrácia fejleszté­sében rendkívüli elvi és gyakorlati jelentősége van a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottsága leg­utóbbi plenáris ülésén hozott hatá­rozatoknak, amelyek erőteljesen ki­fejezésre juttatják pártunk erejét és életképességét és sokatmondóan bizonyítják a nép iránti, a szocia­lista humanizmus elvei iránti ma­gas fokú felelősségérzetét és azt a tántoríthatatlan eltökéltségét, hogy biztosítani fogja a szocialista tör­vényesség, az ország Alkotmányában szentesített demokratikus szabadság­jogok erősítését és maradéktalan tiszteletben tartását. Népünk lelkesítő eredmények mérlegével köszönti e hagyományos ünnepet. Az az eltökéltség és oda­adás, amellyel az összes ételfőzők megvalósítják a haza sokoldalú fej­lesztésének programját, a Román Kommunista Párt vezető szerepé­nek szüntelen növekedése a társa­dalmi élet minden területén bizto­sítékokat szolgáltat arra, hogy újabb jelentős sikereket érünk el a szocia­lista építés kiteljesítésében, Romá­nia gazdasági és kulturális felemelé­sében. Május­­ megünneplése alkalmá­ból, a román nép, amelyet mélysé­gesen áthatnak a szolidaritás nemes érzései a világ összes dolgozóival, az összes forradalmi és antiimperialis­­ta erőkkel, újból kinyilvánítja azt az elhatározását, hogy küzdeni fog a nemzetközi életben a népek kö­zötti együttműködésért és megérté­sért, békés egymás mellett élésü­kért, minden egyes nemzet szabad és független érvényesüléséért. A szocialista Románia külpoliti­kája, amely a függetlenség és a szu­verenitás, a jogegyenlőség, a bel- Ügyekbe való be nem avatkozás el­vein alapszik, rendíthetetlenül szol­gálja a román nép ügyét, a népek közötti együttműködés és egyetértés ügyét. Alkotó hozzájárulás ez a je­lenkor nagy problémáinak megoldá­sához. A Központi Bizottság legutóbbi plenáris ülése maradéktalanul he­lyeselte a párt és a kormány külpo­litikai irányvonalát és nemzetközi tevékenységét, s még egyszer a le­hető legvilágosabban leszögezte azt az elhatározását, hogy továbbra is fáradhatatlanul munkálkodik az ösz­szes szocialista országokkal való együttműködés és barátság erősíté­sén, az összes kommunista és mun­káspártokkal való testvéri kapcsola­tok fejlesztésén, a nemzetközi kom­munista mozgalomban fennálló vi­szonyok és megértés javításán, az összes antiimperialista erők egysé­gének erősítésén, a világ összes or­szágaival való együttműködésen függetlenül azok társadalmi rend­szerétől. Ennek az­ internacionalista ünnep­nek az alkalmából testvéri üdvözle­tünket és meleg jókívánságainkat küldjük Albánia, Bulgária, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Kína, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­ság, Kuba, Lengyelország, Magyar­­ország, Mongólia, a Német Demok­ratikus Köztársaság, a Szovjetunió és Vietnam Demokratikus Köztár­saság kommunista pártjának és né­pének, tiszta szívből kívánjuk, hogy érjenek el egyre nagyobb si­kereket a gazdaság és a kultúra fej­lesztésében, a nép életszínvonalá­nak emelésében, a szocializmus és a kommunizmus építésében ! Forrón üdvözöljük a vietnami né­pet és biztosítjuk maradéktalan szo­lidaritásunkról és teljes internacio­nalista támogatásunkról hősi harcá­ban az amerikai imperialista ag­­resszorok