Előre, 1970. szeptember (24. évfolyam, 7096-7121. szám)

1970-09-01 / 7096. szám

ELŐRE 2. oldal SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT Megkez­dődött Amint hallható volt a stadionok környékén, vasárnap megkezdődött az 1970—71-es A-osztályú labda­rúgó bajnokság. Ismét öregedtünk hát egy évvel, de hagyjuk most a nőies gondolatokat, lássunk dol­gunk után. Bizonyára emlékeznek még rá olvasóink, hogy szombati számunk­ban riporter-kollégánk meginterjú­volt egy közismert színészt az új bajnokság esélyeiről. Nos, ez az érzékenylelkű művészember olyan dolgot mondott el nyilatkozatában, amely nekünk is rég a szívünkön fekszik. Azt mondja a színész egy nappal a rajt előtt, hogy ő keve­sebb fogadkozást, mellveregetést, bizonyítvány-m­agyarázást vár a csapatoktól, no meg azt is, hogy senki ember fia ne beszéljen félre, mikor számon kérik tőle esetleges gyenge teljesítményét a bajnok­ságban. Ezután pedig azt az egy­szerű igazságot olvashatjuk, hogy szerinte a bajnokság elvesztését bármely csapat csak egyféleképpen okolhatja: a bajnok jobb volt mindenkinél. SÍP Tegyük itt mindjárt hozzá : sze­rintünk is így vagyon, de a ta­pasztalat, sajnos, azt mutatja, ezt az egyszerű igazságot időnként új­ra el kell mondani. Mert máris hallatszanak hangok a sajtóban, hogy most aztán megmutatja a Dinamo, de meg ám a Rapid is, de még­­ a Steaua is (mi is volt az eredmény Kolozsváron és Kon­­stancán? — erről majd más) és­ így tovább. Úgy néz ki, ilyenkor, rajt idején, mindenki szeretné meggyőzni a világot, hogy az ő kedvenc csapata lesz a bajnok. Ez nem is volna baj, az idő úgyis mindent a maga helyére tesz, be­széljünk tehát inkább arról, ami viszont már baj. Pontosabban azokról a kommentárokról, ame­lyek vérfagyasztó biztonsággal ha­rangozzák be például a Dinamo bajnoki jövendőjét, de úgy, hogy közben sárral fröcskölik be azokat az együtteseket, amelyekkel szem­ben Dinuéknak sportszerű játékkal kell majd bizonyítaniok, mennyit nyomnak a latban. Némely, népie­sebb krónikások meg egyenesen odáig elmennek, hogy a leendő el­lenfelek hajdani csúfos vagy ke­vésbé csúfos vereségeit is felemle­getik, s bármilyen egyéb régi szeplőt, csak ne merjenek győzel­met­ remélni a Legnagyobb Esélyes ellen. Talán nem szükséges, meg he­lyünk sincs most fejtegetni meny­nyi kárt okoz a sportban, milyen nyomasztólag hat játékosok és szurkolók kedélyállapotára, meny­nyire megmérgezi az arénák leve­gőjét minden olyan szándék, a­­mely eleve kikiált bajnokokat úgy, hogy kudarcra ítél másokat. Mennyivel józanabb és nemesebb álláspont a színészünké, akinek vé­leményét így is meg lehetne fo­galma­zni : vasárnap pontosan 16 bajnok- és 36 kieső-jelölt rajtolt. Barabás István OLASZ RAJT • Három csapat — köztü­k a bajnok — győzött ide­genben • A Farul folyta­tja tavaszi sorozatát • Gyenge teljesítményt nyújtottak az újoncok • Bu­karest—Vidék 2:2 ... • 16-on holtversenyben a gól­lövők listáján ! N­yárvégi napsütésben, jó pályákon, sok-sok virág­csokorral rajtolt az 53. A­ osztályú labdarúgó baj­nokság, amelyhez — mint azt köszöntő cikkünkben is hangsúlyoztuk — nagy reményeket fűztünk, amellyel szemben nagy igé­nyekkel lépünk fel. S ha végigtekint­jük a nyolc mérkőzés krónikáját, többé-kevésbé elégedettek lehetünk. Már az a tény, hogy a bajnokságunk­ban oly nagy szerepet játszó hazai pálya előnye alig valamit számított, biztató jel, elvégre izgalmasabbá te­szi a címért folyó harcot, nehezebbé a számítgatást. De mielőtt még bár­milyen következtetést is levonnánk, lássuk mi történt az ország nyolc pályáján. A C- és B-osztálytól egy volt