Előre, 1968. május (22. évfolyam, 6373-6397. szám)

1968-05-03 / 6373. szám

1968. MÁJUS. 3., PÉNTEK MÁJUS ELSEJE MEGÜNNEPLÉSE „Gaudeamus igitur" út május elsejei nagy felvonu­­­­lást az iparvárosban min­dig a „Munka hadának“ dübörgése jellemezte, a hosszú, zárt sorok kemény léptei, az emberáradatnak az a hatalmas ereje, mely puszta megmutatko­zásával lenyűgöző. Jöttek most is, ez alatt a májusi esőtől ter­helt ég alatt, az üzemek, gyárak és vállalatok dolgozói, a bányá­szok, kohászok, építők, a vegy­ipar és erdészet munkásai, szo­kás szerint egyetlen díszként ter­melési eredményeiket emelve magasan maguk fölé. Hömpölygő folyamuk fölött csillámló vízfodorként ragyogott a gyerekek jelenléte. Tízezer gyermek jelenléte az idei nagy­bányai május elsején az öröm­nek, vidámságnak és játékos képzeletnek olyan derűjét villan­totta fel, mely a megszokott kép jellegét megváltoztatta. Ők nyitották meg a felvonulást dobok és trombiták harsány hang­jával, a világ dolgozóinak szo­lidaritása s a népek test­vérisége, a béke nagy gondolata és a tudomány elvont fogalmai általuk jelképezve és az ő értel­mezésükben képszerűen érzék­letessé válva, a jelszavaknál is lenyűgözőbben. A maguk készítette hatalmas földgömböt táncolták körül mint­egy birtokba véve a földrésze­ket, hegyeket, folyókat és tenge­reket — a világot. Nem voltak elvont jelképek, átélték szerepü­ket, mozdulataikból áradt a bi­zonyosság : a Föld őket illeti meg. A legkisebbek képzeletében a tudomány a piros robotember já­tékosan groteszk alakjában sze­lídült meg, fő alakká tették, aki csörgő lépteivel a tavaszi ágakat lengető sereg élén halad felsza­badultan, vidám nevetéstől övezve. És természetesen a galambok. A fehér szárnyak csajtogása a gyerekfejek fölött, a nagy jelkép, melynek oltalmában haladnak egészen könnyű, táncos léptek­kel. Vagyis inkább táncoltak, mint vonultak, hosszú időn át tanult szép, ritmikus mozdulatu­kat ajánlották fel ajándékul, de talán ennél is kedvesebbek vol­tak a spontán öröm kitörései. Mintha réten hancúr­oznának, úgy robbantak ki belőlük a já­tékként felfogott tornák akrobata mutatványai. Ritkán szokott ilyen felhős lenni a májusi ég, de még egy­szer sem hömpölygött ilyen fia­tal erőt árasztó menet Nagy­bánya új főterén, mint ez alatt a szürke ég alatt. A legfiatalabb egyetemi város­ban első ízben szálltak a ma­gasba a tribün előtt a Gaudea­mus igitur dallamai. Felvonul­tak a főiskolák, a város diák­negyedeinek lakói, erőteljesen hangsúlyozva az iparváros száza­dos történelmének új vonásait A kizárólag nehézipari terme­lés jegyében élő Nagybánya a kulturális hagyomány teremté­sébe, a tudomány meghódításába fogott, magához vonzotta az ér­telmiségiek széles rétegét, falai közt neveli a holnap munkás­­értelmiségieit. A nagy folyam, a gyárak népe, mely egyre áradt számlálhatat­­lan sokasággal a gyerekcsoportok üde szigetei között, a szilárd alap hatalmas benyomását kel­tette, melyre eddig itt, az arany városában minden épült, melyre itt, a fiatalság városában, épülni fog minden. Bányai Judit A BRIGÁDOS ÖRÖME M­akai Károly traktoros bri­­gádost a falu legserényebb lakosai között tisztelik a Szatmár megyei Egriben. Mun­kája természete avatta korán­­kelővé. Május elseje reggelén is még csak az eladó lányok vol­tak talpon, hogy számbavegyék az éjszaka ablakukba csempészett májuskosarat, amikor a brigádos vidáman sétált végig a főutcán.­­ Esztendők óta nem..