Előre, 1971. május (25. évfolyam, 7302-7327. szám)

1971-05-08 / 7308. szám

ELŐRE 2. oldal 1971. MÁJUS 8., SZOMBAT NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ELŐADÓI BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról) diktatúra, a nép akarata és nemzeti érde­kei ellenére, a náci Németország oldalán belesodorta Romániát a szovjetellenes háborúba. 1940-ben a hitlerista csapatok bevonul­tak az országba, s ez voltaképpen Romá­nia megszállását és a náci háborús gépe­zetnek való alárendelését jelentette, az ország kincseinek kifosztásához vezetett, súlyos szenvedéseket okozott a román népnek. Ugyanakkor a katonai-fasiszta diktatúra és a hitlerista megszállók ke­gyetlen üldözőhadjáratot indítottak a kommunisták ellen és más antifasiszta hazafias erők ellen. A kommunisták és antifasiszta harcosok százait és ezreit ve­tették börtönökbe és hurcolták gyűjtőtábo­rokba ; közülük sokat megöltek a kivég­ző osztagok. E véres megtorlás célja az volt, hogy felszámolják az antifasiszta ellenállást és a háborúellenes mozgalmat. De, mint ismeretes, a román fasiszta reakció és a német nácik tervei teljes ku­darcot szenvedtek , nem tudták megtörni az antifasiszta erők akaratát, ezek az erők a terror ellenére egyesítették sorai­kat és sikeresen folytatták a küzdelmet a fasizmus és a háború ellen. (Erős, hosz­­szas taps.) A Román Kommunista Párt érdeme, hogy megalakulásától kezdve felemelte szavát a szovjet hatalom elleni imperia­lista intervencióval szemben. Mint tud­ják, az első kongresszus megszavazott egy szolidaritási határozatot is a Lenin meg­teremtette állammal. (Élénk taps.) Akkor pedig, amikor a fasiszta Németország ki­robbantotta agresszióját, a párt minden erejével állást foglalt az ellen, hogy Ro­mánia részt vegyen ebben az igazságta­lan háborúban. A Román Kommunista Párt harcra szólította az összes nemzeti erőket a szovjetellenes háborúból való kilépésért, a fasiszta Németország elleni fegyverfordulatért, és azért, hogy orszá­gunk csatlakozzék az antit­itlerista koalí­cióhoz. Politikájával a Román Kommu­nista Párt megvédte a nép becsületét és az ország nemzeti érdekeit, a nagy szomszédunkhoz, a Szovjetunióhoz fűző­dő hagyományos barátság politikáját. (Erős taps.) A párt beható tevékenysége az antifasiszta hazafias erők összefogásá­hoz vezetett és ahhoz, hogy 1944 májusá­ban megalakult a Munkásegységfront a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt között, majd a Nemzeti Demokrati­kus Blokk. Ugyanakkor a párt megszer­vezte a hazafias gárdákat és számos há­borúellenes szabotázsakciót vezetett. Az 1944-es esztendőt az jellemezte, hogy a katonai helyzet gyökeresen meg­változott a hitlerellenes koalíció javára. A második világháború nehezét viselő Vörös Hadsereg megsemmisítő csapásai alatt a fasiszta csapatok nagy vesztesé­gekkel vonultak vissza; más arcvonala­kon a szövetséges erők szintén súlyos csapásokat mértek a hitlerista hadsereg­re. A különböző országokbeli hazafias erők fegyveres harca nagy méreteket öl­tött, megsemmisítő csapásokat mért a fa­siszta hadigépezetre. Felhasználva a ked­­vező belső és külső feltételeket, a romá­niai nemzeti hazafias erők, amelyeknek soraiban a kommunista párt volt a derék­had, az antifasiszta és háborúellenes ak­ciók kezdeményezője és szervezője, meg­kezdték és sikeresen megvalósították a fegyveres antifasiszta nemzeti felkelést. (Élénk taps.) Ez az Antonescu-kormány le­tartóztatásához és oda vezetett, hogy Ro­mánia azonnal kilépett a szovjetellenes há­borúból, s a Szovjetunió és a hitlerelle­nes koalíció többi országa oldalán bekap­csolódott a náci Németország elleni harcba. (Erős taps.) Az Augusztus 23-i történelmi aktus első pillanatától kezdve pártunk a nép és a hadsereg összes akcióinak szervezője, lel­ke volt. A hazafias erők és a hadsereg gyorsan felszabadította a fővárost és az ország más központjait, nagy hitlerista katonai csoportokat ejtett foglyul. Jobban megértjük az akkori idők han­gulatát, ha megemlítjük: az egész had­sereg azonnal válaszolt arra a felhívásra, hogy csatlakozzék a szovjet hadsereghez, az antihitlerista koalícióhoz. (Taps.) A román hadsereg minden rendelkezé­sére álló erővel belépett az antifasiszta háborúba, s a Vörös