B- osztályú együttes, a Bukaresti Prog­­resul, s egy utolsó pillanatig kiesője­löltnek számító csapat, a Kolozsvári CFR vette át a stafétát, de azt — sajnos — nem A-, hanem B-osztályú színvonalon vitte tovább 89 percen át. S ezzel a kijelentéssel távolról sem akarjuk megsérteni másodosztá­lyú együtteseinket — hisz azok, a szerkesztőségünkbe befutott jelenté­sek szerint, színvonalas kemény küz­delmet vívnak a pontokért —, hanem nem találunk jobb kifejezést arra, ami vasárnap a Republicii stadionban folyt. S ehhez elég egy megjegyzést még hozzáfűzni, hogy képet alkothas­sunk a történtekről : a „jobban“ ját­szó csapat, a CFR szenvedett ez alka­lommal vereséget.. . önhibájából. Nagyon gyengén rajtolt a Iasi-i Poli is, amely Constantinescu nélkül kép­telen volt megfékezni a ploiesti-i csatárokat, és három góllal távozott a fekete arany fővárosából. A figyelem jogosan négy csapa­tunkra irányult. Az UTA-ra, amely rövidesen Rotterdamba, első BEK- mérkőzésére utazik, a kupagyőztes Steauára, s az ÉVK-ban szereplő Bu­karesti Dinamóra és a Craiovai „U“­­ra. A jelentések szerint ezek közül csupán egy, az aradi csapat brillíro­zott, amely bajnoki stílusban, két gól különbséggel győzött a Jiul ellen , annak barlangjában. Ezt jó jelnek te­kinthetjük, hisz az elmúlt esztendő­ben az UTA-nak gyengén sikerült a rajtja, s az azonnali folytatáson, a Legia elleni összecsapáson ez éreztet­,­te is hatását... Bár bajnokunknak mindmáig nem sikerült átigazoltatnia EREDMÉNYEK Bukaresti Dinamo—Bakui Dina­mó 2—1 (1—0) ; Progresul—Kolozs­vári CFR 1—0 (1—0) ; Jiul—UTA 0—2 (0—1) ; FC Arge?—Steagul ro?u 0—1 (0—0) ; Petrolul—Politehnica 3—1 (1—0) ; Temesvári CFR—Cra­iova­ „U“ 0—1 (0—1) ; Farul— Steaua 2—1 (0—1) ; Kolozsvári „U“ —Rapid 1—0 (1—0). A FORDULÓ VÁLOGATOTTJA Gornea, Ivancescu, Lereter, Dinu, Brosovschi, Pescaru, Stefanescu (Steaua), Uifuleanu, Dumitriu N­., Dumitrache, FI. Dui­itrescu. AZ ELSŐ 720 PERC UTÁN egyetlen valamire való játékost sem s ugyanazzal a 11-gyel kell felvennie a harcot a kontinens klubbajnoka el­len, amellyel gyengécske bajnoksá­gunkat nyerte, a Jiul elleni jó játéka némi reményekkel tölthet el bennün­ket. Kupagyőztesünknek, a Steauának talán az UTA-nál is nehezebb felada­ta volt. Konstancán kellett pályára lépnie az ellen a Farul ellen, amely tavasszal a labdarúgás és a bravúr szépségéért sorra vert minden főváro­si csapatot, s ezzel szabad utat nyi­tott az UTA-nak a bajnoki­ cím felé. Már-már feltehetjük a kérdést : léte­zik egy Arad—Konstanca tengely, tit­kos szövetség ? Namármost, ez a Fa­rul, ha nem is éppen könnyűszerrel, de folytatta sorozatát, s miután a fő­városiak megszerezték a vezetést, lát­ványos véghajrával kiegyenlített, s megszerezte a győzelmet. A tenger­partiak, úgy látszik, be akarnak lépni az „öt nagy klubjába”*. UTA 1­1­0 0 2—0 2 Petrolul 1­1 0 8 3—1 2 Steagul ro?u 110 0 1—0 2 Craiovai „U" 110 0 1—0 2 Farul 1­1­0 0 2—1 2 Buk. Dinamo 1­1­0 0 2—1 2 Progresul 110 0 1—0 2 Kolozsvári „U“ 110 0 1—0 2 Bákói Dinamo 10 0 1 1—2 0 Steaua 10 0 1 1—2 0 Rapid 10 0 1 0—1 0 Kolozsvári CFR 10 0 1 8­ 1 0 Temesvári CFR 10 0 1 0—1 0 FC Arges 10 0 1 0—1 0 Politehnica 10 0 1 1—3 0 Jiul 10 0 1 0—2 0 TELEX @ TELEX • TELEX • TELEX • TELEX • TELEX • Az A-osztályú kézilabda bajnok­ság vasárnapi fordulójának eredmé­nyei — férfiak : Bukaresti Universi­­tatea — Brassói Dinamo 8:8; Buka­resti Dinamo — Bákói Dinamo 14:11; Kolozsvári Universitatea — Bukaresti Vointa 18:12; Galați Politehnica —­­Steaua 16:12 (!); Lovrini , Stiinta — Temesvári Politehnica 9:9. Nők: Sze­­beni CSM — Bukaresti IEFS 11:9; Brassói