Előre, 1969. december (23. évfolyam, 6868-6893. szám)

1969-12-02 / 6868. szám

ELŐRE 2. old. TAPS és Kolomp Fél évvel ezelőtt egy szép lelkű­nek mondott újságíró a szaklap­ban szóvátette, hogy manapság a labdarúgó, ha belejön a játék he­vébe, természetes gesztussal hajít­ja ki a kispadra sípcsontvédőjét, hagyja, hogy a színes stucni a ba­kancsára csússzék, törli verejtékét szabadon lebegő ingébe. Mikor ezt a cikket elolvasta egy, a beat­zenén csámcsogó ifjonc, aggódva vonta össze a szemöldökét, hogy nézzünk csak oda, már a sportban is lábrakap a szemérmetesség. Úgy érezte, túlzás ily gesztusok­ban a közönség iránti tiszteletlen­ség megnyilvánulását felfedezni, hiszen mi annál modernebb fiúk vagyunk. Akkor elképzeltem a félévszá­zaddal ezelőtti vasárnap délutá­nokat, midőn a tisztes polgár, sze­rény tekepartija után elfogyasz­totta húslevesét és sóbanfőttjét, hegyesre pödörte bajuszát, magára öltötte legszebb lájbiját és cúgos cipőjét, kiment a ligetbe, urasan megtapsolta a játékosokat, mikor udvariasan kezet szorítottak az el- SÍP lenféllel és sikert kívántak neki, majd kilencven percen át megtap­solt minden szép akciót. Azt mond­ják az öregek, akkoriban csak a fehér oldalvonal választotta el a pályát a fapados nézőtértől, még­sem veszélyeztette soha senkol a játékosok testi épségét, mert csak a játék szépségére és nem ki­sebb mértékben a játék tisztessé­gére voltak fogékonyak a nézők. Azt is mondják, talán nem is any­­nyira technikai tudásuk, mint ez az emelkedett méltóságérzet tar­totta meg az emlékezetnek Dávi­dot, Bodolát, Bindeát meg a töb­bieket, akikről ma már könyvet írni sürgetnek némely újságírók. Könyvet labdarúgókról!? Micsoda idők! — hördülnek fel a minden­kori szörnyülködők. Könyvet bi­zony, de igaz sportemberekről, okulásként az arénák mai lovag­jainak — válaszolnak a többiek. S ha modernségünk divatos értelme­zésének prizmáján át nézzük a kérdést, nem­­ tudunk megmaradni semlegesnek az ügyben. Mert vagyunk modernek abban is, hogy nem bökkenünk meg a stadion szögesdrót kerítésének lát­ványán. Vagyunk modernek ab­ban is, hogy nem pirulunk el, ha gyermekek és nők füle hallatára olykor trágár indulatok szabadul­nak el a lelátókon. Vagyunk mo­dernek abban is, hogy megmoso­lyogjuk a tisztes öregurat, aki il­­letlenségnek tartja, ha a Nagy Sztár a játék végén félmeztelenre vetkőzik a közönség előtt. S még vagyunk modernek másban is : ta­lán Pecsouszte­ volt az utolsó, akit tapssal tiszteltünk meg, mint nagy művészeket az ünnepélyes, komoly termekben, mert úgy éreztük, csak ez lehet méltó a mesterhez, aki még ragaszkodik holmi avitt erkölcsökhöz egyaránt tisztelvén ellenfelet és közönséget, tisztelvén sportemberre örök időktől fogva kötelező méltóságérzettel. Taps helyett ma kolomp, sziréna, petárda, fütty­aszza az idegeket, tiporja a jóérzést, de még inkább a sportszellemet, primitív indula­tok követelnek részrehajló ítéletet játékvezetőktől, s hurrognak le minden jószándékot, humánus ér­zést, mely a sport legszebb hagyo­mányainak nevében a közönség kulturáltságára apellál. Vetkőzzük le a modernségünket? Ha ez a modernség megbírja a füttyöt és kolompot, a szirénát és a trágárságot, akkor bizony vet­kőzzük le, mert megszépülünk, ha így teszünk. Pecsovszki erkölcse a modern sport erkölcse, korunk­hoz, hozzánk méltó. Akikről ma könyveket írni sürgetnek, moder­nek voltak emberi méltóságukban, ez pedig sosem avulhat el. Azzal voltak modernek, hogy nem emel­tek kezet ellenfelükre még hazai pályán sem, ha az győzni akart, s talán még abban is modernek vol­tak, hogy nyílt pályán sosem ha­­jigálták szét mezüket, a