ellen, hazája megvédésé­ért, azért a jogáért, hogy szuverén módon dönthessen sorsa felől. Elvtársi üdvözletünk a világ ösz­­szes kommunista pártjainak, mun­kásosztályának, összes demokratikus és haladó erőinek, amelyek a sza­badságért, a békéért és a jobb éle­tért küzdenek ! Hasonlóképpen meleg baráti üd­vözletünket küldjük azoknak a né­peknek, amelyek magasra tartják a zászlót a gyarmati kizsákmányo­lás és elnyomás, az imperialisták neokolonialista politikája elleni harc, a szabadságért, a függetlenségért és a nemzeti lényük érvényesüléséért vívott küzdelem zászlaját! A nemzetközi életben olyan ese­mények történnek, amelyek mére­teiknél és sokrétűségüknél fogva erősen kihatnak a mai világ fejlő­désére, nagyfontosságúak a népek létérdekeinek érvényesítésében, sza­badság- és békeeszményeik valóra váltásában. Az imperializmus ag­resszív akciói ellenére a nemzetközi helyzet uralkodó jellemvonása az, hogy növekszenek a haladó társa­dalmi erők, a tömegi po­lyán"na hogy a történelemben példátlanul fellendül a népi harc a társadalmi és nemzeti felszabadulásért, azért, hogy megóvják az emberiséget egy újabb világégéstől. E hatalmas küzdelem aktív té­nyezőjeként jelentkező szocialista Románia növekvő tekintélye arra ösztönzi népünket, hogy jobban dol­gozzék, még nagyobb erőfeszítése­ket tegyen hatalmas építő munká­jában, még nagyobb mértékben hoz­zájáruljon a szocializmus és a béke ügyének nagy diadalához. Meggyőződésünk, hogy munkás­­osztályunk, parasztságunk, értelmi­ségünk, amely szorosabban zárkózik fel, mint bármikor a Román Kom­munista Párt és annak Központi Bizottsága köré, minden képességét és minden alkotó erejét mozgósítja és újabb győzelmeket arat a gazdasági és társadalmi kulturális építésben, egyre ragyogóbbá teszi a szocialista Romániát. Éljen május elseje, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának és testvériségének napja ! A Román Kommunista Párt, a párt Központi Bizottsága vezetésé­vel előre újabb diadalok felé a szo­cialista Románia építésének kitelje­sítésében ! Éljen a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkás­­mozgalom, az összes demokratikus és antiimperialista erők egysége és összeforrottsága ! Diadalmaskodjék a béke az egész világon ! (Folytatás az 1. oldalról) mögül, hullámzó soraik már felfej­lődtek a tribünök köré. ~~Mire a­­f­agygyülés véget ért és a tér őket várta, az utolsó esőfoltok is felszáradtak az aszfaltról. Ekkor a katonazenekar elé egyetlen sor, tel­jesen egyforma magas, szépnövésű kisfiú szaladt be. Magasra emelt fé­nyes pionírtrombitáik hangja kö­szöntötte a tribünöket, az ünneplő sokaságot, visszaverte a ragyogó na­pot. Ez meglepetés volt. S az volt az is, ahogy most a tér négy oldaláról fehérblúzos, pionír fiúcskák és lány­kák özönlöttek be, míg közülük a legkisebbek, nagy virágcsokrokkal felszaladtak a főtribünre, hogy vi­rágaikkal együtt meleg szeretetüket és hálájukat kifejezve, köszöntsék a párt és az állam vezetőit. S meglepetése volt a fölvonulás­nak ez a kedves, jövőt ígérő szim­bólumában is ünnephez illő kezdete ötleteiben, frisseségében. Tavaszi virágzó ágakat, majd nemzeti színű és piros kendőket lebegtető gyermek­­csoportok jöttek a téren, a virágfű­­zérekből lugast