Rulmentul — Bukaresti Con­­fectia 16:14; Marosvásárhelyi Müre­dal — Bukaresti Universitatea 10:15; Székelyudvarhelyi Vointa — Buhusi Textila 16:8 • A francia Tarbes rög­bi csapata Konstancán a Farul együt­tesével mérkőzött és 12:3 arányban győzött • Craiován megkezdődött a III. Lovagló Balkániál. Az első gya­korlatok után versenyzőink állnak az élen. Az ifjúságiak csoportjában Gh. Nicolae, a felnőtteknél A. Stoica • Barátságos kötöttfogású birkózó talál­kozó Konstancán , Konstanca város válogatottja — Haparanda (Svédor­szág) 5,5—3,5 pont • A maroshévizi if­júsági női röplabdatornát Lengyelor­szág válogatottja nyerte, miután a döntő összecsapáson 3:0-ra­ legyőzte hazánk együttesét JÓ SZEREPLÉST VÁRUNK (Folytatás az 1. oldalról) — Örömmel közölhetem, a lányok a várakozáson felül szerepeltek. Ala­posan megfiatalított válogatottunk az utóbbi időben nagynevű ellenfele­ket győzött le. A mérleg rendkívül hízelgő. Jó mérkőzésből — nyolcra idegenben került sor — tízet meg­nyert. Az NDK ellen az elmúlt hat év során egyszer sem tudtunk győz­ni, most mindhárom mérkőzésünket megnyertük, a lengyeleket tartalékos együttessel, otthonukban fektettük kétvállra, három alkalommal is, a bolgárokat, a VB házigazdáit, ugyan­csak idegenben, kétszer múltuk fe­lül, ezt tetézte a csehszlovákok elleni kettős siker. Ez a maga nemében pá­ratlan sorozat hihetetlen önbizalmat adott a játékosoknak, rájöttek, hogy a legjobbakkal is sikeresen felvehe­tik a versenyt, harcos szellem ala­kult ki közöttük, hajlandók bármit elvégezni, amit a csapat vezetői az edzéseken kirónak. Nem lehet titok senki előtt, hogy ilyen reményteljes női válogatottal nem rendelkeztünk soha röplabdában. A 13 kerettag kö­zül 8—9 nagy tehetség, s az utánpót­lás soraiban is több kiváló képessé­gű fiatal található. Az a tény, hogy a keret minden egyes tagja egyesíti magában a korszerű játékhoz elen­gedhetetlenül szükséges tulajdonsá­gokat (ideális magasság, hallatlan munkabírás, a dinamikus, gyors já­ték), valamint az elért jó eredmé­nyek, szakembereinket arra késztet­ték, hogy megváltoztassák eredeti célkitűzéseiket. A tavaly ősszel a legjobb nyolc közé jutás volt a cél, most pedig­ az első négy között vé­gezni, kiharcolni a részvételi jogot a müncheni olimpiára ! Hangsúlyo­zom, nem lehetetlen feladat; a cseh­szlovákokat, a bolgárokat, a magya­rokat, az NDK-t könnyen legyőzhet­jük, ez pedig a negyedik helyet je­lentheti. Japánnal, a Szovjetunióval és a Koreai NDK-val egyelőre még nem­ vehetjük fel a versenyt, a siker reményében, de két év múlva, ha ott leszünk az olimpián, női váloga­tottunknak komoly beleszólása lehet az érmekért folyó versengésbe. — Előbb azonban előselejtezőt kell vívniok a lányoknak ... — Gyakorlatilag ez nem jelenthet akadályt számunkra. Kuba, Belgium, az NSZK és Olaszország gyengébb képességű együttessel rendelkezik, s mivel kettő jut tovább, nem fe­nyeget kudarc, esetleges vereség ese­tén sem. A neheze azután követke­zik. A két első helyezettet az első és a harmadik csoportba sorsolják. Az első a könnyebbik, Bulgáriát, az NDK-t és Mongóliát biztosan vertük, döntőbejutásunk szinte biztosra ve­hető. A harmadikban,­ ha ide kerü­lünk, nehezebb lesz jó eredményt elérni. A Koreai NDK csapatát nem tudjuk legyőzni, s ezért feltétlenül sikert kell elérnünk a lengyelek és az amerikaiak ellen. Ha bejutunk a döntőbe, az említett három csapaton kívül, mindenkit legyőzhetünk. — Mi a helyzet a férfiaknál, ahol a hagyomány kötelez ? — Az eddigi eredmények nem fe­lelnek meg a követelményeknek, ami a siker biztosítéka lehetne. A mér­sékeltebb