ébredt..ilyen gondtalan május 1 reggelre, mint most. Április 25-én , elvetette a brigád az utolsó szem tavaszi magot is az egri MTSZ határá­ban. Az ünnep előestéjén egyéb­ként már teljesen befejezték a vetést, az egriek viszont ezúttal is, mint más esztendőkben, hír­nevükhöz méltóan az elsők között végeztek. Tizenöt éve vezeti Ma­kai Károly a helybeli traktoros brigádot, de nem emlékszik, hogy egyszer is ilyen sok elismerő szót kapott volna jó munkájáért a brigád az MTSZ vezetői részéről. Kifogástalan magágyba hullt a napraforgó, a kukorica és a többi vetőmag mind az 550 hektáron. Kellemes, megnyugtató érzés a gondosan elboronált, asztalsima táblákat nézegetni. — Kirándulni szerettünk vol­na — mondta a brigádos — de az éjszakai kiadós zápor és az erősen felhős égbolt miatt való­színűleg elmarad a kirándulás, itthon ünnepelünk, pihenünk. De nem is bánom, mert aranyat ér most az eső, hetek óta egy szem csapadék nem hullott és bizony megszomjaztak a növények. Kint jártam a határban, megnéztem a vetéseket. Szépen fejlődik a mag minden parcellán. Holnap holnapután kezdhetjük a kapá­lást, az elsőnek bevetett táblá­kon már a kukorica is bontogat­ja levelét. Ha a növényápolást is a vetéshez hasonló minőség­­■­vben végezzük, ritka szép termés­j­­­re si­míthatunk... Az elismerés elsősorban is a brigád, s a szövetkezet tagjait il­leti meg. Például Halász Károly, Babicsák Sándor és Dobos Fe­renc traktorosokat, akik este 10—11 óráig s néha vasárnap is a nyeregben ültek, hogy idejé­ben befejezhessük a vetést. To­vábbá Bartos Endrét és mezei brigádos társait, akik az idén minden eddiginél több segítsé­get adtak a gépkezelőknek. Meg Oláh József mérnököt, aki az el­nökkel hajnaltól késő estig kint volt velünk a határban, hogy semmi akadálya ne legyen a munkának. Számomra nincs most nagyobb öröm mint az, hogy lá­tom, nem volt hiábavaló a fára­dozásunk, s igen szép remények­kel nézhetünk a nyár elé. Osztozunk mi is a brigádos örömében és kívánjuk, maradék­talanul váljanak valóra szép re­ményei. Sike Lajos N­agyváradon régi hagyomány szerint az idén is az Infrati­­rea szerszámgépgyár haladt a dolgozók ünnepi felvonulásának élén. De ebben a megnyitóban volt valami, a szokásostól eltérő mozza­nat is. A vasasok ugyanis az idén egyetlen, zárt menetoszlopban vonul­tak fel a timföld­üzemiekkel és az új cukorgyár építőivel, úgy tűnt te­hát, hogy tulajdonképpen nem egy, hanem egyszerre három munkakö­zösség részesül a megnyitó tisztségé­ben. Ez a mozzanat egy kicsit jelké­pes : annak jelképe, hogyan gazda­godik, szélesedik családi körük ! Az Infratirea nagymúltú iparvállalat, talán a legrégibb Nagyváradon. A timföld üzem egészen fiatal, egy­idős hazánk alumíniumiparával. Még elevenen él a váradiak emléke­zetében az a nap, amikor a város (s azóta már hatalmas, új lakóne­gyeddé teljesedett) nyugati övezeté­ben megjelentek a mohó étvágyú bulldózerek s egyenesre gyalulták az alapot ott, ahol ma fémvázak erde­je csillog a tavaszi napfényben. Ez volt 1962 őszén. És 1965 áprilisában a váradi timföldüzemben beindult a termelés. 1968 áprilisáig pedig több mint ötszörösére nőtt az évente elő­állított termék. A timföldüzem törté­nete tehát mindössze három év — de mennyi törődést, férfias helytállást sűrít magába ez a három esztendő ! Hiszen a gyár fiatal munkaközössé­gének nemcsak a globális termelés növeléséért, hanem a tapasztalat gyors megszerzéséért, vagyis a jobb minőségért, az alacsonyabb önkölt­ségért, a tudományosabb, a világ­színvonallal összhangban levő üzem­­szervezésért, gazdálkodásért is­ meg­ kell küzdenie. Most legutóbb is a Mirian Vasilica mérnök vezetése alatt álló kutatócsoport, a bukaresti Vegyipari Kutatóintézettel együtt­működve, egy olyan technológiai eljá­rást dolgozott ki, mely a minőségi mutatószám ugrásszerű emelkedésé­hez vezetett. A timföldüzemiek te­hát becsülettel helytálltak a küzde­lemben, s méltó büszkeséggel zár­kóztak fel a