jóérzés sem avulhat el. Emberség próbá­ja volt számukra a sport, ezért volt hozzájuk csak a taps, játé­kukhoz pedig csak kulturált kö­zönség méltó. Mert a sport igazi szelleme passzív élvezőire is civi­lizált magatartást kötelez. Ha pe­dig így van, legyünk azáltal mo­dernek, hogy ha valaki mégis ko­lompot hozna magával a lelátóra tiszta ing és tiszta lélek helyett, restellje azt elővenni, hiszen lát­hatja, hogy a pályán emberek küzdenek a küzdés szépségéért, a mi­ gyönyörűségünkre. Barabás István A labdarúgó A-osztály új éllovasa, a RAPID • 8 GÓL GHIKA KAPUJÁBAN — A STEAUA GÓLZÁPOROS GYŐZELME • MI TÖRTÉNIK, AMIKOR AZ ELSŐ HELYEZETT EGY KULLOGÓ­­HOZ LÁTOGAT ? • TÖMÖRÜLÉS AZ ÉLEN ÉS A KULLOGÓK HÁZATÁJÁN • TATARU II (STEA­UA) A GÓLLÖVŐ LISTA ÉLÉN V­asárnap már szinte min­denütt hófödte pályák fogadták a játékosokat és a szurkolók tízezreit Beköszöntött a tél, de a fagypont körüli hőmér­séklet és a meg-megújuló szélroha­mok ellenére is népes lelátók előtt került sor a nyolc mérkőzésre. A leg­izgalmasabb összecsapásokra laki­ban, Bukarestben és Kolozsváron volt kilátás, e három összecsapás az őszi elsőség és az utolsó helyek szem­pontjából volt érdekes. A 3x90 perc végét jelző bírói sípszó után azon­ban csak még jobban összekuszálód­­tak a számítások, a 16 csapat közül ugyanis csak kettő, a Craiovai Uni­­versitatea és a Marosvásárhelyi ASA őrizte meg pozícióját, a többiek le­csúsztak, illetve felkapaszkodtak a táblázaton. A hideg, úgy látszik, be­fagyasztotta a játékosok góllövő ked­vét, az első 45 percek után például mindössze hét gólt számoltunk és ha a katonacsapat csatárai nem „szóra­koztatták volna" a bákói kapuvédőt,, a vasárnapi, 14. fordulóra a kataszt­rofális gólképtelenség bélyegét süt­hettük volna. De katasztrofális sze­replésben azért nem volt hiány ... A Bukaresti Dinamo nagy mellény­nyel érkezett lasiba. Mert mi történ­het akkor, ha az éllovas egy kullogó­­hoz látogat ? Természetesen győzni akar, és Nicusor edző még a lapo­kat is megtöltötte győzelmi jóslatai­val. Aminek a vége az lett, a történés tanulságos, érdemes meghallgatni, hogy a nagynevű Dinamónak már a 8. percben újrakezdéshez kellett fel­állnia, amit a mérkőzés folyamán még kétszer megismételt. Igaz, ebben közrejátszott az újonc kapuvédő Sta­­na gyenge formája is, de ez nem mentheti a fővárosiak gyenge telje­sítményét, ami egyébként nyugtala­nítóan régóta tart már. Válogatott csatársorunktól joggal elvártuk vol­na, hogy gólt is rúgjon ellenfelé­nek... avagy Dumitracne et company Mexikóra tartogatják góllövő cipőjü­ket ? A Rapid ötven percen át egyfoly­tában támadott, de gólt csak az 56. percben ért el, ám ez is elegendő volt ahhoz, hogy feltornássza magát az első­ helyre, és a vasutascsapat, az utóbbi fordulóban nyújtott játéka alapján, teljesen megérdemelten ke­rült a táblázat élére, összeállítási gondokkal küzdött a Steaua. Creiniceanu és Suciu a baj­nokság végéig harcképtelenné vált, Kovács István edzőnek tehát komoly gondot okozott, kiket állítson két alapembere helyére, minthogy ellen­fele az EVK harmadik fordulójába jutott Bákói Dinamó volt... Az ag­godalom azonban korainak bizonyult. A Steaua—Bákói Dinamo mérkőzésen potyogtak a gólok, a bákói csapat szemmel láthatóan fáradtan játszott (talán a kupatalálkozók viselték meg ennyire a játékosokat ?), s Ghite, aki a bajnokság során eddig ragyogóan védett, kilencesnél kisebb osztályza­tot nem is igen kapott, ezúttal nyolc­szor emelte ki hálójából a labdát. A katasztrofális vereség rendkívül ne­héz helyzetet teremtett, hiszen a bo­káink ellenfele az EVK harmadik fordulójában a Kilmarnock