szerepléshez az is hozzá­járult, hogy eddig egyetlen alkalom­mal sem tudtuk a legerősebb csapa­tot kiállítani, mindig tartalékosan álltunk ki, mindig más emberekkel, tehát szó sem lehetett, hogy olyan igényekkel lépjünk fel, mint egy hó­napokon át együtt készülő együttes­sel szemben. A hátralévő időben kell kialakítanunk azt a csapatszellemet, ami a siker előfeltétele lehet. Fejlő­dés már a temesvári tornán mutat­kozott, bár csak másodikok lettünk, a továbbiakban még van időnk ja­vítani. — Az elmondottakból az derül ki, hogy a lányoknál jobban állunk. Őrségváltásról volna szó, a férfiak eredményes múlt­jának folytatói a nők lennének ? — Nem erről van szó. Női váloga­tottunk értékben nem éri el a férfiak szintjét. Kimagasló egyéniségekkel az erősebb nem rendelkezik, de a lá­nyoknál könnyebb jó eredményt el­érni. Világviszonylatban a nőknél nincsenek olyan erős csapatok, ala­pos munkával könnyű felvergődni az élvonalba. Ezzel szemben a férfiak­nál sokkal nehezebb. A japánok je­len pillanatban legyőzhetetlenek, a brazilok és az amerikaiak az utóbbi időben sokat fejlődtek, mások, mint a magyarok, a Koreai NDK erősítet­tek. A rendkívül kiegyensúlyozott erőviszonyokra illusztris példa a VB selejtezők második csoportja : itt mind az öt együttes azonos eséllyel küzd a döntőbe jutásért. A siker ér­dekében többszörös erőfeszítésre van szükség, hogy úgy mondjam, az első­ségért folyó versengésben, szuper­klasszis játékosokra. Mi Dragan és Udișteanu személyében csak két ilyen emberrel rendelkezünk, éppen ezért a csapatjátékra kell fektetnünk a hangsúlyt, ebben van minden re­ményünk. Tehetséges fiatalok a fér­fiaknál is vannak, Codui és Orosz, akik nagynevű elődeik méltó öröké­be léphetnek. Bízom abban, hogy ez a sztárok nélküli csapat kiharcolja a müncheni repülőjegyet. A selejte­zők során a legjobbnak tartott japá­nokkal kerültünk egy csoportba, de mi vagyunk az egyetlenek, akik ellen nem tudnak játszani. Egy esetleges győzelem ellenük és ott lehetünk az első négy között. Hangsúlyozom, a csapatjátékra helyezzük a hangsúlyt, a jó összjáték meghozhatja a kívánt sikert. A Steaua sem sztárokkal lett bajnok, hanem önfeláldozó, közös munkával. — Véleménye szerint kik nye­rik az idei világbajnokságot ? — A nőknél holtbiztos a koreai csapat világbajnoki címe. A férfiak­nál Japán, minket kivéve, mindenkit biztosan ver, esetleg a házigazda bolgárok szólhatnak még bele az el­sőség sorsába. — Hogyan látja röplabdaspor­tunk fejlődését az elkövetkezen­dő években ? — Optimista vagyok. Ha Bulgá­riában sikerül az egyik vagy a másik csapattal kiharcolnunk a részvételi jogot a müncheni olimpiára, rend­kívüli teljesítmény lenne, hisz két év múlva már sokkal előbbre lehe­tünk, mint jelen pillanatban. 1972-ig a még csak ígérő fiatalok kinőhetik magukat és beleszólhatnak az olim­piai érmek sorsába is. Amennyiben terveink nem sikerülnek az Európa­­bajnokságra való felkészülés kerül előtérbe. Meggyőződésem azonban, hogy elképzeléseink részben valóra válnak, s ez esetben nagyszerű sze­replést jósolok röplabdásainknak. A rendelkezésünkre álló anyagból két év alatt­­félelmetes válogatottat ál­líthatunk össze, csak valahol ne hi­bázzunk. Másképp röplabdasportunk felfelé ívelését semmi sem tartóztat­ja fel. a labdarúgó A-osztályban Az EVK-ban szereplő két csapat közül egyiknek sem volt nehéz fela­data vasárnap. Míg a Dinamo bákói testvércsapatát fogadta, addig a cra­­iovaiak az egyik újonchoz, a temes­vári vasutasokhoz utaztak. A bajnok­ságban ráháruló feladatot, a két pont megszerzését így mindkét csapat könnyen megoldotta, de