alkottak, alatta jobbra-balra keringtek, bújócskáz­tak. Komolyképű, törpe-fúvószene­kar következett ezután, dobbal, cin­tányérral, kisfiút­ eltakaró nagy trombitákkal , és nagy megköny­­nyebbüléssel vettük tudomásul, hogy jól is játszanak ! Egy allegórikus kocsi után, ame­lyen két pionír hatalmas mértan­­könyvet lapozgatott, „hétköznapi“, iskolai egyenruhás kislányok, kis­fiúk jöttek, magasra tartott ellen­őrzőkönyvecskéikben a sok jó jegy­gyel. Jöttek a természetbarátok, a pillangó- és bogárgyűjtők. Aztán szép fafaragásos máramarosi kapu mögött az ország messzi vidékeiről hozott, eredeti népi hímzéses nem­zeti viseletben jöttek a táncosok. A kapu kinyílt, keresztültáncoltak rajta. Tornaruhás gyerekek követ­keztek, középen kosárlabdapályát fogtak körül, a tribün előtt is zaj­­lott a mérkőzés. Jöttek aztán a köz­lekedési őrök, jelzőtáblácskáikkal, könyökig érő fehér kesztyűben , akik a fővárosban és már több vi­déki városban is arra ügyelnek, hogy a gyermekek helyesen közle­kedjenek az utcán. Ahogy fegyelmezetten, mégis já­tékosan végezték feladatukat, a gya­korlatokat s ahogy jöttek sorban, bemutatva foglalatosságaikat, csak arra gondolhattunk, hogy ezen a fölvonuláson is az látszik: a pionír­­élet egyre vonzóbb és érdekesebb, hongy olyan pedagóguSC.k iZs.T’fitják akik ismerik a gyermekek lelkivilá­gát, játék­igényét és jól tudnak eb­be olyan elemeket beleszőni, ame­lyek már az élet komolyabb felada­taira készítik elő a gyermekeket. Az utolsó gyermekcsoport, fehér­kék színekbe öltözve vállukra emelt földgömböt hozott, amelyből — a tribün előtt — fehér galambok raja szállt föl... Feltűnik a fővárosi dolgozók ün­nepi menetének eleje. A tér egész szélességét betöltik a jelszavak: „Éljen Május 1 !" „Teljesíteni fogjuk a IX. pártkongresszuson és a párt Országos Konferenciáján kijelölt fe­ladatokat !* Vörös zászlók erdeje kí­séri őket, jelszavak hangzanak föl. A fölvonulók a párt- és államvezetők portréit viszik. A főváros számos üzemének, gyárának dolgozói alle­górikus kocsikat, grafikonokat hoz­tak a felvonulásra, a számadatok a főváros egész ipargazdaságának dinamikus fejlődését, erőteljes bővü­lését szemléltetik. 1968 első három hó­napjában a fővárosban a globális ipari termelés 13,7 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A bukaresti ipar kor­szerűségére, a termelés tudományos megszervezés­ének fokára jellemző, hogy a termeléstöbblet 82 százalékát a termelékenység emelkedése hozta, amely ma 11 százalékkal magasabb 1967. első negyedévének eredményei­nél. Ezekben a sikerekben, amelyekről a főváros dolgozóinak véget nem érő sorai ezen a nagy ünnepen is beszámolnak, testet ölt a IX. párt­­kongresszus és az Országos Konfe­rencia határozatainak tudományos, a realitásokon alapuló jellege. A fölvonulók sorai között az or­szág s az illető iparág élenjáró, je­lentős üzemeinek dolgozóit látjuk. A munka lábon pihen a tavaszi ünnep közepette... A díszemelvény előtt hatalmas televíziós készülék gördül el, az Electronica üzemek kiváló minőségű termékeinek jelképe. Miután szim­­bólikusan az egyik munkás bekap­csolja a készüléket, rövid műsort láthatunk: a gyár dolgozóinak gyer­mekeiből álló akkordeon zenekar csillogtatja meg tudását a „képer­nyőn“. Közvetlenül