lesz, a Celtic és a Glasgow Rangers után a Az utolsó forduló mérkőzései Craiovai U — FC Arges ; Farul — Kolozsvári CFR ; UTA — Poli­tehnica Crrcul — Steaua ; Pet­rolul — Steagul ro$u ; Bukaresti Dinamo — ASA ; Bákói Dinamo — Rapid ; Kolozsvári U — Jiul legrangosabb skót együttes, amely tudásban messze felülmúlja a máltai vagy a norvég együttest, és remél­jük, a bákóiak nem akarnak a Rapid meg az UTA szomorú sorsára jutni. A középmezőny tagjai otthonuk­ban megszerezték, idegenben pedig elvesztették a két pontot. A Steagul rosu a vártnál nehezebben győzött az UTA ellen, az aradiak, mintha ki­heverték volna a Legia komplexu­mot , a FC Arges biztosan, a Jiul nehezen nyert, de ez a győzelem az előkelő negyedik helyet jelenti az utóbbi számára. Folytatódott az elkeseredett harc a kullogók házatáján. A legnagyobb bravúrt a ladi-i Politehnica hajtotta végre, immár harmadik nagygólarányú győzelmét szerezte meg, s ezzel, any­­ayi idő után először, felkerült a­­­4. helyre. Biztosnak látszik az ASA őszi utolsó helye, viszont több csapatot fenyeget a 15. hely. A kolozsvári CFR és az ASA, a vasárnapi sovány dön­tetlen után, a jövő vasárnap idegen­ben játszik, míg a Crrcul otthonában fogadja a Steauát, éppen ezért az őszi sorrendről csak az utolsó fordu­ló után kaphatunk tiszta képet, vár­junk hát még egy hétig. Említésre méltó még, hogy vasár­napi mesterhármasával Tataru II. (Steaua) került a góllövőlista élére — 12 góllal, egyelőre két góllal meg­előzte a válogatott Dumitrachet. Az elmaradt mérkőzésekre (Rapid— Petrolul, FC Arges—Bukaresti Dina­mo, Craiova, Universitatea—Steaua) szerdán, az utolsó fordulóra pedig december 7-én kerül sor. Móra László A ploiesti-i csatároknak semmi sem sikerült Pitesti-en, s így a véde­lemre különösen nehéz feladat hárult. Mihai Ionescu kapuvédő (képünkön is látható) sokat is hárított, háromszor azonban már ő sem tudta útját állni a labdának. FC Arges—Petrolul 3:0. (BAJCSY ZSIGMOND felvétele) Politehnica — Bukaresti Dina­mo 3:0 ; Steaua — Bákói Dinamo 8:0 ; Rapid — Farul 1:0 ; ASA — Kolozsvári U 0:0 ; Kolozsvári CFR — Craiovai u 0:0 ; Jiul — Cricul 2:1 ; FC Arges — Petromin 3:0; Steagul rosu — UTA 1:0; Rapid 13 7 4 2 21:11 18 Buk. Dinamo 13 8 1 4 26:16 17 Craiovai U 13 6 4 3 19:14 16 Jiul 14 7 2 5 20:18 16 Steagul ro?i 14 8 0 6 23:23 16 Steaua , 13 6 3 4 36:19 15 FC Arges 13 6 3 4 27:17 15 UTA 14 6 2 6 18:21 14 Bákós Dinamo 14 5 4 5 19:24 14 Kolozsvárt U 14 3 7 4 16:16 13 Farul­­ 14 6 1 7 16:21 13 Petrolul 13 4 4 5 14:17 12 CFR 14 4 3 7 11:22 11 Politehnica 14 4 2 8 14:16 10 Crrcul 14 4 2 8 19:29 10 ASA 14 3 2 9 11:26 8 SOK GÓLLAL és egy meglepetéssel zárult az őszi idény B-osztályú csapataink a vasár­napi találkozóikkal befejezték őszi mérkőzés-sorozatukat, a tavaszig pihenőre tértek. Hogyan zajlott le a bajnokság első fele? Kik uralták a két csoport küzdelmeit? Kik a legesélyesebbek az A-osztályba ju­tásra? Olyan kérdések ezek, ame­lyek ilyenkor mindenkit foglalkoz­tatnak. Talán azzal kellene kezdenünk, hogy a bajnoki rajt előtt több csa­pat, mint a Ripensia, az Ojelul, a Sportul studensesc vagy névváltoz­tatással, vagy a városban levő má­sik B-osztályú csapat játékosgár­dájának átigazolásával a nagykö­zönség tudomására akarta hozni, hogy igényt tart az elsőségre. Mások, mint az A-osztályból kiesett Progresul és a Vagonul edzőcseré­vel fejezte ki ugyanezt. Mennyiben valósultak meg eddig ezek a szán­dékok? A Progresul kivételével, a mesterséges vérátömlesztés nem si­került. Sem a Ripensia, sem az Otelul, sem a Vagonul nem tudta megszerezni az őszi elsőséget, sőt, a Sportul studentesc együttesét