nem tudjuk a közelgő EVK-mérkőzések szem­pontjából ez az „ellenőrző dolgozat" mennyiben tekinthető kielégítőnek, elvégre sem a bákóiak­ (Dembrószky nélkül léptek pályára), sem a CFR még nem nyújtotta azt, amit feltéte­lezhetően tud. Hátra maradt még két olyan mér­kőzés, amely akár a bajnoki cím sor­sát is eldönthetné, ha nem a rajt napján játsszák le. A Kolozsvári „U“ — Rapid és az FC Arge? — Steagul romu találkozókról van szó. Mind a négy együttes labdarúgásunk elitjéhez tartozik, megtörtént már az is, hogy a bajnoki címért vagy leg­alábbis valamelyik éremért indultak harcba. Ezek szerint sokat vártunk a találkozóktól, s még azt sem mond­hatjuk, hogy ebből nem kaptunk va­lamit. Azzal kell ugyanis kezdenünk, hogy a Steagul rosu megajándéko­zott bennünket egy nagyszerű meg­lepetéssel, a Rapid, amely bajnokje­­lölt allűrökkel indult, csapnivalóan rossz játékkal. S ebből az következik, hogy az eddig csak otthonában brillíro­zó brassóiak Dumitriu 10-sel, valamint Adamache, Olteanu és Prescaru 9-sel osztályozott játékával győzött Pitesti­­en, a Rapid pedig a válogatott Lupes­­cu és Dan szekundájával vereséget szenvedett, s így egyelőre nem adhat Constantin Codrescu művésznek sok tápot a reménykedéshez... Az olasz rajtnak (összesen 16 gól született, s csupán két együttes győ­zött két gól különbséggel !) a mérlege így a következő : három győzelem idegenben, öt hazai pályán. A fővá­rosi együttesek döntetlenre játszot­tak a vidékkel, ami akár meglepe­tésnek is számítható. Minden szem­pontból — eredmény, színvonal — csak az aradiak, a brassóiak és a konstancaiak lehetnek elégedettek, a többiek sikerét csak félsikernek szá­míthatjuk. Az első táblázaton a baj­nok vezet, s ezt a helyét a jelek sze­rint egy darabig még biztosan fogja birtokolni (ez stílusos válasz volt az UTÁ-tól a fővárosi vádaskodásokra !). És végezetül a csatárok teljesítmé­nyéről szólva : gyenge volt, csupán 16 gól született, s azt is 16-an rúgták... Egyelőre ennyi ! További megálla­pításainkkal várjuk meg a következő fordulót, fordulókat. Gyarmath János P­ronosport Jiul—UTA 2 FC Arge?—Steagul ro?u 2 Petrolul—Ia?i „Poli“ 1 T-vári CFR—Craiovai „U“ 2 Farul—Steaua 1 Kolozsvári „U“—Rapid 1 O1teni­ai $N—Ceahlaul 1 Stiinta—Poiana 1 Metrom—Br. Progresul x Vagonul—Cri?ul 2 Gloria—St. Olimpia 2 Metalurgistul—Aradi CFR 1 Electroputere—T-vári „Poli" 2 VI. UNIVERSIADE Az ősi Piemont fővárosában, To­rinóban zajló főiskolás világbaj­nokság vasárnapig nem sok öröm­mel szolgált szurkoló­táborunknak. Sportoló diákjaink — tisztelet az egy-két kivételnek — mindeddig csak akkor jutottak szóhoz, ha az ellenfél engedte, vagy, mint az egyik tudósításban is olvashattuk, ha az ellenfél amolyan líceumi csapat színvonalán játszott .Így az úszók kivételével (éppen tőlük nem vártunk sokat) csapataink, játéko­saink sorra vereséget szenvedtek, még mielőtt akárcsak szóba is jö­hetett volna az érem. Santer a férfi egyes harmadik menetében 6:2,4:6, 6:2 arányos vereséget szenvedett Bartoni olasz teniszezőtől, férfi röplabda csapatunk 3:1 arányban vesztett (13, — 11, 13: 7) Dél-Korea együttesével a küzdelmek során az első valamire való csapattal szem­ben, pólósaink — bár a játékvezető hibájából is — nem jutottak a döntőbe, férfi kosáregyüttesünk pe­dig, amely a válogatott fiókcsapa­tának is számítható, folytatja az egy-két pontos vereségek soro­zatát, legutóbb például Csehszlo­vákia ellenében ért el 61:62 arányú eredményt. Az eddigi mérleg tehát elszomorító. Annál is inkább, mert a sportnagyhatalmak sorra bizo­nyítják be, hogy sportjuk alapja éppen a főiskolai