május elsejei ünnepi menetben a gépgyárt­ók mögé. S mö­géjük 1 a cukorgyár építőt, «16A a Nagyváradi sportolók parádéja ­­j ., terv­ szerint még most ősszel átad­ják­­a termelésnek Nagyvárad leg­újabb, "korszerűen felszerelt ipari objektumát. Kiemelkedő munkasi­kereket hirdető grafikonok alatt, egymáshoz szorosan felzárkózva ha­ladt a felvonulást megnyitó három munkaközösség, s nyomukban Nagy­várad többi régi és új ipari gazda­sági­ egységének dolgozói, tanárok, diákok, orvosok, művészek, románok és iflagyvárok, a nagy­­család közös go­ndban, közös örömben élő tagjai, akik ezen a május elsején az anyagi és szellemi gazdagodás keltette ér­zelmeiknek, az új­ feladatok válla­lásának adtak hangot, kifejezték az országépítő munka szervezője és ve­zetője, a Román Kommunista Párt iránti meleg szeretetüket és odaadá­sukat. Különösen szép volt Nagyváradon az ifjúság, az általános műveltséget nyújtó iskolák, a különböző szaklí­ceumok és a Pedagógiai­­Főiskola diákságának felvonulása. .A­ hármas számú líceum tantestülete például egy teherautó tetején egy apró audio­vizuális laboratóriumot hozott el a felvonulásra: egy csoport diákot láttunk munka közben, s tanárukat, Kővári Emilt, aki több ilyen kor­szerű iskolai berendezést készített Nagyváradon az elmúlt évek során A párt legutóbbi plenáris ülésének az oktatás fejlesztésére vonatkozó dokumentumai nagy visszhangot váltottak ki e város tanerőinek és ifjúságának soraiban is. Felvonulá­suk szintén a vállalások jegyében zajlott le : a váradi tanerők és diá­kok is új erőfeszítéseket tesznek az oktatás javításáért, kiemelkedő ta­nulmányi eredményekért. ■ ■ —­­ A délutánt a szokásos­, népünne­­pély uralta. Benépesedett a liget, működtek a lacikonyhák és a zené­­szék. A jó öreg Körös a­ Késő esti órákig gyönyörködhetett a vidáman majálisozó tömegben. Bölöni Sándor A gyímesközéploki iskola fúvós­­zenekarának kora reggeli ze­nés ébresztője ólmos égboltra, csorgó esőre nyitotta az ünnepváró város szemét. .... „ .„„.. .... Már attól lehetett tartani»—-bőgj», hiába volt a készülődés. Pedig aki az ünnep előestéjén végigjárta Csíkszereda utcáit, az egy-kettőre megállapíthatta az ünnepvárás, a készülődés hangulatában a szokat­lant, az eddig nem voltat: szinte mindenki igyekezett szorgalmából, fantáziájából, lelkesedéséből minél többet adni, hogy a város új rang­jához méltó legyen az ünnepe is. Megszépülő falakkal, csillogó kira­katokkal, simára javított utakkal, zászlók erdejével várta az újdonsült megyeszékhely a munka tavaszi ün­nepét. .Aztán lassan csendesedni kezdett­­az eső, a hirtelen támadt szél felszikkasztotta az úttestet, fel­szakította a vastag felhőfüggönyt s tíz óra tájban, amikor különböző irányból megindultak a rendezett sorok a művelődési ház előtti tér felé, napfény is került az ünnepi leltárba­ a népi viselet, a díszemel­vény, a galambok és a Hargita hó­födte csúcsának a látványa mellé. Körülbelül 5000 ember, a Csíki Tex­til, a helyiipari vállalat, a szállító­­eszközöket javító­­ vállalat, a külön­böző intézmények dolgozói, a város iskoláinak tanuló ifjúsága hallgatta végig érdeklődéssel az ünnepi gyű­lés szónokait, Cosma Ioan és Simon András elvtársakat, az RKP megyei bizottságának titkárait. A megye dolgozóinak, a munkásoknak és ter­melőszövetkezeti parasztoknak a ki­magasló eredményeiről, a közigazga­tási átszervezés nyitotta távlatokról beszéltek a szónokok. Hargita megye ipari egységeinek dolgozói összter­­melési tervüket az első évnegyed­ben 102 százalékban valósították meg. A terven felül létrehozott ter­mékek értéke meghaladja a 9 millió lejt. Különösen szép sikereket értek el a Csíkszeredai faipari,, vállalat, a székelyudvarhelyi