a ki­esés veszélye fenyegeti. Ezzel szem­ben kellemes meglepetést szerzett 8-OSZTÁLY néhány olyan csapat, amelyeket még a szakemberek sem tartottak esélyeseknek. Ezek között számon­­tarthatjuk a Szebeni CSM-et, a Gá­láéi Politehnicát, amely a leg­nagyobb meglepetésre éppen az utolsó fordulóban győzött Bukarest­ben, a Metalul ellen. Ez utóbbit pe­dig vasárnapig úgy tartották szá­mon, mint a Progresul legnagyobb ellenfelét . Hogyan alakult tehát az őszi el­sőség? Az első csoportban már a vasárnapi forduló előtt nyilvánvaló volt, hogy azt a Progresul nem vesztheti el. Csupán az volt a kér­dés, hogy tudja-e növelni előnyét vagy sem. Azt kell mondanunk, hogy igen és nem. Növelte, mert legnagyobb ellenfele, a Métárul, meglepetésszerű vereséget szenve­dett otthonában, de vesztett is be­lőle, mert a kényelmes három pont helyett most már csak két pontra áll a galaci egyetemistáktól, akik­nek szereplését — mint már emlí­tettük — a B-osztály legnagyobb meglepetéseként tarthatjuk számon. A második csoportban az elsőség kérdése már izgalmasabban tevő­dött fel, mert több csapat is pályá­zott rá. Végülis a szebenieknek si­került azt elhódítaniuk, de elsősor­ban annak köszönhetően, hogy leg­veszélyesebb ellenfelük, a Ripensia képtelen volt győzni az újonc ani­­nai bányászok ellen. Meg kell azon­ban azt is jegyeznünk, hogy az utolsó fordulóban, amely igen gaz­dag volt gólokban, újabb csapatok zárkóztak fel, amelyek már a visz­­szavágók első fordulóiban robban­tást kísérelhetnek meg. Ezek közé tartozik a Temesvári CFR, amely ugyanabban a helyzetben van, mint a Galaci Poli, tehát az idény elején játékosainak egy részét át­adta a Ripensiának, a Nagybá­nyai Mineral és a Resicai CSM. Ami a kiesőjelölteket illeti, lénye­gében hasonló a helyzetük az él­lovasokéval. A legnagyobb veszély­ben a Rákói Stiinta, a Ceahlául és a Sportul studentesc (I. csoport), illetve a Turnu Severini Métáiul, a Rm. Vilceai Chimia, a Gaz metán és a Vajdahunyadi Métáiul talál­ható. Zárókrónikánkat nem fejezhetjük be anélkül, hogy az újoncokról ne szólnánk néhány szót. Meg kell je­gyeznünk, hogy az egy bákói csa­patot kivéve mindegyik várakozá­son felül szerepelt. A tirgovisteiek a Progresul felett aratott győzel­mük után az előkelő 5. helyen, a szatmáriak és az aninaiak pedig a 8-, illetve a 9- helyen állnak. Va­lamennyiüknek, egyelőre persze, az a szerepük, hogy zavarba hozzák — mindeddig sikerrel — az éllo­vasokat, de az sem lehetetlen, hogy a következő bajnokságban már igényekkel lépjenek fel. Főleg azért, mert edzőik megértették, hogy fia­tal, tehetséges játékosokra kell építeni, nem pedig az A-osztályú csapatok kereteiből kihullott egy­kori nagyságokra. Reméljük, ezt a jó szokásukat az elkövetkezőkben is megtartják. Bihari János Jégkorong válogatottunk (Folytatás az 1. oldalról) részt ezért, mert láttunk szép megol­dásokat, látványos kapujeleneteket, de sok pontatlanságot, lanyha rit­must, elrontott helyzeteket is. Nova­­cek edző mindezt azzal igazolta, hogy a csapat kifáradt az észak-eu­rópai turnén, a hosszú táborozás miatt fásultság vett erőt a csapaton. Véleményét osztotta a jelenlevő szak­emberek nagy része is. És éppen ezért feltevődik még egyszer a kérdés: miért nem rendeztük meg december­ben a bajnokság második menetét, mint például a tavaly is, ami kitűnő alkalmat teremtett volna arra (tekin­tetbe véve az erőviszonyok kiegyen­súlyozottságát is­­), hogy tétre menő mérkőzéseken készüljenek legjobb­jaink. A válogatott edzőjének véleményét­­ figyelembe véve, a két találkozó után mégis elégedettek lehetünk. Csapa­tunk erőnléte jó (ez már lényeges