Hadsereg oldalán ne­héz harcokat vívott a haza végleges fel­szabadításáért, részt vett Magyarország és Csehszlovákia felszabadításában, har­colt a hitleri Németország teljes legyőzé­séig. Ezzel a hősiesség és dicsőség ragyo­gó lapját írta meg Románia történeté­ben. (Erős taps.) Most pártunk 50. évfordulóján, a Győ­zelem Napjának előestéjén egész népünk forró hódolatát és kegyeletteljes háláját fejezzük ki a haza ama fiai iránt, akik vi­tézi tetteket vittek véghez, nagy odaadás­nak adták tanúbizonyságát, életüket sem kímélték az ország felszabadításáért, a fasizmus legyőzéséért. (Erős, hosszas taps.) Ugyanakkor a hála érzéseit fejezzük ki a Szovjetunió dicsőséges hadserege iránt, amely óriási áldozatok árán szétzúzta a náci hadigépezetet, s döntő módon hoz­zájárult Romániának és más országoknak a fasiszta iga alóli felszabadításához, a hitleri Németország leveréséhez. (Erős taps.) Népünk ugyanakkor tisztelettel adózik az antihitlerista koalícióhoz tartozó ösz­­szes többi országok azon katonái emléké­nek, akik részt vettek a fasiszta Német­ország legyőzéséért vívott nagy katonai csatában. (Erős taps.) Kegyelettel gondolunk a millió és mil­lió ellenállási harcosra, a leigázott orszá­gok hazafiaira, akik vérüket hullatták és életüket adták a fasizmussal folytatott drámai küzdelemben, s hősies harcuk­kal hozzájárultak az emberi civilizáció­nak a hitleri rabságtól való megmentésé­hez. (Élénk taps.) A katonai-fasiszta diktatúra megdönté­se történelmi fordulatot hozott Románia fejlődésében. Az antifasiszta, demokrati­kus harc hamarosan az ország történeté­ben példátlanul álló társadalmi moz­galommá változott, amely megnyitotta a legmélyrehatóbb forradalmi átalakulások útját, a román nép szabadságra, társadal­mi és nemzeti igazságra irányuló eszmé­nyei megvalósításának útját. A sokoldalú politikai és szervező tevékenységet kifejtő Román Kommunista Párt ebben a moz­galomban egyesítette a nemzet fő erőit — a munkásosztályt, a parasztságot, az értel­miséget, a városi középrétegeket, sőt a bur­zsoázia bizonyos köreit is. A széles nép­tömegek harcának eredményeként 1945. március 6-án uralomra került az ország történetében az első valóban demokrati­kus kormány — élén dr. Petru Grozával, a lánglelkű hazafival, a jeles államférfi­val és haladó harcossal. Ez a forradalmi, demokratikus erők nagy győzelmét, a munkások és parasztok forradalmi-de­mokratikus hatalmának meghonosítását jelentette, megnyitotta az utat a román társadalom mélyreható szociális-politikai változásai előtt. (Hosszas taps.) Az alkalmat megragadva, szeretném ki­fejezni pártunk köszönetét és háláját mindazoknak a demokratikus, hazafias pártoknak és szervezeteknek, amelyek azokban az években együttműködtek a kommunistákkal az ország forradalmi át­alakításáért vívott harcban. (Élénk taps.) Köztudomású, hogy Románia romokban heverve és feldúlva került ki a háború­ból, az országban gazdasági káosz és sze­génység honolt, a dolgozó tömegek sötét nyomorban tengődtek. Az ország előtt álló legégetőbb feladat az volt, hogy ki­jusson ebből a katasztrofális helyzetből, hogy kijelölje az azonnali és a távlati gazdasági és társadalmi fejlődés program­ját. Ennek a programnak a kidolgozásá­val foglalkozott a Román Kommunista Párt 1945. évi Országos Konferenciája, az a jelentés, amelyet Gheorghe Gheorghiu- Dej, a munkásosztály, a román nép hű fia, a kommunista mozgalom kiemelkedő harcosa terjesztett elő, az az ember, aki 20 éven át pártunk élén állott, s az egész párt- és állami aktívával együtt jelentő­sen hozzájárult e korszak nagy forradal­mi átalakulásainak megvalósításához. (Erős taps.) Az Országos Konferencia kidomborítot­ta az iparosítás alapvető fontosságát az ország általános haladásának biztosítása és nemzeti függetlenségünk megszilárdí­tása szempontjából, s első szakaszként jelölte ki az áttérést az ország újjáépíté­sére, a háború által tönkretett és szét­züllesztett gazdaság gyors helyreállítására. Pártunk fokozott tevékenységet fejtett ki annak érdekében, hogy e fő cél eléré­sére mozgósítsa a széles népi tömegeket. A sokrétű és nehéz építőmunka egybe­fonódott a reakciós erők, a kizsákmányoló osztályok és politikai pártjaik elleni áll­hatatos küzdelemmel; ezek