testnevelés. Vasárnap, végre felröppent első fecskénk a piemonti kék égre, persze, egyedül ő sem tudott ta­vaszt varázsolni levert táborunkba, így teljesítménye inkább csak vi­gasznak számítható. Stahlné Jen­­csik Katalinról van szó, aki — mint az már ismeretes — hatalmas küzdelemben második lett női tőr egyéniben. Teljesítménye mellett ez alkalommal nem mehetünk el, mert azt nem mindennapi körül­mények között nyújtotta. Jencsik Katinak ugyanis ez volt az első külföldi útja a kis Gabriella meg­születése után... Tehát az, ami még két évvel ezelőtt természetes volt (Ifjúsági világbajnok 1965-ben, má­sodik hely csapatban a párizsi VB-n, harmadik hely egyéniben a moszkvai VB-n, ismét harmadik hely csapatban a montreali VB-n, harmadik hely csapatban a mexikó­városi olimpián, kontinensbajnok klubcsapatával Torinóban), az most rendkívülinek számít — főleg, ha a verseny menetét is ismerjük.. Mi­után Jencsik könnyűszerrel, vere­ség nélkül a döntőbe jutott, a­­ legjobbakat küzdelmesen három másik lánnyal, a magyar Si­­monffyval, a szovjet Szakolinával és a lengyel Balonnal holtver­senyben végzett. A szétvívás drá­mai küzdelmet hozott. Először Jencsik győzött 4:0 arányban Ba­lon felett, majd Simonffy 4:2-re Szakolina ellenében. Párcsere után versenyben csupán ketten marad­tak, Jencsik ugyanis 4:1-re verte Szakolinát, míg Simonffy 4:2-re Balont. Az aranyért tehát Simonffy és Jencsik lépett pástra. Vívónk jól kezdett, 1:0-ra, majd 2:1 -re ve­zetett, de szusszal tovább már nem bírta, ellenfele egymás után há­rom csörtét nyert, s így 4:2 arány­ban megszerezte az aranyat. A szép vívást kedvelő és értékelő torinói közönség hatalmas taps­orkánnal jutalmazta a két lányt. Mi pedig őszinte bravót kiáltunk Jencsiknek, aki megmutatta, ho­gyan kell küzdeni szívből, hogyan kell önn­önmagán is győznie a sportolónak... Nem lehetne ebből tanulni? ! Bihari János JENCSIK PÉLDÁJA LABDARÚGÓ B-OSZTÁLY I. csoport Marosvásárhelyi AS Armata— Konstancai Portul 6—0 (2—0) ; Giurgiul Dunarea—Bukaresti Mé­táiul 1—0 (8—0) ; Moreni Flaca­­ra—Pa?cani CFR 2—2 (1—2) ; Bá­kói Liivi­a—cimpinat Poiana 2—0 (1—0) ; Galaci Politehnica—Tirgo­­vi?tei Métáiul 0—1­ (0—1) ; Brassói Metrom—Brailai Progresul 1—1 (1—1) ; Bukaresti Sportul studen­­tesc—Galati Otelul 1—1 (1—0) ; Oltenitai SN—P. Neamti Ceahlaul 2—1 (2—0); AS Armata 3 3 0 0 13—3 6 II. csoport Craiovai Electroputere—Temes­vári Politehnica 0—2 (0—1) ; Re­­sicai CSM—Medgyesi Gaz-Metan 2—0 (1—0) ; Temesvári UM—Nagy­bányai Minerul 0—0 ; Besztercei Gloria—Szatmári Olimpia 8—1 (0—1) ; Kudzsiri Metalurgistul— Aradi CFR 3—1 (0—8) ; Nagyvára­di Olimpia—Vajdahunyadi Corvi­nul 1—0 (0—8) ; Aradi Vagonul— Nagyváradi Circul 8—1 (0—0) ; Szebeni CSM—Aninai Minerul 2—1 (1—0); Politehnica 3 3 0 8 10—2 8 Sp. studentesc 3 2 1 0 5—2 5 Stiinta 3 2 0 1 4—2 4 CFR 3 120 5—3 4 Dunárea 3 2 0 1 2—2 4 Tirg. Métáiul 3 2 0 1 3—3 4 Bük. Métáiul 3 111 2—2 3 Progresul 3 111 3—3 3 Oltenital SN 3 111 3—3 3 Metrom 3 111 3—5 3 Politehnica 3 1 0 2 2—2 2 Ceahlaul 3 1 0 2 3—5 2 Portul 3 1 0 2 2—7 2 Otelul 3 0 1 2 4—6 1 Poiana 3 0 12 1—4 1 Piacura 3 0 1 2 4—7 1 Szebeni CSM 3 2 1 0 7—2 6 Cricul 3 2 1 0 4—2 5 Corvinul 3 2 0 1 5—2 4 A. Minerul 3 2 0 1 4—3 4 Sz. Olimpia 3 2 0 1 3—2 4 Resicai CSM 3 111 4—3 3 Gaz Metan , 3 1 1 1 3—4 3 Ny. Olimpia 3 1 1 1 1—2 3 Nb. Minerul 3 111 2—5 3 CFR 3 1 0 2 3—4 2 Gloria 3 10 2 1—2 2 Metalurgistul 3 1 0 2 5—8 2 UMT 3 0 1 2 2—4 1 Electroputere 3 0 1 2 2—7 1 Vagonul 3 0 0 3 1—5 0 1970. SZEPT 1. KEDD Felavatták az év országos bajnokait Ú­gy tűnik, a sok érdekes , képviselt és Bukarest városon kívül