az allegorikus kocsi mellett vonult fel Orlovschi Mircea technikus, az üzem egyik legrégibb és legmegbecsültebb munkása. — Az üzem munkaszervezési osz­tályán dolgozom — nyilatkozta munkatársunknak.. — Az elmúlt eszt,­tendőben részlegünkre különös fel­adatok hárultak. Pártunk és­ kor­mányunk útmutatásai alapján a munka tudományos megszervezésé­vel foglalkoztunk üzemünkben. Ta­nulmányoztuk a termelőfelület ész­szerűbb kihasználásának, a munka­folyamat gyorsításának lehetőségeit, konkrét terveket dolgoztunk ki több részleg átszervezésére vonatkozólag. Legnagyobb megelégedésemre mun­kánk gyümölcsöző volt, a fémsajtoló és transzformátor részleg, valamint más osztályok átszervezésével az Electronica üzem megtakarításai­nak 15 százalékát éppen ezáltal ér­tük el.­­ 5. — Tervei 7 — Már nem vagyok fiatal, ter­veim nem állok, a mindennapi élettel, üzemünk megoldandó kérdé­seivel függnek össze. 1970-ben az Electronica kapuit 450 000 rádió és 320 000 televízió készülék kell hogy elhagyja. Aki csak egy kicsit is ért mesterségünkhöz és aki valaha be­lenézett egy modern tévé- vagy rá­diókészülékbe, az el tudja képzelni, mit jelentenek ezek a számok. Hány millió alkatrész összeszerelését, hány millió drótocska összeforrasz- Mrfí Frt a­v­njejr.Őt csak úgy lehet elvégézni, ha okosan szer­vezzük meg, ha a legésszerűbb meg­oldásokkal könnyűjük meg dolgo­zóink termelőtevékenységét. Munka­­köröm pedig éppen azt követeli tő­lem, hogy ezen a téren tegyek vala­mit, munkatársaimmal együtt elő­segítsem a munkaszervezés tudomá­nyos normáinak bevezetését és al­kalmazását. Ehhez pedig sokat, na­gyon sokat kell tanulnom, szak­­­­mánkban ugyanis rendkívül gyors a fejlődés, lépést tartani az Újjal pedig maximális intellektuális erő­feszítést jelent. A Bucuresti konfekció- és kötött­árugyár menetoszlopát 20, fehér­­ru­hába öltözött lány és fiú nyitja meg. A 20-as szám a gyár két évtizedes történetét jelképezi. Ennek a mun­kaközösségnek tehát kétszeres ünnep ez a mai, mert egyben születésnap is. Egy nappal a felvonulás előtt ün­nepelték meg az eseményt, amikor vendégül látták pártunk és kor­mányunk vezetőit, élen Nicolae Ceausescu elvtárssal. Victor Badita mester azok közé tartozik, akik már a mai gyár épí­tőtelepén is dolgoztak, amikor 20 évvel ezelőtt a Cotroceni negyed­ben a régi barakk-műhelyek helyén megkezdődött az ország legnagyobb és legkorszerűbb konfekciógyárának építése. Munkatársunknak a rövid beszélgetés végén ismét a 20-as szám­jegyet említi, mellyel kezdtük az e­­lején, de most más vonatkozásban: a gyár 20 országba exportál konfek­ciót. .. A főváros egyik legnagyobb és legmodernebb ipari termelő egysége a piperai faipari komplexum. Ter­mékei nemcsak hazánkban, hanem külföldön is jól ismertek. A Piperán gyártott bútorok több ízben sikert arattak nemzetközi kiállításokon, számos külföldi cég nagy tételeket rendelt legszebb garnitúráiból. Az egyik pannon néhány számadat frappánsan illusztrálja a komplexum néhány éves fejlődését. 