az erők, a kül­ső imperialista körök támogatására szá­mítva, dühödten szembeszegültek a szo­ciális átalakulásokkal, az ország demok­ratizálásával, a gazdaság talpraállítására és fejlesztésére irányuló intézkedésekkel. A forradalmi folyamat szüntelen kibon­takoztatása odavezetett, hogy a társadal­mi erőviszonyok gyökeresen megváltoztak a dolgozó tömegek javára, a kizsákmá­nyoló osztályok vereséget szenvedtek, a burzsoá pártok utolsó képviselőit eltávo­­lítottuk a kormányból, megszüntettük a monarchiát és kikiáltottuk a Román Nép­­köztársaságot. (Erős taps.) Gyakran kérdezik tőlem, hogyan nyerte meg pártunk a maga számára a nép több­ségét. Már az 1946 novemberi választások ékesszólóan bizonyították a reakciós poli­tika kudarcát, a nép nagy többsége — a szavazók több mint 70 százaléka — de­mokratikus módon kifejezte bizalmát a kommunista pártban és a velünk együtt­működő erőkben. (Erős taps.) A szocia­lizmus útjára való rátérés tehát a román nép demokratikus módon, szavazással ki­fejezett akaratának megfelelően történt, a román nép pedig — azokban az években, amikor pártunk rettenthetetlenül küzdött a nemzet érdekeiért és mozgósította ösz­­szes erőit a nép megmentéséért — mara­déktalanul megbizonyosodott afelől, hogy csakis a kommunistákat követve biztosít­hat magának boldog jövőt, a független fejlődés perspektíváját. (Erős taps.) Ter­mészetesen nem tagadjuk — s erre már rámutattunk —, hogy mindig szoros köl­csönhatás áll fenn a belföldi és a nemzet­közi feltételek között, hogy a nemzetközi körülmények kedveztek nekünk , de végső fokon a döntő szerep, amely nélkül sem­mit sem lehetett volna tenni, a népre hárult. Neki köszönjük meg, hogy szocia­lista hazánk új után halad ! (Erős, hosszas taps.) E folyamat során erősödött a munkás­­osztály egysége, létrejött és fejlődött a munkás-paraszt szövetség; a párt egyet­len áradatba fogta össze a munkásságnak, a parasztságnak, az értelmiségnek, a nemzet összes hazafias és haladó ténye­zőinek erőfeszítéseit. A forradalmi folya­mat sikeres kibontakozása szempontjá­ból különleges jelentőségű volt a Kom­munista Párt és a Szociáldemokrata Párt akcióegységének megteremtése annak az egységfrontnak az alapján, amely még a fasizmus elleni küzdelem éveiben, az illegalitás körülményei között jött létre. A munkásosztály egyedüli forradalmi pártjának 1948 februárjában történt létre­hozása a marxizmus-leninizmus alapján, biztosította a proletariátus teljes politi­kai-szervezeti egységét, ami feltétele an­nak, hogy a társadalomban a munkásosz­tály és a munkásosztály pártja gyakorolja a vezető erő szerepét. A­­ munkásosztály, a parasztsággal, a többi dolgozó kategóriával szövetségben, kivívta a teljes politikai hatalmat ; ez azt jelezte, hogy az ország rátért egy új fej­lődési szakaszra — a szocialista forrada­lom végrehajtására. (Erős, hosszas taps.) Ez a társadalmunk életében bekövetkezett minőségi ugrás elengedhetetlen feltétel­ként szabta meg azt, hogy a nemzeti va­gyon átmenjen a dolgozók kezébe. Ebben a­ tekintetben döntő szerepet töltött be a fő termelőeszközök államosításának forra­dalmi aktusa, majd pedig a mezőgazda­ság szövetkezetesítése. Ezek nyomán a gazdaságban erős szocialista szektor jött létre és fejlődött. A párt az objektív törvények követel­ményeiből, Románia konkrét valóságának tanulmányozásából kiindulva kidolgozta az új rendszer felépítésének politiká­ját, megszervezte és vezette a szo­cializmus műszaki-anyagi alapja fej­lesztésének, a szocialista termelési viszo­nyok megszilárdításának és általánosítá­sának, a dolgozók anyagi és kulturális színvonala emelésének egész tevékenysé­gét. Az ország felszabadulása óta eltelt 27 esztendőn át a kommunista párt vezette román nép óriási alkotó tevékenységet fejtett ki, amelynek eredményeként ha­zánk, Románia, virágzó szocialista állam­má vált, fejlett iparral és lendületesen korszerűsödő mezőgazdasággal, olyan elő­rehaladott társadalmi rendszerrel rendel­kezik, amely mind jobb életfeltételeket biztosít valamennyi városi és falusi dol­gozónak. (Élénk taps.) Az ember ember általi kizsákmányolása mindörökre meg­szűnt, a nép a nemzeti vagyon tulajdono­sává, saját sorsának urává lett, szabaddá és szuverénné vált