mindössze 19 megyéből gyűlt össze, holott, nagyon jól tudjuk, országunk­ban 39 a megyék száma. Mindettől függetlenül, el lehet mondani, hogy sikeres volt az idei at­­létikai bajnokság. Átlagban számítva az eredmények jók, s nem maradtak el a kimagasló teljesítmények sem. Persze, ahol eddig is hiány mutatko­zott, ezúttal sem jegyezhettünk előre­törést jelentő számjegyeket. Férfi súlylökőink még­ mindig csak a 16 métert jelző vonalat célozgatják, s így előállt az, a visszás helyzet, hogy a hármasugrók jobb eredményeket értek el, mint a súlylökők, holott nemzetközi szinten e két versenyszám eredményei között általában méte­rekben mutatkoznak meg a különbsé­gek, s mondani sem kell­ az utóbbi javára. A bajnokság során (tizenegyet) a Dinamo versenyzői szerezték a leg­több aranyérmet s így az egyéni baj­nokság legjobb csapata címet is ők hódították el. A vidékiek közül a leg­ nemzetközi atlétikai vetél­kedő elkényeztette a sport­kedvelőket, de az is lehet, hogy a labdarúgás bizo­nyult ezúttal is leküzdhe­tetlen versenytársnak, mindenesetre igen kevés szurkoló gyűlt össze szom­baton és vasárnap az idei atlétikai országos bajnokság színhelyén, a fő­városi Republicii stadionban. Pedig nem volt hiány a versenyek saját­­sorsát képező meglepetésekben. Nyil­ván, nem a véletlen műve, hanem az úgynevezett második emberek, az utánpótlás felzárkózását bizonyítja az a tény, hogy számos versenyszámban senki által előre nem látott fordulatok álltak be, s a nagy favoritok máso­dik, vagy éppenséggel harmadik hely­re szorultak. A fiatal kolozsvári vág­tázó Darvas Béla például, nagy meg­lepetésre, a célvonalban „berobbant“ a győzelmében már biztos, karjait magasba lendítő Zamfirescu elé 100 méteren. Ugyancsak ezen a távon a gátfutó Bufanu gyorsabb volt mint 1970 ATLÉTIKAI BAJNOKAI: FÉRFIAK : 100 m : Darvas Béla (Kolozsvár) 10,6 mp ; 200 m : Zam­firescu Gheorghe (Steaua) 21,2 mp; 400 m : Puiu Tudor (Rapid) 47 mp ; 800 m : Damaschin Ion (Steaua) 1 p 50,7 mp ; 1509 m : Lupan Petre (Steaua) 3 p 43,8 mp ; 5000 m: Mus­tafa Nicolae (Dinamo) 14 p 07,8 mp ; 10 000 m: Mustafá Nicolae 29 p 46,6 mp ; 50 km távgyaloglás : Caraiosifoglu Leonida (Dinamo) 4 p 13 p 24,8 mp ; 110 m gátfutás : Perja Nicolae (Dinamo) 14,1 mp ; 400 m gátfutás: Rafoi Ion (Rapid) 51,2 mp ; 3000 m akadályfutás : Ce­­fan Gheorghe (Brassó) 8 p 50 mp ; 4x100 m váltó : Rapid 41,1 mp ; 4x400 m váltó : Dinamo 3 p 11,4 mp; távolugrás : Jurca Valentin (Ko­lozsvár) 7,65 m; hármasugrás : Cor­­bu Carol (Steaua) 16,68 m ; magas­ugrás: Ioan Șerban (Főiskolás At­létikai Klub) 2,12 m ; rúdugrás : Pistalu Tanase (Dinamo) 5,07 m ; új országos csúcs ; súlylökés : Ga­­gea Nicolae (Dinamo) 16,23 m ; Tisz­a nagy esélyes Goth Mariana, távol­ugrásban a fiatal kolozsvári Jurca Valentin győzött és így tovább. Az idei bajnokság színvonalát emeli, s az atléták jó formáját bizonyítja, hogy nehezebb volt országos bajnokságot nyerni, mint a Balkán-Játékokon dia­dalmaskodni. Nem kevesebb mint hat, két héttel ezelőtt Balkán-bajnokságot nyert atléta kapott ki ezúttal, így járt Olimpia Catarama, aki hiába do­bott nagyszerűen, ezúttal már nem múlhatta felül az ismét ragyogó for­mát mutató, új országos csúcsával a 50 méteres célkitűzéshez még köze­lebb kerülő 38 éves Lia Manoliut. így járt Szilágyi Dezső is, aki 22 centimé­terrel maradt el a bajnoki címtől gerelyhajításban, s ugyanígy a ko­lozsvári Szarukán László, aki a hat ugrásból hármat belépett, s egyszerre csak a harmadik helyen látta magát az országos sorrendben. Mint két héttel ezelőtt, most is egész vasárnap délután a figyelem kö­zéppontjában a rúdugrás maradt. Igaz most nem láttunk 5,40-es ugrást, most viszont román fiú volt, aki le­kötötte az érdeklődést és aki nagy­szerű, sokat ígérő országos csúccsal örvendeztette meg a nézőközönséget (Fiatalu — 5,07 méter). Határozottan érzékelhető atlétikánk­ban is egy tömeges fejlődés, ami le­mérhető azon a tényen is, hogy az­ el­múlt évekhez viszonyítva ezúttal sok­kal nagyobb számú sportoló teljesítet­te a kitűzött részvételi határered­ményt. 