1965 és 1991­ között az árutermelés 158,3, a terme­lékenység 137,4, az exportált áru mennyisége 184,2 és a jövedelem 329 százalékkal nőtt. Menhard Andrei, a komplexum bútorgyárának fiatal vezető mérnöke a munkakollektíva legégetőbb prob­lémáiról, sikereiről beszélt: — A bútorgyár termékeinek 80 százalékát exportáljuk. Éppen ezért a mennyiségi terv teljesítése mel­­lett legnehezebb feladataink között a minőség szüntelen javítását tart­juk. Külföldi megrendelőink ugyan­is érthetően rendkívül igényesek. Az esztendő első négy hónapját a bútorgyár sikeresen zárta, tervünket minden téren teljesítettük. Május­ban ismét nehéz feladatokat kell megoldanunk, mert Franciaország­ba szállítunk nagyobb tétel bútort. Figyelmünket éppen ezért a minő­ség mellett a szerződésben megje­lölt szállítási határidő pontos be­tartására összpontosítjuk. — Szeretnénk tudni, mivel tölti szabad idejét . — Mint minden fiatal, én is sze­retek szórakozni. Sajnos azonban sokszor le kell mondanom a kelle­mes percekről. Nagy fába vágtam a fejszémet, szeretnék rövidesen dok­torálni. Szabadidőm nagy részét így a könyvtárban vagy otthon, az író­töltöm. Remélem, asztal mellett nem hiába... Jogásszal elegyedve szóbna, mi egyébről lehetne beszélni, mint az új büntető törvénykönyv tervezeté­ről, mely az igazságügy dolgozóit mostanában leginkább foglalkoztat­ja. Dumitru Andrei, a Legfelsőbb Törvényszék bírája ezért nem is le­pődik meg, mikor rövid beszélgeté­sünket hamarosan erre a témára tereljük. — Mit tart ön az új BTK-tervezet leglényegesebb­­vonásának ? — A belőle áradó szocialista hu­manizmust. Azt, hogy minden sza­kaszából érezzük: hazánk becsületes állampolgárainak biztonságát, a személyiség kibontakozását, a szemé­lyi szabadságot,­, a demokratizmust szavatolja ez a nagyjelentőségű po­litikai és jogi dokumentum. Sze­mély szerint a családvédelemre vo­natkozó részeket érzem különösen fontosnak, mert­ úgy vélem, ezután is a családra hárul a legnagyobb felelősség abban, hogy milyen ál­lampolgárokat nevelünk az ország­nak. A Semanatoarea gyár termékeivel az ország minden részén találkoz­hatunk. Ezüstszínű gépeik tavasztól késő­ őszig járják a termőföldeket. Az ünnepi seregszemle jó alkalom arra, hogy e gépek, egyik alkotóját, Grigorft. edvtársat, a tervezési osztály főmérnökét megkérdezzük, mit tart a mezőgazdasági gépgyár­tás előtt álló legfontosabb felada­toknak : ’’ — A legutóbbi pártdokumentu­mok jelentős feladatokat szabtak ki ránk, amikor a kemizálás és­ az ön­tözéses gazdálkodás kiterjesztését sürgették. A tervező munkának eze­ket a követelményeket állandóan szem előtt kell tartania. Nincs most megfelelő alkalom arra, hogy rész­letekbe bocsátkozzam, csak annyit mondhatok, hogy a kész termékek nemsokára megjelennek a földeken. Petre Iliescu műépítész együtt vo­nul­t művéve­l,a­ Colentina negyed makettjével­ Az egyik legújabb bu­karesti peremvárosban 6000 lakás, ezenkívül a megfelelő szolgáltatási egységek, mozi, iskola stb. épül. A tervező munka vezetőjének most mégis általánosabb jellegű kérdést teszünk fel: — Az építőket több ízben érte bírálat az utóbbi időben. Hogyan vették ezeket figyelembe a Colen­tina negyed tervezése során ? — Mindvégig arra törekedtünk, hogy elkerüljük a formák és színek monotóniáját, ugyanakkor szem előtt +ftr+r,++hrif r* pc in an fi­ ’hat'r­goztatott követelményt is, hogy a rendelkezésünkre álló területet a le­hető leggazdaságosabban használ­juk ki, úgy, hogy ugyanakkor a