jó- ja­vulás Ljubljanával szemben), ezt biz­­­zonyítja az is, hogy mind az észak­európai turnén, mind az elmúlt hét végén a válogatott az utolsó har­madban javítani tudott. Az erőnléten túlmenően már nem lehetünk ennyire elégedettek, mert — főleg a fiatalok játékából — hiányzik még a techni­ka, a csapat talán éppen ezért az edző taktikai utasításait sem képes mindig betartani. Reméljük azonban, hogy ezen a téren is gyors javulás szemtanúi lehetünk, és már a hét vé­gén Budapesten, a Duna Kupán válo­gatottunk meggyőzőbben fog szere­pelni. Röplabda Férfiak: Bukaresti Dinamó-Bu­ karesti Rapid 3—2 ; Steaua-Brassói Tractorul 3—1 ; Bákói Viitorul-Bu­­karesti Progresul 3—1 ; Galati Poli­tehnica — Ploiesti Petrolul; Bra­­ilai Unirea Tricolor-Temesvári Poli­tehnica 3—1 ; Nagybányai Minerul Craiova- Universitatea 3—0 . Nők: la$i Penicilina-Bukaresti Rapid 3—1 ; Temesvári Universi­­tatea-Szebeni CSM 3—0 ; Piatra Neamt- Ceahlaul-Bukaresti Medi­cina 2—3 ; Csíkszeredai Vointa- Konstancai Farul 0—3; Bukaresti IEFS-Bukaresti Progresul 3—0 ; Bu­karesti Dinamó-Bukaresti CPB 3—0 A férfi röplabda bajnokságban az országos bajnok Steaua a vártnál nehezebben győzött a Brassói Tracto­rul ellen: 3:1. (ADORJÁN LAJOS felvétele) VB-híradó • A dél-amerikai labdarúgó szö­vetség limai rendkívüli ülésszakán a FIFA elnöke, Stanley Rous beje­lentette, hogy az 1978. évi világbaj­nokságot Argentínában rendezik meg. 1974-ben, mint ismeretes, az NSZK-ban kerül sor a tizedik, jubi­leumi rendezvényre. • Eldőlt a továbbjutás sorsa. A mocambique-i Laurence Marques­­ben immár harmadszor találkozott egymással Ausztrália és Rhodesia labdarúgó válogatottja. Ezúttal el­dőlt a továbbjutás kérdése : Ausztrá­lia 2—0-ás félidő után 3—1-re győ­zött és ezzel jogot szerzett arra, hogy a mexikói VB tizenhatos dön­tőjébe jutásáért Izrael válogatottjá­val mérkőzzék. • Szerdán kerül sor a VB-selej­­tezők keretében a harmadik, sors­döntő Magyarország—Csehszlovákia mérkőzésre. Amit csak üdvözölni lehet Vívóversenyek soha nem von­zanak nagy számú közönséget, még a nagy nemzetközi rendezvények, világbajnokságok is általában csak néhány száz, jobb esetben ezer néző előtt zajlanak le. Az okok­ról lehetne vitatkozni és sok más tényező mellett a sajtót is bűnös­nek lehet kikiáltani. Az igazság az, hogy kellő népszerűsítés nélkül legjobb vívóink akár a csillagokat is elnyerhetnék, néhány vastagabb címnél több elismerésben nem vol­na részük. Pedig, ha az országnak valaha sportolók dicsőséget szerez­tek, akkor a vívókat méltán állít­hatjuk e rangsor élére. A reklám nagy szerepét fénye­sen illusztrálta a nem is olyan ré­gen, a Davis Kupa döntője után megrendezett bemutató jellegű te­niszverseny, két nagy csillagunk, Ion T­iriac és Ilie Nastase részvé­telével. A zsúfolásig megtelt lelá­tók, a hatalmas sikert aratott ren­dezvény garancia lehetett arra, hogy a tenisz ismét szerzett né­hány lelkes hívet magának. Ezért üdvözölhettük örömmel a szakszövetség és a Sportul kezde­ményezését, amikor az elmúlt héten legjobb vívóink egy részének rész­vételével népszerűsítő versenyt rendezett — e sportágban szo­katlanul nagyszámú néző előtt. A sportsajtóban már napokkal az­előtt megindult a reklámhadjárat, a rendezvény méreteihez képest kis­sé talán túlzott méretekben — máskor világ-és olimpiai bajnok­ságot sem előzött meg ekkora fel­hajtás — de az eljárás mégis jo­gos volt, csak nyerhettünk az üggyel, s az eredmény, a többszáz néző igazolta a népszerűsítés jo­gosságát. A rendezők meghitt családias ke­retet is biztosítottak a rendezvény­nek. A tornát a román vívás egyik úttörőjének, Mihai