készruhagyár és Tehnoutilaj, a borszéki borvíztöltő­­de dolgozói. Az ünnepi gyűlés fó­rumán elismeréssel beszéltek az etédi, az alfalusi, a csíkszent­már­­toni, a székelykeresztúri, a szentáb­­rahámi, a tusnádi és más községek­­beli szövetkezeti parasztokról, akik a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat mintaszerűen végezték el. Az ünne­pi rendezvények közül e művelődési házban bemutatásra került változa­tos kultúrműsor s a múzeum­i termei­ben az ünnep előestéjén megnyílt első megyei képzőművészeti tárlat vonzott népes közönséget. Jóllehet a reggeli kiadós eső, az egész nap fújdogáló hűvös szél miatt elmaradt a hagyományos majális, a csík­szeredaiaknak mégis kellemesen telt el a munka ünnepe. Kálmán Gyula A tirfóTifzei dolgozók menetoszlopa NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE Kedves elvtársak ! Nagy örömmel veszünk részt a Bucuresti konfekció- és kötöttáru­­gyár erős munkaközösségének ün­nepségén a vállalat üzembehelyezé­sének 20. évfordulója alkalmából. Engedjék meg, hogy ez alkalomból tolmácsoljam a párt Központi Bi­zottsága, Románia Szocialista Köz­társaság Államtanácsa és Miniszter­­tanácsa meleg üdvözletét. (Élénk és erős taps). Gyárukat ezer és ezer fiatal bri­gádos építette lelkes munkával. So­kan közülük azután itt maradtak dolgozni, egyesek ma élmunkások, mesterek, vezető tisztségeket tölte­nek be ebben a vállalatban. El­mondhatjuk, a gyár fejlődésével együtt növekedett a munkások, tech­nikusok és mérnökök kollektívája is,­­amely ma­ erőteljesen összeforrt munkaközösség és becsülettel­ tellje­­síti azt a feladatát, hogy jó mínősé­­gű, tartós és minél szebb termékeket adjon a hazának. Vállalatuk a megalakulása óta el­telt 20 esztendőben nagy sikereket ért el. Ma a legnagyobb készruha- és kötöttárugyár Romániában. Gyá­ruk termékei elismerésnek örvende­nek mind az országban, mind pedig külföldön. Az utóbbi években­ szá­mos intézkedés történt a vál­lalat tevékenységének javításá­­ért,s ennek következtében növeke­dett a termelés, a munkatermelé­kenység, , árnyereség. Ma megtekintettünk­­ két szektort a vállalatban. Nagyon tetszett a pro­totípus-szektor, amely tükrözi a vál­lalat magas műszaki színvonalát, munkaközösségének azt a törekvé­sét, hogy szüntelenül tökéletesítse a termelést, ezúton megvalósítsa az anyagi eszközök minél ésszerűbb felhasználását és jobb termelőeszkö­zöket bocsásson a munkások rendel­kezésére, hogy több és kiváló minő­ségű terméket állíthassanak elő. Ép­pen ezért, elvtársak, a párt- és ál­lamvezetőség nevében szeretnék gratulálni munkaeredményeikhez. (Hosszas taps, éljenzés). Az egész munkaközösség, a válla­latvezetőség, az önök munkája ak­tívan hozzájárul a IX. pártkongresz­­szuson kijelölt azon feladatok telje­sítéséhez, hogy fejlesszük a" fogyasz­tási cikkek iparát, ellássuk a dolgo­zó lakosságot ruhával, cipővel és ál­talában több, jobb, szebb árúval, hogy emelkedjék népünk anyagi jó­léte. A vállalat és az alkalmazottak munkaközössége életének e nagy eseménye — a huszadik évforduló — alkalmából és jó termelési tevékeny­ségéért a vállalatot a Munka érdem­rend I. fokozatával, több elvtársat pedig Románia Szocialista Köztársa­ság érdemrendjeivel és érdemérmei­vel tüntettek ki. (Élénk és erős taps). Az érdemrendeket és érmeket áti­adva, megfigyeltem, hogy míg a vál­lalatnak csaknem 80 százaléka nő, a kitüntetéseknél úgy történt, hogy csaknem fordított lett az arány, va­gyis több a férfi. (Taps). Nem aka­rom megbántani a férfiakat, de úgy hiszem, hogy a vállalat eredményei nem választhatók el a vállalati kol­lektívában többséget alkotó nők munkájától (Taps). Azt hiszem, a párt- és államvezetőségből itt