országában. Ez korszakal­kotó vívmány, megtestesíti a nép felvilá­gosult elméinek leghaladottabb törekvé­seit, legmerészebb eszményeit. Három évtizeddel ezelőtt a vezető kö­rök úgy vélték, Románia rendeltetése az, hogy „kifejezetten mezőgazdasági“ ország maradjon. Ma az ország gazdasági földrajza ezer meg ezer korszerű, magas műszaki színvonalú ipari vállalatot tüntet fel. Húsz évi szocialista tervszerű gazdálkodás alatt az ipar évenkénti átlagos fejlődési üteme 13 százalék volt. Az összes ágazatok jó5 ellátása, az egész gazdaság gyors haladása érdekében hatalmas műszaki alapot hoz­tunk létre. Hogy felmérhessük azt a tá­volságot, amely a burzsoá­ földesúri rend­szer legvirágzóbb gazdasági évétől elvá­laszt bennünket, elegendő megemlíte­nünk : 1970-ben az ipari termelés mint­egy 17-szer volt nagyobb, mint 1938-ban. A nagy, szocialista mezőgazdasági tu­­lajdon létrehozása, a mezőgazdaság mű­szaki ellátása, a parasztság sokoldalú ál­lami támogatása megnyitotta a falu gyö­keres átalakításának, a mezőgazdasági termelés növelésének, a munkafeltételek megváltozásának, a falvak összes dolgo­zói jóléte növekedésének útját. A mező­­gazdaság — gazdaságunk egyik alapága — jelentősen hozzájárult és hozzájárul a nemzeti jövedelem gyarapításához. A termelőerők és az ország gazdasági potenciálja rohamos fejlődésének fő ered­ménye az, hogy emelkedik az összes vá­rosi és falusi lakosok életszínvonala. Hatalmas fejlődésen ment át a közok­tatás minden fokon. Románia, ahol mind­össze egy negyedévszázaddal ezelőtt négymillió írástudatlan volt, ma ingyenes tízosztályos általános oktatást biztosít állampolgárainak. Számottevően fejlődött a tudományos tevékenység, amely né­pünk értelmi képességeit, alkotó géniu­szát testesíti meg; a tudomány a hala­dás egyik lényeges tényezőjévé, a szocia­lista társadalom szolgálatában álló óriási anyagi erővé vált. Társadalmi fejlődésünk minden terüle­ten a legrohamosabb ütemet az 1966—1970- es ötéves terv időszakában érte el, abban az időszakban, amelynek mérlegét nem­rég vontuk meg és amely feltárta szocia­lista rendszerünk nagy erőforrásait, di­namizmusát, népünk lendületes munká­ját a pártprogram megvalósításáért. E programban látja népünk bőséges és bol­dog jövőjének biztosítását. (Hosszas taps.) Természetesen, az említett korszakban mindvégig sok nehézséget kellett leküz­­denünk, ami együtt jár egy olyan nagy­szabású művel, mint amilyent megvaló­sítottunk. Gyakran kellett megfizetnünk a tapasztalat és a felkészültség hiányát, a szocializmussal kapcsolatos szimplifi­­kált felfogást, ami hátráltatta a gazdasági és társadalmi építés jó menetét. Tevé­kenységünkben sok hiányosság és fogya­tékosság mutatkozott, sok hiba történt. Ismeretes, hogy bizonyos időszakban megsértették a szocializmusról vallott né­zeteink normáit és elveit, ami káros következményekkel járt az egész társa­dalmi életre, az új társadalmi rend épí­tésének kiboritakoztatására. Mint tud­juk, pártunk határozottan fellépett e túlkapások és visszaélések ellen, mély­rehatóan elemezte ezek okait és a legerélyesebben intézkedett, hogy ne is­métlődhessenek többé meg a párt- és állami tevékenységben, egész társadalmunkban. Lényeges azonban hangsúlyoznunk: né­pünk, a kommunista párt mindig meg­találta a szükséges eszközöket ahhoz, hogy elhárítsa a nehézségeket, helyre­hozza a hibákat, leküzdje az akadályokat. A romániai szocialista építés korszaká­nak uralkodó jellemvonása a szakadat­lan, ütemes felfelé ívelő fejlődés, az elő­rehaladás valamennyi fronton, mun­kánk állandó tökéletesítése minden téren. (Hosszas taps.) Most, a párt 50. évfordulóján büszkén, a kötelességteljesítés tudatában vonhat­juk meg nemcsak a régi rendszer ellen folytatott forradalmi harcok dicsőséges mérlegét, hanem annak a sikeres mun­kának a mérlegét is, amelyet az ország kormányzásában végeztünk, abban, hogy a szocializmus és a kommunizmus ragyo­gó útján vezessük a népet. (Erős, hosszas taps.) A hatalom kivívásáért, a szocialista forradalom végrehajtásáért, az új rend­szer felépítéséért folytatott nagy csatában a vezető szerep­lős munkásosztályunké volt, amely teljes mértékben bebizonyí­totta forradalmi képességét, kombattív szellemét, elszántságát és szorgalmát