Savunak az emlékére rendezték, s a többszörös országos bajnok özvegye mellett, több régi nagy vívóegyéniséget is meghívtak, mint R. Braescu, Gr. Neculce, M. I. Popescu és T. Pre­­descu. Valamennyi fegyvernemben né­gyen vettek részt és kieséses rend­szerben mérkőztek egymással. És mint minden versenyen, a meglepe­tések ezúttal sem maradhattak el: Falb Gyula például olimpiai baj­nokunkat, Ionel Drimbát fektette kétvállra, párbajtőrben pedig N. Istrate testvérét, Al. Istratet győz­te le. Az özvegy által felajánlott kupát végül Falb Gyula szerezte meg, a többi fegyvernem győztese pedig a szövetség által felaján­lott díjakat kapta. íme a Mihai Savu emlékverseny legjobbjai : férfi tőr : Falk Gyula, női tőr : Maria Vicol, párbajtőr: N. Istra­te, kard : Octavian Vintila. Ha még érvényes az az igazság hogy a siker mindig kötelez, akkor jogos a kérdés, hogyan tovább ? S erre most már könnyű a fele­let. A népszerűsítés teljes fegyver­zetével biztosítani a kevésbé elter­jedt, de világszínvonalon álló sportágak népszerűsítését, hogy amikor nagy nemzetközi versenyek­­re kerül sor, ne csak a szakértők és a családtagok kis tábora vegyen részt, hanem minél nagyobb szám­ban a szurkolók népes tábora is. És ösztönző lehet ez a vidéknek is, ahol nagy hagyományokra te­kint vissza a vívás. Gondolunk itt elsősorban Szatmárra, arra a vá­rosra, amely számos élvonalbeli vívót adott az országnak és 1374- ben ünnepli az első vívóegylet megalakulásának 100. évfordulóját, Temesvárra és Kolozsvárra meg­annyi olimpiai és világbajnok szü­lővárosára. Ilyen és ehhez hasonló emlékversenyek rendezésével csak további híveket szerezhetnek e sportágnak és reméljük, a folyta­tás nem marad el. Kary Albert I. csoport Tirgovistei Métáiul—Bukaresti Progresul 1:0 ; Bukaresti Métáiul— Galaci Politehnica 1:2 ; Moren­ Flacara—Suceaval Chimia 2:0; Giurgiul Dunarea—Bákói Iltim­ia 1:0 ; Konstancai Portul—Cimpinar Poiana 6:3 ; Brailai Progresul— Brassói Metrom 1:0 ; Galaci Ote­lul—Piatra Neamti Ceahlaul 2:1 ; Birladi Gloria—Bukaresti Sportul studentesc 2:2., Bük. Progresul Politehnica Bak. Metalul Flacara Trig. Metalul Dunarea Portul Metrom Chimia Poiana Otelul Gloria Br. Progresul Ceahlaul Sp. studentese Stiinta II. csoport Szebeni CSM—Aradi CFR 2:0 ; Te­mesvári CFR—Kudzsiri Metalurgis­­tul 2:0 ; Aradi Vagonul—Tarna Severini Metáiul 4:0 ; Aninai Mi­neral—Temesvári Ripensia 3:2; Nagybányai Mineral—Rm. Vilceai Chimia 4:0 ; Resicai CSM—Med­­gyesi Gaz metán 2:0 ; Nagyváradi Olimpia—Craiovai Electroputere 5:0 ; Vajdahunyadi Metálul—Szat­mári Olimpia 2:0. Szebeni CSM 15 8 3 4 18:14 19 T­ vári CFR 15 7 4 4 19:11 18 Vagonul 15 8 2 5 17:12 18 Ripensia 15 8 1 6 34:21 17 N-bányai Minerul 15 7 3 5 14: 7 17 Resicai CSM 15 6 4 5 19:13 16 N­ váradi Olimpia 15 7 2 6 25:21 16 Szatmári Olimpia 15 8 0 7 22:21 16 Aninai Minerul 15 7 1 7 27:23 15 Metalurgistul 15 7 1 7 16:17 15 Electroputere 15 6 3 6 13:19 15 Aradi CFR 15 6 2 7 22:20 14 Vh. Metalul 15 4 4 1 13:18 12 Gaz metán 15 6 0 9 13:23 12 15 8 4 15 8 2 15 7 3 15 7 3 15 7 3 15 7 3 15 8 0 15 6 3 15 7 1 15 6 3 15 6 3 15 4 5 15 5 3 15 5 1 15 3 5 15 4 2 3 25: 7 20 5 19:18 18 5 27:18 17 5 25:20 17 5 25:23 17 5 18:21 17 7 26:20 16 6 17:18 15 7 13:15 15 6 21:23 15 6 19:22 15 6 27:32 13 7 14:21 13 9 20:23 11 7 21:28 11 9 13:21 10 Chimia 15 5 0 10 14:27 10 TS Métáiul 15 5 0 10 11:30 10 PR0N0SP0RT Ia?I Poll—Buk. Dinamo 1 ASA—Kolozsvári U x FC Arge?