lévő elvtársak egyetértenek velem ab­ban, hogy még bizonyos számú ér­demrendet és érmet adjunk kizáró­lag nőknek (Hatalmas taps). E magas kitüntetések átnyújtása alkalmából melegen gratulálni sze­retnék az összes elvtársaknak, a vál­lalat egész kollektívájának és az összes kitüntetetteknek azért a megbecsülésért, és megtisztelésért, amelyben részesültek. (Élénk taps). Ugyanakkor, miután megtudtam, hogy vállalatuk bölcsődéje nem fe­lel meg minden követelménynek, úgy döntöttünk, hogy még ebben az évben építsenek egy száz férőhelyes bölcsődét. (Hosszantartó taps) Kedves elvtársak ! Mint tudják, a párt és a kormány megkülönböztetett figyelmet fordít az ipar fejlesztésére, amely az egész Románia gazdasági-szociális haladá­sának alapja. Az iparosítás kereté­ben különös figyelmet fordítottunk a közfogyasztási javak iparára, hogy egyre jobban kielégíthessük egész népünk széles tömegeinek szükség­leteit. Érthető, hogy még nagyobb figyelmet kell fordítanunk e szek­tor termelésének növelésére, s a IX. kongresszus ily értelemben elő­irányozta — mint tudják — a ter­melés meglehetősen nagyarányú gyarapítását a múlthoz képest. A kongresszus után számos további intézkedés történt, amelyeknek eredményeként erősen növekedett a közfogyasztási javak termelése. Szükséges azonban, hogy a terme­lés növekedésével egyidejűleg for­dítsunk még nagyobb figyelmet a minőség javítására. Mind a tartós­ság és az erősség növelésére, mind pedig a termékek kivitelezésének javítására, külalakjának szépítésé­re gondolok. Érthető, elvtársak, hogy az emberek jobb ruhákat kí­vánnak, hogy a nők szeretnének szebben öltözködni ; érthető kíván­ság ez — mindenki tudja, milyen jó érzés, ha az ember jól van öl­tözve és táplálva, ha civilizált éle­tet folytathat. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy olyan terméke­ket adjunk, amelyek minőségük­nél fogva örömet okoznak, s meg­szépítik a szocializmust építő dol­gozók életét. (Élénk taps) Meggyőződésem, hogy az önök vállalata, amely sok szép dolgot állít elő, mindent el fog követni, hogy még jobban dolgozzon, hogy jobb minőségű, szebb terméket ál­lítson elő, elősegítve ilyképpen ha­zánk könnyűipari termelése általá­nos színvonalának emelkedését. (Erős taps). Mint ismeretes, az ötéves terv el­ső két esztendejének eredményei jók. Ezek azt bizonyítják, hogy minden fel­tételünk megvan ahhoz, hogy ne csak teljesítsük a IX. kon­­gresszusora kijelölt feladatokat, ha­nem sokkal több terméket is adjunk. Jelentős sikereket értünk el vala­mennyi tevékenységi területen. Az egész nép fokozott lendülettel dolgo­zik, hogy megvalósítsa a haza fej­lesztésének nosys-abluű progzámját, hogy emelje a dolgozók anyagi és kulturális jólétét A haza összes honpolgárai egyön­tetűen helyeslik Románia bel- és külpolitikáját amely mindenben megfelel az egész nép létérdekeinek. Töretlenül­ valóra váltják ezt a po­litikát tudva, hogy ettől függ szocialista nemzetünk jóléte, hala­dása. (Hosszas taps). A párt Központi Bizottsága ple­náris ülésének legutóbbi határozatai ismét igazolják, hogy a Központi Bizottság eltökélten és következe­tesen váltja valóra a párt IX. kong­resszusán és Országos Konferenci­áján kidolgozott programot. Pártunk és államunk törekvései­nek középpontjában az ember áll, az ember boldogságának szentelték és szentelik a kommunisták egész tevékenységüket, egész életüket (Élénk és hosszantartó taps). Munkánk fogyatékosságának fel­számolása, a múltbeli visszaélések leleplezése azt a célt szolgálja, hogy tökéletesítsük egész tevékeny­ségünket, tovább fejlesszük a szo­cialista demokráciát, s olyan felté­teleket teremtsünk, hogy az ember sokoldalúan fejlődhessék, hogy