zsúfoltság látszatát is elkerüljük. Hogy mennyiben sikerült, arra a kész munkánkkal fogunk válaszolni. Tanárok, mérnökök, orvosok talál­koznak a fölvonulók soraiban, akik ezúttal is kifejezik a párt politikájá­hoz való csatlakozásukat, elhatáro­zásukat, hogy a szocializmus építé­sének nagy ügyét a munkásokkal, parasztokkal együttes erővel váltják valóra-Tanóráik mellett­ a nagy téren ott láthatjuk a tanulóifjúságot is, a fő­város felsőoktatási intézeteinek diák­jait,­kus, modern, a" civilizáció legma­­a­gasabb csúcsain kivitelezhető épü­leteket akar tervezni... ... Már az Aviatorilor tér felé közeleg a diákoszlop, közöttük ott vannak szép népviseletükben a viet­nami diáklányok is. A bukaresti egyetemeken tanuló vietnami diákok ezen a májusi ünnepen honfitár­saikkal lélekben-gondolatban együtt vonulnak fel, jelszavas tábláikon az amerikai agresszió megszünteté­sét, hazájuknak s az egész világnak békét követelnek. Velük együtt a békés munka gondolatával, a jövőt­­építő álmokkal vonulnak fel a bu­karesti főiskolások. Elhangzott az utolsó jelszó, a föl­vonulók utolsó oszlopai is elhalad­tak a főtribün előtt. Egy percre üre­sen marad a tér, hogy pattogó rit­musú induló köszöntse a sportolók sorait. Az Olimpia jegyében Fehérbe öltözött lányok csoportja, színes szalagokkal és égő vörös tuli­pánokkal a kézben a vidámság, az egészség, az ügyesség jelképe. Köz­vetlenül mögöttük fiatal tornászok merész bemutatót tartanak motor­kerékpárokra szerelt tornaszereken, majd vörösbe öltözött fiúk csoportja áll meg a díszemelvény előtt. A ze­ne ütemeire nagyszerű mutatványo­kat végeznek, majd testükkel kiír­ják : Május 1. Vörösbe öltözött fia­talok pártunk és hazánk iránti sze­retetüket a párt és a haza kezdő­betűinek kiírásával fejezik ki. A főváros diákjai a stadionok ver­seny-légkörét varázsolják az Avia­torilor térre. A zöldbe öltözött fiúk és lányok gyepszőnyegként lepik el a teret. Néhány perces bemutató következik, amelyen láthatunk kézi­labda mérkőzést, röplabda találko­zót és atlétikai versenyt. A sportrepülők és ejtőernyősök — a bátorság és az elszántság jelképei —­ hagyományos fehér és kék öltö­zékeikben vonulnak fel. Számtalan országos és világcsúcs fűződik ne­vükhöz, nagyszerű bravúrok, ame­­lyekre nemcsak ők, hanem mind­nyájan büszkék lehetünk. A Progresul, Metaiul és Voința népszerű fővárosi sportklubok tag­jai emlékeztetnek arra, hogy 1968 az Olimpiai Játékok éve. Bemutatják a nálunk is népszerű olimpiai szá­mokat, felidézik hazánk sportolói­nak nagyszerű sikereit az elmúlt olimpiákon. A kajakozók és kenu­­zók, ökölvívók és kerékpározók, vívók és röplabdázók biztosítanak arról, hogy a román küldöttség Me­xikóból sem tér vissza érem nélkül. Végezetül az olimpiai lángot rajzol­ják ki testükkel. A rövidesen húsz éves Dinamo sportolói tűnnek fel, allegórikus ko­csijuk országunk egyik legnagyobb sportklubjának fejlődését és sike­reit szemlélteti. A jubiláló Dinamo az elmúlt két évtized során számta­lan országos, Európa-, olimpiait és világbajnokot nevelt. Az első so­rokban menetelnek a röplabdázók: Corbeanu, Talici, Smeredinschi, Stoian és a többiek, akik két ízben a kontinens legjobbjainak bizonyul­tak és most harmadszor készülnek a Bajnokcsapatok Európa-kupa