—Petrolul 1 CFR—Craiovai II x Jiul—Cri?ul 1 Steagul rogu—UTA 1 Bologna—Lanerossi x Inter—Lazio 1 Juventus—Fiorentina 1 Napoli—Brescia x Roma—Torino x Sampdoria—Milan x Verona—Cagliari x 1969. DECEMBER 2., KEDD Az UEFA-selejtezők keretében SZOVJETUNIÓ-ROMÁNIA 0:0 Vasárnap mintegy 10000 néző előtt Goriban játszották le a gólnél­küli döntetlennel végződött mérkő­zést, de a hírügynökségi jelentések kiemelik, hogy a 80 perc alatt a két csapat játékosai számos szép akciót dolgoztak ki, ám a jólzáró védelmek rendre hárítani tudtak. A 25. perc­ben a szovjet kapus a hálóba ejtette a labdát, de a svéd játékvezető sza­bálytalanság ürügyén semmisnek nyilvánította a szabályos gólt. Válo­gatottunk számára a döntetlen is hízelgő, hisz a visszavágóra Hazánk­ban kerül sor, ahol a román ifik a nagy esélyesek. Válogatottunk a következő felállí­tásban játszott: Purcaru — Dobreu, Deheleanu, Setmereanu, Hajnal, Sandu Gabriel, Sames Gergely, Hel­yei, Grigorie, Atodiresei. Pilics-Néstase 6-4,4-6,6-2 a stockholmi fedettpályás teniszverseny döntőjében Ragyogóan szerepelt Ilie Nestase a stockholmi nemzetközi open tenisz­­versenyen. A selejtezők során legyőz­te az ismert ausztrál teniszezőt, Tony Roche-t, az elődöntőben pedig nagy riválisát az amerikai Stan Smith-t fektette kétvállra. A döntő­ben a jugoszláv Nikola Pilic­­csel mérkőzött: a világ legjobbjai kö­zött nyilvántartott jugoszláv teniszező 6—4 arányban nyerte az első játszmát, a másodikban már Nes­tase diadalmaskodott (ugyancsak 6—4-re), de az utolsó játszmában kidomborodott Pilics nagyobb ta­pasztalata és végül bebiztosította magának a győzelmet . 6—2 Hírügy­nökségi jelentések szerint a torna hőse Ilie Năstase volt, aki fényes győzelmet aratott olyan híres tenisze­zők felett mint Tony Roche és Stan Smith. A harmadik helyért: Stan Smith—* Fred Stolle 6—2, 6—4. TELEX • Románia női tornász válogatottja Gh. Gheorghiu-Dej városban 368,15— 349,20 pontos győzelmet aratott Bul­gária válogatottja felett • Románia utánpótlás jégkorong válogatottja bulgáriai portyája során Szófiában Bulgária csapatával mérkőzött. Jég­­korongozóink fölényes,­ 9:0 arányú győzelmet arattak • Stockholmban befejeződött Svédország nemzetközi asztalitenisz bajnoksága. Női páros­ban a Maria Alexandra-Mihálka Nóra kettős szerezte meg a bajnoki címet. Lányaink a döntőben 3:2 arányú győzelmet arattak a szovjet Rudnova- Pogoszova páros felett. Nagy megle­petésre, férfi párosban a szovjet Go­­mozkov-Amelin kettős 3:2-re legyőz­te az Alser-Johansson svéd párost • Ötödik mérkőzésén Csehszlovákia és Kanada jégkorong válogatottja Prá­gában mérkőzött egymással. A talál­kozó 5:5 arányú döntetlennel ért vé­get • Kézilabda VB-selejtező : Nor­végia 35:6 arányú győzelmet aratott Belgium válogatottja felett, a Szov­jetunió pedig 33:19-re a finn együttest fektette kétvállra. A két győztes csa­pat bejutott a VB 16-os döntőjébe • A vízilabda bajnokcsapatok Európa Kupa torna döntőjében, Belgrádban, a Mladost Zagreb 5:3-ra győzött az olasz Pro Recco Genua ellen. A visszavágóra december 6-án Génuá­­ban kerül sor. • A fegyelmi ítéletek szinte mindennaposak az angol lab­darúgó bajnokságban. Pályákat til­tanak le, csendháborítókat tartóztat le a rendőrség. Körlevelek százai indul­nak útnak az Angol Labdarúgó Szö­vetség székházából , sportszerűségre szólítanak fel és kemény büntetést helyeznek kilátásba azok számára, a­­kik nem tudják fékezni indulataikat. És mégis... Az angol labdarúgó liga most újabb megoldással kísérletezik. Engedélyt kapott a szövetségtől arra, hogy a játékvezetők a mérkőzések előtt beléphessenek az öltözőbe és felolvassák a labdarúgók előtt a „tíz­­parancsolatot", felhívják figyelmüket a sportszerű játékra. A kísérlet ered­ménye még nem ismeretes. Csak any­­nyi szivárgott ki, hogy siker esetén a FIFA elnöke