ki­bontakoztathassa minden képessé­gét, hogy valóban a szocialista tár­sadalom emberévé lehessen, aki szabad és ura sorsának. (Hosszan­tartó, erős taps). A Központi Bizottság legutóbbi plenáris ülésén hozott határozatok­ban az egész nép a párt és a kor­mány azon megingathatatlan elha­tározását látja, hogy erősítse a szo­cialista törvényességet, hogy bizto­sítsa és szavatolja az ország Alkot­mányában lefektetett állampolgári szabadságjogokat. A szocialista társadalom, amelyet építünk, a demokratizmus és a hu­manizmus legmagasabb formája. Szilárd elhatározásunk, hogy erőfe­szítést nem kímélve, megvalósítsuk a szocializmus és kommunizmus mind anyagi, mind pedig szellemi szempontból leghaladottabb formá­ját. Csakis így mondhatjuk el, hogy kiteljesítettük a szocialista építést Romániában. (Élénk és erős taps.) Amikor a szocializmus építésén munkálkodunk hazánkban, elsősor­ban kétségtelenül népünk iránt tel­jesítjük kötelességünket, hiszen né­pünk bizalommal viseltetik irán­tunk, mi pedig felelősséggel tarto­­­­zunk neki a szocializmus építése programjának teljesítéséért. " Ugyan­akkor azonban teljesítjük kötelessé­günket a nemzetközi forradalmi mozgalom, a béke és a szocializmus világméretű ügye iránt is. (Erős taps.) Szilárd elhatározásunk, hogy erőfeszítést nem kímélve töretlenül teljesítsük mind a nemzeti, mind pedig az internacionalista feladato­kat. Mint kommunisták, mint a nemzetközi kommunista mozgalom alakulata, ezt tekintjük­ kötelessé­günknek. (Hosszas taps.) Engedjék meg, hogy befejezésül egyre nagyobb sikereket kívánjak a Bucuresti konfekció- és kötöttáru­­gyár szorgos munkaközösségének a IX. pártkongresszus határozataiból ráháruló feladatok teljesítéséhez; engedjék meg, hogy azt kívánjam, járuljon hozzá mind aktívabban egész népünk jólétéhez és boldogsá­gához. (Erős taps.) Jó egészséget és boldogságot kí­vánok mindnyájuknak, elvtársak! (Hosszas taps, éljenzés, ováció.) ELŐRE 3. oldal Párt- és államvezetők látogatása a Bucuresti konfekció-és kötöttárugyárban Húsz éves a Bucures­ti konfekció­és kötöttárugyár, a főváros egyik legnagyobb iparvállalata. Jelentős esemény ez, örömöt és megelége­dést okoz egész kollektívájának, amely eredményes munkájával nagy és számottevő sikereket mutatott fel ebben a két évtizedben. Az ünnepi évforduló örömét te­tőzi, hogy az Államtanács a Munka­­­ érdemrend I. fokozatával tüntette ki a vállalatot, érdemrendekkel és érdemérmekkel jutalmazta a gyár számos dolgozóját, lelkes munkájuk megbecsülésének jeleként. NICOLAE CEAU­­ESCU, GHEOR­­GHE APOSTOL, EMIL BODNARAC, VIRGIL TROFIN, ILIE VERDE?, FAZEKAS JANOS, DUMITRU POPA és GHEORGHE GASTON MARIN elvtárs eleget tett a mun­kások, mérnökök és technikusok meghívásának, hogy vegyenek részt nagy ünnepükön. A gyár bejáratánál a munkások ezrei nagy ovációval és éljenzéssel köszöntötték a párt- és államvezető­ket. A magas rangú vendégeket Ale­xandra Lencovici, könnyűipari mi­niszter, a Vglalat vezetőkollektívá- Ja­ja pártszervezet,­­ a szakszervezet és az ifjúsági szervezet képviselői fogadták: '.y- -«•!'!' . ,*?' .r-r-v '' A vendégek megtekintették a gyár húszéves fennállását szemléltető ki­állítást. Számos pannó, grafikon, fénykép, kifejezően ábrázolja a gyár felfele ívelő útját az APACA szűk és kezdetleges műhelyeitől könnyűiparunk mai nagy és modern egységéig. A fényképek híven tük­rözik e fejlődés mozzanatait, kezdve 1948. május 1-től, amikor'"*?!’ ifjú önkéntesek százai, az építőkkel együtt, a jól végzett munka örömé­vel ünnepelték az első munkanapot az általuk emelt új gyárban, egé­szen a mai napig, ugyancsak május­­ küszöbén, amikor húsz év múltá­val, az állandóan újabb értékes ká­derekkel gyarapodó kollektíva lel­kesen ünnepli két évtizedes sike­reit. A párt- és államvezetők érdek­lődnek a vállalatban elért műszaki haladás, az alkotó tevékenység, az egész kollektíva munkája iránt. A kiállításról a gyár próbaműhelyébe mennek, ahol a bevezetendő leg­korszerűbb technológiai folyamato­kat kísérletezik ki. A konfekció- és kötöttáru kiállí­táson töltött rövid idő alkalmat nyújt a vendégeknek arra, hogy megismerjék a vállalat kollektívá­jának legújabb modelljeit. A rend­kívül változatos, modern vonalú, kellemes színű, praktikus ruhák megérdemelt hírnevet szereztek a gyárnak az országban és külföldön egyaránt. A párt- és államvezetők elisme­réssel­ nyilatkoztak a termékek mi­nőségéről, a választék gazdagságá­ról, és azt tanácsolták a vezető kol­lektívának, hogy továbbra is tegye minél változatosabbá a termékeket, hogy minél nagyobb mértékben ki­elégítse a lakosság igényeit. A látogatás során a vendéglátók tájékoztatták a párt- és államveze­­tőket a termelés és a munka tudo­mányos megszervezésével elért jó eredményekről.­­ Az ezután meglátogatott kötszövő­­részlegen a vendégeknek bemutat­ták a korszerű gépeket, amelyek közül egyesek országunkban készül­tek. A megtekintett osztályokon min­denütt a munkások és munkásnők százai lelkes fogadtatásban részesí­tették Nicolae Ceausescu elvtársat és a többi magas rangú vendéget. A látogatás befejezése után dísz­­gyűlést tartottak. A gyűlést Eleonora Cojocaru, a pártbizottság titkára nyitotta meg, s a gyár 14 000 alkalmazottja nevé­ben üdvözölte az ünnepségen jelen­levő párt- és államvezetőket. Iosif Steinbach, a gyár vezérigaz­gatója felszólalásában a következő­ket mondotta: Nagyon boldogok vagyunk, hogy jelenthetjük önök­nek, szeretett vezetőinknek, mun­kakollektívánk, élen a kommunis­tákkal, e 20 év alatt mindvégig igyekezett teljesíteni és túlszárnyal­ni a Román Kommunista Párt által kijelölt feladatait. A felszólaló ezután vázolta e szor­galmas kollektíva 20 évi sikereit. Az árutermelés mennyisége 1948- hoz viszonyítva több mint tizenkét­szeresére növekedett, s ebben az év­ben mindössze 48 nap alatt ugyan­annyit termeltek, mint 1950-ben egész év alatt; a termelés megszer­vezésének javítására és az új tech­nológiai eljárások bevezetésére irá­nyuló törekvés eredményeként az egy alkalmazottra számított érték­ben kifejezett termelékenység 1968- ban 311,5 százalékot tett ki az 1948. évi megvalósításokhoz viszonyítva. Ebben az évben az üzem mintegy 4000 új konfekció-, kötöttáru- és ha­­risnyamodellt állít elő az 1948-ban gyártott mindössze tíz modellel szemben. Kollektívánk tevékenységének ha­tékonyságát mutatja az ebben az időszakban elért, 4 milliárd lejt kitevő pénzakkumuláció — mondot­ta a továbbiakban a felszólaló. Tudatában lévén annak a felada­tunknak, hogy szüntelenül ki kell elégítenünk a lakosság növekvő szükségleteit, igyekezni fogunk tö­kéletesíteni és fejleszteni egész kol­lektívánk alkotóképességét olykép­pen, hogy nagyobb mennyiségű, a vásárlók igényeinek megfelelő ter­méket állítsunk elő. A továbbiakban a felszólaló rá­mutatott, a vállalat minden dolgo­zója fáradságot nem kímélve szün­telenül küzdeni fog azért, hogy va­lóra váltsa a IX. pártkongresszuson és a párt Országos Konferenciáján kijelölt feladatokat. Kinyilvánítjuk: teljes csatlakozá­sunkat azokhoz a dokumentumok­hoz mondotta befejezésül a fel­szólalá­s, amelyeket az RKP KB legutóbbi plénur­a fogadott el. Ileana Paul munkásnő felszólalá­sában hangsúlyozta, hogy az üzemi kollektíva jelenleg lelkes versenyt folytat, s igyekszik magasabb mi­nőségi szintre emelni az egész gazdasági tevékenységet Pártunk tudományos politikája, amelyet egész népünk magáévá tett, még