becsülettel eleget tett a társadalom vezető osztályaként rá háruló törté­nelmi küldetésnek. (Hosszas taps.) Az or­szág átalakításának munkájához, a nem­zetgazdaság fejlesztéséhez, a szocializmus építéséhez jelentősen hozzájárult a romá­niai parasztság is, a munkásosztály meg­bízható szövetségese, mely, mint már mondottam, a századok folyamán a leg­súlyosabb harcokat vívta a társadalmi fel­­szabadulásért és a nemzeti függetlenség­ért. A parasztság odaadással elsajátította a kommunista párt politikáját, és tevéke­nyen részt vett e politika valóra váltá­sában. (Erős taps.) Az ország értelmisége megértette az új társadalomban reá váró nagyszerű hivatást, valamennyi dolgozóval együtt, értékesen hozzájárult minden nagy sikerünkhöz, az ország anyagi és szellemi kincsestárának gyarapításához, a szocia­lizmus építéséhez. (Hatalmas taps.) Ki kell emelni a nők millióinak — a nemzet hatalmas erejének — önfeláldozó munká­ját, azokét, akik férjeik és fiaik, fivéreik oldalán aktívan részt vettek Románia szo­cialista fejlesztésének egész művében. (Élénk taps.) Az ifjúság, amelyet mélysé­ges hazafias szellem hat át, mindig lelke­sen válaszolt a párt hívó szavára. Emlé­kezzenek a szocialista építés munkatele­peire ! Milyen nagyszerű hősiességet tanú­sított hazánk fiatalsága ebben a munká­ban, akárcsak az antifasiszta fronton, a társadalmi tevékenység összes területein ! Az ifjúság minden energiáját, egész mun­kabírását a szocialista haza haladása és jóléte nemes ügyének, saját napfényes jö­vője megteremtésének szentelte. (Hatal­mas, hosszas taps.) Mindaz, amit Románia történetének e rövid, de gazdag időszakában megvaló­sítottunk, az egész nép, az összes városi és falusi — román, magyar, német, szerb és más nemzetiségű — dolgozók hősies munkájának, óriási alkotó erejének a gyümölcse. A szocialista rendszer mind­annyiunk számára először nyitotta meg a társadalmi érvényesülés korlátlan lehetőségeit, a haladás és a jólét vilá­gos távlatait, a napfényes jövőt. Mind­azokhoz a sikerekhez, amelyeket a román nép a nemzeti és társadalmi felszabadu­­lásért, az új társadalmi rend megterem­téséért vívott harcban elért, megkülön­böztetett módon hozzájárultak a kom­munisták, a párt- és állami aktivisták tízezrei, akik nehéz feltételek között fá­radhatatlan odaadással és hűséggel dol­goztak, minden erejüket latba vetve küz­döttek a pártpolitika valóra váltásáért, a nép szolgálatáért. (Erős, hosszas taps.) A párt e dicső jubileuma alkalmából, a Központi Bizottság, az Államtanács és a Kedves elvtársak ! Olyan feltételek között lépünk pártunk fennállásának második félévszázadába, amikor egész népünk erőteljes hazafias lendülettől áthatva fokozottan munkál­kodik, hogy egyre magasabbra emelje a szocializmus ragyogó építményét Ro­mánia földjén. A dolgozók a Román Kommunista Párt X. kongresszusa által feltárt perspektíváktól lelkesítve tevé­kenykednek. E kongresszus kidolgozta az ország fejlesztésének az 1971—1975-ös időszakra vonatkozó programját, vala­mint az 1980-ig terjedő irányelveket. Az év első négy hónapjának eredményei eleven tanúbizonyságot szolgáltatnak ar­ról az elhatározásról, amellyel a dolgo­zók hozzáláttak e program megvalósítá­sához. Az ipari termelési tervet nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták, 11,7 százalékos fejlődési ütemet értek el a múlt év azonos időszakához viszonyít­va. Ezek az eredmények ismételten iga­zolják a magunk elé tűzött feladatok és célok reális voltát, népünknek azt a képességét, hogy példásan megvalósítsa az új ötéves tervet, a X. kongresszus által kidolgozott programot. (Erős taps.) Társadalmunk fejlődésének új történel­mi szakasza, mely valószínűleg néhány ötéves tervet ölel fel, a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom létrehozásának szakasza. Ennek a szakasznak a lényege : korszerű iparral és nagy hozamú belter­jes mezőgazdasággal rendelkező fejlett gazdaság megteremtése ; a tudományos tevékenységnek, a közoktatásnak, és a tömegek művelődési színvonala emelését szolgáló erőfeszítéseknek a széles körű kibontakoztatása ; a városi és falusi dol­gozók anyagi és szellemi jólétének szünte­len emelése; a társadalom által termelt Az ötéves terv előirányzatainak