engedélyezi ezt a meg­oldást a világbajnoki mérkőzések előtt is. Bizonyára úgy véli, szükség lesz reá... Két játszma között... Beszélgetés SZABÓ GYULA sakkmesterrel Az elmúlt héten, a Florin Gheorghiu nemzetközi nagymesterrel foly­tatott beszélgetéskor még elég sokan igényt tartottak a bajnoki címre, ma viszont mindössze ketten pályáznak a férfi egyéni sakk-bajnoksá­gon az elsőségre : Victor Ciocti­ea nemzetközi mester és Szabó Gyula mester... Az elmúlt napok ugyanis lényeges változásokat eredményeztek. A ha­zai mezőnyben már több éve veretlen, a nagy esélyes Florin Gheor­ghiu például napról-napra mind jobban elmélyült a hullámvölgyben, s miután váratlanul vereséget szenvedett a tavalyi bajnok dr. Octav Tro­­ianescutól, kiesett — és ez a torna nagy meglepetése — az elsőségért vívott harcból. „Leállt“ továbbá a nagy nemzetközi tapasztalattal ren­delkező Ghitescu, Ungureanu, Partos, nem is beszélve Troianescu dok­torról, akinek a Florin Gheorghiu elleni győzelme volt az egyetlen bra­vúrja. Mindez oda vezetett, hogy az 1969. évi bajnoki cím nyertese a Sza­bó Gyula-Victor Cioc­b­ea párharcból kerül majd ki. Jelenleg Szabó Gyula mester, a szatmári Unió vegyészmérnöke áll az élen, ő tehát az alábbi interjú főszereplője. — Hogyan látja az idei országos bajnokságot most, kevéssel a befe­jezés előtt? — 1953 óta, két év kivételével — 1965 és 1967 — minden évben részt vettem az országos döntőn, de talán egyszer sem volt ennyire kiegyensúlyozott a küzdelem, mint az idén. A szokottnál izgalmasabb, érdekesebb a most zajló döntő, s ennek magyarázata többek között Florin Gheorghiu gyengébb formája is, hiszen, így több év után, mások számára is lehetőség nyílt, hogy esélyesen küzdjenek a bajnoki címért. Ugyanakkor az átlag felké­szültség is az eddiginél sokkal ma­gasabb, s ami ugyancsak említést ér­demel: mind többen kezdjük megis­merni Florin Gheorghiu stílusát, s így mind bátrabban játszunk ellene. — Gondolom, olvasta az Előré­ben a Florin Gheorghiuval folyta­tott beszélgetést. Nagymesterünk több dicsérő szóval illette önt, mi a véleménye ezzel kapcsolatban? — Nagyon örvendek ennek... Eláru­lom azt is, hogy ebben az évben min­dent elkövettem, hogy csúcsformával kezdjem a döntőt. S az is igaz, hogy az eddigi tizenhárom döntőben egy­szer sem jött ki úgy a lépés, mint most, amikor közel állok... Éppen ezért igazán nem sajnálom azt a néhány száz órát, amelyet a felkészülésre szenteltem. Egy dolgot azonban nem tudok megbocsátani magunknak, azt, hogy a torna elején meglehetősen könnyen elvesztettem a számomra most nagyon sokat jelentő pontot Neamtuval szemben. Persze, akkor még nem számítottam arra, hogy a véghajrában én leszek az egyik nagy esélyes... — Ki volt a legnehezebb ellen­fele az idei bajnokságon? — Florin Gheorghiu és Victor Cio­­ciltea. Gheorghiu azért, mert nagy­mester, s az első lépés is az övé volt, én pedig lámpalázzal indítottam, s így mindvégig ellenfelemé volt a kez­deményezés, szinte végig csak véde­keztem. Victor Ciociltea pedig azért, mert rég nem volt olyan remek for­mában, rég nem játszott ilyen ponto­san és kimérten, mint most. — Mi az oka, hogy olyan keveset szerepelt nemzetközi találkozókon?­­—Én inkább amolyan csapatember vagyok, többnyire csapatversenyeken indulok. Legyőzöttjeim között szerepel a szovjet Geller és Polugyevszkij nagymester is, a legjobb eredményt viszont 1964-ben, Lipcsében értem el-­ a lehetséges hat pontból négyet sze­reztem. A csúcsot azonban az 1970-es olimpián szeretném elérni... — Végül: ki lesz az 1969. évi or­szágos bajnok? — , Victor Ciociltea vagy Szabó Gyula... Lengyel Sándor

Next