dön­tőjére. Láthatjuk a klub egyik leg­régibb tagját, Barabás Andrást, aki több ízben országos bajnokságot nyert,­ számos országos és Balkán­csúcs fűződik nevéhez. A Dinamo sportolóit a legnépsze­rűbb fővárosi klub, a Rapid sport­klub tagjai követik, majd a Steaua rendezett sorai tűnnek fel. Az első sorban Szabóné Orbán Olga, Jen­­csik Katalin, a Drimba házaspár és barátaik : Tit és Falb menetelnek A kis csoportot név szerint az egész világon ismerik. Találunk közöttük olimpiai és világbajnokot, Európa­­kupa győztest. A sportolók parádéját színes zászlóerdő zárja. Fehérbe öltözött, sudár fiúk a sportklubok Zászlóival vonulnak el a diszemelvény előtt. A fővárosi dolgozók felvonulásá­nak befejezéséül a téren ezernyi to­rokból felhangzik az Internacionálé, Bukarest a világ munkásságának örökszép harci himnuszával zárja be idei május elsejei seregszemléjét. Barabás István, Gyarmath János, Lázár Ech* p ~"Ví­­ray Erzsébet // Pillanatfelvétel a fővárosi dolgozók felvonulásáról A holnapi váltás A jövőt építő álmokkal... A gyülekezőhelyek felé sietve esernyőt, esőkabátot vittek, a Gro­­zavesti-i diáknegyedből induló csa­pat, úgy látszik, gondolt a déli ki­tisztulásra : csak minden harmadik vett esőkabátot, az alá bújtak ket­­ten-hárm­an. Az esernyő­gombák most a nap elől védenek, egy pirospettyest vá­lasztunk ki közülük. Tulajdonosa Sabau Zoe Marta elsőéves német szakos. — Először vonulok fel mint fő­iskolás. Még mindig gólyának ér­zem magam, pedig már lassan lejár a „beilleszkedési idő“. A középiskolá­ban rendszerint a sportolókkal vo­nultam, tizenegyéves koromtól min­den évben. A május elsejei ünnep számomra az összesek közül a leg­szebb : úgy érzem, mindaz, amit eddig megírtak ’■a természet örök megújhodásáról és a munka örökké éltető ■­ szépségéről, jelen van ezen a napon. Petrarca természet-imáda­tától egészen Francis Jammes örök­szép soraiig: „Csupán a munka nagy s a dolgozó , s aki a fakupába friss tejet fej,­­ aki szúrós kalászt szed hős kezekkel.. Amott­ piros zászlót bont a szél. Prelipceanu Tudor IV. éves angol­szakos, a „zászlótartó“. — Talán a legillendőbb ezen a napon a jövőre gondolnom: tanár ­akarok lenni, és­ családomban ta­pasztaltam hogy­ a munka mindig­­annyi ,örömöt, elégtételt és artyagi­eredményt hoz, amennyi...energiát■ szenvedélyt az ember belefektet. Úgy vélem, a párt Központi Bizott­sága legutóbbi plenárisának az oktatás fejlesztésével kapcsolatos dokumentumai tőlünk — eljövendő tanítómesterektől — még a munká­ban megtérülő befektetéseknél is többet igényel: emberi tökélyt és a kor színvonalának megfelelő szak­­tudást. Me­r­t■ Szabó Zoltán mielőtt m ak ipf-' tészmérnökire iratkozott Vógha, már' dolgozott. Ezen a reggelen azonban csak érinti mindazt, amit eddig tett: több grafikáját — mint pél­dául az Érettségi találkozót és a Térszimbolikát — közölte a Korunk, dédelgetett álma, a Szépírás, már több novellában testesült meg, —' de legtöbbet a terveiről beszél­t " mindazt felhasználva, amit addig­, ott építészetben megvalósítottak, sokat,­­ nagyon sokat akar építeni, prakti­ 1968. MÁJUS. 