5000 méteres síkfutásban pél­dául nem kevesebben, mint 31-en raj­toltak, 3000 méteres akadályfutásban pedig 21-en­. összesen 443 atléta indult ezen a bajnokságon, ami igen szép szám, csakhogy van egy szépséghi­bája is. Mégpedig az, hogy ez a nagy­számú sportoló mindössze 49 klubot készvetés : Nagy József (Steaua) 55,16 m ; gerelyhajítás : Petre Mar­cel (Steaua) 70,18 m ; kalapácsdo­bás: Costache Gheorghe (Dinamo) 61,70 m. NŐK : 100 m : Bufanu Valeria (Rapid) 11,8 mp ; 200 m : Anghe­­lescu Alexandra (Főiskolás Atlé­tikai Klub) 24,3 mp; 400 m: Filip Mariana (Romani Atlétikai Klub) 53,7 mp ; 800 m : Silay Ilona (Ko­lozsvár) 2 p 04,6 mp ; 1500 m : Andrei Natalia (Craiova) 4 p, 27,1 mp ; 100 m gátfutás : Bufanu Vale­ria 13,9 mp ; 4x100 m váltó: Főisko­lás Atlétikai Klub 47,2 mp ; 4x400 m váltó: Kolozsvári CSM 3 p, 56,6 mp ; távolugrás : Viscopoleanu Vio­­rica (Steaua) 6,38 m ; magasugrás : Popescu Cornelia (Rapid) 1,78 m ; súlylökés: Salagean Ana (Brassó) 15,88 m ; diszkoszvetés: Manoliu Lia (Metáiul) 59,48 m ; új országos csúcs ; gerelyhajítás : Prodan Eli­sabeth (Főiskolás Atlétikai Klub) 50,26 m; jobban a kolozsváriak szerepeltek, akik Silay, Darvas, Jurca és a női 4x400-as váltó révén négy bajnoki címmel tértek haza. Mint máskor is tettük, verseny vé­geztével megkértünk egy szakembert, mondjon véleményt a bajnokságról, a látottakról. Ezúttal BALÁZS JO­LÁN, többszörös bajnok, a női ma­gasugrás világcsúcstartója nyilatko­zott lapunknak . — Véleményem szerint, a verseny színvonala jó volt, biztató a nagyszá­mú részvétel,, a fiatalok előretörése. Sajnálatos, hogy éppen a legjobb ifjú­ságiak (akik ezekben a napokban a­­ párizsi ifjúsági Európa-bajnokságon indulnak) nem lehettek itt, hiszen Szabó Tamás, Dósa Csaba, Negomi­­reanu, Pasulä — hogy csak néhányat említsek — kétségkívül emelték vol­na a versenyek színvonalát. Kihasz­nálom az alkalmat, és az Előre hasáb­jain keresztül is melegen gratulálok régi csapattársamnak, Liának nagy­szerű eredményéért, amellyel mond­hatni már meg is váltotta repülője­gyét a müncheni olimpiára. Nem ün­neprontásként, de azt is meg kell je­gyeznem, hogy érthetetlennek találom ezt a nagy érdektelenséget, amely az atlétika legnagyobb hazai jellegű ren­dezvénye iránt megnyilvánul. Termé­szetesen mindezért a szakszövetséget tartom felelősnek, amely nem népsze­rűsítette a bajnokságot, s nem tett semmit, hogy nézők is legyenek a le­látókon. A turisztikai hivatal segítsé­gével például nagyszerűen meg lehe­tett volna oldani, hogy a vidéki ed­zők, testnevelő tanárok közül sokan szemtanúk lehessenek. Meg vagyok győződve, hogy szívesen jöttek volna el például Temesvárról, Kolozsvárról, vagy akár Nagyváradról is. I. Ferenc György Olimpia Catarama hiába dobott nagyszerűen, ezúttal már nem múlhatta felül az ismét ragyogó formát mutató, új országos csúcsával a 60 méteres célkitűzéshez még közelebb kerülő 38 éves 4? u^a,IS^üí (baloldalt) • 100 méteres női »(«utóéban a gátfutó Bufanu gyorsabb volt mint a nagy esélye» Got*» Mariana (középen) • 400 méteres gátfutásban Ráfot Ion (Rapid) bizonyult a legjobbnak (jobboldalt)

Next