megfe­lelően, a tervezett mintegy 12 százalékos évi ütem alapján az ipar megerősíti ve­zető helyét a gazdaságban, s csaknem 65 százalékkal vesz majd részt a nemzeti jö­vedelem létrehozásában. Az új ötéves ter­vet különösképpen az jellemzi, hogy az erőfeszítéseket határozottan a korszerű iparágak gyors fejlesztésére, a kiváló mi­nőségű, nagyobb gazdasági értékű ter­mékek előállítására irányítjuk. Ebben a tekintetben különleges felada­tok hárulnak a gépgyártásra. Az előirány­zatok szerint ez az iparág erőteljesen fej­lődik, az ötéves terv során több mint két­szeresére növeli termelését, s ezt főképp az elektrotechnikai és elektronikai ipar, a finommechanika, a hajó-, szerszámgép-, az üzemi felszerelések gyártásának foko­zott növelése alapján valósítjuk meg. Az elektronikai ipar és a finommechanika termelése 3,4-szeresen növekszik. Ez le­hetővé teszi, hogy a gépipar egyre jobban betöltse szerepét az anyagi termelés összes ágazatainak jobb felszerelésében, az egész nemzetgazdaság műszaki haladásának gyorsításában. Biztosítjuk a kohászat további fej­lődését és modernizálását is. 1975- ben, 9,7 millió tonna acélt állítunk majd elő ; növekedni fog a hengereltáru termelése, bővülni fog a színesfémek gyár­tása. Nagy hangsúlyt helyezünk az acél­ötvözetek termelésének fejlesztésére ; a termelés az ötéves terv végén meghaladja az 1 millió tonnát. A vegyipar továbbra is a leggyorsabban fejlődő szektorok között lesz, termelése az ötéves tervben 2,3-szer növekszik. Külö­nösképpen fejlődik a nagy gazdasági ha­tékonyságú petrokémiai, a műszál- és műrosz-, valamint a műanyagipar. kormány nevében forró köszönetet mon­dok a munkásosztálynak, a parasztság­nak, az értelmiségnek, az ifjúságnak, a nőknek, az összes dolgozóknak, nemzeti­ségre való tekintet nélkül, a kommunis­táknak, a párt- és állami aktivistáknak, és gratulálok a szocialista Románia fel­virágoztatásának, szocialista nemzetünk jólétének és boldogságának szentelt hő­sies munkájukhoz. (Erős, hosszas taps.) javaknak a szocialista igazságosság és méltányosság szerinti elosztása ; a terme­lési viszonyok és a társadalom­szervezés tökéletesítése ; olyan szervezési keret megteremtése, amely lehetővé teszi a néptömegek, minden állampolgár széles körű részvételét a közéletben, a közügyek megoldásában , az állampolgári szabad­ságjogok bővítése, a szocialista demokrá­cia fejlesztése. E program végrehaj­tása Romániát a civilizáció és a jólét újabb csúcsaira emeli, meg­teremti annak a lehetőségét, hogy hazánk fokozatosan áttérjen a kommu­nizmusra. (Hosszas taps.) A Központi Bizottság plenáris ülése, amely tegnap fejezte be munkálatait, jó­váhagyta az 1971—1975-ös évek tervjavas­latát. A terv előirányzatait úgy értékel­te, hogy azok megfelelnek a X. kongresz­­szus által kitűzött céloknak, és hogy tel­jesítésüknek döntő szerepe lesz a sokol­dalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésében. A plenáris ülés pozití­van értékelte a párt- és állami szervek, a fővállalatok és vállalatok tervelőirány­zatokat megalapozó munkáját és azt, hogy a gazdasági és tudomá­nyos egységekben, a megyékben és a minisztériumokban alaposan, hatéko­nyan megvitatták ezeket a tervelő­irányzatokat. A dolgozó tömegek közvet­len részvétele a terv kidolgozásában és véglegesítésében jelentős mértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy újabb módozatokat találjunk a gazdasági potenciál fokozott kihasználására, a nemzetgazdaság tartalé­kainak jobb hasznosítására. A X. kong­resszus irányelveihez képest az ötéves terv az összes fő mutatószámokkal kap­csolatban számottevő javításokat tartal­maz. Erőteljesen fejlődik az építőanyagipar. A cementtermelés kétszeresére növekszik és 1975-ben eléri a 16,5 millió tonnát. In­tézkedéseket irányozunk elő új építőanya­gok gyártásba vételére. Nagyobb mérték­ben értékesítjük majd a helyi lehetősége­ket ezen a téren. Az ötéves terv tervezetének véglegesíté­sében szem előtt tartottuk a közfogyasz­tási javak termelésének, az élelmiszer­­iparnak és a könnyűiparnak a gyorsabb fejlesztését. Hogy jobban kielégítsük a fo­gyasztók ízlését és kívánságait, előirá­nyoztuk az áruválaszték gazdagítását. Job­ban értékesítjük a közfogyasztási javak termelésének