3., PÉNTEK ÉPÍTŐK ÉS ÉPÍTTETŐK S­oha ennyi építő a kolozs­vári május elsejei ünnepi felvonuláson! Talán min­den második ember. Azért a má­sodik, mert a többi­­ építtető. Gyári dolgozók vonulnak, mun­kahelyük tövében mindenütt építőtelep volt az elmúlt hóna­pokban, vagy lesz a következő hetekben , új részlegekkel gyara­podnak. És azután maguk az építők. Az állami, kulturális in­tézmények dolgozói, a néptaná­csiak már a Györgyfalvi új ne­gyed harmadik mikrorajonjának eljövendő gondjait is magukkal hozták. A főiskolák, az egyetemi ifjúság — még csak ők lesznek igazán haszonélvezői a nagy épít­kezési lendületnek, hiszen a má­sodik diákváros terve már vég­leges, sőt az előkészítő munkála­tok is megkezdődtek. És most egy hatalmas pannon mintha az új lakónegyed maga elevened­nék meg, pengeblokkok jól is­mert sziluettjei suhannak át könnyedén az ünneplő, zsibongó, tapsoló, éljenző téren. Mert most megint azok vonulnak, akik egy szál vakolókanállal, toronydaru­­m■ val vagy rajzlap fölé görnyedve, de mindig a magasságokat őst­­■ romolják^-' ' - ■ Kilín Gergely egyszemélyben építő és építtető is, a kolozsvári városi gazdálkodási és építő vál­lalat szobafestője, a tavaly kia­dott (az idén még nem adtak át tömbházlakásokat) 5050-es számú lakáskiutalás tulajdonosa. A Györgyfalvi negyedben lakik egy tömbház tizedik emeletén. Május elseje előestéjin­t lakása balkon­járól mutatta, hogy­­ merre ter­jeszkedik a negyed. A szomszé­dos ház ablakai meleg fényt árasztottak, a konyhákban a háziasszonyok kalácsot sütöttek, húst rántottak, vagy az Ünneplő­­ ruhát pasálták: mintegy 14 380 ember — a negyed­ lakosai —­ készült az ünnepre. Borháncs fe­lől friss zöldszagot hozott a szél, azon a területen létesül majd az új park, három mesterséges tó­val, nagy öröm lesz ez ebben a parkokban annyira szűkölködő nagyvárosban. A tömbház mel­lett új épület körvonalai bonta­koznak ki. Az új iskola — ma­gyarázza Kilin Gergely. Lehet, hogy ötéves kisfia is ide jár majd az első elemibe. Sokfelé festett már a városban, de most néhány hétre „hazajön“ dolgozni, az új iskolába irányították. ■■— A lakás? Nagyon vártam és nagy szükségünk volt rá. Ha elhiszi valaki, ,ha nem, de „új ■ házas“­ gondjaim akadtak, pedig a lányunk akár 14 éves. Az új lakásban nem jó a régi bútor, új kellett. A legközelebbi szerze­mény a televízió lesz. Már a jövendőről beszélge­tünk, arról, hogy Ildikó feltétle­nül tovább tanul, jövőre kell felvételiznie a kilencedikbe. — Taníttatni akarjuk —mond­ja Kilin Gergely — hiszen min­den szülő azt szeretné, hogy a gyermeke többet érjen el az élet­ben mint ő ! Többre, jobbra vágyik! — ezt hirdették ezen a május elsejei felvonuláson az üzemek, gyárak, intézmények dolgozói. Ezt fejezte ki az a pannó is, amely a György­falvi negyed pengeblokkjainak karcsú sziluettjét ábrázolta. Va­lóságos város lesz a városban, 8000 lakással, 35 000 lakossal. 8000 családapa adja majd át a holnap nemzedékének tapasztalatát, a haladáshoz, a kitűzött célok elé­réséhez szükséges kitartást, mun­kaszeretetet. ... Építők és épít­tetők, emberfolyam, melynek forrásai patinás régi falak kö­zött és tízemeletes blokkok tö­vében, építőtelepeken túl, építő­­telepeken innen és eljövendő építőtelepek táján fakadnak, és most itt, a jelképes nevű kolozs­vári téren, a Győzelem terén egyesültek egységes élő fo­lyamba. .. Kovács Erzsébet

Next