in­kább arra buzdít és mozgósít ben­nünket, hogy újabb munkas­ikereket érjünk el. Florea Bileanu osztályvezető fel­szólalásában ezeket mondotta: Az eredményeket, amelyekről ma ha­zafias büszkeséggel beszélünk, az tette lehetővé, hogy a pártszervezet hozzáértéssel irányította a gazda­sági tevékenységet, s egész munka­közösségünk alkalmazta a párt ve­zetőségének a termelés és a munka tudományos megszervezésére vo­natkozó értékes útmutatásait. Blumeta Darie mérnö­k­nő, a mű­szaki szolgálat vezetője többek kö­zött ezeket mondotta: Számomra és sok más mérnök kollegám szá­mára ez az évforduló csaknem egy­beesik azzal az időponttal, amikor az egyetem padjait elhagyva meg­kezdtük a termelő munkát. A 20 év alatt megtett útra visszapillantva mélységes örömöt és büszkeséget ér­ A felszólaló a továbbiakban rá­mutatott, az RKP KB legutóbbi ple­náris ülésének dokumentumai Újból igazolták pártunk politikájának he­lyességét, azt az elvszerűséget, amely a pártvezetőséget és szemé­lyesen Nicolae Ceaușescu elvtársat jellemzi társadalmunk anyagi és szellemi fejlesztése fontos kérdései­nek megoldásában. Teljes mérték­ben helyeslem a plenáris ülésen megállapított intézkedéseket, pár­tunk és államunk egész bel- és kül­politikáját. Ezután lelkes légkörben felolvas­ták az Államtanács törvényerejű rendeletét, amellyel a Munkaérdem­rend I. fokozatát adományozta a Bucuresti konfekció- és kötöttáru­­gyárnak az elért gyümölcsöző ered­ményeiért és a könnyűipar fejleszt­é­­séhez való értékes hozzájárulásáért. Románia Szocialista Köztársaság Csillaga érdemrend II. fokozatával a Munkaérdemrend II. fokozatával, Románia Szocialista Köztársaság Csillaga érdemrend III. fokozatával, a Munkaérdemrend III. fokozatával, Románia Szocialista Köztársaság Csillaga érdemrend V. fokozatával, valamint Munkaéremmel jutalmaz­ták a gyár több munkását, techniku­sát és mérnökét. A magas kitüntetéseket Nicolae Ceau$escu elvtárs nyújtotta át. Ezután élénk és hosszas taps kö­zepette NICOLAE CEAU$ESCU elv­társ emelkedett szólásra. A beszédet több ízben erőteljesen megtapsolták és megéljenezték. A kitüntetettek nevében Iosif Steinbach, a gyár igazgatója és Georgeta Pletoianu munkásnő szó­lalt fel. Megköszönték a magas ki­tüntetéseket és megfogadták, hogy továbbra is minden hozzáértésüket, egész munka­képességüket latba ve­tik a rájuk háruló feladatok meg­valósításáért. Befejezésül Elena Nae, a szakszer­vezeti bizottság elnöke felolvasta a gyűlés részvevőinek a Román Kom­munista Párt Központi Bizottságá­hoz intézett táviratát. Kifejezésre juttatva, hogy a gyár kollektívája helyesli a Román Kom­munista Párt bel- és külpolitikáját, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának 1968. április 22—25-i plenáris ülésén hozott ha­tározatokat, a munkások, techniku­sok és mérnökök kollektívája — hangsúlyozza a távirat — biztosítja a párt vezetőségét és személyesen Nicolae Ceaușescu elvtársat, hogy még nagyobb önfeláldozással és odaadással, fokozott kezdeményező készséggel és felelősséggel fog mun­kálkodni a párt kijelölte nagyszerű feladatok megvalósításáért, hogy hozzájáruljon a szocialista Románia további előrehaladásához. A táviratot nagy lelkesedéssel hagyták jóvá. A jelenlevők ismétel­ten kifejezésre juttatták ragaszko­dásukat a párthoz, a párt tudomá­nyos politikájához, amely az egész nép javát és boldogságát szolgálja, és célja szocialista hazánknak a ci­vilizáció és a haladás újabb csú­csaira emelése. A gyárból távozó párt- és állam­­vezetőket a vállalat munkásai, tech­nikusai és mérnökei meleg szeretet­tel veszik körül. Nicolae Ceausescu elvtárs búcsúzásul újabb sikereket kíván az egész munkaközösségnek. (Agerpres)

Next