növelésére fennálló széles körű lehetőségeket a helyi iparban és a kisipari szövetkezetekben, valamint a be­dolgozás kiterjesztése révén is. Az ipar fejlesztésében döntő szerepe van az energetikai és a nyersanyagalap bővíté­sének. A gazdaság szükségleteinek gyors növekedése megköveteli, hogy megvizsgál­juk saját nyersanyag- és üzemanyagforrá­saink intenzívebb felhasználásának lehető­ségét, hogy megoldásokat találjunk az or­szág potenciáljának gyarapítására ezen a területen. Iparunk gyors haladásához rendkívül fontos a szakosítás és a kooperáció fej­lesztése. A termelőkapacitások intenzív ki­használása érdekében össze kell állítani az egységek ésszerű szakosításának, a kooperációs kapcsolatok kiterjesztésének konkrét programjait. Szükséges, úgyszin­tén, nagyobb gondot fordítani a műszaki­anyagi ellátás javítására ; biztosítani kell a nyersanyagok és segédanyagok ütemes szállítását, minden egyes vállalat szerző­déses kötelezettségeinek pontos teljesí­tését. A termékek minőségének javítása a gaz­dasági szervek, egységek, valamennyi dol­gozó figyelmének középpontjában kell hogy álljon. Ebből a szempontból nagy je­lentőségű az új termékek gyártásba véte­lének meggyorsítása, a meglévők korsze­rűsítése. Az automatizálási problémák vala­mennyi termelőegység figyelmének hom­lokterében kell hogy álljanak. Rövid időn belül létre kell hoznunk egy központi vezetési és automatizálási inté­zetet, amely tanulmányokat és tervezete­ket állít majd össze tudományos alapon, a vállalatok tevékenységének tökéletesíté­sére, megoldásokat dolgoz ki a termelés automatizálására a különböző ágazatok­ban. A jelenlegi ötéves tervben, előirányzat szerint a mezőgazdaság össztermelése 49 százalékkal növekszik az 1966—1970-es időszak évi átlagához viszonyítva. Amint a plénumon is hangsúlyozták, me­zőgazdaságunk még igen számottevő tar­talékokkal rendelkezik és meg kell ten­nünk a szükséges intézkedéseket ezek ki­aknázásáért. A mezőgazdaság számára előirányzott beruházások összege hozzá­vetőleg 80 milliárd lejre rúg. Igen fontos célkitűzés a traktor- és géppark gyarapí­tása és korszerűsítése, a mezőgazdasági munkálatok komplex gépesítésének meg­oldása. Ugyanakkor a mezőgazdaság az ötéves terv során 2,8-szer több műtrágyát — aktív anyagot — fog kapni, mint az 1966—1970-es időszakban, valamint na­gyobb mennyiségű rovarirtó- és gomba­­ölő-szereket. Fontos feladat az állattenyésztés fejlesz­tésére és az állati termékek növelésére vonatkozó országos program megvalósí­tása. Ebből a célból intézkedéseket kell tenni a takarmányalap ésszerű kezelésére, a legelők feljavítására és belterjesebb ki­használására. Úgyszintén intézkedési prog­ramokat dolgoztunk ki a zöldség- és gyü­mölcstermesztés fejlesztésére a lakosság jobb ellátása érdekében. A jelenlegi öt­éves terv nagy fontosságú szakasz az or­szágos talajjavítási program megvalósítá­sában. 1975-ben az öntözött területek nagysága meghaladja majd a 2 millió hektárt. E feladat maradéktalan teljesí­tése és az öntözési rendszer hatékony ki­használásának biztosítása egyik döntő té­nyezője a mezőgazdasági termelés növe­lésének. Szükséges továbbá nagyobb támogatás­ban részesíteni a domb- és hegyvidéki egyéni gazdaságokat, amelyek számottevő lehetőségekkel rendelkeznek a termelés növelésére, főként az állattenyésztésben. A nemzetgazdaság általános haladásá­val lépést tartva, az áruforgalom az öt­éves terv során hozzávetőleg kétszeresére fog növekedni. A vasúti szállítás bővítésé­vel és további korszerűsítésével egyidejű­leg nagyobb súlyt helyezünk a gépkocsi­szállításra, valamint a dunai szállítás fej­lesztésére. Ebben az időszakban biztosítanunk kell a társadalmi munka magasabb fokú, egy­re ésszerűbb felhasználását. Az alkalma­zottak létszáma ebben az ötéves tervben több mint egymillióval növekszik, a X. kongresszus Irányelveiben megállapított 400—500 ezerrel szemben. A munkaerő részaránya az iparban és a többi nem mezőgazdasági ágazatban megközelíti majd a foglalkoztatott összlakosság csaknem 60 százalékát. Előirányzat szerint a munka termelékenysége az iparban 42 százalék­kal, az építésben-szerelésben 35 százalék­kal, a vasúti szállításban pedig 33 száza­lékkal növekszik. Úgy véljük azonban, hogy ezek az előirányzatok nem felelnek meg teljes mértékben lehetőségeinknek a nemzetgazdaság gyors ütemű fejlesztése szükségleteinek, a nép életszínvonalának növelése támasztotta követelményeknek, s ezért erőfeszítéseket kell tennünk túl­szárnyalásuk céljából. Ami az anyagi ráfordításokat illeti, ezek részaránya a társadalmi termékben az 1970. évi 59,2 százalékról 1975-ben 54,4 százalékra csökken. Noha az eredeti előirányzatokat ebben a vonatkozásban lényegesen kiigazítottuk, újabb intézkedé­seket kell tenni a termelés anyagi ráfor­dításainak szüntelen csökkentése céljá­ból, mivel ezek gazdaságunkban még mindig magasak. Ez egyik fő útja a nem­zeti jövedelem növelésének, következés­képpen a tömegek létfeltételei javításá­nak. A külkereskedelem volumene az 1971—1975-ös időszakban több mint 70 százalékkal növekszik az elmúlt ötéves tervhez képest. A legfontosabb feladatok egyike a kivitel gazdasági hatékonyságá­nak növelése, struktúrájának javítása, az exportált áruk termelési költségeinek le­­morzsolása, s az exportáruk előnyös áron történő értékesítése a külső piacon. Szük­séges továbbá csökkenteni az importot, mégpedig a nyersanyagokkal, szerszám­gépekkel és berendezésekkel való ellátás belföldi lehetőségeinek fokozottabb mér­tékű kihasználása révén. Ezzel egyidejű­leg ki kell terjeszteni az ipari kooperá­ciós akciókat más országokkal, mivel ez a gazdasági kapcsolatok olyan magas ren­dű formája, amely ösztönzőleg hat a cserékre és növeli hatékonyságukat. Románia továbbra is széles körű gazda­sági kapcsolatokat épít ki a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsának tag­államaival, aktívan részt vesz a közöttük fennálló kooperációs formák tökéletesíté­sében. Tekintettel arra, hogy ez a szer­vezet a szocialista országoknak csupán egy részét öleli fel, szükségesnek tartjuk a kooperálási formák olyan megszervezé­sét, hogy lehetővé váljék a KGST bővíté­se, az, hogy részt vehessenek benne más országok is, szocialista és nem szocialista országok egyaránt. Továbbra is bővítjük együttműködésünket a KGST tagálla­mokkal, valamint az összes többi szocia­lista országgal, a teljes egyenlőség, az elv­társi segítségnyújtás és a kölcsönös elő­nyök szellemében, mivel tudjuk, hogy ez az együttműködés megkönnyíti minden egyes ország anyagi és emberi erőforrá­sainak egyre hatékonyabb felhasználását, valamennyi szocialista nemzet sokoldalú felvirágzását. (Erős taps.) Lépéseket teszünk a gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműködési kap­csolatok fokozásáért a fejlődő országok­kal, a fiatal független államokkal, mivel e kapcsolatok jelentősége túllép a kölcsö­nös gazdasági érdekek szféráján, s ki­mondottan politikai fontosságuk is van. Egyszersmind, tekintettel a nemzetközi munkamegosztás elmélyülésére, bővítjük kapcsolatainkat a kölcsönös tisztelet és előnyök alapján a fejlett kapitalista or­szágokkal. Románia úgy véli, hogy gazda­sági fejlődése — mint egyébként bármely állam gazdasági fejlődése — korunkban szorosan összefügg széles körű részvétele­(Folytatása a 3. oldalon) A SOKOLDALÚAN FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALOM ÉPÍTÉSÉNEK PROGRAMJA Az 1971—1975-ös ötéves terv Fű MUTATÓI Dinamizmus — százalékban Mutató Az Irányelvek Az ötéves terv szerint előirányzatai Ipari össztermelés 150—157 168—178 Mezőgazdasági össztermelés­­ (et évi időszak évi átlaga alapján számítva) 128—131 136—149 Munkatermelékenység egy ipari alkalmazottra számítva 137—140 142 A költségek csökkenése 1000 lejnyi árutermelésnél az állami iparban 1975-ben, 1970-hez képest, százalékban 6,0—7,0 10— 12 A külkereskedelem volumene (1971—1975 között, az előző ötéves tervhez viszonyítva) 140—145 160—170 Központosított beruházások állami alapokból (öt évi időszakra) — milliárd lejben 420—435 470 Nemzeti jövedelem 145—150 168—182 Az alkalmazottak számának növekedése a nemzetgazda­ságban — 1000 személyben 400—500 1010 Béralap 130—135 153 A kiskereskedelmi áru­eladás volumene 130—135 140—146 A lakosságnak nyújtott szolgáltatások volumene 140—145 155—161 Reálbér 116—120 120 A parasztság a termelőszövetkezetben és a háztáji gazdaságban végzett munkából származó reáljövedelme egy aktív sze­mélyre számítva 115—120 122—130

Next